Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-07 / 207. szám

4. oldal Í969. szeptember 1, vasárnap Öröm és jóleső büszkeség töltött cl bennünket, amikor azt hallottuk: egyik távoli vá­ros tanácselnöke levélben a kecskeméti kiadványokból kért mutatóba £gy-egy pél- j dányt. Jó alkalom volt ez arra/ hogy elgondolkozzunk: mi­lyen helyes, jó az az út, nmelyet mi járunk. Az, hogy a szellemi élet erősödését izmosodását a kiadványok szaporításával is elő kíván­juk segíteni. Ha gyors számvetést csinálunk, a kö­vetkező kép alakul ki: egy év alatt megjelentek Kecs­keméten az alábbi kötetek: a megyei pártbizottság ki adásában a Proletártavasz 1919. és a Magyar munkás- mozgalom Bács-Kiskun me­gyei harcosai című kötet, a megyei könyvtár kiadásá. ban a Kecskemét Kiskun­ság 1918—1919 vörös lobo­gója és az Aranyhomok Kis. könyvtár két kötete (Egy marék parázs. Kecskemét jelesei), valamint a repre­zentatív kiállítású tanul­mánykötet Kecskemét cím­mel, amit a város 600 éves évfordulójára adtak ki. Ha ezekhez hozzászámít­juk a megyei tanács kiad­ványait (Batik szakköri munkák, Művelődésügyünk stb.), akkor igazán elége­dettek lehetünk. Nem min­den város büszkélkedhet ennyi gazdag szellemi pro­duktummal ? S *az a tény, hogy a Kis­kunság című antológia fo­lyóirattá vált Forrás cím­mel, még csak tovább erő­síti, gazdagítja ezt a — sze­rintem — pozitív képet. Varga Mihály ügyünk a honvédelmi nevelőmunka föll ACTtÁcA beszélgetés Balabán Sándor I alezredessel az MHSZ megyei titkárával Emlékház lesz DankóíisTa csengődi villájából Két éve, 18f>7 nyarain je­lent meg a Politikai Bi­zottság és a kormány ha­tározata a Magyar Honvé­delmi Szövetség átszerve­zéséről. A határozat óta el­telt idő igazolta a célkitű­zések helyességét. Bács me­gye MHSZ-szervezetei már korábban is az országos él­vonalban foglaltak helyet. Augusztus végén a Műve­lődésügyi Minisztérium ál­tal rendezett országos ér­tekezleten ismét mint jó példát említették az itt fo­lyó munkát. Az eddigi eredményekről és a legkö­zelebbi feladatokról kér­deztük Balabán Sándor al­ezredest, az MHSZ megyei titkárát. — A Magyar Honvédel­mi Szövetség átszervezésé­nek talán legnehezebb idő­szaka volt a legutóbbi év — mondotta. — Meg kel­lett erősíteni szervezetileg az MHSZ-klubokat. megte­remteni a ránk váró na­gyobb feladatokhoz szük­sége.? személyes és anyagi feltételeket. Mindezek ér­dekében arra törekedtünk, hogy szoros együttműkö­dést alakítsunk ki a me­gyei. a helyi párt- és álla­mi szervekkel, tömegszer- vezetekkel, üzemek, gazda­ságok vezetőivel. Fel kel­lett mérnünk az eszközö­! nélkülözhetetlenek az ifjú­ság és a felnőttek széle­sebb körű foglalkoztatásá­hoz, honvédelmi nevelésé­hez, felkészítéséhez. — Az MHSZ sportmun­kájában szeptember vé­gén zárul az évad. Mi­lyen eredményeket ér­tek el az idén? — Valamennyi sportág­ban számottevően emelke­dett a résztvevők létszá­ma. Csak néhányat említe­nék a legfontosabbak kö­zül: az összetett honvédel­mi versenyeken 21 ezren, a honvédelmi lövészverse­nyeken csaknem 35 ezren, az úttörők honvédelmi ver­senyén 23 ezren vettek részt. A polgári védelmi tá­jékoztató oktatásnak 37 és fél ezer hallgatója volt, az iskolai honvédelmi jel­legű technikai szakkörök­ben négyezren tanultak. Hétszáz sorköteles fiatal szerzett gépkocsivezetői jo­gosítványt. Rendkívül fon­tos feladatnak tartottuk mindemellett a múlt tan­évben indult iskolai hon­védelmi oktatás segítését. Milyen segítséget kaptak a helyi szervek­től? — Tavaly széles körű propagandával járt a klu­I két, lehetőségeket, amelyek | ^ megalakulása. Ez több­nyire tartós eredményekhez vezetett. A helyi vezetők megértették a feladat je­lentőségét és igyekeztek a forrásokból — társadalmi munka igénybevételével — megteremteni a honvédelmi nevelés és felkészítés fel­tételeit. A legjobb példa erre Kiskőrös, ahol több százezer forint értékű lőtér ban’ ÄÄÄ £Ü1aho?Vs^énFmSu már a lőtér és a csarnok. NYELVŐR Televíziónk finn estjét so- mihez sem kan nézték végig. A finn frisseség.” tv bájos bemondónőjének, Könnyen csalódhat az, Tuula Ignatiusnak bizonyé- aki a finn beszédet hallva, ia jelentős szerepe volt ab- füllel akarja kihallani a hasonlítható mel kísérték végig az egyes Egyező egész mondatokat műsorszámokat, amelyek még nehezebben. Egy mon­az északon lakó finn nép datot minden nyelvkönyv életét ismertették. Szó volt összehasonlít. „Hal úszkál arról is, hogy a finn és a elevenen a víz alatt.” Ez a magyar nép nyelve rokon, mondat így hangzik finnül: Egy előadó valahogy úgy „Kala uiskelee elävänä ve- fejezte ki, hogy a két nép den alia.” Meglepő hasonló rokonságát hétszáz szőkéd- hangzás! vés, de szűk kerete fogja össze. Az olvasók esetleges ér­deklődésének kielégítésére A „hétszáz szó” nyilván felsorolok néhány finn szót ez ősi finnugor szókincset, (zárójelben magyar megfe- a közös nyelvi örökséget je- lelőjével): silmä (szem), lenti, amelyet nemcsak a sarvi (szarv), jää (jég), ki­magyar és a finn nép őr- vi (kő), vési (víz), elä (él), zött meg, hanem a többi anta (ad), mene (megy, mén). A következő szavakban a mássalhangzók megfelelését az finnugor eredetű nép is. ■Ez a nyelvi örökség bizony szókezdő ■ „kedves” nekünk. Ha „szűk” szabályos ez a keret, akkor arra gon- olvasó maga is megállapít- .dolhatunk, hogy erre a vi- hatja: pää (fő,fej), puu (fa), szonylag kis szókészletre kota (ház), kolme (három), idők folyamán több tízezer egyéb eredetű szó is rárakó­dott, de ezek kevés kivé- Csak az összehasonlító tellel már aligha egyezhet- nyelvtudomány tudja meg- nek. A finn nyelvnek sajátos De mit kezdjünk a sappe (epe) és az ike (év) szóval? állapítani a megfelelést. A finnekben elevenen él zenéje van. Jules Romains a finn és a magyar nép ro- francia költő jellemzése konságának gondolata, ele- szerint „a finn nyelvnek venebbül, mint bennünk, Van valami sajátos varázsa, magyarokban. Mintha egy állandóan úgy cseng, mint kicsit adósaik lennénk ezen a drágakő-füzér, melyet a'téren. Becsüljük meg ezt egy kéz mozgat a mellen, a művelt népet, amelynek vagy a fürge csermely, mely ugyanolyan küzdelmes tőr- kavicsokat görget. Csilinge- ténelme volt, mint nekünk. lésében van valami sem­Kiss István Papírt a erdők Az ország legnagyobb holdnyi területen lombo- cellulóznyár ültetvényei sódnak a fiatal „papírfa Bács-Kiskun megyében erdők.” Az eddigi tapasz­fejlődnek. Csak egyedül a tálatok szerint az olasz- Kiskunsági Állami Erdő- nyár díszük legszebben a gazdaság körzetéhez tar- homokon, s a jövőben fo­tózó nagyüzemi gazdasá- leg ezt használják majd a gokban, erdészetekben 4500 telepítésekhez; /ei I s a község valamennyi ve­zetője támogatja munkán­kat. (Köszönetképpen szep­tember közepén itt rendez­zük meg az összetett hon­védelmi verseny megyei döntőjét.) Számos jó pél­dát említhetnék még, így az előbbieken kívül első­sorban Tiszakécskét és Bácsibokodot, ahol minden klubunk önálló helyiséget kapott, s a klubok tagsága ezt tartalmas munkával, a tanfolyamok jó eredményei, vei hálálja meg. — Elmondhatjuk tehát, hogy a határozatokat megértették, és minde­nütt követik? — Nem mondhatjuk még, hogy mindenütt felismerték már munkánk jelentőségét. Néhol azt kapjuk válaszul: mi szükség erre, hiszen úgysem lesz háború. Nem­régiben a következő levelet kaptam az egyik község ta­nácselnökétől: „Tisztelettel jelentem, hogy semmilyen MHSZ-helyiséggel nem ren­delkezünk, s nincs is szán­dékunkban a szövetségnek helyiséget biztosítani.” Ahol ^ így gondolkoznak, nem értik meg, hogy meny­nyire saját ügyük is az MHSZ A helybeli fiatal­ság nevelésének, fegyelme­zésének, tudatformálásának nagyon fontos lehetőségét mulasztják el. Legrosszabb példának Bátyát említe­ném. ahol évekkel ezelőtt elvették a 1 öteret és mag­tárait építettek a helyén. Azóta is minden kérésünk, meggyőzésünk hiábavaló? nak bizonyult. Biztató vi­szont, hogy a megyei veze­téssel kialakult jó együtt­működésünk nyomán mind­inkább saját ügyüknek te­kintik a járások és a vá­rosok illetékesei az MHSZ- szel kapcsolatos határoza­tok végrehajtását. A ne­gyedik ötéves terv első szakaszában minden járási székhelyen megépülnek a kiképzési bázisok. — Hogyan készültek fel az új évadra? — Augusztusban tovább­képzést tartattunk szak­áganként a különféle klu­bok titkárai, valamint a honvédelmi ismeretek ok­tatását irányító pedagógu­sok számára. Több száz ve­zető vett részt ezeken a foglalkozásokon, ahol mód­szertani kérdéseiket, a mun­ka tervezését, szervezését tárgyaltuk. A továbbképzés egyben a vélemények fó­ruma ' is volt. — Ezek közül melyek a legfontosabbak? — Az imént említett anyagiakon kívül a honvé­delmi munka széles körű elismertetése. Ezért hiba, ha az MHSZ-aktívák, a tanfolyamvezetők egy része csak szakmai ismeretek át­adására törekszik. Elfeled­keznek arról, hogy mind­ezek csak esziközei a tudat- formálásnak. az öntudatos, fegyelmezett, áldozatkész ifjúság nevelésének. Ebben nagyon sokait segíthetnek az MHSZ-en kívülálló in­tézmények is. Főképp a művelődési házak, könyv­tárak. Kev^s könyvtárba jár például a Néphadsereg, a Lobogó, s hiányoznak a polcokról a honvédelmi ne­velést szolgáló szépirodal­mi művek és szakkönyvek. Mi a poütika, az ideológia és a pedagógia összekap­csolására törekszünk. Mun­kánk eredményeit azonban megsokszorozza, ha ezek a hatások nemcsak az MHSZ klubjaiban, hanem