Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-21 / 219. szám
1 oldal 1969. szejÄember 21, vasárnap Kecskeméti mérnök Afrikában Találkozás egy pályakezdőv... — Ha azt kérdezné valaki, hogy mi volt a legérdekesebb élménye közel egy esztendős afrikai tartózkodása során, mit válaszolna? Vágó Zsigmi'nd ezt feleli erre: — Nem tudnék hirtele- nül mit mondani. Az egész együtt. Minden nap, minden óra, a látvány és tapasztalat, a sajátos táj és á sajátos emberi élet, életmód minden tanulsága és tapasztalata. , — Mégis: ha választania kellene, milyen emlékeket idézne fel először? — Talán ilyeneket: Az első éjszakám az őserdőben. Félelmetes zajok, állathangok. Éjszakai halottsí ratás, kísérteties fájdalomkitörés elegyedése a pálmabortól részegek őrjöngésével. S az egyetlen fehér — én — elfogult, szorongásos izgalma alvás helyett, míg jön végre a megváltó reggel, a sírás, tam- tamos éjszaka után. — Ghánában volt, ugye? — Igen, az Aranyparton. — Hogy került ki oda? — Itt, Kecskeméten gyártjuk azokat a törpevíz- művekhez szükséges hidro- globuszokat, melyeket a ghanai kormány vásárolt tőlünk. — A Lakatosipari Vállalatnál? . — ,,Igen. Vagyis ponto- .«abbau- a Fémmunkásnál. ■ — Hány ilyen „glóbuszt” vettek a gahanaiak? — Harmincötöt. És ezeket kellett ott kint felszerelni, üzembe helyezni. — Nehéz volt?’ — Mi? A munka? — A kintlét. — Hogy is mondjam: Inkább furcsa, szokatlan. Talán az otthon iránti vágy volt legnehezebb. És megszokni a klímát, környezetet. A szokásokat például. — Említene néhányat? — Szívesein. Gyors felsorolásban: A halottakat éjszaka temetik, ezt mondtam. A padlózatlan szobákMüvelődési ház avatás Páhiri Szombaton este kedves ünnepség keretében adták át rendeltetésének a Páhi- ban egymillió forintos költséggel épített művelődési házat, amelyben egyúttal a mozielőadásokat is tartják. Major Imre, a TIT megyei titkára mondott ünnepi beszédet, amelyben röviden vázolta az építkezés történetét, elmondva, hogy a kötóég húszéves vágya teljesedett az új kultúrház avatásával. Az avatás után a község lakossága közös vacsorán vett részt az új művelődési házban, amelynek nagytermében az első mozielőadást ma,-vasárnap délután, tartják meg. ban mindenki a földön alszik. Evőeszköz nélkül, kézzel esznek. Többnejűség van. Mindent a fejükön hordanak: kosarat, ládát, élelmet. Ez annyira a vérükben van, ha két szem cukrot vesz egy falusi gyerek, s egyiket enni kezdi, a másikat menet közben a fején viszi. Sok az analfabéta: ujjlenyomattal történik az „aláírás”. — Ügy tudom, Ghana gazdag ország. Gazdasági lelőhelyekben gazdag. Így van ez? És hogyan élnek az emberek? — Csak gazdag lehetne. [ Sőt: a világ egyik leggazdagabb országa lehetne. Hisz aranyat, gyémántot, bauxitot, mangánt rengetem get bányásznak. Kakaó legtöbb itt terem. Gazdag halban és fában, és még soik- mindenben. És mégis: szegények, elmaradottak, kultúrálatlanok, primitívek. Az angol, amerikai kizsákmányolást nyögik, önálló, felszabadult ország, de a régebbi évek holland, német, portugál kereskedőinek, katonáinak elnyomásait szenvedik ma is. — Több tartományból áll az ország, ugye? Melyikben | járt? — Igen több tartomány, több népcsoport van. Ashanti, Togó többek között. Én Ashantiban éltem, egy dzsungelbeli faluban. De gyakran megfordultam a fővárosban is, Akkrában. .(És fényképeken mutatja az őserdőt, a primitív házakkal tarkított falut, és a gyönyörű, modem fővárost. Saját felvételei ezek. Kár, hogy a benszülöttek ellopták a gépét, nem tudott több képet készíteni.) — Könnyű elhinni ezek után, hogy élményekben gazdag útja volt. Azt kérdeznénk még meg: milyenek az emberek? — Nehéz pontosan megmondani. Hisz ott is, mint akárhol másutt a világon, sokfélék. Néhány jellemző dolgot mégis kiemelnék. A férfiak általában nem dolgoznak. Csoportokba verőd- | ve jönnek-mennek, vitatkoznak, isznak, alszanak. Kedvesek (a maguk módján), vendégszeretőeik, érdeklődők. Szellemileg, mint mondtam, alacsony fokon állnak. Igénytelenek. Láttam olyat, amikor a férfi az állat elől elvéve az rossz edényt, abból itta az esővizet. — Esővizet isznak? — Igen. Itt említeném meg, hogy ennek a helyzetnek a megváltoztatására vásárolják tőlünk a hidro- glóbuszokat. Hogy az emberek jó vizet fogyaszthassanak. Megvan tehát a fejlődés, az élet megváltoztatásának igénye. Varga Mihály Az iskolában hiába kerestem. Órája volt, vagy | éppen egyéb iskolai munkát végzett. Végre telefonon beszéltünk meg egy délutáni találkozót. Dunavecse, Bajcsy-Csi- linszky utca 16. Takaros családi ház. A lugastól szekfűsorok kígyóznak az udvar végéig. A férj fogadott. A belső szobában füzetek fölé hajolva megpillantottam Jancsovics Ferencnél. — A tanév legelején sok dolga van a pedagógusnak? — Akad bőven. Nekem különösen kijut belőle, hiszen mindössze két hete tanítok. Izgalmas dolog, amikor az elméletben tanultakat először kell alkalmazni a gyakorlatban. ízlik a friss lángos Rugalmas példáját mutat- kezésre bocsátott házat ta a Hartai Községi Tanács csaknem teljesen újjá kel- annak. hogyan lehet a köz- lett építeni, ség kenyérellátását közmeg- A képen: soha sincs üre- elégedésre megoldani. A ta- sen a bolt. ahol a friss süte- nács házat vásárolt és azt ményeket. lángost asztalok- a Kalocsai Sütőipari Válla- nál ülve, kényelmesen el lat rendelkezésére bocsátót-' lehet fogyasztani. ta. A vállalat olyan szép sütőipari üzemet rendezett be, amilyent a környéken aligha találni. Mit lehet a külsőre is szép, belsőre pedig korszerű üzemben készíteni és az elárusító helyiségben kapnj.7 ;r Mindenekelőtt naponta 8 mázsa kenyeret készített a pékműhely és ,ugyanejw4i ad el az üzletben Farkas Károlyné. Szombaton és ünnep előtt ez a mennyiség a duplájára emelkedik. Van itt azonban cukrászüzem. ahol mindenfajta süteményt megrendelhetnek a község lakói, akár lakodalmakra is. A boltban egyébként a kenyéren kívül péksüteményt. friss lángost, száraztésztaféléket lehet kapni. És amiről még szólni kell : az udvarban 30 asszonyt foglalkoztató tésztakészítő üzemet hozott létre a vállalat, jelentős áldozattal, hiszen a tanács által réndelB. J. (Kovács János levétele) — Ezek szerint pályakezdő? — Igen, az idén végeztem az Egri Pedagógiai Főiskola matematika és műszaki gyakorlatok szakán. Június 25-én kaptam meg az oklevelet. És tíz nap múlva férjhez mentem. — A beosztásával elégedett? — Egyelőre heti 15 órát tanítok, matematikát az ötödik és hatodik osztályban. Rámbízták ugyanis az úttörőcsapat vezetését, s ezért heti 8 óra kedvezményt kapok. — Egy kezdő pedagógusnak nem jelent túl nagy feladatot az úttörőcsapat vezetése? — Nem tagadom, meglepődtem a megbízatáson, de szívesen vállaltam. A főiskolán nagyon keveset foglalkoztunk az úttörőmozgalommal, most legalább alkalmam nyílik a hiányok pótlására. — Milyenek az első tapasztalatok? — Hálás vagyok érte, hogy a tantestületben mindenki örömmel fogadott és segítenek. Antal Józsefné, a pedagógus pártszervezet titkára különösen sokat törődik velem. A napokban felkeressük együtt a község párt, állami és társadalmi szerveinek vezetőit, hogy megbeszéljük az úttörőcsapat munkájának irányítását. — A tanulókról mi a véleménye? } — Rendesek, szorgalmasak, egyelőre ez minden, amit mondhatok. — Es a szülőkről? — A tanévnyitó ünnepségen az igazgatóm úgy mutatott be, mint aki félig- meddig helybelinek számít. A szüleim ugyanis egy ideig it tanítóskodtak. Helybeli azonban elsősorban a férjem után vagyok — ő tőzsgyökeres dunave- csei, az önkiszolgáló boltban dolgozik, sokan ismerik. Ezért aztán könnyebb a dolgom a szülőkkel is. Szerencsés pályakezdet? Jancsovics Ferencné csak annyival szerencsésebb, mint sok kollégája, hogy hazakerült. De valarheny- nyi pedagógust ugyanúgy várták és ugyanúgy segítik is az első munkahelyén, mint őt Sz. A. 13. McKen belső zsebéből elővette a lány arcképét, és Maurernek adta. Az figyelmesen tanulmányozta egy darabig, aztán félretolta, majd fölkelt és a szomszéd szobába, Luis Segeal irodájába ment. Hosszú, fehér borítékkal tért vissza. — Rég szerettem volna átadni önnek ezt. kapitány — nevetett. — Ügy látom, hogy fogyóban vas a kis tőke. amit a maga nevére félretettem. McKen elvette a borítékot, — Miben lehetek szolgálatukra? — kérdezte aztán. — Nézze csak. nagyon szeretném elsőként megtudni. hol tartózkodik ez a lány. ez a miss Kolleman. Elintézhető lenne ez? — De hiszen lehet, hogy semmit sem látott — tiltakozott rekedten a százados. — Azt kérdeztem, elintézhető a dolog? — ismételte meg Maurer. — Azt hiszem, igen. Ügy igazítottam el az embereimet. hogy jelentsék. — Nekem kell először a — Nem bántam meg. dód kenni az ügyet, ha a nyomára jutnom. Mihelyt Többször is figyelmeztettem, lány eltűnik a játékból? magával közlik a címét, ajánlottam neki, jobb, ha — Persze, de előbb el kell kérem, nyomban hívjon föl távol tartja magát Jordan- tűnnie. bennünket. Várjuk a tele- tói. Mindig megígérte, de — így lesz. McKen közölfont! mindannyiszor találkozott is ni fogja, hol van ... — Ezt várja a kerületi ezzel a piszok csibésszel. — Jack, nekünk ennek eliigyész is — mondta nyu- gn csak azt mondom, lenére sem kellene kockázgodtan McKen. Mister hogy nem magadnak kellett látni Okosnak tartanám, ha Maurer, nekem óvatosan volna elintézned. Vagy nem a yacht készenlétben állana, kell bánnom ezzel a dolog- érted, hogy épp ez az, amire — ajánlotta Gollowich el- gal. Fél óránál többet nem 0]y r’égen vár. Forrest’ gondolkozva. — Mert ha ez Maurer **“£, Ä Ez az én magánügyem ha minél távolabb vagy etvolt. Ybb, s nagy megelé- tői a botránytól, az gedéssel néztem utoljára a Maurer azonban csak vál- szemébe. lat vont. — Jack, így viszont le- — Ez Luis dolga. A yacht buktatod az egész szerve- különben már a parton van. Gollowich belepett a szó- zetef — állapította meg És McKen hívása után pár bába, becsukta maga mö- Gollowich —. s a szindiká- percre már a fedélzetén is gött az ajtót. Maurerhez tus nem veszi túlságosan jó leszek. ment. s leült a mellette le- néven. — Ki foglalkozik majd a “-yHf»d Luist, « « ö csak nem is nézték egymás- _ kiabált Maurer _ Nem feladata. — Bizony nem kellett a szindikatus fogja diktálni, Luis meglehetően dühös tudok adni maguknak. — Ez nekünk viszont bőségesen elég. kapitány — még dörzsölte össze a kezét Maurer. — És köszönöm együttműködést. II. volna magammal vinnem Parettlt — szólalt meg v-áhogy mit tegyek és mit arccal lépett be. Tudta, hogy nem! . Juhn Arno gyilkosa Maurer először nekem ratlan beismeréssel Maurer. — Ha pedig ez a Kolle- es uiost rettenetes félt a kö- ha nyomára — Mindig is a legjobb fic- man meglátogat téged... vetkezmenyektol. Megertetakadtak, s addig ne tegye- komnak tartottam. o —,.c ................................. Ne izgulj - csillapí- te azt. ^..hof fef-v , rossz — Tizenötezer — közölte nek semmit sem amíg én Gollowich merően nézett tóttá Maurer az ügyvédiét ^ozauiatl°b íeiielepesgondoskodunk róla. Nél- to1 az ,?fí®sz kiskiralysag Maurer. McKen a borítékot far- zsebébe csúsztatta. nem tanácskozom meg a helyzetet a kerületi ügye^z- szel Maurerre — És miért kellett neked küle pedig Forrest semmire megölni azt a nőt? sem megy. Mondd, el tuösszeomolhat. (Folytatjuk)
