Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-07 / 181. szám
Sírjukban forgó Ketten figyelik nagy érdeklődéssel a sükdsdl földből előbukkanó avar nemzetségfő csontjait. Dr. Borossné Marcsik Antóniának, a szegedi egyetem tanársegédének ez a hivatása, antropológiai vizsgálatokat végez, Vavra Ferenc rendőr törzsőrmesternek viszont csupán hobbyja a múlt kutatása, de igen sokat segít hasznosan a régészeknek. szärnypröbAlgatAs avarok Csodálatos dolog, mi mindent tudnak a régészek kiolvasni a puszta földből. Sükösd határában már harmadik éve forgatják a talajt az ásók, de most nem is annyira megyénk tudós régészének, Kőhegyi Mihálynak eredményeiről akarunk beszámolni, mint inkább arról, hogy a kutató szenvedély mennyire átragad a környezetre is, ahol a régészek megfordulnak. Nyoma sincs már annak a néhány évvel ezelőtt még sajnálatosan dívó szokásnak, hogy ha csatomaásás vagy építkezés közben csontok vagy fegyverek bukkantak elő, sietve rájuk kaparták a földet, nehogy a múzeum valahogy tudomást szerezzen a leletről, és „fölösleges” kíváncsiságával megakadályozza a határidő betartását. Ellenkezőleg. Szinte nap mint nap keresik föl öntevékeny régészek a múzeumokat, sokszor pár éve el- hantolt lótetemben is honfoglaláskori emlékeket, vagy rozsdás hordóabroncsokban is Attila kardját gyanítva. Az ásatásoknál segédkező munkások meglepő jártasságra tesznek szert a múltbeli dolgokban. Egyikük a sükösdi avar temetőben így magyarázta el a díszes övveretek funkcióját. — Mert nehogy azt higy- gyék ám, hogy régen ösz- szevisszább volt minden, mint manapság. Ahogy most van a katonáéknál hadnagy, főhadnagy meg százados, akkor arról tudták meg kinek nagyobb a tisztsége, hogy hány csöngőt hordott a nadrágján. A sükösdi ásatás szimpatizánsai között késégkívül Vavra Ferenc rendőrtörzsőrmester a leglelkesebb. Amint befejeződik szolgálata a bajai közlekedésrendészetnél, motorra ül, figyeli az ásatás előrehaladását Azt mondja az 1300 évvel ezelőtti ügyek tényállása világosabb, a tanúk nem beszélnek mellé és a KRESZ bonyolultságai sem befolyásolják, hogy mit olvas ki az avar harcosok lovainak patanyomaiból. P0ST4FIÓK A Pergeteg együttesnek: Nagyon örülünk, hogy a zenekar ügyével a Magazinhoz fordultatok, reméljük, személyesen is megbeszéljük hamarosan. Így látatlanban csak annyit üzenhetünk, nem tartjuk valószínűnek, hogy a művelődési háznak érdeke lenne a kulturált szórakoztató zene akadályozása. Minden együttesnek rengeteget kell tanulnia ahhoz, hogy állandó fórumhoz jusson. • Dugality Mária, Jánoshalma: A legegyszerűbb, ha kedvenceidnek a következő címre írsz levelet: Országos Rendező Iroda. Budapest. • Major Júlia, Dunavecse : Nagyon köszönjük a meghívást, bár előre nem tudjuk, hogy sikerül-e eljutni a találkozóra. Mindenesetre szerencsés ötlet a két klub között rendszeres kapcsolatot '.étesíteni. A budapesti szak- nunkásképző iskola látoga- ásáról szóló riport ügyes volt, de a téma már idejét múlta. POSTAFIÓK Hofi Géza Koós János Magay Klementina Szécsi Pál Aradszky László Amint ez a néhány soros írás táncdálénekeseink arcképeinek gyűrűjében, ózonképpen lassan egész szellemi életünk a könnyűzene bűvkörében szorong. Két évvel ezelőtt még csupán merő tréfából vetettük fel, hogy talán eljön az az idő, amikor kihirdetik Magyar- országon az állandó fesztiválállapotot, s íme, ha a kihirdetés még várat is magára, az állapot már bekövetkezett. „A nagy népi táncdal- banzáj" — Gugyerák klasz- szikus meghatározásával élve feltartóztathatatlanul halad végkifejlete elé. Indulása kiválóan alkalmas volt az idén hatásának leméré- sére. A dobogóra lépő énekesek a Hold felé suhanó Apollóval konkurrálhattak, és — vajon kit dicsér ez? — Sikerült is az érdeklődés számszerűen nagyobb hányadát maguk felé terelni. De hát ez az esemény ma már csupán nagyobbacska morzsának számít. Itt a döntő, bizonyára gálaest is lesz majd számos külföldi sztárral, a közönségszavazás már megkezdte bélyegszüretét — de mindez még a táncdalfesztivál. Hamarosan a slágerkupáért küszködő brigádok is megjelennek a képernyőn, majd a Made in Hungary borzol egyet a kedélyeken, majd a salgótarjáni országos köny- nyűzenei fesztivál. Nem is beszélve a néhány hetilapunkban perpetuum-szerű- en folyó heti slágerversenyről, és a mindenféle versengéstől tömbön kívüli nagyhatalmak módjára távolmaradó együttesek nyilatkozatairól, koncertjeiről. Késmárki Marika Kovács Kati Korda György Mi vet ennek véget? Alighanem a kultusz maga. Olyan méretű lesz, hogy fel sem tűnik, mint a levegő. A legtisztább haszna egyelőre az, hogy témát ad néhány kitűnő parodistának. Payer András Fenyvesi Gabi Poór Péter
