Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-07 / 181. szám

Fiatal művészek küzdenek, milyen műveket nincs jogunk menekülni az hoznak létre az alkotók a áldozatvállalás elől. tizenegy műteremlakásban. * Négy művészhez kopog- Baksa Soós Krisztina vé- tattunk be legutóbb, hogy sője sűrűn hulló szilánko- képet kapjunk a telep je- kát szakít a két éve szára- lenlegi életéről. dó szilfarönkből, s ahogy , roncsolódik a fa természe­Révé» Napsugár tavaly “iSK!*»“‘fíSSÍ végzett a Képzőművészeti a JESfc Főiskola grafika tanszakán. szett^., ^gyüt^1° Szobája falain különös ala- szimbóhima Ho^ fával kú faágak, népművészed dolgozik, vonzalom is meg ISalnTÄ8 SS: ? Ä tat* mányok” és' természetesen saját művei. Balladás szim­A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállította: Szabó János Foto: Pásztor, Tóth, APN bólumokkal benépesített li­tográfiák, Flaubert mesé­it illusztráló színes linók, viráginda-kúszású rézkarc­vonalak: könnyebben hozzáférhető: — Talán mi szobrászok vagyunk cáfolatai legin­kább a művészpálya füg­getlenségéről elterjedt hie­delemnek. Ahhoz, hogy el­kezdhetjük elképzeléseink — Mindenki a nevem megvalósítását, anyag kell, történetéről érdeklődik elő- műterem, tehát pénz, meg­szór. Nem felvett név, jel- rendelés. Mennyi kötöttség képként kaptam, mint né- máris, és mennyi lehetőség hány más gyerek is rajtam kívül, aid a háború alatt született. Ez az első évem VIETNAMI BÉKEDAL Ebbe a mesze földről ér­kezett fényképfelvételbe si­m ÉM ■ Mert a művészegyéniség került mindazt belesűrítenie próbájához tartozik az is, a szerencsés fotóriporternek, hogy alkalmazkodjék akö- a vietnami nép legyőz- rülményekhez, vagy vál- hetetlenségéről, amit a kül- toztasson a neki nemtetsző- politikai kommentárok csak kön, ha igazi tehetség sűrűn teleírt oldalakon, a • pusztító háború megdobben­Medve András közös tő statisztikai adataival, a műteremben dolgozik fele- harcok borzalmainak meg- ségével, Baksa Soós Krisz- idézésével tudnak elmon- tinávaL Ö már túl van első doni. megbízatása anyagba^ for- Mert krátereket szaggat- malasán, fnss fejtesű ba- hafnflfc # bombák a termő i . , . zaltot keres, ho®f kobefa- ^öldben, dzsungelekbe kény­Most égésen máson top ragja a Székesfehervar sza- szerítheti a népet a hódítás. rengek, egy felszabadulási mara készült József Attila- szövetkezett ieawerek bélyegterven a 23 éves ev- portrét. Ezenkívül tucatnyi Te az eÁlTHet­a főiskola után a fölmérés éve volt, annak próbálga­tása, mennyit is tudok, merre is induljak el. Töb­bek között egy sokrészes li­tográfia-sorozatot készítet­tem a kecskeméti kőnyom­dában, amelynek talán a múlt és jelen összefonódá­sa a témája, a zsámbéki templom romjai ihlették. Litográfáik, metszetek, rajzok serege a bizonyság Ké­vés* Napsugár műtermében a kecskeméti Művészte­lep alkotásra serkentő légkörének. A kecskeméti Művész­telep kissé elvarázsolt kas­tély a legtöbb ember sze­mében, aki csak néha-né­ha vasárnapi, családi sétá­kon vagy Park étterem ét­lapjától csábítva, vagy a hóvégi autóvásárok alkal­mával fordult meg a Mű­kertben. A városfejlesztő buzgalmáról híres polgár- mester, Kada Elek, azzal a szándékkal alapította több mint fél évszázada, hogy Kecskeméten olyan fellegvárat emeljen a kép­zőművészetnek, ami kisu­gározza hatását a városra is. Főként anyagi okokon múlott, hogy ez a hatás a kezdeti évtizedekhez képest minimálisra csökkent 1957 óta. A telep a Képzőmű- mészeti Alap gondozásába került, hosszabb-rövidebb időre beutalt művészek lakják, akik dolguk végez­tével összecsomagolják szer­számaikat, elutaznak, s a városba alig szivárog róla hír, milyen gondolatokkal fordulóra. # Tenk László pályakezdé­se meglehetősen szabályta­1 félkész munkája, gipsz- és plasztilinvázlata sorakozik a szobában, nyugtalan vál­tozatosságé formáik a mű­be vetett hite sérthetetlen, nem tiporhatják el végle­gesen sem a haditechnika tökéletesedésének szörny­V^.S7:, kísérletező kedvét ta- szyxöttei, sem a diplomáciai núsítják: Fémben, kőben, fá­boszorkánykonyha manőve­rei. A folyó árján, bivalya ban egyaránt gondolkodom ' menekülő' fiúcska minden anyag termeszetet a szeretném az ujjaimban fuvolaszava bekedal érezni, mert enélkül nincs szobor. A képzőművészetet körüllengő legendáknál sok­kal inkább hiszem, hogy a mi szakmánk kézműves­ség. A József Attila-port- rén dolgozva, igazán meg­értve micsoda lenyűgöző biztonsággal kezelte ő mű­vészetének anyagát, a nyel­vet, méginkább megerősö­dött bennem a mesterség­beli tudás tisztelete. Kecs­kemét örökré emlékezetes lesz nekem, mert amit ezen a szobron tanultam, talán j övömet is meghatározza. Miért jók a magyar filmek? íme négy portrévázlat az alkotóházból, amely nem is olyan rejtélyes, örömmel Az egyik legősibb és egyben legigényesebb szobrá­szati technika a fafaragás. Baksa Soós Krisztina Fló­ra című kompozícióján dolgozik. A tüzes trónon szenvedő Dózsa Györgyöt idézi meg vásznára Tenk László Derkovits-ösztöndíjas festőmű­vész. lan. Főiskolai tanulmánya­it félbeszakította, de hiva­tástudatával nem tudott szakítani. Sorkatona korá­ban honvéd művészeti stú­diót alapított Zalaegersze­gen, majd Bernáth Aurél munkatársaként dolgozott a mester nagy murális ké­peinek kivitelezésén. Erő­feszítéseit az idén koro­názta siker, megkapta a Derkovits-öszíöndíjat, ami lehetővé teszi, hogy három évig viszonylag anyagi gondoktól mentesen érlelje művészetét: — Nem az a lényege a festészetnek, hogy milyen irányzathoz tartozik, ha­nem, hogy milyen gondo­latokat ébreszt. A formai problémák végére járó iz­musok után most szükség­képpen szintézisnek kell elkövetkeznie, a modern formanyelv és a régi „be­szédkészség” egyesítésének. Ezzel küzdők most Dózsa György mártíriumát meg­jelenítő kompozíciómon. A Csoóri—Kósa-féle filmno­vella hatásától megérintve azt akarom mondani, hogy nek. HOGY MIÉRT rosszak, alkotó továbbfejlesztésében azt néhány éve Csurka 1st- gyökerezik, annak lényegi ván próbálta megfogalmaz- megértésében, amiben a mai ni egy maró szatírában szocialista Magyarország él Film is készült a novellából, és ami elsősorban a magyar Szerencsétlen ötlet volt. filmművészetet is a maga Mert ha Csurka igazat mond nemében egyedülállóvá te­ákkor az ő filmje sem lehet szí. jó- . EGY MÁSIK idézet, Sta­Nem is lett. nislaw Grzeleckinek a Zycie Ám szerencsére Csurka el- Warszawyban megjelent hallottuk, hogy megyeszék- késett prófétának bizonyult, cikkéből: hely kulturális irányítói A hullámvölgy végén szó- „A lengyel és a magyar próbálnak rá megoldást ta- lalt meg. Azóta nagyot vál- filmek jelenleg a többi kö- látni, hogy a Művésztelep tozott a magyar film. Meg- zött szükségképpen az irigy - ismét szerves részé legyen született a Hideg napok, a ség érzését váltják ki. Nekik Kecskemét szellemi életé- Falak, a Tízezer nap, a Sze- sikerült!... Nálunk, ideha­génylegények. Csillagosok, za találkoztam ilyen sóhaj­katonák, Csend és kiáltás tással: No igen, de a ma- hogy csak a legismertebbe- gyár filmalkotóknak sokkal két említsük. nagyobb alkotói szabadsá­gé ne magunk dicsérjük űuk van; mint másoknak ... a magyar filmet. Vessünk Kétségtelenül nagyobb, de egy pillantást a külföldi vé- bebizonyították jogukat er- leményekre. re a nagyobb szabadságra. A francia Cinema 69 a A magyar alkotók filmje- Csillagosok, katonákat az év legelőször azt mond­világranglistáján a hatodik s csak azután bo­helyen említi, az olasz Ci- csatkoznak vitába arról: mi- nema Nouvo az első helyen. ^Ven módon. És ebben a vi­tában nagyon őszinték, na- A szovjet Lityeraturnaja gyón nyíltak és néha elég Gazjetából L. Pagozseva éles dialógusokat is folytat- cikkét idézzük: nak. különböző állásponto­„A VILÁGSAJTÓ már jó kat foglalva el. Mindez néhány éve úgy ír a magyar azonban belefér ebbe a jó­filmről, mint a modern vahagyásba: igen!” filmművészet egyik legerő- Ennél találóbban és vilá- teljesebb és legsajátosabb gosabban mj sem fogalmaz­ásáról. És ez valóban így hattuk volna meg, hogy mi- van. A magyar film komo- ért j ó k a magyar filmek lyan és felelősséggel vizs- Grzelecki a következő so- gálja az életet, elmélkedik rukkal summázza értékítéle- az életről, nagyon bátran tét: beleavatkozik; hogy a ma- . gyár film fő tendenciáiban ,A9YAR Ulmmuve­tehetséges, ez szerintem vi- szek különféle témákhoz tathatatlan. nyúlnak, nem mellőzik a film egyetlen fajtáját sem. A magyar film ereje mé- Azt, amit csinálnak, erőtel- lyen nemzeti jellegében, jesen, szépen és magyarul kulturális hagyományainak csinálják.” Medve András önarcképet adott inkább, mintsem a fényképezőgép lencséje elé álljon. A művész most fa­ragja kőbe József Attila szoborportréját.

Next

/
Thumbnails
Contents