Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-26 / 223. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR S?OCfALISTA M'U'NKÁSPÁRT BÁCS*-KISKU^ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIV. évf. 223. szám 1969. szeptember 2<f. PÉNTEK \ Áras 90 fillér Véget ért az országgyűlés ülésszaka Ezer új munkaalkalom 44 millió forint a Bács-Kiskunba költöző vállalatoknak Csütörtökön délelőtt a szakmunkás- képzésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta tanácskozását az ország- gyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az elnöklő Kállai Gyula először Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának adta meg a szót. Gáspár Sándor beszéde Tisztelt országgyűlés! A szakmunkásképzésről szóló új törvény megalkotását időszerűnek, szükségesnek tartjuk. Az új törvényt az országunk társadalmi. politikai, gazdasági életében végbement változások indokolják. Az elmúlt évtizedekben fő gondunk az volt, hogy munkahelyet teremtsünk mindenki részére, aki dolgozni tud és akar; ma viszont már a szakmájukat értő és kedvelő, jól képzett szakmunkásokra van szükség. — Mit várunk az új törvénytől? Mindenekelőtt azt, hogy a szakmunkásképzéssel szervezettebben, és intézményesebben 'foglalkozzanak, s hogy a mai kor igényeit, az egyre növekvő szükségleteket magas színvonalon kielégítsék. Továbbá az új törvénytől, s annak végrehajtásától a fizikai munka, ezen belül is a szakmunka nagyobb megbecsülését, rangjának növelését várjuk. Ügy formáljuk a szakmunkástanuló ifjúság jellemvonásait, hogy azokban a munkásosztály pozitív tulajdonságai, a becsületes és szorgalmas munka, fegyelem és a munkaszervezettség igénye, a szaktudás és az új technika iránti érdeklődés váljék uralkodóvá. A munkásifjúságban — mint a munkásosztály után. pótlásában — fejlesszük ki a politikai tudatosság, az osztályhűség, az áldozatvállalás, a közösségi érzés, a szocialista erkölcs és ha- zafiság. a proletárnemzetköziség tulajdonságait. — Az utóbbi időben érezhetően lazult a munkafegyelem és stagnál a munka termelékenysége is. Tudjuk, ebben szerepük van bizonyos központi szabályozóknak is. Ismeretes azonban, hogy a szóbanforgó problémáknak számos egyéb ösz- szetevőjük van. Nem kevés azoknak a száma, akik ok nélkül és gyakran változtatnak munkahelyet. Előfordul, hogy helyenként béiiicitálással szerzik meg a munkaerőt. — Mindezek, továbbá az anyagellátásban és a munkaszervezésben még. meglevő rendellenességek az okai a fegyelem lazulásának is. Joggal teszik szóvá a bírált jelenségeket a törzsgárda- tagok, a szocialista brigádok, az öntudatos, fegyelmezetten dolgozó munkások. Kedves elvtársak! Amikor a rendellenességekről szólunk, újra hangsúlyozzuk: a gazdaságirányítás reformjától a terv- szerűség magasabb fokú érvényesülését várjuk. A reform nem jelenthet valamiféle spontaneitást, vagy a csoport- és a helyi érdekek elsőbbségét az össztársadalmi érdekkel szemben. A szakmunkásképzésről szóló új törvényünk szervesen illeszkedik a gazdaságirányítási reform végrehajtásának folyamatába. A törvény közeli és távolabbi céljainkkal szoros egyet alkot. Végrehajtásával meg kell teremtenünk az alapvető feltételeket a magasabb értékű szakmunkához. A képzés minőségi követelményeinek kielégítése az eddiginél jobb feltételeket igényel, az ehhez szükséges eszközöket az államnak kell biztosítania. De nagyobb részt kell vállalniuk a vállalatoknak. üzemeknek is, mert az ő számukra képezik a fiatal szakmunkástanulókat. — Az új törvény az állami feladatok végrehajtásán túl társadalmi összefogást igényel. Magasabb színvonalú tennivalókat ró a párt-, a szakszervezeti és KISZ-szervezetekre is. ’ hiszen együttesen felelősek a holnap munkásosztályáért. — Meggyőződésem, hogy a beterjesztett törvényjavaslat jó ügyet szolgál, ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a beterjesztett javaslatot emelje törvényerőre. A szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslat vitájában felszólalt Pongrácz Imréné, Győr-Sopron megyei, Gácsi Miklós, miskolci, Szurgyi Istvánná Szolnok megyei, Schumann Zoltán balassagyarmati. Varga József né Zala megyei, Riss Jenő budapesti, Horváth Sándorné Somogy megyei, Varga István budapesti képviselő, majd a szünet után Beresztóczy Miklós elnökle-' tével folytatódott az ülés. Elsőként dr. Horgos Gyula emelkedett szólásra, kohó- és gépipari miniszter Bács-Kiskun megye a gyorsan iparosodó területek közé tartozik. Az elmúlt években például több kisebb tanácsi üzemet megvásároltak a tárcavállalatok, s a további fejlesztést beruházásokkal alapozták meg. Adva van ugyanis két nagyon fontos dolog: a munkaerő és a hely. Így 1968 közepén két tanácsi vállalatunkat — Kiskunhalason a Csomogolöeszköz Gyártó Vállalatot a Papíripari Vállalat, január elsejével pedig a Gépipari Vállalatot a Ganz-MÁVAG — vette át. Az idén januártól pedig már az Irodagépipari Vállalathoz tartozik Kecskeméten a volt Bács-Kiskun me- rr.egvei Finommechanikai Vállalat is. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban elkészült településhálózat-fejlesztési keretterv szintén úgy foglalkozik a megyénkkel, mint ahol nagy arányú iparosodás valósul meg a jövőben. A Gazdasági Bizottság határozata értelmében anyagilag is támogatnak egyes, Budapestről kitelepülő vállalatokat. A Fővárosi Tanácsnak az 1968—70. es évekre 250 millió forint iparki telepítési alap áll a rendelkezésére. Az összegből — az elköltözés költségeinek fedezésére — 33 vállalat részesült több mint 220 millió forint juttatásban. A kitelepítési szerződéseket már megkötötték. A megállapodások értelmében1 7300 dolgozó részére teremtenek vidéken munkavállalási lehetőséget. A tervek szerint összesen több mint 50 budapesti gyáregységet, telephelyet számolnak fel — köztük sok olyant, amelynek a megszüntetése város- rendezési szempontból is indokolt. A szóbanforgó 220 millió forintból összesen 44 milliót kapnak azok a vállalatok, amelyek Bács-Kiskun megyébe költöznek. Tizenötmillió forintnyi juttatásHorgos Gyula beszéde A törvényjavaslatot dr. Horgos Gyula a Kohó- és Gépipari Minisztérium, és a minisztérium vállalatai nevében örömmel üdvözölte. Kiemelte, hogy a kohó- és gépipar számára is rendkívül fontos az eddiginél is Saíczé Indrás ötödszer világbajBok Balczó András a 4000 méteres futást 12:06,9 perc alatt teljesítette, több mint 40 másodpercet vert rá Gnyiscsenkőra, így megszerezte az 1989. évi felnőtt egyéni öttusa világbajnoki cím-4 Balczó ötödször világbajnok!!! (Cikk a 7. oldalon.) hatékonyabb, magasabb színvonalú szakmunkásképzés. A miniszter utalt a törvényjavaslat második fejezetére, amely azt szolgálja, hogy a szakmunkásképzés beilleszkedjék iskolai rendszerünkbe és a szakmunkásképesítést az általános iskolánál magasabb szinti iskolai végzettségnek — jellegében középfokú képzésnek — ismeri el. — A népgazdasági szükségletek és az egyéni elképzelések között tapasztalható eltérést — folytatta — csökkentheti a megfelelő pályaválasztási tanácsadás. Egyes esetekben azonban a pályaválasztási tanácsadás leszűkül egy-egy gyár meglátogatására, ami persze kevés ahhoz, hogy a fiatalok a szakma szépségét megismerjék. Szükséges, hogy a tanácsadást magasabb szintre emeljük. Ehhez az iskolák számára megfelelő szemléltető eszközöket, filmeket kell biztosítani, s elengedhetetlen (Folytatás a 3. oldalon), ban részesül például a Textilhulladék és Fonalosztályozó Vállalat, amely Kunszentmiklósra települ — háromszáz környék- és helybelinek adva újabb munkaalkalmat. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat a meglevő kecskeméti gyáregységét kibővíti a budapesti Márton utcai üzemrészével. A költözésre és berendezkedésre 17 millió forintot kapott. Az 1971 decemberéig létrehozandó új csarnokban még 300 embert tudnak fogadni. A Vízkutató és -Fúró Vállalat Lajos- mizsét választotta. A teljes beruházás 13 millió forintba kerül itt, ehhez 2 millióval járul hozzá a Fővárosi Tanács. A Vegyiműveket Szerelő Vállalat pedig úgy döntött, hogy a jelenlegi tiszakécskei üzemét toldja meg azzal, hogy a községbe költözteti az albertirsai telepét. Mindezek révén a megyében 930 ember számára jön létre új munkahely, ahol csaknem fele arányban fogadhatnak női jelentkezőket. Az 1971—75 között sorra kerülő iparkitelepítést az eddigi tapasztalatok fel- használásával. a legnagyobb gonddal készítik elő. Az elképzelések figyelembe veszik a szénbányászat termelésének tervszerű csökkentésével és korszerűsítésével kapcsolatos kormány- határozatokat is. A cél az, hogy foglalkoztassák a volt bányászokat. A bányaterületre kitelepülő vállalatok egyébként az érdekelt megyei tanácstól anyagi támogatást is kaphatnak, amelynek a fedezetét ugyancsak! kormányhatározat biztosítja. A fővárosi szervek a so- ronkövetkező. negyedik ötéves terv időszakában esedékes ipartelepítések előkészítő tárgyalásati megelőzően érintkezésbe lépnek az érdekelt megyei tanácsok-1 kai, hogy összehangolják a kitelepítéshez igénybevehető különböző pénzügyi lehetőségeket. A Bács-Kiskun me, gyei Tanács V. B. ipari osz-> tályának a képviselői a Fővárosi Tanácstól kapott címjegyzék alapján már fel is keresték az illető vállalatokat és tárgyalásokat kezdeményeztek. A témakörben egyébként november 19-én széles körű eszmecserére kerül sor Kecskeméten az érdekeltek részvételével. A tanácskozás elnöki tisztének betöltésére Hont Jánost, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét kérték fel, vitaindító előadást pedig GöhÖl József, a tervhivatal osztályvezetője tart. H. F, Indul a művelődési évad A múlt évadban csaknem négy és fél ezer TIT-elő- adást rendeztek a megyében. Ez jó eredmény annak ellenére, hogy bizonyos csökkenés tapasztalható már néhány esztendő óta. Nagyobb hiba azonban, hogy az előadások megoszlása rendkívül aránytalan. A bajai és a kiskőrösi járásokban zajlott a községi előadásoknak több mint a fele, a kalocsai és a halasi járásban viszont a számuk alig éri el a tíz százalékot. A városok közül Kecskemét áll az első helyen az ossz előadásszám 53 százalékával, Halas és Félegyháza viszont együttesen sem éri el a 20 százalékot. Akadnak olyan községek, például Mélykút, ahol az év első felében egyetlen ismeretterjesztő előadást sem tartottak. Csütörtökön délelőtt Kecskeméten, a TIT székházában tartott megyei művelődési értekezleten Major Imre, a megyei tanács vb művelődési állandó bizottságának titkára számolt be a fentiekben idézett adatokról. Az értekezleten a járási és a városi tanácsok művelődésügyi osztályvezetői, a népművelési felügyelők, művelődési központ igazgatók és a járási könyvtárak vezetői vettek részt. A megyei pártbizottság részéről meg-; jelent Bodor Jenő, a pro-; paganda és művelődési osztály munkatársa, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályát Gila János népművelési csoportvezető kép-' viselte. Az értekezlet résztvevői a múlt évad eredményeiről szóló összefoglaló je-; lentést tárgyalták, s meg-: vitatták a most induló nép-: művelési évad feladatait. Élénk eszmecsere alakult ki az eredmények értékelése körül és számos felszólaló sürgette az új gazdasági mechanizmus következtében megnövekedett anyagi önállóság jobb kihasználását. . Sok szó esett az anyagi erők jobb egyeztetéséről. Számos kezdeményezés mutatja ma már, hogy a helyi pénzforrások — a tanácsok költségvetésből eredő támogatása, az üzemek és gazdaságok kulturális alapjainak — a legfontosabb célok érdekében való tudatos éo koncentrált fel- használása a helyes út, amellyel megteremthetők a korszerű népművelés anya-' gi feltétele^