Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-12 / 211. szám
4. oldal 1969. szeptember 12, péntek Mennyit ér egy szakköny y? A kor divatja — mindent felmérni. Manapság kimutatás készül a mindennapi életnek szinte valamennyi jelenségéről, a termelés és a fogyasztás különféle ágazatéiról. Ezek gyakori kimutatások, adataik fellelhetők a különféle statisztikai kiadványokban. Vannak nem mindennapi felmérések is, holott némelyik témája egészen kézenfekvő. Íme egy: Hogyan hasznosulnak a mezőgazdasági szakkönyvek a termelésben? Levél a gazdaságoknak „Az utóbbi időben jelentős szerepet kapnak a szak- könyvek az üzemek gazdálkodásában. Hitelt érdemlő és megbízható forrásból szeretnénk tudomást szerezni arra vonatkozóan, hogy a szakkönyvekből szerzett egy-egy módszer bevezetése, gyakorlatban történő hasznosítása hány Sárkány vagy fűkasza A népmesék szegény emberének legkisebb fia általában egy tarisznya hamuban sült pogácsával indult útnak, hogy hallatlan nehézségek árán megkeresse, majd egyetlen szál karddal legyőzze a sokfejű sárkányt. Ha a szegény ember ma akarná elküldeni legkisebb fiát hasonlóan nagy feladat megoldására aligha kellene a sárkányhoz irányítani. Elég lenne, ha így szólna hozzá: — Indulj fiam hegyen völgyön keresztül az AG- ROKER-hez vagy valamelyik mezőgazdasági gépgyártó vállalathoz, és hozzál egy fűkaszát. Ez lenne aztán az igazi (előre megsúgjuk) megold- hatalan feladat, még akkor is, ha a szegényember hamuban sült pogácsa helyett degeszre tömött pénztárcát csúsztatna a vászontarisznyába. Vagy — mondjuk — egy lepecsételt és aláírott, de kitöltetlen csekket, ahogyan azt mostanában jó néhány termelőszövetkezeti elnök teszi legügyesebb anyag- beszerzőjével. Az anyag- beszerző fölpattan a Volgára és keres, kutat hónapok óta hiába. Aztán, ha hazatér — természetesen fűkasza nélkül — mégis kezetráznak vele, hosszan keményen, mint az igazi férfiakkal szokás. Ha nem is járt sikerrel, azért mégiscsak megpróbálta a le- hetelent. (A bölcs, előrelátó elnök akkorra természetesen lekaszáltatta a füvet — kézikaszával.) Nem a mezőgazdasági munkagépgyártás ezernyi bíráló cikkét akarjuk egy- gyel gyarapítani, hiszen ettől aligha ébred fel — /a mesék enyhe fogalmazásával élve — Csipkerózsika-álmából, ha már a szent Piaci Kereslet nevű lovag sem tudta felébreszteni, egészen 1968 január elseje óta. De addig: ha volna valahol egy eladó új fűkasza — mily reménytelen mégcsak leírni is! — értesítsék róla Bodogláron dr. Tüske László tsz-el- nököt! 5= baranyi forintot hozott a gazdaságnak.” A levél — amelyet a Mezőgazdasági Könyvkiadó küldött el a címzettekhez — a továbbiakban udvariasan megköszöni a választ, és jelzi, hogy szakkönyvekkel kívánják honorálni a válaszadók szívességét. Három megye közös gazdaságai és egyéni termelői kaptak ilyen leveleket, köztük Bács-Kiskun megyeiek is. Alig néhány hét telt el, és a válaszok egy része már visszaérkezett a megyei tanács mezőgazdasági osztályára. A válaszok az adatok és a kívánságlista sokfélesége meglepő. Termelőszövetkezeteink szak- könyvtáraiban szinte mindenféle kiadvány fellelhető, az enciklopédikus művektől a népszerű formákban megírt alapvető ismeretek leírására szorítkozó könyvekig. Miből mit? A nagybaracskai Haladás Termelőszövetkezet válaszlapján a „Mezőgazdasági növénykórtan”, a „Tápkockás .palántanevelés” és az „Állattenyésztési Enciklopédia” van megjelölve. A növénykórtani szakkönyv tartalmát átfogóan hasznosították, míg a másodikként említett műből a paradicsom tápkockás termesztésére vonatkozó részt gyümölcsözhették száz- ötvenezer palántát ültettek el a könyv tanácsa szerint. A jelzett haszon nyolcvanötezer forint. A gazdaság az elmúlt esztendőben kétezer sertést és négyszáz darab szavasmarhát takar- mányozott az enciklopédia táblázatai alapján. A rémi Dózsa Termelő- szövetkezet válaszában hat szakkönyvet sorol fel, köztük Bögre—Kakukk szerzőpáros „Tyúktenyésztés kézikönyve” című művét. A közismerten nagy tyúkhústermelő és csibekeltető gazdaság a „Hústermelő hibridek tenyésztése” című fejezetet jelöli meg, amelynek tanácsait át tudta ültetni a gyakorlatba. Az így elért jövedelem- többletét 220 000 forintra becsülik. Egyébként a két említett gazdaság a felsorolt összes szakkönyvek gyakorlati hasznát milliós tételekben jelöli meg. Többek között egy különösen érdekes témájú szak- könyvet említ a kelebiai Rákóczi Csillaga. A „Halastavak kétszeri hasznosítása” ismeretei alapján, a tanácsok pontos betartásával, mintegy másfél millió forintnyi többletjövedelemhez jutottak. Van másmilyen vélemény is. A bajai kertszövetkezet nevében valaki kerek-perec módon elutasítja a kérdés ilyen fölvetését — névtelenül. Kívánságlista A harmadik rovat kitöltése igen sokféle igényt árult el. Íme, ezekre a kérdésekre szeretnének választ kapni az említett termelő- szövetkezetek a kiadásra kerülő szakkönyvekből: A legújabb és leghatásosabb tápszerek alkalmazása, adagolása, valamint a nagyüzemekben előforduló állatbetegségek elleni eredményes védekezés. Feltétlen igény mutatkozik szinte mindegyik megkérdezettnél a vegyszeres gyomirtásról és az új növényvédőszerek alkalmazásáról szóló könyv kiadása iránt. Van olyan is aki „egyszerű, de a valóságot jól megközelítő gazdaságossági számításokat” kér. A rémiek precízen megjelölik a témát: „Húshibrid tojótörzsek termelőtakanmányá- nak összeállítása, tekintettel a tojás keltethetősé- gére.” A többség azonban általános igénnyel megírt munkákat vár a kiadótól. Például a homoki szőlők műveléséről és metszési módjairól, a zöldtakarmányozásról, a szikes talajok javításáról, szántóföldi növények öntözéséről, növény- védelem megszervezéséről szóló munkák kiadását várják és igénylik. A kérdésekre egyébként nem minden szövetkezet válaszolt kimerítően, olyan is akadt amelyik nem küldte vissza az ívet De a többség, ahol valóban alkalmazzák a könyvek nyújtotta szakismereteket, ahol a szakkönyvek nemcsak a szekrények tetején porosodnak — megírta véleményét, ismertette eredményeit Pontos válaszaikkal nemcsak a Mezőgazdasági Könyvkiadó dicséretes vállalkozását segítették, hanem állást foglaltak. Tételesen, forintösszegekkel-bizonyították, hogy a szakkönyv __ termelő beruh ázás! Baranyi Pál Kodály-szobor Békéscsabán A Békéscsabát átszelő Élővíz-csatorna mentén, a csabai „Körös-parton” a városrendezési tervek alapján szoborsétányt alakítanak ki a következő években. A magyar irodalom és zenetörténet, a képzőművészet, valamint a munkásmozgalom kilenc nagy alakjának mellszobrát — neves szobrász- művészek alkotásait — állítják fel a hatalmas gesztenyefák alatt. A város történetéhez kapcsolódó hírességek közül Munkácsy, Achim L. András, ezenkívül József Attila, Bartók és Kodály bronzszobra kap helyet a sétányon. Az új kiskunhalasi üzem kezdő lépései A bizalom Ez év januárjában nagy munka vette kezdetét Kiskunhalason. a város szélén. A Magyar Pamutipar Pamutnyomó Vállalatának itt levő telepén fogtak hozzá az előkészületekhez, a gyártás mielőbbi megkezdésére. A pártszervektől a helyi tanácsig minden intézmény és közület szívügyének tekintette a gyáregység mielőbbi üzembehelyezését. Nemrégiben, augusztus 20-án. azután sor kerülhetett az ünnepélyes átadásra. Amikor ott jártunk, már teljes volt az üzem, a csarnokban egymással feleselték a csévék és az orsók, fürge kezek szorgoskodtak a fonaltisztításnói és a szállításnál. — Kőszegtől Szegedig az ország megannyi gyárával állunk kapcsolatban — mondotta Karácsonyi György telepvezető, miután beszámolt arról a lelkes rohammunkáról, amelynek minden résztvevője vállvetve fáradozott azon. hogy Halas új ipari létesítményét határidőre átadhassák. — Jelenleg 183 a dolgozóink létszáma. A munka lényege, 'hogy a fonodából, a gyűrűs fonógépről