Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-21 / 219. szám
Nyitány az ENSZ-palotában Robbanások a Közei-Keleten Űszi csaták Krapt-Earipábai SZEPTEMBER harmadik hetében az ősszel együtt, évről évre menet- rendszerűn köszönt be a viEGY HÉT a VILÉGPOLITIKÚBBN Nixon elnök (részint a galériának, részint többmilliós tv- közönségének szánlágpolitika „nagyüzemének” évadja is. Ilyenkor kezdi meg ugyanis munkáját az ENSZ-közgyűlés. Ülésszaka mindig kedvező alkalom a kormánynak, hogy mind az üvegpalota termeiben — hivatalosan —, mind a folyosókon vagy éppen a fehér asztal mellett — nem hivatalosan — kifejtsék álláspontjukat a nemzetközi élet eseményeiről. AZ ENSZ közgyűlés, akárcsak tavaly, az idén is válságfelhők árnyékában kezdte meg munkáját. Változatlanul tart az Egyesült Államok vietnami hadüzenet. nélküli háborúja, s ez súlyos tehertételként nehezedik a nemzetközi kapcsolatok egiészére. A közél-keleti tűzfészek pedig éppen a közgyűlés megnyitása előtti napokban parázslóit fel újra igen veszélyesen. U Thant ENSZ-főtitkár most előterjesztett rendes évi jelentésében éppen a közel-keleti válság elhúzódásából és kiéleződéséből vonta le azt a • következtetést, hogy a nemzetközi helyzet rosszabodott. ILYEN körülmények között különösen nagy várakozással várta a világ, hogy a két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió felelős politikusai milyen alaphangot ütnek meg a közgyűlés általános vitájában. A várakozás amiál is nagyobb volt, mert amerikai részről, a világszervezetnek otthont nyújtó ország nevében, maga az államfő, Nixon elnök vázolta fel kormánya külpolitikai elképzeléseit. Minthogy Nixon elnök beszédét csupán huszonnégy óra választotta el Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalásától, a két esemény időben is annyira közéi esett egymáshoz, hogy szinte önként kínálja az összehasonlítást. DIÓHÉJBAN, a New York Times című nagytekintélyű amerikai napilaptól kölcsönzött ötlettel, azt mondhatnánk, hogy míg va) szép szavakkal próbálta pótolni a washingtoni politikából hiányzó komoly tetteket, addig Gromiko külügyminiszter, a szovjet külpolitikától megszokott következetességgel komoly tettéket, jelentős nemzetközi intézkedéseket javasolt, mind az egyes válsággócok, mind az általános nemzetközi biztonság tekintetében — nagy szavak helyett AZ, HOGY az amerikai külpolitika az Egyesült Nemzetek Szervezetében is inkább a propaganda-szólamok felé tolódik, éppen a héten már sajnálatosan előre vetette árnyékát, amikor Nixon elnök nagy hírlapi előkészítéssel beharangozott vietnami bejelentéséről kiderült, hogy az új, érdemi, tárgyalási alapot nyújtó intézkedések helyett — mindössze 35 ezer amerikai katona kivonását tartalmazza. Minthogy e 35 ezer amerikainak is csupán a fele vesz részt közvetlenül a harcokban, s utánuk is még csaknem félmillió lesz a Vietnamban állomásozó és bevetett amerikai haderő létszáma, a washingtoni döntés kísértetiesen emlékeztet Johnson elnök — megbukott — vietnami taktikázására. MA MÁR egészen nyilvánvaló, hogy a Fehér Ház ezzel a 35 ezres csapatkivonással nem a párizsi Vietnam-tárgyalások résztvevőinek kívánt valamit nyújtaná — hanem saját, türelmetlenkedő közvéleményének, amely a választásokat követő „viharszünet” után ismét kezd hallatni magáról. Az elnök ugyanis közölte, hogy részben lefújják a most esedékes „vietnami behívásokat’’. Bejelentésének amerikai visszhangja és nem utolsó sorban Harriman nagykövetnek, a párizsi Vietnam- tárgyalásokon tavaly az ámen Kai fődelegátus tisztét betöltő veterán diplomatáik bíráló megjegyzései világossá teszik, hogy a Fehér Ház propagandatechnikája korántsem váltotta be eddig a hozzá fűzött reményeket. AZ ENSZ-közgyűlésen jelen vannak a négy nagyhatalom külügyminiszterei, akiknek így módjuk lehet a közgyűési termen kívül is megvitatni a közel-keleti helyzet aggasztó fejleményeit. A Szovjetunió és az Egyesült Államok máris érintkezésben áll egymással: Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet és Sisco illetékes amerikai külügyi államtitkár révén. Noha ezek a — többórás — eszmecserék nem nyilvánosak, a nyilvánosság a hivatalos közgyűlési beszédekből és a két kormány eddigi állásfoglalásaiból következtethet a kibontakozás esélyeire. Nem titok ugyanis, hogy a világszervezet közgyűlése eddig nem kevesebb mint három határozatot hozott a közel-keleti válság, pontosabb szóval az izraeli agresszió. az arab területek megszállása ügyében — s ezekhez időközben 17 biztonsági tanácsi határozat is járult. Az igazi kérdés éppen ezért az, hogyan lehet végre érvényt szerezni az ENSZ határozatainak, elsősorban az izraeli csapatok kivonásának a megszállt arab területekről. EZEN a héten nemcsak a nemzetközi életet rázkód- tatták meg — elsősorban a Közel-Keleten — robbanások, hanem több nyugateurópai ország belpolitikai életét is. Franciaországban most kezd beérni a frankleértékelést követő kormányintézkedések vetése: a dolgozók nagyarányú sztrájkmozgalommal jelezték, hogy nem kívánják ők fizetni a tőkésállam szükségrendszabályainak költségét. őszi sztrájkcsaták híre jött Olaszországból, Nyugat-Németországból és a tengerentúli Argentínából is. (S. P.) A NEONÁCIK ELLEN TÜNTET A TÖMEG KASSELBEN Kasselöen nagy tömeg tüntetett a ház előtt, amelyben Adolf von Thadden, a neonáci Nemzeti Demokrata Párt vezetője több párthívével tanácskozott. Egy ismeretlen férfi pisztollyal a tüntetők közé lőtt: a golyók eltaláltak egy 19 éves és egy 22 éves fiatalembert, akik karjukon sárültek meg. A szocialista országok levele U Tha Az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszakán részt vevő belorusz, bolgár, magyar, mongol, lengyel, román, szovjet, ukrán és csehszlovák küldöttség 1969. szeptember 19-én levelet intézett U Thanthoz, az ENSZ főtitkárához; A levélben a küldöttségek kormányaik megbízásából kérik a főtitkárt, tűzzék fontos és sürgős kérdésként az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszakának napirendjére azt a kérdést: „a vegyi- és baktérium (biológiai) fegyverek kidolgozásának, előállításának, készletei felhalmozásának eltiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló nemzetközi egyezmény megkötése”. Ariikor e kérdésnek a közgyűlésben való megvitatását indítványozzák, a fenti államok kormányai abból indulnak ki, hogy olyan veszedelmes, tömegpusztító fegyverek teljes kiküszöbölése az államok fegyvertárából, mint aminők a vegyi- és baktérium (biológiai) fegyverek, a népek békéjének és biztonságának fenntartását és megszilárdítását szolgálná. Az említett országok kormányai időszerűnek és halaszthatatlanul szükségesnek tartják e probléma megoldását, különösen a jelenlegi viszonyok között, amikor sok országban munkálatok folynak a vegyi- és baktériumfegyverek tökéletesítésére, gyártására és készleteinek felhalmozására. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy az emberiség áldozatává válhat egy olyan háborúnak, amelyben vegyi- és baktériumfegyvereket használnak, mert egy ilyen háború következményei súlyos kihatással lennének a civilizáció egész fejlődésé, re, az egész emberiség jövőjére. Az ENSZ, valamint a leszerelési bizottság keretei között a vegyi- és baktériumfegyvereket illetően eddig kifejtett erőfeszítések bizonyos reményt keltő eredményekkel jártak. Az ENSZ-közgyűlés több határozatai, amelyeket a tagállamok túlnyomó többsége elfogadott, leszögezte, milyen nagy jelentőségű az 1925. június 17-én kelt genfi jegyzőkönyv, amely eltiltotta a fojtó, mérgező és más hasonló gázok és bakteriológiai eszközök háborúban való használatát és fontos, általánosan elismert nemzetközi jogszabályokat tartalmaz. Az. ENSZ főtitkárának a leszerelési bizottság kezdeményezésére a vegyi- és baktérium (biológiai) fegyverről és esetleges használatának következményeiről készített jelentése szintén bizonyítja, hogy a vegyi- és baktériumfegyver használata katasztrofális következményekkel járna az emberiségre nézve. Ez a dokumentum fokozta annak felismerését, hogy elengedhetetlenül szükség van olyan intézkedésekre, amelyek törvényen kívül helyezik nemcsak a vegyi- és baktérium (biológiai) fegyver használatát, hanem magát e fegyvert is. E cél elérését elősegítenA. Gurinovics, a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság külügyminisztere, dő fenti küldöttségek kormánya felhívással fordul minden állam kormányához, tanúsítsanak kellő figyelmet a vegyi- és baktérium (biológiai) fegyverek kidolgozásának, előállításának, készletei felhalmozásának eltiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló nemzetközi egyezmény megkötése kérdésének megvitatása iránt. A fenti államok a közgyűlés elé terjesztik megvitatás végett egy ilyen egyezmény tervezetét. Ha a közgyűlés olyan határozatot hozna, amely támogatja az említett egyezmény megkötésére irányuló javaslatot, meg- ződésünk szerint komolyan elősegítené a béke ügyét, az egész emberiség érdekeit szolgálná. M. Tarabanov, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszter-helyettese A dokumentumlevelet Csatorday Károly, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője, S. Jedrychowski, a Lengvel Népköztársaság külügyminisztere, L. Tojv, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere, C. Manescu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, 1. Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság D. Belokolosz, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság külügyminisztere külügyminisztere írta alá tanácskozott a xxtí. NKfmrrKozi MŰVÉSZETTÖRTÉNETI KONGRESSZUS Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián tanácskozott a XXII. Nemzetközi Művészettörténeti Kongresszus NEMZETKÖZI CSALÁDTERVEZÉSI KONFERENCIA BUDAPESTEN Hétfőn Budapesten, a Technika Házában megkezd.«1 munkáját a Nemzetközi Családtervezési Szövetség európai és közel-keleti régiójának konferenciája. Képünkön: a konferencia résztvevőinek egy csoportja. ELUTAZOTT A LENGYEL PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke szeptember lS-án hivatalában fogadta elutazása előtt a baráti látogatáson hazánkban tartózkodott lengyel parlamenti küldöttséget. SZÓ V JET—FR A NCI A TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS M. Keldis, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke (jobbról) és Pierre Jaquinot, a Francia Tudományos Kutatások Országos Központjának vezérigazgatója Moszkvában aláírta a szovjet—francia tudományos együttműködésről szóló egyezményt.
