Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-26 / 223. szám
1969. szeptember 26. péntek S. oldal Véget ért az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) az iskolák és üzemek szorosabb együttműködése. — A technika fejlődésével a tudomány az egész világon egyre jobban behatol a termelésbe és mint termelőerő jelenik meg. Fokozatosan a tudományos technikai forradalom korszakába lépünk, az emberiség minden eddiginél rohamosabb fejlődés elé néz. Egyre inkább előtérbe kerülnek az igen bonyolult félautomata, automata gépek, az elektronikus számítógépek, a programozott, nagy termelékenységű berendezések, gépsorok. A nemzetközi munkamegosztás egyre bővül és ez tőlünk már ma is sürgetően megköveteli a technika fokozott fejlesztését. Ehhez ,161 képzett mérnökökre, technikusokra és nem utolsó sorban jól képzett szakmunkásokra van és lesz szükség. Mindezt a szakmunkások képzése, a tantervek, tananyagok kialakítása során feltétlenül figyelembe kell venni. Befejezésül kiemelte: — A törvényjavaslat megadja mindazokat a lehetőségeket, amelyek a következő időszakban a szakmunkás- képzés ügyét hazánkban előre vihetik. A törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta. A kohó- és gépipari miniszter után Garai Istvánná pécsi, Gyimóthi Dénes veszprémi, Varga Zsigmond Békés megyei, Csapó Ernő budapesti, Káli Ferenc Fejér megyei, Marton János Győr megyei képviselő fogadta el a törvényjavaslatot. Ezután ebédszünet következett Szünet után a tanácskozás elnöki tisztét Vass Istvánná vette át. Bejelentette. hogy a szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslat vitájához többen nem jelentkeztek felszólalásra. Veres József munkaügyi miniszter foglalta össze a vita tanulságait s válaszolt a képviselői javaslatokra. Ezután az elnöklő Vass Istvánná a bizottságok által elfogadott és a munkaügyi miniszter által is támogatott módosító javaslatok felett elrendelte a szavazást. A parlament a benyújtott módosító javaslatokat — egy tartózkodás ellenében — elfogadta. Ezután Pázsit Árpád képviselő módosító javaslata felett szavazott a parlament; az indítványt egy ellenszavazattal és egy tartózkodással az országgyűlés elvetette. Az országgyűlés ezután részleteiben is elfogadta a szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslatot. Ezt követően áttértek a következő napirendi pont, a gázenergiáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Dr. Lévárdi Ferenc, nehézipari miniszter emelkedett szólásra. Lévárdi Ferenc beszéde — Á magyar gázipar a negyvenes évek végéig az ország energia-ellátásában nem játszott jelentős szerepet — mondotta a miniszter. Vezetékes gázszolgáltatás a fővárosban és néhány vidéki városban volt csupán. — Jelentősen változtatott a helyzeten, hogy az elmúlt tizenöt év szénhidrogén kutatásainak eredményeként a kitermelhető földgázkészletünk több mint megtízszereződött. Megteremtődött szénhidrogénprogramunk — és ezen belül földgázprogramunk — legfontosabb bázisa. Tovább épül a magyar földgáz szállítóvezeték-hálózat, amelynek hossza ma már megközelíti a kétezer kilométert A közeljövőben megépül a Szegedről Budapestre és Közép-Dunántúl- ra gázt szállító nagy teljesítményű vezeték. Tovább épül a borsodi iparvidék távvezetékrendszere Nóg- rád és Heves megye területén. A negyedik ötéves terv legjelentősebb szállítóvezetéki beruházásának a magyar—szovjet földgázvezetéket tekintjük, amelyet mi a szovjet—magyar határtól Budapestig építünk meg 1975-re. Határozott fejlődést irányoztunk elő a lakossági és kommunális jellegű gázfogyasztásban. Távlati terveink azt mutatják, hogy az 1965. évhez képest 1980- ban a földgázfelhasználás ebben a fogyasztói körben megtízszereződik és túlhaladja a félmilliárd köbmétert. E program során a már földgázfogyasztó nagyvárosainkban — Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, Székesfehérvárott, Kecskeméten, stb. — fokozzuk a földgázfelhasználást. Sor kerül. Győr, Csongrád, Szentes, Veszprém földgázzal való ellátására is. _ A gázvezetékek költségének fedezése csak részben történik a gázszolgáltató fejlesztési alapjából, tehát központi forrásból. Már most szeretném felhívni a tanácsok figyelmét arra, hogy fokozott mértékben gondoskodjanak az elosztó vezetékek létesítéséhez szükséges helyi források biztosításáról. — A lakások korszerflsí- táséüjel kapcsolatban a lakosság széles rétegeit érintő kérdés a gáz bevezetésének módja és költsége. — A gázszállító és gázelosztó vezetéket, továbbá a csatlakozó vezetékeket az ingatlanon levő csatlakozási pontig a gázszállító, illetve gázszolgáltató köteles létesíteni, hacsak a törvény vagy a felek megállapodása másként nem rendelkezik. Ilyen eltérő kiegészítő rendelkezést tartalmaz a törvényjavaslat 11. és 19. paragrafusa. — A 11 paragrafus a fenti szabály alól a helyi erőből történő vezeték létesítésénél tesz kivételt; olyan helységek részére, ahol a gázellátás kizárólag állami beruházásból nem biztosítható, lehetővé teszi helyi erőből a gázelosztó vezeték és a csatlakozó vezeték közterületre eső részének megépítését — A 19. paragrafus szerint a gázszolgáltató ahhoz a feltételhez kötheti a fogyasztó bekapcsolását, hogy a fogyasztó a csatlakozó vezetéknek közterületre eső részét is saját költségén építteti meg. — A gázvezeték további részét, tehát a telekhatártól kezdődően a csatlakozó vezetéket és a fogyasztói vezetéket az ingatlan tulajdonosa (kezelője) építteti meg, ha ő maga a fogyasztó, tehát például a saját házában vagy öröklakásában lakik. Ha a fogyasztó nem azonos a tulajdonossal, akkor a fogyasztói vezeték létesítésére az ingatlantulajdonos (háztulajdonos, kezelő) és a fogyasztó közti jogviszony az irányadó. Az esetek nagy többségében itt lakásbérleti jogviszonnyal állunk szemben. A törvény- javaslat e kérdéssel nem foglalkozik, mert a törvény a meglevő jogrendszerbe, a meglevő jogszabály rendelkezéseibe beilleszkedő szabályozást ad, így más jogterületeket csak akkor érint, ha az feltétlenül szükséges. — Tájékoztatásul azonban megemlítem, hogy a bérlakásokkal kapcsolatban a társbérleti jogszabály a gáz bevezetését a bérlő költ. ségére teszi lehetővé. A lakásrendelet szerint a bérlőnek joga van a lakás használhatóságának fokozása érdekében a bérbeadó előzetes hozzájárulásával kisebb átalakítási munkálatokat saját költségén, megtérítési igény nélkül elvégeztetni. Kisebb átalakítási munkálatoknak tekinti a rendelet a víz. a gáz és a villany bevezetését is. Elmondta a miniszter, hogy külföldi érdekeltségű gázszállító vezetékekre eddig nem volt hatályos jogszabályi rendelkezés. A szabályozást az. is indokolttá tette, hogy ilyen gázvezeték már jelenleg is van,, például a magyar— román földgázvezeték. A jövőben még további külföldi érdekeltségű gázvezetékek létesítésével keli számolnunk. Megállapodás történt például nagyteljesítményű magyar—szovjet gázszállító vezeték építésére- Ezután így folytatta: — A törvényjavaslat szinte a teljesség igényével foglalkozik a gáz szolgáltatásának a kérdésével. A gáz termelésének, szállításának és szükségképpeni tárolásának végső célja az, hogy folyamatosan, megszakítások nélkül eljusson a fogyasztóhoz. — A beterjesztett törvényjavaslat összhangban áll pártunk és kormányunk energiapolitikai koncepciójával. Kedvezően befolyásolja a szénhidrogének tervszerű és arányos felhasználását és a gázipar fejlődését — mondta beszéde végén a miniszter, s kérte, hogy az országgyűlés a törvényt a beterjesztett formában fogadja el. Vida Miklós budapesti képviselő, a Fővárosi Gázművek igazgatója volt a gázenergiáról szóló törvény- javaslat előadója. A szünet után dr. Be- resztóczy Miklós vette át az elnöklést. A törvényjavaslat vitájában Szokola Károlyné somogyi, Kammel Lajosné miskolci képviselő mondta el véleményét, majd Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke emelkedett szólásra. Kiss Árpád felszólalása A miniszter kifejtette, hogy a gyorsabb ütemű fejlődéshez mind több olyan terméket kell felhasználni, amely kevesebb munkabefektetést igényel. Rendkívül előnyös, hogy a gázszállítás közbeni veszteség pedig elenyésző. Egymillió kalória értékű gáz szállítása jóval olcsóbb, mint a szilárd tüzelőanyagé, a szállítása egy-két forintba kerül, a szén 10—11 forintos szállítási költségével szemben. A gáz hatásfoka jóval nagyobb, mint a széné, ami ugyancsak nagymértékben növeli gazdaságosságát. — A kormány intézkedései — mondotta — lehetővé teszik a gáz további gyors elteriedését, s e korszerű tüzelőanyag térhódításával jelentős megtakarításokat ér maid el az ország, amit az életszínvonal emelésére lehet fordítani. A gázfűtés a lakosság számára kényelmet és higiéniát is jelent. Nem lebecsülendő az sem, hogy a gáz fokozott használatával óvhatjuk környezetünk levegőjét a szennyeződéstől. A levegő szennyeződése csupán a fővárosban évente egymilliárd forintos kárt okoz az épületekben, a fémtárgyakban és a növényzetben, az emberek egészségében okozott kár pedig pénzben ki sem fejezhető. Gázprogramunk végrehajtását társadalmi méretű változásnak foghatjuk fel, s e változáshoz nagy segítséget jelent a mostani törvénytervezet. Felszólalt még a vitában Kovács Istvánná Pest megyei, Kunki Péter Hajdú- Bihar megyei, Csörgits József zalai, Bódi László szegedi képviselő. Ezután az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós a vitát lezárta. Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter válaszolt a képviselők észrevételeire. Majd Vidu Miklós, a törvényjavaslat előadója kért szót. Utána határozathozatal következett. Az országgyűlés elfogadta a gázenergia-törvényjavaslatot. Az elnöklő Beresztóczy Miklós köszönetét mondott a képviselőknek a kétnapos munkáért, majd berekesztette az országgyűlés őszi ülésszakát» Miről ír a külföldi sajtó XX. századi farizeusok r.oirros .ifjdtatüb mjuwuc» cccr ^.Fokozni kell a pszichológiai háború minden eszközének hatását annak érdekében, hogy meghonosítsuk ideológiánkat és erkölcsünket a szocialista tábor lakossága körében — tanítja a kapitalista világ vezetőit. A Schlesinger, a szociológia professzora, az Egyesült Államok elnökének volt tanácsadója. — A nemzeti különbséget, a vallási fanatizmust és minden emberi gyengeséget felhasználva meg kell honosítani az emberek tudatában az apoliptikus szemléletet és a társadalmi passzivitást”. Az imperializmus legtekintélyesebb és legagyafúrtabb ideológusai — mint Z. Brezinski. E Rostow, W. Ménért, A. Schlesinger és mások — az utóbbi időben fokozott erővel kezdték amellett hadakozni, hogy „humanizálni” és „demokratizálni” kell a szocializmust, és így „jobbá kell tenni’’. A kommunistaellenessség ezen élharcosai arról akarják meggyőzni a hiszékeny embereket, hogy nem általában a szocializmus ellen lépnek fel, hanem — úgymond — csak a „totalitárius” szocializmus ellen, hogy ők a „jobbá tett’ szocializmus hívei, amelyben állítólag meg fog valósulni „az általános és korlátlan szabadság” elve. „Az a feladatunk —. írta Zbigniew Brezinski. egyike azoknak, akik inkognitóban irányították a csehszlovákiai ellenforradalmi elemek megmozdulásait —. hogy segítsük a kommunista világ országaiban és uralkodó pártjaiban levő azon új. haladó erőket, amelyek arra törekednek, hogy a fennálló ideológiai és politikai rendszer a liberalizálódás irányában, a Nyugat és a Kelet között alapvető ellentmondások fokozatos megszüntetése irányában modernizálódjék”. A kommunistaellenessség politikája, amit a szocializmus „demokratizálásának” hazug és fariezus jelszavával leplezve folytatnak, azt a célt követi, hogy eszmeileg és politikilag hatástalanná tegye az osztálybarcról és a proletárdiktatúráról szóló marxista—'enlnista tanítást, kivesézze forradalmi tartalmát, és ezáltal a burzsoázia szükségleteinek megfelelővé tegve azt. A demokrácia és a humanizmus „védelmezésének” zászlajával leplezett legújabb antikommunista koncepciónak éppen ez a legfőbb politikai célja és alapvető tánsadálmi lényege. Mi legyen az alkoholistákkal? njn A részegesek gyakran a Int. UUArvJJÍAN nevetség, vagy a megvetés tárgyai, s nem tekintik őket orvosi esetnek. Azoknak az embereknek a legnagyobb része, akik ittasság vádjával kerülnek bíróság elé, idült alkoholisták, s ezeknek az ismételt börtönbüntetés vagy pénzbírság egyáltalán nincs hasznára. Erre a megállapításra jutottak egy Londonban megtartott nemzetközi tanácskozá- nos is, ahol szomorú képet festettek a megrögzött alkoholisták életmódjáról. Többségük teljesen elszigetelődött a társadalomtól, 40 százalékuk az utóbbi öt évben egyáltalán nem járt filmszínházban, nyilvános tánctermekben, vagy egyéb társas összejöveteleken, A bíróság elé került minden három alkoholista közül egy 24 órája nem evett, mielőtt letartóztatták. Több mint 50 százalékuk soha nem volt házas. Ezeknek az embereknek egyáltalán nincs hasznára, ha ismételten börtönbe küldik őket. A nemzetközi tanácskozáson megvitatták e hiábavaló eljárás módozatait. A nyilvánvaló megoldás az orvosi kezelés. E tekintetben talán a közép- és kelet-európai országok érték el a legnagyobb fejlődést. Varsóban és kisebb mértékben Prágában a rendőrségnek most orvosi felügyelet alá kell helyeznie a részegeket. Az USA bizonyos részein és Svédországban is hasonló intézkedéseket tesznek ilyen rendszer kialakítására. Az angol belügyminisztérium jelenleg folytat vizsgálatot ebben a kérdésben, és hasonló javaslattal fog előállni. A kormány anyagi segélyforrásaiért vívott óp^’óöos küzde- lemben az alkoholistáknak nincs jó esélyük, de az eddiginél mégis jobb bánásmódban kellene részesíteni őket. Életük fényt vet az osztálytársadalom igazságtalanságaira. A becslések szerint Angliában 350 ezren szenvednek alkoholizmusban, s ez már széles körű betegségnek számít. Mióta létezik divat? Uolksstimme Tisztában van-e ön azzal, hogy a mai értelemben vett divat csak mint- ..... egy 100 évvel ezelőtt keletkezett? Hosszú időn át a divat a magasabb társadalmi osztályok előjogát képezte. A polgárnak és a parasztnak évről évre ugyanazt, a társadalmi helyzetének megfelelő ruházatot kellett viselnie. s ezek a rétegek még a XIX. század elején is ugyanolyan öltözékben jártak, mint őseik évszázadokkal ezelőtt. A német háziasszony, a francia parasztlány, s a tengerentúli telepesek felesége ugyanabban a durván szőtt szoknyában járt, s alatta durván szőtt inget viselt, amely egyidejűleg blúzként is szolgált. A vasárnapi öltözet egyik nemzedékről a másikra öröklődött. és a legcsekélyebb köze sem volt a divathoz. A gyorsan változó divat tehát gyors éltű korunk egyik megnyilvánulása, ü sszeálffiatfafa ,k. a..
