Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-27 / 224. szám
A lászláfalvi Alkotmány Tjsz Korszerű gyümölcsösök, erdők a Homokon Jövedelmező állattartás Homok, tanyavilág, vízmosta dűlőútak ■.. Tizenöt kilométeres körzeten belül — ha csak Lászlófalva lassúdon formálódó belterületét nem számítjuk — nincs lakott település. Még a kecskeméti Nagytemplom tornya is csak egészen páramentes időben ködlik ide. A város hajdan egyik le gelhagy atottabb határrésze — Szentkirálypuszta — máig megőrizte vadon arculatát. De csak látszatra... A homok és az ember sok évtizedes küzdelme ebben az évtizedben dőlt el végérvényesen, méghozzá az utóbbi javára. Ebben nem kis feladatot vállalt magára az immár huszadik éve itt gazdálkodó lászlófalvi Alkotmány Tsz. Eredményeihez nem ingyen jutott; szinte úgy kellett azokat kicsikarnia, erőfeszítéssel, okos ötletekkel, s persze alkalmazkodással is a kedvezőtlen adottságokhoz. Az itteni gazdák megkaposzkodtak a homokban. Sikereiket nem cserélnék fel az áldásosabb körülmények közepette i gazdálkodó tsz-ekével sem. A somkóró sikere az ország legtöbb gazdaságában; országosan a ho- dályok 8 százaléka van villannyal ellátva, vízzel pedig 4 százaléka.) Csakhogy itt a juhok fő tápláléka olyan hulladéktakarmányból adódik, amelyeket más módon nem hasznosíthatnának. A juh „söprögető’* állat. A fiatal, de már megerősödött cellulóz-nyárfa- erdő között termő füvet legeltetik. Az akácerdő nyáron kitermelt fáinak a lombját is feletetik. Semmi nem vész kárba. Kajszi, paradicsommag, tríticale A 6000 hold összterület- daságí Kísérleti Intézet nek 40 százaléka elfogad- szarkási telepének bevált ható minőségű vályogtalaj, módszerei alapján. A faDugár Sándor tsz-elnök, amikor majd tíz évvel ezelőtt idekerült — gondolkodván. hogy mivel hozhatná egyensúlyba a veszteségektől megbillent gazdálkodást, — arra a megállapításra jutott, hogy fejlett állattenyésztés nélkül egy nagyüzem a homokon sem létezhet. De hol teremjen meg a takarmány? A kérdés persze így módosult: mi legyen az a takarmány, amely elég értékes. s ugyanakkor a homokon is megterem. Ez a takarmány, mint kiderült: a somkóró. Az elnök számításokkal igazolja: amíg á kukorica- csalamádé szilázs emészthető fehérjetartalma 0,6 százalék, a csöveskukorica- sziázsé 1,1 százalék, addig a-somkóró-szilázsé 1,9 százalék. A szénája azonos a közepes lucemaszénáéval. De ahol a somkóró még szépen díszük, ott a lucerna már nem él meg. S a termesztési tapasztalatok ma már oly mértékben kamatoznak. hogy a somkóró beltartalmi szempontból — az OMMI-vizsgálat alapján — „lekörözi” a lucernát; amíg az utóbbiból, széna alakjában, egy holdról 2,8 —3 q fehérjét nyertek, addig a második évében levágott, rozzsal termesztett somkóróból 3,6—4 q fehérjéhez jutottak, szilázs formájában. S talajjavítás szempontjából sem megvetendő növény, két éves termesztés után a rozs 16 mázsás átlaggal fizet. Az. hogy a téli időszakban sem csökken az Alkotmány Tsz tejtermelése, tulajdonképpen a sornkóró- nak köszönhető. A benne levő keményítőérték arány az összes silófélesé- geb között a legközelebb áll az eszményi 1:5 arányhoz. Máris ezer köbméternyit halmoztak fel ebből a takarmányból. Mellesleg, hogy elkerüljék a szokásos fe- hérjebántalmakat. a felfúvódást. a somkórót rozzsal együtt vetik, s a kísérő növény viaszérésekor silózzák a termést. Silózásával még itt is csak Rét éve foglalkoznak; azelőtt csak szénát készítettek belőleS ami még nem mellékes: az 5—600 holdas som- kóróterület egy részén vetőmagot termesztenek. Saját szükségletre — és eladásra is? szont az idei év végére csupán a tehenek száma eléri a 220-at. A fejlesztésnek a legnagyobb fékje — a férőhelyek hiánya. Csak ezek megépítésével párhuzamosan nyílik mód a számbeli „felfuttatásra”. Az idén az egy tehénre jutó termelés eléri a 3000 litert. Ez ma már nem számít kiemelkedő eredménynek. rekordnak meg éppenséggel nem. Csakhogy! Ezzel a termeléssel jövedelmező a tehenészet — az olcsó. a természeteshez közelálló tartásmódból adódóan. Ugyanis létezik még a somkórónál is olcsóbb takarmány, s ez pedig a fű. Bőséggel terem az Alkotmány Tsz ezer holdnyi rét- és legelőjén. Nemrégiben egy belvízcsatornát is ástak errefelé, lecsapolták a pangó vizeket. A legelőből évente 300 kh-at javítanak. A tejház évi forgalma — 8000 hí. Ebből 3000 a háztájiból származik. A tejet közvetlenül Nagykőrösre szállítják, s onnan a főváros napi ellátásához viszik tovább. A „három- csatornás” birka Homoki legelő és juhászat — összetartozó fogalmak. Az Alkotmány Tsz- nek jelenleg 1200 anyabirkája van. de az állományt A tejházban már kora reggel megkezdődik a munka. A friss tejet T. Nagy Sándorné készíti elő a szállításra. itt termesztik a gabonát, az abraktakarmányt. A többi azonban futóhomok, pangó vizekkel tarkítva — a vidék itt már lejt a Tisza felé—. ezért a talaj nehezen melegszik. A hagyományos, parcellás szőlőkultúra kiveszőben van: a közösben ez már nem kifizetődő. 56 hold öreg szőlőjük van még. 3 éven át nagy adagú műtrágyát szórnak rá. ezalatt „leállomány háromszorosa a hagyományos telepítésű gyümölcs „sűrűségének”, s 10 év alatt több termést ad, mint a hagyományos 30 év alatt. Jövőre folytatják az intenzív korszerűsítést: 70 holdon létesítenek sövényes kajszist. meggyest és kör- tést. A modern gyümölcsösök teljes termésének értékesítésére a Kecskeméti Konzervgyárral kötnek szerződést. Hagyományos pusztai kép: juhnyáj szamárral. Ahol bőséges fű terem a legelőn, ott a nyáj a juhász nélkül sem kóborol el. 1975-ig 3000-re növelik. Nem alaptalan ez a célkitűzés. A juh itt „három- csatornás” jövedelmi forrást jelent: gyapjúban, tejben, bárányban. Az átlagos gyapjúhozam öt kiló. Az éves átlagtej hozam; 46 liter. 6,50 Ft-nál kevesebbet nem kapnak literenként. Csupán tejből 300 Ft felett _ « , . van egy birka éves haszna. Tai Ág tehenek Azonkívül az évi ezer bá- • rány. amit exportra adnak el. Élősúlyban kilónként 25,40 Ft-ért. Holott a tartási körülmények itt is extenzívek. (Mint 1961 őszén mindössze 37 tehene volt a tsz-nek. s 160 körüli volt az összes • szarvasmarhalétszám, yi__riéjfá f ...a.................. *“ t ermi" magát, s utána jöhet a mélyforgató eke. De az idén már teljes területen terem a 180 hold szőlő. Annakidején, megfelelő szaporítóanyag hiányában, kommersz homoki fajtákat telepítettek, a cél itt az, hogy minél nagyobb hozamokat érjenek el. Teljes mértékben még nem fordult termőre a 100 hold gyümölcsös: barackos, almás, szilvás. A továbblépés jegyében ez év őszén 50 hold sövényes kajszist telepítenek, a Duna—1'jjisza közi MezőgazPár éve még 1000 holdon termesztettek paradicsomot Lászlófalva határában, ez a terület visszaesett 300 holdra. Az Alkotmány ebből 80 holddal részesedik. A jelenlegi árkonstrukció nem kedvez ennek a növénynek. A szabványelőírások nem stabilak: s bizonytalan a bevételi tervezés. Szíveseb- ban foglalkoznak — ugyancsak a DUTIMEKI megbízásából — az új paradicsomfajták megtermesztésé- vel. 150 mázsás átlagtermés elérése esetén 24 ezer forin-
