Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-07 / 207. szám
IMS. raeptember 1, vasárnap & tßäaS Huszonkilencen a periférián Nem akartam hinni a szememnek, még a dupla levelezőlap nagyságú fotóknak sem. Hosszú, megrogy- gyant falú uradalmi cselédházak. a vakolatnak már csak a maradványaival. hullámvonalban meg- vetemedett tetők, akkora lyukak az összefüggő cserépmezőn. hogy egy borjú átbújhatna rajtuk, vedlett bokrok a galambdúcok alatt, szébdobált téglák, kutyaetetők. favágó rönkök, giz-gaz. szemét — az árvaság és az elhagy atottság szomorú és staraoritó kollekciója. Ak egyik Mbc eHS tt tó*tal a megvilágításnak, idős ember áH. lehúzott kalapja alól csak nagy fehér bajusza világít élői mellette étet* párja, iszonytatosán megdagadt lábszárakkal- mindkét fatea alatt otmm 1 kával. Nem áQtrtan tftnní a szememnek. A fotók 1969- ben készültek. SaaBnszenA- márton. Feketehalom i külterületi majorjában. csft V forgatnák masAat volt bennük igyekezet, azok már elkerültek onnét... öt tálométernvíre a fa- lutóL a kövesút két oldalán van Homokpuszta. szintén a Hunyadi Tsz majorsága, pár éve viUainyt kapott, minden második hájban tv von. itt van a tsz állattenyésztése. műhelye, traktor-parkja. sürgés-forgás a török időkben épült volt uradalmi magtár előtt. Át kell szállnunk. innen az út már csak traktorral járható. A pótkocsi platóján két zsák gabona, erre ülünk Kasten Flórián tsz-pártttt- kárvaL Vashíd a Kiskunsági csatornán, viliainas táweteélh, vteMa fehérlenek a mfltráerás zsákok fcaaka. Szélest bodzával, sralvaftackul szegélyezett át Sík tócsa, dágvánvos hörbares csontra*» huppanőfc. Mostantól keadve lövő év áprilisáig csak traktorral és terepjáróval járható. Kiss Imre traktoros kemény ____ tartja a voännt. de « Zötor így Is gyakorta A hetvenéves Knnl Mihály és teletett. Bácsi láaoes nácselnök: — Akarta tadtál hogy fitt inötateweBBÖhéÉ a füleik laknak ott? Tizenegy tökön látottak. Egymás mö- osalád. összesen huszonki- gc*t sorakoznak a hosszú lene személy. Négy • Hu- házak. Tiaene&méhány éve nanc rakodómunkás az állami gazdaságban. Kun- szentmiklóson szeretne építeni. Van két tehene, hízó bitója, anyadisznója. Talán össze tudna hozni belőlük 35—40 ezret s erre már kölcsönt is adnának. A 70 éves. fehér bai- szú Knul Mihály bácsi hálálkodik a nárttittómak. amiért az megígéri néki hogy elintézi: a 300 forintos községié jleaztést nem kéH mecfiaötóiük. a ■ ■ ■ 1946. ffüdöeztSs. A nen>zetiszín-keretű okmányokon mindenkinek meghatározták a tíz évre szóló törlesztést a földért és a háEbbea a házban is emberek laknak. nyadi Tsz-ben. három a Solti Állami Gazdaságban, egv a vízügynél. egynek a férje Pesten, egy nyugdíjas, s egy sehol... Ez utóbbi rendszeres szociális támogatást kap. Elmebeteg szegény. Legutóbb bejött onnan gyalog, kilenc kilométerről. azzal, hogy ellopták 'a zsákvarrótűiét. De elmebeteg- más családban is fordul elő. Aki a vízügynél takarító, elvált fiatalasz- szony. valahonnan Heves tájékáról került ide. mint dinnyekertész. « itt maradt, megbújva a volt féri elől. A másik fiatalasszony, akinek a férje Pesten dolgozik. Debrecen környékéről vetődött ide. Talált üres helyiségeket. beköltözött. Kiderült, már korábban is be volt itt jelentve. Itt is kiismerhetetlen családi bonyodalmak munkálnak. És az „őslakók”? Valameny- nyien a Csanak-uradalom egykori cselédei, illetve leszármazottai. Az ötvenes évek d“r-“kán Feketehalomnak még több mint száz lakója volt. Akik egy kimég jóval több vollt belőlük. az elbontottak — vagy összedőltek? — helyét már csak a Mceumbokrok tömege őrzi. Gsahos. sovány kutyáik rohannak felénk mindenünnen. Öcsai Sándor, a tsz éjjeliőre a tűzrevaló gallyakon fekszik elnyúlva, ösztövór. szótlan 31 éves fia paszuiylevest főz a avi- tatt tűzhelyen. Amott a tsz juhásza. Dallas Mihály és felesége, sok szép malacuk az ólban. Az ő helyzetük rendezett, van házuk a faluban, amelyben a lányuk lakik, de amíg nyugdíjba nem megy. addig már jó lesz itt kint is. Go- golák Sándor szántóföldi növénytermesztő hattagú családjának két lakószobája van. de az egyikben a nagypapa tartózkodik, mint évek óta ágyban fekvő beteg és nem lehet mellette megmaradni. A konyha falán a táncdalfesztivál újságfotóinak kivágásai (három lány lakik velük). 1932 óta Itt élnek, járatják a Szabad Földet. A ház végénél a Pesten dolgozó fiú motorkerékpárja. Erdős Fehagv adottságnak ezt a telepét felszámolja. Ám az ittmaradtak már nehezen mozdulnak. Igaz. Saiga Mátyás anyasraktáros már beköltözőiéiben van. házat építtet a faluban. Dalloeék. a juhászék nem is számítanak féketehalmiaknak. Talán Homokpusztán is ürül egy pár tanya, ahol több a remény az emberibb körülmények megteremtésére. Dolgozóin az állami gazdaság is segíthetne. jóllehet. hitelkerete szűkös, a kedvezményes kölcsönnel évente csak 5—6 alkalmazottat tud támogatni. És van a területén még 600 tanya... S mi legyen a többiekkel? Anyagiak hiányában szűkösek a lehetőségek, igaz. de a sokat emlegetett helyi, társadalmi összefogás talán mégis csak segítene. Számításba kellene venni, hogy az elbontandó feketehalmi tanyákból milyen értékű használható építőanyag kerülne ki. c ezt esetleg meg is előlegezhetnék. A lényeg, hogv mindenkinek helyet találjanak. Mert Feketehalom már menhelvmek sem nevezhető. És csak ezután jöjjenek a dózerok. Hatvani Dániel Kelendő cikk a Bácska I. szivattyú Annak idején beszámoltunk a Bácska I. nevő öntöző szivattyú kísérleteiről. A sorozatgyártás az idei évvel, január 1-ével kezdődött meg. Azóta alig remélt karriert futott be ez a termék. Csaknem kétezer darabot értékesített belőle a Bajai Építő és Lakberendező Ktsz. Az igények hatására szükségessé vált, hogy nagyobb üzemrészbe költözzenek át a szivattyúkészítők, s újabb esztergapadokat szerezzenek be. A műhelysorban 25 öntő, forgácsoló, lakatos és tekercselő munkás dolgozik. Tény, hogy a Bácska I. sok mindent tud: jó hatásfokkal dolgozik, bő a vízhozama. De emellett vajon mivel alapozták meg ezt a; már-már különösnek számító sikert? — Alapos piackutatással — hangzik a tömör válasz. Magyarázattal Mezős Mihály, a szövetkezet elnöke szolgál. — Tájékozódtunk az igényekről, a fizetőképes keresletről. Ilyen alkalom volt például tavasszal a Budapesti Nemzetközi Vásár. Utána a Szegedi Ipari Vásáron is megjelentünk, ahol helyben elkelt ötven szivattyú. Ugyanitt ismerkedtek meg a gyártmányainkkal a jugoszláv kereskedelem képviselői, s várható, hogy exportálunk is a szomszédos államba. A szabadkai vásárra mindenesetre meghívtak bennünket. S újabb alkalom volt a Pécsi Ipari Vásáron való részvétel. A bajai kisipari termelőszövetkezet tehát lényegében megragadta a jelentősebb hazai bemutatkozási alkalmakat. Tájékozódtak a további igényekről is. Így például a Bács-, Szolnok magyei Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat hidroforral felszerelve kéri a Bácska I-et. A módosítással összefüggő kísérleteket elvégezték, a szivattyú 80 literes alumínium tartállyal egészül ki. Ezzel még inkább alkalmassá vált a gyártmány házi vízellátásra. A szükséges alumínium szállításáról a Székesfehérvári Könnyűfémművel állapodott meg a Bajai Építő és Lakberendező Kisipari Termelőszövetkezet. A jövő esztendő első felére már háromezer darab szivattyúra szóló megrendelés érkezett — elsősorban Báps-Kiskun, Szolnok, valamint Csongrád megyékből. A kísérleti példány — piackutató bemutatkozásból sosem lehet elég — ott van az őszi vásár kiállítási tárgyai között. H. F. zért te. De senki nem törlesztett. így nem is írták a nevükre sem a földet, sem a házat. Az 1960-as átszervezéskor a major mindenestül a Békéért Tsz tulajdonába került. Ez a gazdaság négy éve egyesült a Hunyadival, amely most a major rozoga épületei tulajdonosának mondhatja magát. Ám arra. hogy a helyzet így áll. csak az idén derült fény. Korábban senki nem tudta, hogy a tulajdonjog a lakókat, az államot. illetve a tsz-t illeti-e meg. Aki tudott, menekült innét. S itt maradtak a tétovázók. az előrejutni képtelenek, az elhagyatottak — a lét perifériájára szorultak. Többségük idős. beteg ember. Anyagi alapjuk a, több-kevesebb háztáji jó-l szágállománv. amely a ta-J nya környékén — bizony nem kis mértékben a kör zös vetésén — szerzi meß táplálékát. így a tsz-nek is érdeke volna, hogy az elés fél ezer utas a különjáratokon Az autóbusz-kirándulásokkal kapcsolatosan általában három szerv —- elsősorban az IBUSZ, valamint az Expressz Utazási Iroda és a Volán — keresi fel a 9. sz. Autóközlekedési Vállalatot. Ez évi tapasztalat, hogy egyre több egyéni érdeklődő is közvetlenül a kecskeméti AKÖV szállítmányozási főnökségéhez fordul a kirándulásokhoz szükséges autóbusz-igényléssel. Bár a 9. számú AKÖV csupán az IBUSZ irodával kötött szerződést, amelynek értelmében Kecskeméten három, Kiskunfélegyházán egy különjárat áll rendelkezésükre, a nyár folyamán mintegy 20 gépkocsit különjáratként indított bel- és külföldre. — Utasainkat „háztól házig” szállítjuk, s fezt nagyon sok turista megszerette az olcsóbb, de kényelmetlenebb vasúti utazással szemben — mondotta Sohajda József, a 9. sz. AKÖV igazgatója. Számadatok is igazolják: egyre többen választják utazáshoz az autóbuszt. A tavalyi különjárat-indításhoz viszonyítva, ez év január 1- től július 31-ig mintegy 35 százalékos emelkedés tapasztalható. Míg 1968. július 31-ig 5400 különjárat indult Bács-Kiskun megyéből, az idén ugyanebben az időszakban 7530 volt a turista autóbuszok száma. Nyáron 40 buszt indítottak külföldre. Lengyelországba 6, Ausztriába 9, Romániába 5. Jugoszláviába 18, Csehszlovákjába pedig két turistacsoport utazott általában 8—10 napra. Belföldi országjáró körúton 282 ezer személy vett részt július végéig. Külföldi útra 1688-en jelentkeztek. — Jelenlegi gépkocsi-parkunkkal már nem tudjuk kielégíteni a különjárat-megrendeléseket — mondotta az igazgató. — Elképzeléseink szerint a rendelkezésünkre álló 41-hez még 32 autóbuszt vásárolunk jövőre. Ezekkel részben a helyi járatúkat sűrítjük, gondolunk azonban a különjáratigények kielégítésére is. Indokolt ez annál is inkább, mert különösen a nyári hónapokban, az ötnapos munkahét bevezetésével egyre többen szeretnének kirándulni, hazánk szép tájaira ellátogatni. T. L. 1 Kendőzetlenül Egymillió forint Fantázia dolgában elég jói vagyok „eleresztve”, de jelenleg szegényesnek bizonyul a képzelőerőm. Képtelen vagyok ugyanis magam elé varázsolni azt a borkóstolót, amelyet egymillió forintos költséggel építtet Kecskeméten az Állami Pincegazdaság. Az összeg nem sajtóhiba, mint ahogy nem az a borkóstoló sem. Ne akadjunk fel azonban ilyen csekélységeken, s a nehézségek ellenére próbáljuk elképzelni, hogyan fog kinézni ez a minden bizonnyal Kö- zép-Európa, sót a világ, s mitöbb, talán a Tejútrendszer legmodernebb borha- rapója. Mindenekelőtt borra lesz szükség, méghozzá aranyérmesre. Aztán kell pohár. De ezek az edények bizonyára drágakőből készülnek egyedi tervek szerint. Lesz benne elektromos kakukkóra, fűthető padló, önműködő hordágy, a pult gyémántberakással készül, a székek, illetve fotelok hermelinnel lesznek bevonva, az asztalok intarziás megoldással az ittasság különböző fokozatait ábrázolják egészen az úgynevezett sárga földig. Az egész építmény kacsalábon forog (hízott kacsalábon). A kiszolgáló személyzet minden tagja tíz diplomával rendelkezik, atommáglyával fűtenek télen és a borharapáshoz porcelán műfogsort adnak ... így lesz? Nem tudjuk. Egy bizonyos: sok ez az egymillió forint. Még akkor is sok, ha tudjuk, hogy a megyeszékhelyen nincs „reprezentatív” borkóstoló, pedig nagyon kellene. Az új gazdasági mechanizmus bizonyos fokú és értelmű önállóságot adott a vállalatoknak, üzemeknek, gazdaságoknak. . Ez azonban — aligha jelentheti azt, hogy egymillió forintot borkóstoló építésére költsünk, az igények kielégítésére. Meggyőződésem. hogy ilyen drágán kielégíthető igénye senkinek nincs, még a külföldieknek sem, akik elsősorban a romantikát keresik nálunk, a tősgyökeresen magyar specialitásokat. — dorgál — V