sokfe- lől, sokféleképpen érik a fiatalokat. Bízom benne, hogy a most induló évad fontos fejlődést jelent, eb­ben a tekintetben is —, fe­jezte be lapunknak adott nyilatkozatát Balabán Sán­dor elvtáns. Mint értesültünk a megyei tanács végrehajtó bizottsága szeptember 23-án tárgyalja az MHSZ munkáját. Ezt követően a helyi tanácsszervek is napi­rendre tűzik a témái; meg­vizsgálják az MHSZ-klubok helyzetét, s számbaveszik azo­kat a lehetőségeket, amelyek­kel hozzájárulhatnak a honvé­delmi nevelés javításához és további szélesítéséhez. M. L,. Tabdi határában a hul­lámzó homok sárga hátán tornyos kis villa áll. Mel­lette hatalmas geometriai alakzatban újtelepítésű sző­lő nyújtózkodik. A villa ma­gányos; kerítése nincs. Ab­lakai homályosan néznek a látogatóra. Csupasz udvarán csak egy-két öreg fa lomb ja rezeg. Az ajtó zárva, a szobákban hallgat a múlt. A tulajdonos már régen elment — örök álmát alusz- sza a szegedi temetőben. Ez a villa volt századunk ele­jén a nótaköltő. Dankó Pis­ta csengődi rezidenciája. Akkor még ez az úgyne­vezett buckái rész Csengőd- höz tartozott. Itt, a roman­tikus környezetben épült villájában, már súlyos be­tegen pengette hegedűjén a leikéből felbuggyanó nótá­kat. Ide hozta a postás Dan­kó Pista barátainak; Pósa Lajosnak, Nikolits Dömé­nek, Bérczy Imrének levele­it. Itt énekelte meg a buc­kái borok tüzét. Tüdőbaja azonban tovább súlyosbo­dott és 1903. március 29-én meghalt. A részvétlevelek ekkor már Budapestre a Pauler utca 2. szám alá ér­keztek özvegyéhez, Joó Ilo­nához. Dankóné később is­mét villájukba költözött és végleg itt is maradt. Dankó Pista használati tárgyai zömben múzeumba kerültek. Az ingóságok egy része öz­vegy Ráthonyi Sándorné Müller Berta tulajdonába került. Berta néni ma is Csengődön él. nagy tisztelő­je a nótaköltőnek,’' hagyaté­kát kegyelettel megőrizte, melyet megvásárolt a Tabdi Községi Tanács. A Kiskőrö­si Járási Tanács kezdemé­nyezésére Dankó Pista haj­dani villájából------még eb­ben az évben — emlékmú­zeumot, , az épület alatti részből pedig pincecsárdát alakítanak ki. A munkánál ügyelnek arra. hogy az épü­let megtartsa eredeti jelle­gét. Cél: a nótaköltő emlé­kének ápolása, hagyatékai­nak, emléktárgyainak ösz- szegyűjtése, kiállítása, és ez mellett idegenforgalmi lát­ványosság biztosítása, szó­rakoztató, vendéglátóipari hely létesítése. Az emlék­tárgyak a villa három szo­bájába kerülnek elhelyezés­re. Az előszobában dohányzó- asztal áll majd. mellette ké_ nyelmes fotelek. A falakon a dalköltő életútjának főbb állomásait megörökítő tab­lók. A feliratok között mi­niatűr színes rajzok, melyek a szövegekhez kapcsolódnak. Az előszobából nyíló bal oldali helyiségben kerülnek elhelyezésre a nótafa szege, di éveire, nótái születésére* ifjúságára vonatkozó reli- quiák, eredeti iratok és má­solatok, bőséges képanyag­gal. Látható itt néhány kép a korabeli Szegedről. (A Hangász utca. a Cigánysor.) Idős Dankó István, Dankó Pista édesapja. Erdélyi Ná­ci, Dankó gyermekkori ze­neoktatója. A szatymazi szüret. Első szerelem, Joó Ferenc és családja, az első dalok (fotókópia) stb. fi középső szobában he­lyezik el többek között a kortársak, barátok Dankó- hoz írott leveleit, emlékezé­seit, hozzá írott verseket (Pósa Lajos, Gárdonyi Gé­za, Ady Endre. Jókai Mór* Feszty Árpád, Móra Ferenc, Tömörkény István, Blaiha Lujza és mások). Ugyancsak itt lesz — rejtetten — egy Dankó-nótákat játszó mag­netofon is. Az úgynevezett jobb oldali szoba lesz a tu­lajdonképpeni csengődi Dankó-emlékszoba, beren­dezve Dankó Pista utolsó használati tárgyaival, búto­raival, képeivel stb. Itt foglal helyet az ebédlőasztal négy hozzá­tartozó székkel, ebédlőszek­rény, gyümölcstálak, ara­nyozott keretű tükör, dol­gozószoba-berendezés, könyvszekrény Dankó ked­venc könyveivel, virágtar­tók, aranyozott hegedűáll- vány, mellette Dankó Pista pengetős hegedűje, annak felesége által készített taka­rója „D. P.” monogrammal, notesza, görb.ebatja stb. Irá. sok a Dankó-Villa megvá­sárlásának körülményeiről, levelek, melyek tájékoztat­nak a nótafa csengődi mun­kásságáról, kották, újságok, nekrológok, néhány eredeti fénykép, mely Dankó Pis­tát és feleségét mutatja San Remóban, aztán a Csengő­dön írt színdarab a „Kun menyecske”, sírja Szegeden a belvárosi temetőben stb., stb. Az épület alatti pince- részből presszót és csárdát alakítanak ki. A presszó­rész modern, a csárdarész pedig népi díszítéssel készül. A csárdában zene és harap, nivaló is lesz. melyhez hor­dószám állnak rendelkezés­re a gondűző buckái borok. Nemcsak a csengődlek, de az IBUSZ, vagy idegenfor­galom útján látogató ven­dégek is énekelhetik Dankó helyben írt kedves dalát: „A csengődi Buckában Csoda van a pusztában. Ha kérdezed, micsoda, Majd megmondja a bora." Moravcsik Árpád A kultúra újabb hajléka A bajai járás vezetőinek nagyszabású kezdeményező, se, klubszerű művelődési házak létesítésére — amely­nek első eredménye napok­kal ezelőtt a bátmonostori művelődési otthon felavatá­sa volt —, most újabb for­dulóponthoz érkezett. A bácsbokodi párt- és ta­nácsi vezetők, a pártalap- szervek és a KISZ, továbbá a termelőszövetkezetek és üzemek képviselőinek a be­vonásával nemrégiben érte­kezletet tartottak. Ezen — a jelenlegi elavult kultúr-, ház helyébe — korszerű, minden igényt kielégítő klubszerű művelődési ház létesítésének terveit és le­hetőségeit vitatták meg. Felmérték a rendelkezés­re álló anyagi erőforráso­kat és megállapították, hogy a szükséges költségeknek csaknem a felére már van fedezet. A fennmaradó ösz- szeget részben úgy szándé­koznak előteremteni, hogy az alkalmazottaktól, az üze­mek dolgozóitól stb. jöve­delmük egy százalékát ké­rik hozzájárulásként. Ez - az ötlet általában találkozott a lakosság egyetértésével, s a javaslat nyomán már szá­mos felajánlást is tettek. Ezenkívül, a nagyüzemi gaz­daságok és egyéb szervek jelentős társadalmi munkát is vállalnak, gondoskodnak szállítóeszközökről, illetve elvégzik a szerelési mun­kák egy részét. A művelődési ház építke­zése a tervek szerint 1971- ben veszi majd kezdetét, s előreláthatólag még abban az évben az épület végső átadására is sor kerül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents