Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-27 / 224. szám

C oldal

1969. szeptember 21. szombat

Hárommillió —

spar

A kelebiai Népfront Termelőszövetkezet egyike a leggyengébb adottságokkal rendelkező gazdaságoknak a kiskunhalasi járásban. A kelebiai homokon azonban kitűnően megél a spárga, mi több — a spárgatermesztésnek hagyományai is vannak ezen a vidéken. A Népfront földjeiről a napokban takarították be a spárgát. Hogy milyen ex-edménnyel? Íme a számok:

Magyarországon összesen 2500 holdon termesztik ezt a növényt. A termelőszövetkezetben százhuszonöt holdnyi a spárgaterület. Az idén az országban — Hencz György tsz-elnök tájékoztatása szerint — összesen nyolcvan vagonnyi spárgagyökér termett, s ebből a Népfront Tsz adott 17,6 vagonnal. Tehát a termő- terület alig két és fél százalékáról az össztermés 22 •százalékát takarították be.- A termés egyébként exportminőségű volt, kilónként 18 forint 43 fillért adtak érte, az utolsó szállít- : niány után hárommillió- százhatvankétezer forintos -bevétellel zárták a „spárga- kasszát”. Vagyis: egy hold .homokon átlagosan több "mint 49 000 forintnyi érté- • két termeltek.

Ezek a számok önmagukért beszélnek.

Ha a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége által szervezett, és rövidesen a közgyűlések elé terjesztendő porítóüzem terveiből valóság lesz, akkor kétszáz holdra is emel- . hető a spárgaterület a Nép- r‘ 'ffónt ‘Termelőszövetkezetben. Piacra kerülhet a t: spáagakrém levespor stb... * Akkbr ismét át kell írni a mutatókat, szaporodnak a spárgából eredő bevételi források.

Kiegészítő út

o

épült Kecskeméten a le- ninvárosi házak mellett a szemétgyűjtő kocsik közlekedésének megkönnyítésére. Az építő munkát igen rövid idő alatt a városi tanács költségvetési üzeme végezte el.

A statisztika tükrében

Jövedelem és árak

Hogyan alakultak a fogyasztói árak, miként hatott változásuk a lakosság egyes rétegeire? Ezt a bonyolult témát vizsgálta a Központi Statisztikai Hivatal közgazdasági főosztálya.

A vizsgálódás eredményeiről nemrég megjelentetett egy kiadványt az időszaki közlemények sorozatban.

A fogyasztói árindex a

legvitatottabb statisztikai mutatószám. Az árak emelkedése kétségtelenül hátrányos a fogyasztók számára és ezt a lakosság inkább érzékeli, mint a pozitív hatásokat, amelyeket természetesnek tartanak, gyorsan megszoknak. A fogyasztók általában a kiadások emelkedését veszik alapul. Az árak változásáról ezek alapján alakítanak ki véleményt. Pedig két különböző dologról van szó.

Növekvő igények

A kiadások emelkedése nemcsak és nem elsősorban a fogyasztás mennyiségi növekedésében nyilvánul meg, hanem főként abban jelentkezik, hogy azonos szükségletek kielégítésére a lakosság nagyobb része manapság általában értékesebb cikkeket vásárol, mint azelőtt. A táplálkozásban is igényesebb, több húst és egyéb drágább élelmicikket vásárol. Rohamosan terjednek a tartós fogyasztási cikkek. A jobb, a korábbihoz képest színvonalasabb táplálkozás, az igényesebb öltözködés, az újonnan jelentkező egyéb kiadások, például a televízió előfizetési dij, mind, mind drágítja az életet, de nem jelent áremelkedést. A tapasztalatok szerint pedig az emberek zöme mindazt, ami az életet drágítja, hajlamos az árak emelkedésével azonosítani.

Sok egyebet is fel lehetne sorolni. Az igények és a jövedelmek között mindig kisebb-nagybbb különbség van. A családoknál például a gyermekek növekedésével párhuzamosan mind nagyobb összeget igényel az eltartásuk, ami felemésztheti a jelentkező jövedelemtöbbletet. Ha pedig változatlan a jövedelmi szint, a felnőtt családtagok fogyasztásának tényleges csökkentését követeli meg.

Az árstatisztika azt mutatja, hogy ugyanaz a termék egyik évben a másikhoz képest többe vagy kevesebbe került. Előfordul, hogy egy-egy cikk ára felmegy. Ha olyan dologról van szó, amelyet gyakran vásárolnak, mindjárt ár- szinvonal-emelkedésről beszélnek.

Az értékelés alapja

Természetesen az áremelkedés mértéke sohasem ítélhető meg önmagában. Reálisan csak a nominál jövedelmek változásának tükrében történhet meg. 1960 és 1968 között az egy keresőre jutó reálbér évi 2 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig évi 4—5 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy a jövedelmek átlagos emelkedése bőségesen fedezte az árak emelkedését.

Más a helyzet viszont ez

év első öt hónapjában. A statisztika szerint a lakosság pénzbevételei az előző év azonos időszakához képest tíz százalékkal nőttek, a fogyasztói árak pedig csak 2 százalékkal emelkedtek, általánosan nézve tehát a pénzjövedelmek reálértéken vett növekedése igen jelentős.

Közelebbről nézve azonban a nominál jövedelmek növekedése a munkások és alkalmazottak esetében csaknem felerésziben a foglalkoztatottak számának emelkedéséből, valamivel több mint negyedrészben a tavalyinál nagyobb nyereségrészesedésből és a társadalmi juttatások növekedéséből adódott. Az emelkedésnek alig negyedrésze származott a rendszeres havi átlagkereset növekedéséből. A munkás, alkalmazott családok túlnyomó többsége számára pedig a rendszeres havi kereset határozza meg a jövedelem folyamatos értékelésének alapját

Mindenkit

érint

Ez év első öt hónapjában az áremelkedés mértéke az élelmiszereknél volt a legnagyobb. Ez pedig mindennap és mindenki által érzékelhető. Az emelkedést majdnem teljes egészében az idénycikkek drágulása okozta, amelynek általános árszínvonala 19 százalékkal emelkedett. Ennek több oka volt, közrejátszott az időjárás is. Később az idénycikkek ára lényegesen csökkent. Most már a tavalyi alatt van számos élelmicikk ára, vonatkozik ez elsősorban a zöldségre és a gyümölcsre.

A kiadvány részletesen foglalkozik az elmúlt évi áralakulás sajátosságaival. Megállapítja, hogy a tavalyi fogyasztói árszínvonalat a kiskereskedelmi árak 0,4 százalékos csökkenése, a piaci árak 8 százalékos és a szolgáltatási díjak 4 százalékos emelkedése alakította ki.

A különböző szférákban kialakult árindexek átlagaként a tavalyi országos árszínvonal az 1967. évihez képest 0,3 százalékkal csökkent. Ez a szám érthetően a kiskereskedelmi árindexhez áll közel, miután a lakosság vásárlásainak több mint háromnegyed része a kiskereskedelemből származik.

K. S.

A. /VI. Szagyilenkó partizánparancsnok

Vékonyszálú ősz haját szétborzolja a szél. Szórakozottan odanyúl, de az úttörők papírlapot lobogtatnak, félbeszakad a mozdulat. Türelmesen írogatja a nevét noteszbe, füzetbe, ki- téoett irkalaprá( Az ő nyakában is piros úttörőnyakkendő, a helybeli csapat ajándéka, le nem veszi, így járkál naphosszat a fülöpmegszervezni az ellenállást»’ 39 fős csapatával ejtőernyőn érkezett a német vonalak mögé. Sorra álltak át hozzá az alakulatok, végül hétezer főre növekedett sereggel harcolt a németek ellen. Ekkor már szervezett háborút vívtak, ő volt a nálunk is jól ismert Fjo- dorov partizánparancsnok, helyettese.

A fülöpszállási úttörők között.

szállási lőtéren megrendezett ünnepségen.

Mosolyog. Tréfál, nem szomorkodik.

Vajon milyennek képzelték a hőst ezek a gyerekek, akik között olyan jól érzj magát? Mert legendás hős a vendégük.

Alexej Mihajlovics Sza- gyilenko pafíizánparanfcs- nok 1912-ben született Krasznodarban. Iskolái elvégzése után a katonai pályát választotta. A háború harmadik napján bevetették az ellenség mögé, egy deszantalakulat parancsnokaként. Néhány emberével német szerelvényeket robbantott fel, azután levegőbe röpített egy német parancsnokságot. Az általa szervezett diverzánscsoport összesen 154 szerelvényt semmisített meg.

1944-ben Közép-Szlová- kiába küldték, hogy segítsen a cseh kommunistáknak

18.

így aztán akaratlanul is megszaporázta lépteit, el is érte Francist. s eltakarta testével Moutól.

Apró sportkocsi várt rájuk.

— Kicsit szűkös lesz a hely — közölte Buster —, de nagyszerűen megy. Bun- ty, te a hátsó ülésre mész, Bert mellém ül. Frankie pedig az ölébe. Rendben?

— Ha Bert nem fél tőle, hogy nehéz leszek.

— Nem, nem. nyugodtan ülj csak — bizonygatta Peat és máris előre ült. Életében először most érzett igazi, őszinte boldogságot, hogy nő közelében lehet. Nevetett, amikor Francis hozzábújt s a lány visszanevetett rá.

A tengerpart felé menet a vidám parkból zene, sikoltozás zaja hallatszott, emberek százai töltötték a napot strandon.

— Sehogy sem fér a fejembe, honnan van itt ez a rengeteg ember — próbálta túlkiabálni a motorzajt Francis. — Bármikor is jövök ide, mindig csak zsufi van.

Peat már épp mondani akart valamit, amikor a visszapillantó tükörben véletlenül meglátta a mögöttük haladó Packardot. benne Mou vörheny haját. Peatet nyomban forróság öntötte el. Az utóbbi tíz percben egészen elfeledkezett Seagel parancsáról.

Buster behajtott az autókkal tömött várakozó helyre, ügyesen megállt két kocsi között és kikapcsolta a motort. Aztán kiszálltak az autóból a fürdőhelyre mentek, zajos tömeg vette őket körül. Peat állandóan hátrapislogott nem követi-e őket Mou, s őszintén remélte, hogy társa elveszítette a nyomot.

Az égen hatalmas kerék rajzolódott ki. mely lassan és csöndesen forgott, apró fülkéket vitt a magasba.

— Hoztál magaddal fürdőruhát? — kérdezte Francis.

— Attól tartok. emiatt nem tudok fürödni — felelte Peat.

— Semmi baj, én sem vágyom túlságosan a fürdés után — vágta rá a lány. — Majd ülünk a parton, s nézzük a tengert.

— Szó sincs róla! Nagyon szeretném, ha úsznál egyet — ellenkezett Peat.

— Bert legalább vigyázz a ruhánkra — kapcsolódott a beszélgetésbe Buster,

A strandra mentek tehát s végül találtak is maguknak egy alkalmas helyet a homokban: sürgősen

el is foglalták. Buster fürdőnadrágot viselt öltözéke alatt, így hát nagyon hamar le is vetkőzött, ugyanígy a lányok' is. Peat különös izgalmat érzett, amikor a fürdőruhás Francisra nézett. A lányon , testszínű ruha volt, s a férfi arra gondolt hogy ez a legtökéletesebb női test, melyet valaha is látott. Francis fürdősapkát tett a fejére, majd Peathoz ordult.

— Ugye. nem haragszol, amiért magadra hagyunk? Vagy maradjak én is?

— Nem, nem. semmi baj. Majd várok rátok.

— Mehetünk. Frankie! — kiáltott türelmetlenül Bunty, majd elkapta Buster kezét és a hullámokba vetette magát.

Francis Peatre mosolygott. A férfi torka elszorult: hát lehetséges, hogy ez a pompás lány csakugyan úgy tekint rá, mint közönséges halandóra, mint Bústerre, sőt még rá is nevet, mintha nem is lenne az arcán az az átkozott any a jegy?

— Rögtön jövök! — biztosította a lány. aztán a hullámok közé vetette magát.

— Mi a fenét keresel te itt? — hallotta nyomban. Peatban meghűlt a vér, a szíve majd kiugrott a helyéből: Mou guggolt mellette, s a lubickoló Francist figyelte. Igaz, meglehetősen elütött a meztelenül napozó emberektől sötét öltönyében fehér cipőjével.

— A srác nyitott ajtót — hazudta Peat; igyekezett nyugodtan beszélni, nyomában meg a két lány. ösz- sze is tévesztettek valakivel, így nem tudtam mást tenni, velük jöttem, s majd igyekszem kettesben maradni a lánnyal.

— Hiába. így van ez, amikor nem készítik elő rendesen az akciót — csóválta fejét Mou, de apró szeme gyanakodva nézett Peatre. — Pedig megmondtam ennek a lógós Luisnak.

Órájára pillantott.

— A hekusok alighanem már a lakásához érhettek, így hát minél gyorsabban végezned kell vele. Ültesd az óriáskerékre maradj vele egyedül az egyik fülkében, s amikor a legmagasabban jártok, cselekedj.

(Folytatjuk)

Számos magas állami és katonai kitüntetés birtokosa. Tanár volt a kijevi partizániskolán, ahol diverziót és aknászatot tanított. Több szlovák város díszpolgára. Most Moszkva mellett él. Újságíró. Eddig öt könyve jelent meg, kettő pedig kiadás előtt áll. A háborúról, gazdag tapasztalatairól kimeríthetetlen bőségű /élmé- nyeiről. ír.^._ .,x.

Róla pedig Csehszlovákiában adtak ki egy könyvet. Mielőtt hozzánk látogatott, részt vett Szlovákia felszabadulási ünnepségein, s utána a Magyar Partizán- szövetség meghívta, hogy töltsön két hetet Magyar- országon.

Ahogyan sorolgatja a szlovákiai városokat, egyszer csak megszólal közülünk valaki:

— Szagyilenkó elvtárs, én is ott voltam 44-ben ...

összenéztek. A közbeszóló dr. Posváncz László, aki gyerekemberként harcolt huszonöt éve abban a hétezres seregiben.

Új fordulatot vesz a beszélgetés. Az emlékezetből előkerülnek a régi ismerősök.

— A 39 fős csapatomban két magyar volt — mondja Szagyilenkó elvtárs. — Később Nógrádi Sándor és Úszta Gyula csapata is velünk harcolt. Magyar volt a helyettesem is ..;

*

Az egyik úttörő azt mondta:

— Milyen kedves bácsi!

Bácsi? Szagyilenkó elvtárs tíz éve még ugrott ejtőernyővel. Tempósan mozog, mint a nagytermetű férfiak — lehet úgy 190 centi magas —, de a lépte ruganyos. És a kedélye friss, gyakran idéz népies szólásokat, szentenciákat.

öt éve járt nálunk először.

Hogy tetszik Magyarország? — kérdezzük.

— Szép. Olyan, mint a híre. S amerre jártam, mind^iütt nagyon kedvesen fogadtak a helyi párt- szervezetek és az MHSZ.

Visszavárjuk, Alexej Mi- hájlovics.

Mester László