lekerülő, csak kis mennyiségű fonalat tartalmazó osévéket „átcsé- vézzük”. vagyis a fonalmennyiséget az eredetinek csaknem a hússzorosára növeljük. hogy feldolgozásra alkalmassá váljék. Közben a fonalat tisztítjuk, majd a minőségi ellenőrzést követően a szövődékbe — Kelenföldi Textilmövek. Szegedi Kenderfonó. Békéscsabai Kötöttárugyár — szállítjuk. fií Üzemi folyamatnak egyébként a négyötöd része nőkre hárul. A férfi dolgozók feladata a gépkarbantartás. a fűtés, bizonyos szerelési munkák elvégzése, nem utolsósorban pedig az anyagmozgatás. (Ez érthető, hiszen egy-egy láda 160 kilogrammot nyom!) A dolgozók túlnyomó része most tanulja a munkát. A tökéletes begyakorláshoz legalább fél esztendő szükséges. A kereset átlaga ezzel szemben az 1600 forint fölött van. ami tisztes jövedelem. Három műszakban folyik itt a non- stop-inunka.. Könnyebbséget jelent viszont a csaknem minden második hétre eső szabad szombat. Ez a munkabeosztás különösen az asszonyoknak. anyáknak igen előnyös. Ha valaki éjszakás. akkor a hét végén, egyébként pedig minden második szombaton szabad. — Már e rövid idő alatt is igen jó kollektívát sikerült kialakítanunk — mondja örvendezve a telepvezető. — Hogy a politikai öntudat és a munkás- szolidaritás egyaránt jól fejlődik, erre nézve hadd említsek néhány példát. Minden kezdeményezés nélkül, önállóan alakították meg például az üzemi KISZ-szervezetet. Mire a vezetőség észbekapott, az ifjúkommunisták már kirándulást szerveztek a vasgyűjtésért kapott pénzből. Spontán kezdeményezésből alakultak a szocialista brigádok is. Szív szerint igénylik és alakítják ki a közösségi életet. És ne vegye nagyképűségnek: ez a kollektíva kiveti magából a nem megfelelő társakat. Volt már rá példa, hogy egészen jelentéktelennek tűnő. de az összesség szempontjából lényeges mulasztásért „bojkottáltak” valakit. Jóval több mint fele a dolgozóknak a szocialista címért küzdő brigádok tagja. A szakszervezeti tagság aránya 90 százalékos. Május 1-én szinte kivétel nélkül részt vettek a felvonuláson. és üzemi lanju- kat. a Textiléletet jóformán nincs, akt ne járatná. Ilyen előzmények után nem csoda, ha a munkamorál is olyan, „ahogy a nagykönyvben írva van”. Ez a kollektíva a szociális juttatások tekintetében is joggal sokat érdemel. Télen jól fűthető, nyáron kellemesen szellőztethető a munkahely. Mini- ebédlőjük is van. ahol azért jól megférnek az éppen soros műszakban étkezők. A fürdő mellett korszerű, higiénikus. jól kezelhető öltözőrendszer. (Az anyaüzem. a Pesti gyár most készíti ezzel kapcsolatos tanulmánytervét. — a halasi modell alapján;) — Október közepén jelentkeztem itt munkára — mondja Varga József né berakó csoportvezető. — Novemberben már Pestre vezényeltek szakmai tanfolyamra. Itt az üzemben először a fonalakkal, a géppel ismerkedtem, aztán a géptisztítás lett a feladatom. Micsoda öröm volt valamennyiünk számára az első berakott ládák ünnepélyes búcsúztatása! — A vidéki ipartelepítésnek feltétlenül jövője van — veszi át újból Karácsonyi elvtárs a szót. — Kiskunhalason' különösen megalapozottak a fejlesztés lehetőségei. Egy-egy ilyen, milliókat felemésztő telepítés csakis akkor gazdaságos. ha semmi nem áll a munka útjában, mindenekelőtt. ha a létszámprobléma megoldott. Mi a közeljövőben újabb 30 dolgozót veszünk fel. a távlati tervek pedig a 700—800 főre való bővítéssel számolnak. A munka nagy figyelmet, pontosságot igényel ebben az üzemben. Sok cégnek szállítanak, s mindnek más az igénye, más célra használja a fonalat. — a viscosát. a pamutműszáüat. Félezer orsóból hacsak egy is meghibásodik, a többi állni kényszerül. Épp ezért kell okosan, lelkiismeretesen dolgozni. — Nálunk az egész szervezés a bizalomra épül — summáz már az üzem kijáratánál a csaknem kétszáz ember „gazdája”, a telepvezető. — Lényegesen kisebb ellenőrző tevékenységre van itt szükség, mint