Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-27 / 224. szám

los holdankénti bevétellel lehet számolni, A kísérleti intézettel való !Íó kapcsolat teszi lehetővé, hogy részt vállalhatnak a triticale elit vetőmagjának elszaporításában, 250 hol­don. A mag most kerül a földbe. A „kombájntiszta” termésért 350 forintot kap­nak, s 20 mázsás átlagra számítanak. A tavalyi „600 éves” kecskeméti kiállításon a Starking almával és a pa­radicsommal aranyérmet nyertek. A fásításban el­ért eredményükért minisz­teri oklevelet kaptak. Aranyéremmel jutalmazták Már csak azért is fontos ez, mert a melléküzemágak létesítése eddig nem volt központi kérdés az Alkot­mány Tsz-ben. Jóformán ki­merült a fuvarozó részleg működésében. Ami persze igencsak jövedelmezőnek bizonyult: a tiszta haszon a bevétel 28—32 százaléka. Holott inkább csak a jár­művek jó kihasználása mi­att szorgalmazták. A részleg fő tevékenysége: kádszállí­tás a Zománcipari Művek kecskeméti üzeméből, s a lőrinci Mátrai Erőműtől ko­hósalak-szállítás az ÉM Bács-Kiskun megyei Építő­ipari Vállalat részére. Baranyi Lászlóné a háztáji állományban gyönyörködik. Tagság, fiatalság n tavalyi országos zöldség­termesztési kiállításon Kiskunhalason három pa­radicsom fajtájukat, ubor­kájukat, görögdinnyéjüket­Nyárfák és ládiüzem Az Alkotmány ma már nemcsak homoki gazdaság, hanem — erdős is. Az erdő­sítés „két vonalon” törté­nik: egyrészt hagyományos fafajták — nyár és akác — telepítésével (ez utóbbi szol­gálja elsősorban a homok­hasznosítást). másrészt a cellulóznyár meghonosításá­val. Az előbbiből 203, az utóbbiból 300 holdjuk van. Az 1975-ig szóló tervek sze­rint még 300 hold hagyomá­nyos erdő és 460 hold cel- lulóznyárfás kerül eltelepí- tésre. Az 1962-ben az erdő- gazdasággal közösen elülte­tett nyárfasuhángok mos­tanra már karcsú, sudár fá­vá szökkentek. Érdekes és igen sokat ígé­rő az a segédüzemi kezde­ményezés, amely közvetle­nül az erdőhasznosítással áll kapcsolatban, másrészt a gyümölcsszállítást van hi­vatva elősegíteni. A fafel­dolgozó üzem, pontosabban a ládakészítés meghonosítá­sáról van szó. Az idei pró­bálkozások eredménnyel biztatnak. A tél folyamán a vállalkozó idős gazdáknak adták ki a lefűrészelt fa­anyagot, a szögeket, s azok bedolgozó rendszerben ké­szítették a ládákat. Egy lá­da összeszegezéséért 2,50 Ft-ot fizetett a szövetkezet. Akad. aki 35—40-et is elké­szített egy nap alatt. De ha átlagosan csak 20-szal szá­molunk, 50 gazdát figyelem­be véve — s ennyi biztosan akad — napi ezer új ládá­val lehet számolni. Ebből már jócskán telik eladásra is. S ha azt vesszük, hogy egy láda önköltsége ezzel a módszerrel nem több 15 Ft. nál, rendkívül hasznos se­gédüzemi foglalkoztatásra nyílik lehetőség. A foglal­koztatás itt külön is hang­súlyozandó, a féli munkale­hetőség iránt a tanyavilág­ban is nagy igény mutatko­zik ma már. főleg ha figye­lembe vesszük, hogy a tsz- nek 118 idős — járadékos és nyugdíjas — gazdája van. Az Alkotmány Tsz gazdái csaknem kivétel nélkül a külterületi tanyákon élnek. Az össztaglétszám 424. s az Egy másik alapító tag: idős Sándor Mihály. Tíz éven át elnök, azt köve­tően — máig is — a ve­zetőség tagja. megkapják a háztájit. A fi­atalok már a nyolc általá­nos elvégzése után rendsze­resen dolgoznak a közös­ben. Az érdekeltséget fokozza a teljesítmény után járó kész­pénzes részesedés. A része­sedés 40 százaléka az alap­bér, 60 százaléka a válto­zó bér. Pl., aki a hízómar­ha nevelésében szuperminő­séget produkál, darabonként 200 Ft prémiumot kap, aki „csak” extrémet, az 100 Ft- ot. A szántóföldön a száza­lékos részesedés az uralko­dó elosztási forma. A szakember-utánpótlás végett a tsz ösztöndíjjal tá­mogatja a továbbtanulókat. A gazdaság igényei és a fia­talok érdeklődése persze nin_ Borjúszoptatás. átlagos életkor — beleértve csenek mindig szinkronban a nyugdíjasokat, járadéko- egymással, a kisfái kerté- sokat is — 45 év körül van! szeti szakiskolába csak két Homoki-tanyai körűimé- tanuló jelentkezett, az ipari nyék között, s ráadásul a jellegű továbbképzésre vi- megyeszékhely közelségét is szont 18-an adták be jelent­figyelembe véve ez ritka kezésüket. Hatnál többet szép arány. egyelőre nincs módjában Mi ennék az oka? Az elnök taníttatni a tsz-nek. Motor­kul. Nem egy gazda van, aki csupán „tejpénzként” havonta 3000 Ft-nál na­gyobb összeghez jut. A lászlófalvi tanyavilág valóságos süldő-bázisa az állatforgalmi vállalatnak. Egy jellemző adat: a száj- és körömfájás idején volt olyan gazda, aki az elhullás miatti kártérítés címén 36 ezer forintot kapott. Csalá­donként 3—4 ezer forint évente a tolásból származó átlagos bevétel. Két évvel ezelőtt Pataki Péterné pél­dául csak pulykákért 22 ezer forintot *apott. Mindebből az is következik, hogy a ta­nyai élet előnyei a faluba költözést egyelőre nem túlságosan ösztönzik. Más­részt viszont, minthogy a háztáji jövedelem magas szinten tartása szövetkezeti érdek is, a gazdaság lehető, ségeihez képest támogatja is a kisárutermelést. Egyebek között legelők juttatásával, a fűszéna százalékos része­sedést nyújtó betakarításá­val. kukorica részesműve­lésével stb­Összkomfortos lakótelep Mindamellett a közös gaz­daságnak az is érdeke, hogy a dolgozók minél közelebb lakjanak a munkahelyük­höz. s életkörülményeik ja­vuljanak, civilizáltabbak le­gyenek. A 6000 holdnyi te­rületen eléggé szétszóródnak a tanyák. Van olyan fejőgu­lyás, aki naponta 8 kilomé­tert gyalogol — vagy ha jó az út, kerékpározik —, hogy a feladatát el tudja látni a majorban. Ezek a körülmények arra indították a tsz vezetőit, . _ .. „ , hogy a major mellett lakó- 'e*e ,ele mar az almaszüret. Nagyszerű termest telep kiépítését kezdemé- takarítottak be az idén is. Vecsei Eszter, a szüretelő nyezzék. Az engedélyt már brigád tagja szedi az almát, megkapták: eszerint egyé­nenként 400 négyszögöles telkeken 50 lakóház építésé­re lesz lehetőség, kedvezmé­nyes. önköltséges áron, köl­csönnel. a tsz nagyarányú támogatásával. Az építő­anyag egy részét a lakite­leki tsz-közi téglaégetőtői kapják, amelynek egyébként az Akotmány Tsz is egyik „részvényese”. A jelentke­zés olyan erőteljes, hogy pillanatnyilag ki sem lehet minden igényt elégíteni. A telepet villannyal és vízhálózattal is elátják — mindkettőt a majorból ve­zetik át. A tsz pedig már a jövő évben üzletházat épít. Azonkívül orvosi ren­delőt és napközi otthont is ePA szentkirálypusztai ta- He,yenként 200 mázsa holdanként! terméssel fizet a nyavilág nem marad moz- lókukorica. A képen; a tomegtakarmányt kombájnnál dulatlan. takarítják be. Visszapillantás szerint az állandó munka­iehetőség az állettenyésztés- ben, a gépesítésben, a sta­bil jövedelem — az idén várhatóan 15 ezer forint kö­rül lesz az átlagos tagrésze­sedés —, s talán az is, hogy sok nagy létszámú család dolgozik a tsz-ben, amely a családokra számí­tott jövedelmet alaposan megnöveli, s ugyanakkor az előírt munkanapok teljesí­tése után a családtagok is szerelő, lakatos — ezek a népszerű szakmák. A háztáji haszna A tanyai körülmények kö­zött a háztáji gazdálkodás teljes pompájában virág­zik. Alig van, aki ne tarta­na legalább egy tehenet; a háztájiból a napi tejátvé­tel 15—18 hektó között ala­rendbejöttünk. Ezidőtájt már több mint másfélezer holdon működtünk. 1961- Hogy mindezt elérték, ab- ekekapa, bororia. (Ma 36 ben átszervezés. Ebben az ban része van a majd két erőgépe van a tsz-nek.) De évben vásároltunk először évtizedes közös küzdelem- ősszel már jött traktor a saját gépet is. 62-ben kő­nek is. Milyen volt az ed- gépállomástól. A munka- zénk olvadt a Buzakalász, akkor értük el mostani te­rületünk nagyságát. A tsz földjeinek' nagy ré­szére a bácskai földek érté­kével azonos aranykorona­értéket állapítottak meg, noha ez csak papíron léte­zik; a ténylegesen jó föl­dek „átmentek” az állami gazdaság és az erdőgazdaság tulajdonába. Mégis a ho­mokon,, a vízmosta lapá­lyon is felnőtt egy nagy­üzem, több mint 3Ö milliót érő közös vagyonnal, az idén Várhatóan 17 és fél milliós bevétellel. Milyen lesz — le. hét — a további út? Ma már nem kétséges; a kor­szerű gazdálkodás előtt szé­les horizont tágult,vadon ar­culatát a táj lassan kezdi levefni, hiszen az ma már úgyis csak álarc. A múlté. Legel a gulya. Vemhes üszők a javított legelőn. dig megtett út? Erről be­szél idős Sándor Mihály, az alapító tagok egyike, tíz éven át elnök, jelenleg is vezetőségi tag: Az alakuló ülésünk már 1950 decemberében megvolt. Tíz taggal alapítottunk tsz-t, Szovjet—Magyar Barátság néven. Csak három tag lé­pett be földdel, jórészt álla­mi tartalékföldön kezdtünk gazdálkodni, összesen egy pár lovunk volt. meg egy egység fejében terményt osztottunk. — Még az első évben töb­ben beléptek hozzánk, év végére leltünk vagy har­mincán. A taglétszám a ké­sőbbi években is növeke­dett. 1955 augusztusában egyesültünk egy szomszédos, összetartás nevű tsz-szel. s ekkor vettük fel mostani nevünket is. Az ellenforra­dalom kissé szétzilált ben­nünket, de 1958-ra megint

Next

/
Thumbnails
Contents