Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-21 / 219. szám

1969. szeptember 21, vasárnap K. oldal Nemzetiségiek Bács-Kiskun megyében Az utóbbi időben egyre több fórumon foglalkoznak a nemzetiségi kérdéssel és szaporodik az e témával foglalkozó írások, tanulmá­nyok száma is. Ezek között kiemelkedő jelentőségű az MSZMP Politikai Bizottsá­gának 1968. szeptember 17-i határozata a magyarországi nemzetiségiek helyzetéről, majd az ennek nyomán megszületett 1969. június 24-i megyei párt és tanácsi végrehajtó bizottságok kö­zös határozata. Magyarország nem tarto­zik azok közé az országok közé, ahol nagyszámú nem­zetiség él. Mégsem felesle­ges a kérdéssel foglalkozni. Ha kisszámú nemzetiség­gel van is dolgunk, egyál­talán nem mindegy, hogy ezek az emberek, mint a Magyar Népköztársaság ál­lampolgárai, jó közérzettel élnek, munkálkodnak-e. Az alábbiakban megkí­sérelem a megyében élő nemzetiségiek helyzetét be­mutatni, a teljességre va­ló törekvés igénye nélkül. A nemzetiségi lakosság létszáma Azt hihetnénk, hogy itt pusztán statisztikai adatok­ról van szó. Ám ez sem ilyen egyszerű, mert a nem­zetiségi lakosság létszámá­ról szóló adatok meglehe­tősen bizonytalanok. Tük­röződése ez annak a bi­zonytalanságnak és számos torzulásnak, amely nemze­tiségi politikánkban 1956 előtt gyakran jelentkezett Hivatalosnak az 1960-as népszámlálás adatai tekint­hetők. Eszerint Magyaror­szágon 175 006 fő (az össz­lakosság 1,8 százaléka), Bács-Kiskun megyében 13 928 fő (a megye lakossá­gának 2,4 százaléka) val­lotta magát nemzetiségi­nek. Egyéb, főleg a nemzetisé­gi szövetségek becsült ada­tai szerint az országban és a megyében élő nemze­tiségiek száma ennél jóval nagyobb, a megye lakossá­gának például 7,2 százaléka tekinthető nemzetiséginek. Kétségtelen, hogy a nép- számlálás adatai irreális­nak tekinthetők, amit az is bizonyít, hogy olyan köz­ségekben, mint: Dusnok, Miske, Császártöltés és Kis­kőrös 1960-ban senki sem vallotta magát nemzetisé­ginek. A korábbi esemé­nyeket figyelembe véve — emlékük akkor még élén­ken élt a nemzetiségiekben — ez lényegében érthető is. Ugyanakkor a jelzett becs­lések sem tekinthetők meg­alapozottnak. Az igazság valahol a két adat között lehet. További nehezítő ténye­ző, hogy nincs pontosan tisztázva: mit tekintsenek a nemzeti hovatartozás kri­tériumának. Ezen napjaink­ban is vita folyik. A leg­több érv amellett szól, hogy a szubjektív bevallás a nemzetiségi hovatartozás megállapításának legbizto­sabb meghatározója. A nemzetiségiek számá­val kapcsolatos probléma tisztázásában sokat segíthet az 1970-es népszámlálás. Annál is inkább, mert az elmúlt évtizedben a nem­zetiségi lakosság biztonság- érzete is sokat növekedett. A megyében legnagyobb számban német (7548) és délszláv (4949) nemzetisé­gi éL Rajtuk kívül még 157 szlovák és 461 egyéb nem­zetiségi lakosunk van. Területi elhelyezkedés szerint legtöbben a bajai járásban találhatók. Ezen­kívül jelentős nemzetiség- lakta terület még a kalo­csai járás néhány községe és Baja. Kisebb számban a kiskőrösi, dunavecsei és kiskunhalasi járásban is él­nek nemzetiségiek, vegyes lakosú községekben, ges gazdasági, ideológiai, politikai vagy kulturális aktuális kérdésben sem.” A nemzetiségiek megelé­gedéssel veszik tudomásul, hogy az ő megítélésükben is egyetlen értékmérő: a végzett gazdasági, társadal­mi tevékenység. Túlnyomó többségük bizalommal te­kint pártunk és kormá­nyunk politikájára. Ezt bi­zonyítja az is, hogy erő­södik aktivitásuk, politikai és társadalmi tevékenysé­gük. Sokan vállalnak és vi­selnek közéleti társadalmi funkciót A párt, a tanács, a Hazafias Népfront, a kü­lönféle társadalmi szerve­zetek és mozgalmak vá­lasztott és más szerveiben — ha még nem is minde­nütt megfelelő mérték­ben — képviselve vannak, s nemcsak saját nemzetisé­gi, hanem országos, össztár­sadalmi ügyekben is hal­latják hangjukat. És félre­értés ne essék, itt nem va­lamiféle „jótékonységi gesz­tusról”, a megfelelő statisz­tikai arányok biztosításá­ról, hanem nemzetiségi po­litikánk helyes megvalósu­lásáról van szó. Arról, hogy a nemzetiségiek, mint a Magyar Népköztársaság egyenjogú állampolgárai, vallhassák, élhessék nemze­tiségi mivoltukat, képvisel­hessék nemzetiségi érde­keiket. Vagyis elismerve a ter­mészetes asszimilálódás lé­tezését, nem az asszimilá­ciót kívánjuk siettetni, eről­tetni (ilyen jelenség a me­gyében nem tapasztalható), hanem éppen ellenkezőleg, fokozottabban őrködni a nemzetiségi tudat és érzés sérthetetlenségén. Azt mondhatnánk, még olyan dolgokat is kezde­ményeznünk kell, amire esetleg könnyelműen azt mondjuk, hogy a nemzeti­ségi lakosság nem igényli. Tudatosítani kell azt is, hogy mit igényelhet. Ezt a szándékot tükrözik az em­lített határozat olyan vo­natkozású pontjai, amelyek sürgetik, hogy a nemzeti­ségi községekben az állam- igazgatásban legyen a nem­zetiségi nyelvet is beszé­lő dolgozó; bátrabban hasz­náljanak kétnyelvű felira­tokat; a nemzetiségek, illet­ve az anyanemzetek hala­dó hőseiről, kiemelkedő sze­mélyiségeiről nevezzenek el utcákat, intézményeket. Hangsúlyoznunk kell, hogy itt nem puszta formákról, hanem mindenekelőtt tar­talomról van szó, de a tar­talom és a forma egysége ebben az összefüggésben is érvényes. Kulturális helyzet Gazdasági helyzet A megye nemzetiségi la­kosságának nagy többsége mezőgazdasági foglalkozá­sú. A két végrehajtó bi- »ottság említett határozata megállapítja: „A mezőgaz­daság szocialista átszerve­zése a nemzetiségi lakos­ság életében is jelentős változást hozott. A terme­lőszövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdulá­sa következtében lényege­sen megváltoztak munka- és életkörülményeik, javult az életszínvonaluk.” Ez a nemzetiségi lakos­ság elismerésre méltó szor­galmas munkáján túl an­nak is köszönhető, hogy zömmel a megye kedvező természeti és gazdasági adottságú termelési körze­teiben élnek, ez az ered­ményekben is mutatkozik és az adott területek ma­gyar lakosságára is érvé­nyes. A nemzetiséglakta területek lakosságának ma­gasabb jövedelm- és élet- színvonala a települések kommunális, egészségügyi is kulturális ellátottságá­ban is tükröződik, s ez meghaladja a megyei álta­lános színvonalat. A szövetkezeti életfor­ma, az ennek kapcsán ki­alakuló új körülmények ab­ban is fontos szerepet ját­szottak, hogy zavartalanab­bá vált a különböző nem­zetiségűek viszonya, erő­teljesen csökkent a nemze­tiségek elkülönültsége. A mezőgazdasági üzemekben, az élet minden területén magyarok és nemzetiségiek közös céllal, gazdasági és társadalmi érdekközösség­ben, együttesen vesznek részt a munkában, a szo­cializmus teljes felépítésé- l Ideológiai, politikai viszonyok Az, hogy a nemzetiségi kérdést csak a társadalom egészébe ágyazva lehet vizsgálni, vonatkozik az ideológiai, politikai viszo­nyokra, illetve arculatra Is. Tehát a nemzetiségiek ese­tében a kép ugyanolyan sokrétű és sokszínű, mint társadalmunk különböző rétegeié. Ugyanakkor a vi útmutatásain alapuló he­lyes nemzetiségi politika nyomán jól megfigyelhetők az alapvető és igen pozitív tendenciák. Amint a vég­rehajtó bizottságok közös határozata megállapítja: „Bács-Kiskun megyében nincs feszültség nemzetisé­gi és nemzetiségi; nemzeti­ségi és magyar ajkú lakos­ság között egyetlen lénye­Amikor nemzetiségi kér­désről beszélünk, egyesek csupán egy ritmusosan tán­coló, szépen éneklő nem­zetiségi kultúrcsoportra gondolnak. Természetesen sokkal többről van szó a nemzetiségi kérdés szerte­ágazó problematikájában, de tény, hogy a nemzetisé­gi kultúrának óriási szere­pe van a tudat erősítésé­ben, az anyanyelv megőr­zésében, a haladó hagyo­mányok ápolásában. A tör­ténelmi példák sokaságát említhetnénk, hogy egyes nemzetek évtizedekig, sőt évszázadokig tartó, idegen hódítók által való elnyo­másának idején egyebek mellett éppen a nemzeti kultúra nagyon tudatos, kö­vetkezetes ápolásának mek­kora szerepe volt a nemze­ti öntudat megőrzésében, a szabadságvágy kifejezésé­ben. A közoktatás nemzetisé­gi vonatkozásait vizsgálva figyelemre méltó eredmé­nyekről számolhatunk be. A megyében hét nemzetisé­gi óvoda van. Az elmúlt tanévben Bács-Kiskun me­gyében 17 település 25 is­kolája 108 tanulócsoportjá­ban 2027 tanuló részesült nemzetiségi oktatásban. Van egy nemzetiségi tan­nyelvű középiskolánk is: a Bajai Frankel Leó német nyelvű gimnázium. Megállapíthatjuk, hogy Bács-Kiskun megyében a nemzetiségi oktatás-politi­ka végrehajtásában jó ered­ményeket értünk el, bár to­vábbi feladataink ezen a téren is vannak. E felada­tokkal itt nincs módunk részletesen foglalkozni, csak egy, általunk igen fontos­nak tartott dolgot említek. A nemzetiségi szülők tö­rődjenek többet gyerme­keik anyanyelvre való ta­nításával és bátran adják őkei a nemzetiségi iskolák­ba. Ez sok vonatkozásban nemcsak a gyermeknek, hanem egész országunk­ig hasznáig Yálfet, h^ szén például mindinkább szükségünk lesz rá, hogy a szomszédos népek nyel­vét minél többen jól be­széljék. A megyei párt és tanács végrehajtó bizottságok kö­zös határozata megállapít­ja: „...a nemzetiségeknek ma minden feltétel adott ahhoz, hogy sajátos kul­túrájukat ápolják, anya­nyelvűket beszéljék, nem­zetiségi hagyományaikat megőrizzék és a népműve­lés különböző formáiban népszerűsítsék”. E lehetőségeikkel a nem­zetiségek általában élnek is. A nemzetiségi kultúrá- lis életben kiemelkedő sze­repük van az öntevékeny művészeti együtteseknek. Ezek a csoportok a külön­böző megyei, járási rendez­vényeknek nemcsak kedves színfoltjai, hanem igen tar­talmas, érdekes műsorokat produkáló résztvevői is. A lehetőségek azonban ezen a területen sincsenek még ki­használva. Kár, hogy egyes együttesek, közöttük még országos hírnévre méltók is, különböző szubjektív és objektív okok miatt nagy nekibuzdulás után gyorsan felbomlanak. A helyi veze­tőknek, a nemzetiségi ér­telmiségieknek, de nem utosósorban az egész nemzetiségi lakosságnak nagyobb aktivitással kelle­ne e tevékenység támoga­tásához kapcsolódni. Jó pél­dák vannak arra, hogy egy- egy kiváló vezető lelkes munkája nyomán létrejött összefogás nagyszerű ered­ményeket hozhat A népművelés más te­rületein is megtaláljuk a nemzetiségi hagyományok ápolását, korszerűsítését. Csak helyeselhető, hogy a helytörténeti és honismere­ti gyűjtőmunkában is egy­re több helyet kap a nem­zetiségi múlt kutatása és megörökítése. Az elmondottak alapján tehát megállapítható, ijogy Iskolákban történt A z újságíró néhány in- kilókkal bajlódók, ahogy a tézménybe eljutott pedagógus hivatás gyakorlói már az új tanév kezdete sem kivételek. Csakhogy ők óta. Előzetes mentségére sokkal könnyebben kapnak legyen mondva, hogy nem beceneveket, mint mások, csupán az oktatási reform Erről előbb-utóbb, így vagy megvalósulásának a té- úgy értesülnek. Mint az a nyeit jegyezte le. Alkalom- tanár, aki éppen be akar adtán olyan történetek mutatkozni az új osztály- iránt is kíváncsiskodott, ban. amelyeket, mint érdemle- — Ti még nem ismertek ges anekdotákat, csupán a engem ... szájhagyomány őriz meg. — Dehogynem — pattant Olyan, tanulókkal történt fel tiltakozó gyorsasággal az bakiról érdeklődött, ame- utolsó pádból valaki. S jól iyek a sétálva-oktatás gö- informáltságát bizonyítva, rög módszerének a gyakor- nyomban közölte: — Maga lata során ugyanúgy meg- a Gömböc tanár bácsi, estek, mint a középkori É v eleji ismétlés. A va­káció forró élményei házitanítás idején, vagy a mai audio-vizuális szem- ^ léltetés korában. íme né- után hűvös zuhanyként hat hány story a rendszertelen a számonkérés. Biológiaóra gyűjteményből. van, az akiakon át ferdén beeső napsugarak még a C Iső évét kezdi „stá- nyár emlékeit ébresztgetik. “ túszban” a tanítónő. — Milyen mezőgazdasági Az elméleti felkészültségen haszonállatokat ismerünk? kívül mindössze egy-két hó- firtatja a pedagógus, napos gyakorló tanítás ta- A kérdezett leányzó — ki- pasztalataival érkezett az is- zökkentve egy kellemes me- kolába. Mielőtt belép az rengő lelkiállapotból, némi osztályterembe. izgatottan gondolkodási hajlandóságot kalapál a szíve, mint a ne- elárulva — hallgat, bulóknak. Nyílik az ajtó, s — Akkor nevezz meg egy- a kis testek vigyázzba vág- két baromfit ják magukat. Majd tárgyi- — Tyúk. iagosan fürkésznek a gyér- — Ezt szabatosan úgy mekszemek, próbálják fel- mondjuk, hogy házityúk. mérni, hogy milyen fokú Folytasd, szigorra számíthatnak a jö- _ Házikakas, vőben. A tamtono leteszi a , naplót az asztalra. Ránéz a katedra mögötti székre, A tanévnyitó közönsége majd sétálni kezd a padso- ** a sötét ünneplőru­rok között. Öra végén állva hókban kissé feszélyezetten írja be a hiányzókat. Az el- eSy színpad^ előtt ül. A pó ső padban ülő egyik emher- diumon elsős kisdiák huzi- kében hirtelen mintha fel- Salja magán — elől. hátul villanna a felismerés arra és oldalt — a zakója széleit, vonatkozóan, hogy miért Derékszögben hirtelen meg. nem ült le a tanító néni hajol. Utána mégegyszer. A egyetlen egyszer sem. A függöny mögött, a verset széken két. jókora méretű betanító nevelő érzi, hogv láb poros nyoma éktslanke- nem fog menni a költe- vik. A fiú felugrik, kézé- mény. Súg. A széksorokból ben könnyű habselyem sál, ‘s segítő szavak hangzanak, és váratlan sebességgel hoz- — „Első nap az iskolá- záfog tisztogatni az alkal- han ...” — kezdi a fiúcska matosságot. A tanítónő ar- kínosan tagolt kiejtéssel, cán összetett kifejezés jele- tág szájnyílásokkal. A füg- nik meg, méltányolná a tét- Sony mögül és a nézőtérről tét, de meg is jegyzi: ismét súgni kezdenek. Hiá­— Igazán, mással is letö- ha. nem megy. A nagyre- rölhetted volna a széket. ményű versmondó arcába A készséges gyerek vá- szégyenkező pír fut, majd sott-szerényen. s kissé a jól minden látható testrészből végzett munka ragyogásé- kiszalad a szín. Vértelen val siet válaszolni: ajakkal mégis kinyögi, pél­— Ugyan, ne tessék vele dát adva arra. hogy szorult törődni. Nem az enyém a helyzetben leleményességből sál, hanem a Purucskaié, kifogyhatatlanok az ember­aki mellettem ül a padban. kék: * — Vége... — és begya­N em titok, néhány sze- korolt pontos mozdulatok- mélyiség hajlamos a kal- derékszögben többször hízásra. A művészek között meghajol. éppúgy akadnak fölösleges — halász — megyénkben is a marxi— lenini nemzetiségi politika érvényesül. A különböző nemzetiségek integrálódva az egész lakossággal az or­szág egyenjogú állampolgá­rai. Ha egyes esetekben vannak is megoldásra vá­ró gondok, ezek nem e po­litika elveiből és semmi esetre sem a nemzetiségiek jogainak csorbítására irá­nyuló törekvésekből fakad­nak. Sokkal inkább helyi félreértésekből, meg nem értésből. Ezek azonban olyan jellegűek, hogy ma­gyarok és nemzetiségiek összefogásával könnyen megszüntethetők. Pártszer­vezeteink minden területen figyelemmel kísérik a nem­zetiségi politika gyakorlati megvalósulását és fontos feladatuk azon munkálkod­ni, hogy teljesein zavarta­lanná váljék. GYÖNI LAJOS a megyei partbizottság propaganda és művelő­désügyi osztályának ^ <p 1 v yezetője. f ) *----' ^ t \ A W A z NDK televíziójának estje Október 2-án ismét két nyelven hangzik el a Ma­gyar Televízióban a néző­ket üdvözlő bemondókö­szöntés: ezen a napon ren­dezik meg ugyanis az NDK televíziójának estjét. A mintegy négyórás program­ban több érdekes kisfilm is szerepel, egyebek között a 900 éves Wartburgról és Lipcséről. A zene barátai­nak a drezdai Zwinger-ből adnak közvetítést egy Mo­zart estről, amelynek mű­során operaáriák és Mo­zart zenéjére tervezett ba­lettek szerepelnek, önál­ló programpontként pereg majd le Tyill Eulanspiegel című balettfilm is. A mű­sort az NDK tv-jének nép­szerű bemondónője, Fanny Demschke konferálja, a „ társkonferanszié j Lénárd Jydjt '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents