Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-07 / 181. szám
1969. augusztus 1, csütörtök S. oldal Terven felül 18000 tonna i £/ső helyen KOOlQJ 0 sxanki üzem A Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója tiszteletére indult szocialista munkaverseny első félévi szakasza kiemelkedő munkasikereket hozott a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalatnál. A szolnoki kivételével a vállalat valamennyi üzeme túlteljesítette tervét, s együttesen csaknem tizennyolc ezer tonna kőolajat termelt terven felül. A legjobb eredményt a szanki üzem produkálta. Annak ellenére, hogy technológiai mérések miatt a mezőt tíz napig lezárták, 7100 tonna olajat hoztak felszínre terven felül. A szegedi üzem szocialista brigádjai mintegy öt és fél ezer tonna terven felüli kőolajjal segítették az ország ellátását. Az üzemek közül az orosházi adta a legtöbb terven felüli földgázt Hat I hónap alatt 125 millió köbméterrel toldotta meg termelési előirányzatát A vállalat vezetősége a nyereség figyelembe vételével — év közben — mintegy két és fél millió forintos béremelést hajtott végre, amely átlagosan harminc filléres órabéremelést jelent. A béremelésben csak azok részesültek, akik munkájukkal elősegítették a félévi tervtúlteljesítést. Több mint ezer vállalat szolgálatában az INTERKER A gazdasági reform következményeként differenciáltabbá vált az árukínálat. Az üzemek egy része nagyobb kapacitással kapcsolódott be az áruellátásba, s egész sor új termelő jelentkezik a piacon. Előtérbe került a gyártás, a beszerzés, és az értékesítés gazdaságossága. Az ipari és a kereskedelmi vállalatoknak egyre nagyobb szükségük van összefoglaló képre, felvilágosításra a piaci helyzetről, új beszerzési forrásokról, és értékesítési lehetőségekről Előfordult, hogy valamelyik vidéki üzem csak azért nem gyárt bizonyos cikket, mert a megyei nagykereskedelmi vállalatnak nincs szüksége rá, jóllehet az ország más részeiben hiányzik ugyanez a termék. A gyárak egyre nagyobb gondot fordítanak termelő kapacitásuk lekötésére, vagy arra, hogy kínálatuk, ajánlatuk eljusson az ország minden részébe. Ezt szolgálja a modem gazdaságvezetés kívánalmait figyelembevéve az Országos Piackutatási Intézet újszerű, a népgazdaság és a vállalatok számára egyaránt hasznos szolgálata, az INTERKER, amely több Húszéves a magyarországi románok szövetsége Húszéves a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége. Ebből az alkalomból augusztus 16-án jubileumi ünnepséget rendez a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége Gyulán. Az elmúlt két évtized munkájáról, a román népi és nemzeti kultúra ápolásában, az anyanyelv oktatásában, a román nyelvű ismeretterjesztésben elért eredményekről Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára számol be. A gyulai szabadtéri színpadon fellép a nagyváradi „Bihor” többszörösen együttes, a kitüntetett gyulai Körös együttes és a békéscsabai Balassi együttes. mint egy éve eredményesen működik. Több mint ezer gyártól, vállalattól, szövetkezettől gyűjti havonta rendszeresen egyebek között a hagyományos és az új árukkal, a nyersanyagokkal, félkésztermékkel, a termelőberendezésekkel és a termelői kapacitással, a feleslegesi vagy a nehezen mozgó készületek mobilizálásával kapcsolatos keresleti és kínálati jellegű információkat, amelyeket feldolgozva, rendszeresen gyors kiadványokban bocsát az érdekeltek rendelkezésére. A szolgálat az igények alapján felkészül a felajánlott áruk, kapacitások közvetlen értékesítésére, valamint a külföldi kapcsolatok kialakítására. A kis- határmenti árucsereforgalmi egyezményt kihasználva rövidesen megszervezik az információközvetítést jugoszláv és magyar, valamint a magyar és csehszlovák vállalatok, üzemek között. Vírusriadó Kedden este megint „vírusriadót” fújtak az amerikai űrkutatási központban, Houstonban. Az történt, hogy az egyik laboratóriumban, ahol a holdta- lajjal beoltott kísérleti egereket boncoltak, egy lombik megrepedt, és mindAz Eger volt az utolsó hajó Vaskapunál Súlyos anyagi károkat okozott a Vaskapu szabályozásának jugoszláv oldalán, hogy szerdára virradóra váratlanul elárasztotta a víz az épülő erőmű csarnokát. A betört Duna-vizet négyórás munkával sikerült csak eltávolítani. A Duna elrekesztése az incidens ellenére változatlanul nagy hajó, amely felfelé áthaladt a vaskapui Duna-szakaszon, az „Eger” volt. Az 1971- ben elkészülő jugoszláv— román erőmű a világ ötödik legnagyobb vízierőműve lesz. azokat, akik a helyiségben tartózkodtak, fertőzőveszélyesnek nyilvánították. A négy laboránst — köztük egy csinos fiatal leányt — azonnal a holdlaboratórium karanténkörletébe kísérték. A lány, Heather Owens kisasszony, most 22 férfival osztja meg társaságát, de természetesen az elkülönítésben is elkülönítették. A houstoni űrtudósok tovább vizsgálják a Földre hozott holdtalaj-mintákat. Kedden már közölték, hogy a holdporban ritka gázokat találtak, amelyek csak a Napból kisodródott, részecskékből származhatnak. Ezek a porban megrekedt részecskék később esetleg érdekes adatokkal gazdagíthatják a tudósokat a Nap összetételéről. (MTI) Viszonzás az Ermitázsnak erővel folyik mind a Jugoszláv, mind a román oldalon, s ahogyan az előre látható volt. szerdán végképp lejárták a hajóforgalom elől a Vaskaput. A forgalom körülbelül 10—12 nap múlva folytatódhat, de akkor már nem a Dunán, hanem az épülő vaskapui erőműrendszer vasárnap elkészült román hajózsilipjén keresztül. Az utolsó magyar Nem csökken az érdeklődés a Szépművészeti Múzeum kiállítása iránt, amelyet a leningrádi Ermitázs francia gyűjteményéből rendezett. Eddig több mint ötvenezer látogató kereste fel a tárlatot és nézte meg a francia festészet legjelentősebb mestereinek — köztük Watteau, Lancret, Louis le Nain és Picasso — alkotásait. A Szépművészeti Múzeum viszonozza a remekművekből összeállított bemutatót: világhírű spanyol gyűjteményéből 25 képet küld Leningrádba, ahol ősszel bemutatják ezeket a mesterműveket, köztük El Greco, és Goya alkotásait„ 3. iA jugoszláv föviéván A jugoszláv tengerpart csodálatos tájain végigkígyózó szürke útszalag nem egy külföldi autósturistában váltotta ki a félelem érzését. Annak ellenére, horry az út sima, jól karlakán. hogy felháborodásának helyt adjon. A rendőr — ez egyébként jellemző minden intézkedésükre — türelmesen végighallgatta a szóáradatot, kinyitotta a kocsi ajtaját, s magával vitte A jugoszláv Riviéra egyik kis strandja. banitartott, mégis borzadva gondol arra a vezető, hogy a sebesen haladó gépkocsit a forróságtól izzó mészkőszikláknak. vagy a sokszor 3—400 méter mélyen levő tengerbe vezeti. Miután korlátok, de még kerékvetők sincsenek, ez időnként elő is fordul. Ezért a biztonságérzet megtartása szempontjából az a jó. ha a gyakorlatlan gépkocsivezető Makanskát, az Adria valóságos gyöngyszemét Ploce felől közelíti meg. Érdemes! Festői a táj: a fürdőváros fölött magasodó Biakovó-hegység 1700 méter magas kopasz csúcsai fehéren vilióznak a napfényben, kihaltam félelmetesen. A part mentén alig kétkálométeres szélességben azonban buja. szinte délszaki növényzet pompázik. Pálmák, olajfák adnak hűs árnyékot, s a mélykéken csillogó tenger apró kavicsos partja nyújt felüdülést. A másfél kilométeres makarskai strandon — amely egy félkör alakú tengeröböl közepén fekszik — az árnyékba bújva a negyvenfokos hőség elől, csendesen beszélgetünk. A kora reggel élményeit adjuk közre, s jót mulatunk egy kedves epizódon. Okulásképpen érdemes felidézni. Ma- karska főutcáján — ez közvetlenül a tengerparton van — elég nagy a forgalom, s miután a tiltó táblákat a narkírozási gondok miatt, itt is elhelyezik, nagyon nehéz helyet szerezni árnyékban a kocsiknak. Egy német rendszámú személvgéokocsi behatiott a tilosba. ame!v°t a oerr« füttyszóval érzékelt a hófehér ruhás, narafari- sakos rendőr. (A közrend őrének praktikus ruháia ’gyekként minden turista figyelmét magára vonta). A német gépkocsi vezetője — meglehetősen átlátszó trükkel _ Kaiéit ki a kocsi ah* a sofőrt, no nem az őreao- bára, csupán a behajtani tilos tábláig, s felmutatott rá. A nemzetközi jelzés ellen nem lehetett apelláta, a gépkocsi megfordult, s az Sajnos, magyar turistákká! elvétve találkoztunk ezekben i csodálatosan szép varosokban. falvakban. Ez an- .al is inkább feltűnő volt. nert Makairskát hajó- és .a tóbuszjárat köti össze jpiittel. a környező szige- „ekikel — Hvarral. Pelje- Piccal. Braccal —, sőt a jplitben leszálló repülőgépek utasait autóbuszok hoz- ák Makars kába. Talán említésre méltó, rogy a távolabbi országokká, Csehszlovákiából, Buliáriából. Ausztriából soik- több turista ismerkedett, üdült ezen az olasz, /agy francia Riviérával ve- ekedő vidéken, ahol arány- ag olcsók a szállodai, cam- ángárak. szabadon lehet s a vidék nemcsak fürdésre, de pihenésre is rendkívül alkalmas. A fürdés és a napozás mellett Makarsika más látnivalót is kínál. Két érdekességet említünk meg. A több ezer tengeri kagylót őrző és bemutató kagylómúzeumot és az egykori német őrnaszád-búvóhelyből ötletesen kialakított barlangbárt. Az egyikben, a kagylómúzeumban, feltárul a tengerfenék valamennyi titokzatossága, hiszen a tálméretű kagylóktól a parányi mészkőtestekig, a különböző alakú és színű koránokig minden megtalálható. A másikban, a barlangbárban természetesen tánccal, tüzes dalmát borokkal, jéghideg üdítő italokkal, s eredeti tengerparti ételekkel teheti kellemessé estéit a napon vörösre sült idegen. A jugoszláv Riviéra másik csodálatos városa a Cetina torkolatánál fekvő kétezer lakosú Omis. A város jelentős iparral rendelkezik. amelyhez a szükséges villamosenergiát a Cetinán létesített vízierőmű szolgáltatja. A folyó vizét a Mosor sziklájába vágott 10 kiloMakarskai strand, háttérben a Biakovo-hegység. összeverődött alkalmi közönség nevetése közben „el- vi toriázott’'. Makarskától keletre és nyugatra mintegy 30—30 kilométer távolságban aprócska községek alkotják a jugoszláv Riviérát. Az Omis- tól Plocéig terjedő partszakaszon olajfaligetekkel, szőlőkkel körülvett strandokon, amelyeket a szárazföld felöli széltől a nagy hegyek védenek, sok ezren találnak felüdülést, pihenést. Az idegenforgalomra berendezkedő,. rendkívül tiszta, kedves városkában meglepően sok az üzlet, a vendéglő, az étterem, a szálloda és természetesen a magánszoba méteres alagúton vezetik a turbinákhoz. Omis, akárcsak Makarska. a rómaiak korában vált településsé, ahol rettegett kalózok nemcsak a közeli városokat szigeteke.t sarcolták. hanem Itáliába is átrándultak a jó zsákmány reményében. Ma már természetesen Omisban nincsenek kalózhaiók. a várost híres gyümölcskertészek, olaj- és bortermelők és vidám halászok lakják. Két festői fekvésű strandján — közülük az egyik sekély és homokos — egy igazi fürdőváros zsiva- lya hangzik Gémes Gábor (Folytatjuk)