általában. Jól összeszokott kis család ez. akik szinte egymást ellenőrzik az egész kollektíva érdekében, s akik máris mintaszerű munkafegyelmet honosítottak meg. A bizalom _ Oiykor csodákat művel. De ha nincs is szándékunkban csodákra apellálni: a halasi példa bizonyítja, hogy egy remekül összekovácsolt kollektíva szilárd alapja lehet a bizalom. Egy több száz embert tömörítő- csoporté. amelytől a későbbiekben még többet várhatunk. J. T. Balga dán szerkesztők r\ ániában — Koppen- húgában — különös újság jelent meg. Csak j ó hírek et közöl. Bicskázásról, halálos szerencsétlenségről, balesetről semmi nincs benne. A vállalkozók bizonyára arra számítottak, hogy a megrongált idegzetű társadalom úgy kap majd a minden földi rossztól szűzen tartott újságon, mint éhes vándorok az égi mannán. De tévedtek. Az olvasók gyér érdeklődéssel vették kezükbe a lapot, ha ugyan megvásárolták. Mert aki nem szerezte be — puszta kíváncsiságból — az újságárusnál, az már annyi fáradságot se tartott érdemesnek, hogy esetleg olyantól elkérje, akinek van. De hogy is képzelték azok a jámbor dánok? Azt a népet akarják csupa jó hírrel etetni, amely Hamlet királyfit adta a világirodalomnak? Azzal akarják elhitetni, hogy hazájában minden ember angyal, mikor még ma is lélegzetvisszafojtva és lábujjhegyen járnak-kelnek Hel- singőr vára körül, amelyben — Shakespeare rá a tanú — egy egész királyi udvar változott egykoron hullaheggyé?! A dánok előtt akar szívóskodni az a balga újság, hogy ott balzsamot illatozik az élet —, mikor az egész világban szóbeszéd tárgya: valami bűzlik Dániában!? A zok elé a dánok elé ** tartana hamis tükröt ez a szerencsétlenül fogant lap — szívjóságukról—, akik nem átallották megverni a magyar futball- válogatottat?! Korrekt náció az ilyen? Amely fütyül a mi válogatottunk presztízsére, utolérhetetlen technikájára! De félre a szubjektív megítéléssel. A dánokat, tehát egy kapitalista ország polgárait akarja megfosztani mindennapi betevő borzongásaitól az a „jó hírű” újság. Hiszen ott is vannak tisztességes, szorgalmas dolgozók, akik. igazán, mindennap megérdemlik azt a pár tucat rendőrségi, bírósági hírt. Hát nem jólesik annak a dán papának, mamának, hogy amikor a rablógyilkosságról szóló színes riportot felolvassa a gyereknek — bölcs nevelő szándékkal odamondhatja: „Látod, csibész, te is ide jutsz, ha nem tanulsz rendesen!?” Az úgynevezett rossz hírek léleknemesítő hatásától pont egy kapitalista nemzet fiait akarja herme- tizálni az a furcsa újság — mikor itt nálunk — a szocializmusban is — szinte mindennapi kenyere a krimi, a rendőrségi rovat a dolgozó tömegeknek. fZ ondoljunk csak arra, ” hogy amikor a tévé „Kékfény”-e ragyogja be a sötét magyar éjszakát, az egész haza ájtatos székes- egyházzá válik azokban a félórákban. Az utcákon semmi zaj, mindenki fedél alá húzódik, s áhítattal okul a képernyő előtt: lám, ha az az ügyetlen betörő nem hagyja ott a monogra- mos keszkenőjét a páncél- szekrény mellett, akkor még ma is vígan bújkálhatna, mert az alatt is egérútat nyerne, míg a főkönyvelőt faggatják, mit csinált a farbával... S hogy a rendőrségi, bírósági esetekről, ügyekről szóló cikkeknek milyen nevelő hatása van a koraifjúságra is, egy példával bizonyítjuk. Vagy három esztendővel ezelőtt 10 éves kisfiúkból, kislányokból álló brigád állított be a szerkesztőségbe. Előadták, hogy szeretnék megismerni a szerkeszt&ségi munkát. Ök is szakmabeliek tudniillik, mert az iskolai faliújság írói, szerkesztői. Megnéztek mindent, emlékbe még ólombetűt is kaptak. Tízéves létükre rendkívül szakszerűen érd-eklődtek kezdő fizetésről, prémiumról. S hogyha már így összemelegedtünk, mi is tavonatóztunk náluk. A A egkérdeztük többek *"'■ közt, hogy milyen cikkeket olvasnak rendszeresen, tehát legszívesebben az újságban? Legalább öten vágták rá a következő pillanatban: — A rendőri híreket! Tóth István
