Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-26 / 223. szám

I alia! 1909. szeptember SO. péntek TEGNAP Torino belvárosa évek óta a legnagyobb szerve­zett tüntetés színhe­lye volt. Több mint ötvenezer sztrájkoló olasz fémmunkás kö­vetelt béremelést, s bár a tüntetés min­den incidens nélkül zajlott le, a nagygyű­lést több mint 8 ezer rendőr vette körül. A marokkói fővárosból tegnap érkezett jelentések sze­rint az iszlám csúcsértekezlet záróközleménnyel vé­get ért. NÉHÁNY napos viszonylagos nyugalom után ismét kiújultak a zavargások Észak-Irországban. Botokkal és palackokkal felfegyverzett csoportok, katolikus és pro­testáns fiatalok Londonderry üzleti negyedében össze­tűztek. majd kirakatokat, üzleteket romboltak. A tömeg egy idős férfit el taposott, aki az utcán sebesülten fek­vő fiát próbálta megmenteni. Ezzel az írországi zavar­gások halálos áldozatainak száma tízre emelkedett. Lengyelország, nyugati, északi és központi körzetei­ben a szovjet—csehszlovák—lengyel és NDK-beli csa­patok közös hadgyakorlatán nagyszabású páncéloscsa­ta bontakozott ki. A gyakorlatokat megtekintették a Jegyen párt- és állami vezetők. Tegnap Moszkvában megkezdődött a KGST-tagorszá- gok munkaügyi szervei képviselőinek kétnapos tanács­kozása. amelyen a dolgozók anyagi ösztönzésével kap­csolatos kérdéseket vitatják meg. Bulgária. Csehszlová­kia, Lengyelország, hazánk. Mongólia, az NDK. Romá­nia és a Szovjetunió delegátusai. HANOIBAN nyilvánosságra hozták azt a felhívást, amelyet a dél-vietnami ideiglenes kormány adott ki az ellenállási harcok kezdetének 24. évfordulója alkalmá­ból. A felhívásban a forradalmi kormány követeli, hogy vessenek véget az USA agressziós háborújának. Felszó­lítja a lakosságot, hogy döntse meg a saigoni bábrezsi­met, és segítse elő a széles alapokon nyugvó, koalíciós nemzeti demokratikus kormány megalakítását. Az ame­rikai szenátus külügyi bizottságának elnöke még má­jusban felszólította az amerikai külügyminisztériumot, hogy bocsássák rendelkezésére azt az iratot, amelynek alapján négy évvel ezelőtt az USA kormánya hivatalo- j san avatkozott bele a vietnami háborúba. A külügymi­nisztérium hosszas huzavona után most közölte Fubright szenátorral, hogy semmiféle dokumentum, vagy diplo­máciai felkérés nyomára nem tud bukkanni irattárá­ban. Mivel az amerikai kormány rendszeresen hivatko­zik arra. hogy az USA intervenciója a „törvényes dél­vietnami kormány1’ felkérésére történt, a szenátor most ki akarja vizsgálni annak eredetét, hogy újabb, hasonló jellegű hadüzenet nélküli háború kirobbantását meg­akadályozza. 1 TALÁLKOZOTT Nixon elnökkel Golda Melr asszony, az izraeli kormányfő. A hírügynökség jelentése szerint az eddiginél nagyobb katonai és gazdasági segélyt kért az elnöktől olyan időpontban, amikor az Egyesült Arab Köztársaság ismét tanújelét adta a politikai rendezésre , Irányuló törekvésének. K. A. Hétfőn kezdődik | LONDON. (MTI) A brit munkáspárt hét­tőn kezdődő kongresszusa kongresszus is állást foglalt a bérpolitikába való álla­mi beavatkozás ellen. Bolgár küldöttség Moszkvában Csütörtökön Szófiából Moszkvába utazott a Bol­gár Népköztársaság kül­döttsége Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságá­nak első titkára, a minisz­tertanács elnöke vezetésé­vel. A küldöttség tagjai I. Popov, a BKP Központi Bizottsága politikai bizott­ságának tagjai, a tudomá­nyos és műszaki fejlesztés állami bizottság elnöke, L- Avramov, a BKP Közpon­ti Bizottsága politikai bi­zottságának póttagjai, a minisztertanács elnökhe- lyetese, külkereskedelmi miniszter. A delegáció részt vesz a bolgár jubileumi ki­állítás ünnepi megnyitóján. Bezártál! a tőzsdét az HSZK-ban Pár nappal a választások előtt a légkör drámai fe­szültséget ért el nyugatné­met politikai és gazdasági körökben. Kiesinger kancel­lár felkérte Schiller gazda­ságügyi minisztert, gondos­kodjék a devizatőzsdéknek a választásokig történő be­zárásáról, mert a nemzet­közi spekuláció manőverei következtében ismét nagy mennyiségű „forró” speku­lációs pénz áramlik be az NSZK-ba. Schiller eleget tett a fel­kérésnek, s csütörtökön az öt nyugat-németországi de­vizatőzsde zárva is maradt. Ezzel azonban az ügy po­litikai vonatkozásai ko­rántsem tisztázódtak. Kie­singer és Strauss ugyanis a devizavédelmi intézkedést összekapcsolták Schiller és az SPD elleni éles támadá­sokkal, kijelentvén, hogy Schillerék politikája okozta a feszült konjuktűrális helyzetet és a nemzetközi spekuláció — egy SPD-győ- zelemre számítva — ismét a márka felértékelését játssza meg. Schiller kijelentette, hogy ez a vád „nevetséges”, hi­szen a konjunktúra éppen azért izzott túl, mert a CDU/CSU nem volt hajlan­dó elfogadni az ő korábban tett javaslatait. A keresz­ténydemokraták feltételezé­se szerint a devizatőzsdék bezáratása olyan pánikot kelt az országban, hogy a választók fokozott mérték- tékben fordulnak majd a „rend és nyugalom” védel­mezőinek színében feltün­tetett uniópártok felé. A Szociáldemokrata Párt ezt a fogást azzal akarja ellen­súlyozni, hogy péntekre rendkívüli minisztartanács összehívását követelte. Kie­singer nem teljesítette a követelést, ehelyett hétfőn délelőttre hívta össze a mi­nisztertanács rendkívüli ülését, tehát a választások utánra. Egyben felkérte Schiller gazdaságügyi mi­nisztert, gondoskodjék ar­ról, hogy a devizatőzsdék hétfőn is zárva maradja­nak. Elmaradt a genfi értekezlet A genfi leszerelési érte­kezlet csütörtökre hirdetett ülése elmaradt, első ízben a hét és fél éve megkezdett megbeszélések történetében. Az értekezlet részvevői ez­zel időt és lehetőséget akar­nak adni a két nukleáris nagyhatalomnak — a Szov­jetuniónak és az Egyesült Államoknak —, hogy befe­jezzék a tengerfenék derni- litarizálásának szerződés- tervezetéről folytatott tár­gyalásaikat — írja az AP. elé terjesztik a „program egy nemzedék számára” cí­mű terjedelmes okmányt, amely — ha elfogadják — Párbeszéd lew Yorkban alighanem a párt választá­si programja lesz, hiszen az országos választást a je­lek szerint a jövő év őszé­re írják ki. A párt végre­hajtó bizottsága pénteken Brightonban ül össze, hogy jóváhagyja az okmányt, s megfigyelők szerint heves vita várható a sztrájkjog és az állami bérpolitika kérdésében. A 14 ezer szavas okmány ugyanis néhány olyan szót is tartalmaz, ami felidézi a szakszervezetek heves el­lenállását: a program lét- fontosságúnak nevezi az állami ár- és bérpolitika megerősödését, sőt kifeje­zetten azt állítja, hogy a kormány nem mondhat le e kérdésben vállalt felelős­ségéről. A szakszervezetek képviselői követelik, hogy S programból hagyják ki ezt a szakaszt, mert tavaly a pártkongresszus ötmillió szavazattal egymillió ellen elvetette a bérbefagyasztó törvényeket, majd az idén lezajlott két (rendkívüli és Eende§} ____ szakszervezeti ELSÖlZBEN találkozott New Yorkban egymással Gromikó, a Szovjetunió és Rogers, az Egyesült Álla­mok külügyminisztere. A két szuperhatalom diplo­máciájának vezetői e hét végére még egy találkozót terveztek, s nem lehetet­len, hogy a jövő hét folya­mán harmadízben is meg­beszéléseket ^ folytatnak. A nemzetközi 'diplomáciában immár köztudott, hogy ezen belül elsősorban a rakétarendszerek kérdése szerepel napirenden. A Szovjetunió már Nixon hi- vatalbalépése előtt a leg­magasabb állami szinten — Koszigin egyik beszédé­ben — világosan közölte, hogy kész tárgyalásokat folytatni a stratégiai fegy­verrendszerekről. Arról van ugyanis szó, hogy ezeknek a fegyverrendszereknek — és főképpen a rakétaelhá- rító-rendszereknek — a lét­rehozása a fegyverkezési verseny teljesen új szaka­szát indíthatja el. Korláto­zásuk viszont megnyithat­ja az utat szélesebb körű leszerelési megbeszélések előtt is, AZ AMERIKAI politika lépései az utóbbi időben nem kedveztek a tárgya­lások megindításának­Nixon — az amerikai reálpolitikusok egy jelen­tős csoportjának ellenzésé­vel szemben is — elfogad­ta a Safeguard rakétaelhá­rító rendszer megépítésére vonatkozó döntést. Rövid­del utóbb úgy határozott, hogy engedélyt ad a töb­bi, irányítható robbanó­fejjel ellátott rakéták gyár­tására is. Ez utóbbiak ön­magukban is szükségszerű­en kiválthatják a fegyverke­zési verseny meggyorsulá­sát. E döntések után júli­usban a New York Times azzal vádolta Nixont, hogy „immár hét hónapja sze­mélyesen késlelteti a szov­jet—amerikai rakétameg­beszéléseket” JŰLIUS utolsó napjaiban Gromiko a Legfelsőbb Ta­nács ülésén mondott be­szédében ismételten leszö­gezte, hogy a Szovjetunió kész eszmecserére az Egye­sült Államokkal az úgyne­vezett stratégiai fegyverek­ről és hajlandó összevetni az álláspontokat mind a szovjet—amerikai kétolda­lú kapcsolatok, mind a kü­lönböző nemzetközi prob­lémák vonatkozásában. Az amerikai diplomácia ma­gatartását ezután sem le­hetett pozitívnak tekinteni. Nixon körútja jelezte, hogy az elnök fogékony az olyan elképzelésekkel szemben, amelyek szerint a végsőkig ki kell használni a Szov­jetunió és Kína közötti el­lentéteket, a kínai politika által kínált lavírozási le­hetőségeket. A KÉTÉRTELMŰ, sőt negatív amerikai magatar­tás ellenére a Gromikó— Rogers találkozósorozat mégis létrejött- Ez a leg­magasabb szintű közvetlen érintkezés a két szuperha­talom között Nixon hiva­talba lépése óta. Létrejöt­tének ténye mindenekelőtt azt mutatja, hogy a stra­tégiai fegyverrendszerek problémája óriási súllyal nehezedik az Egyesült Ál­lamok politikai életére. Nixon, aki január óta nem volt képes új kezdeménye­zésre a vietnami háború ügyében, belpolitikáikig sem engedheti meg magá­■ Komócsin Zoltán előadása a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Aka­démiájának előadássoroza­tában Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottsá­gi nak tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtö­kön előadást tartott a kom­munista és munkáspártok moszkvai tanácskozásáról A Zeneművészeti Főis^ kola nagytermében megtar­tott előadáson részt vett az MSZMP Központi Bizottsá­gának és az Elnöki Tanács­nak több tagja, politikai és társadalmi életünk számos ismert személyisége. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó füzet alakban megjelenteti. Személyi változások Prágában A CSKP prágai városi bizottsága, a Rudé Právó jelentése szerint úgy dön­tött, hogy Karel Kyncl-et kizárja tagjai sorából és fegyelmi eljárásit indít el­lene. A bizottság két má­sik tagja önként visszalé­pett a tagságtól- A városi bizottság ülésé­ről kiadott jelentés meg­állapítja: a CSKP Közpon­ti Bizottságának májusi és áprilisi plénumain elfoga­dott irányvonal szellemé­ben elemezve a társadalmi fejlődést, kénytelen va­gyunk megállapítani, hogy azt még mindig fékezi és szüntelenül akadályozza a nyílt vagy leplezett ellen­zék, amely a pártszerveze­ten belül működik. Ez az ellenzék azoknak a revizi­onista és opportunista erőknek a támogatását él­vezi, amelyek az eltelt idő­szakban nagy kárt okoztak pártunknak. A városi pártbizottság plénuma elhatározta, hogy a városi szervezet vezeté­sében elkövetett súlyos hi­bák és a városi bizottság szerveinek elmúlt időszak­ban kifejtett tevékenysé­géért rájuk háruló szemé­lyes felelősség miatt ki­zárja a városi bizottság tagjainak sorából Jaromij Litera, Pavel Machonin, Milan Hubl, Jaro6lav Pe- rutka, Vének Silhan, Bod­ri eh Rattinger, Jiri Kantu- rek, Frantisek Pavlicek elvtársakat és Bohumil Si­mont, a CSKP prágai vá­rosi bizottságának volt el­ső titkárát A prágai városi bizott­ság további hat tagját és póttagját felmentették funkcióik alól. A jelentés­ből kitűnik, hogy az ősz* szes kizárt személyek ügyében pártvizsgálatot in­dítanak. A Csehszlovák KP KB ülése Csütörtökön délután a Prágai Vár spanyol termé­ben megkezdődött a CSKP Központi Bizottságának ülése. A plénumon Gustáv Husák első titkár beterjesz­tette a pártelnökség beszá­molóját az április óta eltelt időszak értékeléséről és a jelenlegi helyzetről, vala­mint a párt további felada­tairól. A CSKP KB plénu­ma a beszámolóval kapcso­latban foglalkozik szerve­zeti és személyi kérdések­kel is. nak, hogy teljesen tagadó, negatív álláspontot foglal­jon el a stratégiai párbe­szédben. A Rogers—Gro­mikó megbeszélés termé­szetesen bizalmas, és ered­ményét elsősorban a kö­vetkezményekben lehet majd lemérni. Pontosab­ban azon, hogy belátható időn belül megkezdődnek-e a rakétarendszerekről foly­tatott szovjet—amerikai megbeszélések. (Egyes de­rűlátó, de meg nem erősí­tett ENSZ-kombinációk le­hetségesnek tartják, hogy már októberben megkez­dődnek a tárgyalások.) A PÁRBESZÉD során más kérdések is felvetőd­nek. Mindenekelőtt persze Vietnam és Dólkelet-Ázsia, valamint a Közel-Kelet problémaköre. Ami az utóbbit illeti, 48 órával a Rogers—Gromiko találkozó előtt U Thant és a négy nagyhatalom külügyminisz­terének tanácskozása meg tudott állapodni egy négy­pontos határozatban. Ennek lényege a Bizton­sági Tanács 1967-es hatá­rozatának végrehajtása, te­hát az izraeli megszálló erők kivonása, s ezzel pár­huzamosan minden közel- keleti állam (köztük Izrael is) elidegeníthetetlen joga a független és szuverén ál­lami léthez. Ez minden­esetre azt jelenti, hogy a meglevő ellentétek és megközelítési különbségek ellenére megvannak nz eh vi egyetértés körvonalai a nagyhatalmak között. Tá" volról sem állítható ez Vietnam kérdésében, ahol Nixon politikája egyetlen lényeges kérdésben sem hagyta el a Johnson által kitaposott utat E KÉT kérdéscsoport­nak természetesen nincs közvetlen befolyása a pár­beszéd fő témájára: a stratégiai fegyverrendsze­rekre. A közvetett befo­lyást azonban nem lehet tagadni! Hiszen, ha az amerikai politika (főként a vietnami kérdésben) nem változik, ez csaknem lehe­tetlenné teszi a nemzetkö­zi légkör komolyabb meg­javítását- A stratégiai dia­lógus eredményes lefolyta­tásához viszont a jelenle­ginél enyhültebb atmoszfé­rára van szükség. A New Yorkban most megkezdett „szuperpárbeszéd” ily mó­don — kezdet és lehető­ség. A belőle kibontakozó valóság képe döntően at­tól függ, hogy a Nixon- adminisztráció mennyire képes szakítani saját — és örökölt — múltjával. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents