Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-06 / 180. szám

Új honfoglalás mxm és Gyártó Vállalat, a Mű- ja a kereskedelmi forga- anyagfeldolgozó, a Vibrá- lom alakulása. Az évtized torgyár, és a Sütőipari elején 160 millió forint Vállalat, amelynek kitűnő volt az üzletek és a ven- minőségű és változatos tér- déglátóipar forgalma, ta­A tavasszal próbanép­számlálást tartottak Kalo- •Bán. A város igen alkal­mas egy ilyen kísérlet el­végzésére, amellyel az ille­tékes szervek tapasztalato­kat szerezhetnek az orszá­gos felmérés előtt, Kalocsa ugyanis ritka pél­dája a vidék céltudatos ipa­rosításának. Néhány évti­zeddel ezelőtt még semmi nemű ipara nem volt, ki­véve az egyetlen paprika­malmot, amely a termelők afféle szükségszerű társulá­sa volt. Kalocsa csupán múltjáról volt nevezetes, mint érseki székhely, s mint a környékbeli népmű­vészet központja. Csendes, poros kis vidéki város alig 13 ezer lakossal — nem nagyobb, mint né­melyik nagyközség. Űtja, vize, csatornája nem volt, s legfőképpen nem akadt itt munkaalkalom. Még a fel- szabadulás után is hosszú ideig nagyon sokan eljártak Kalocsáról más vidékekre, a növekvő ipartelepekre. A város nem tudta eltartani lakóit. Az a Kalocsa, amelyet ma lát a városba érkező idegen, jórészt az utóbbi évtized során született meg. Jelenleg csaknem 17 ezer lakója van a városnak A foglalkoztatottak száma 10 500. 3500-an járnak be a környező községekből dol­gozni. Igen jól mutatja a város iparosodását, hogy 1960-ban az ipari termelés értéke Kalocsa üzemeiben 348 millió forint volt, tavaly pedig 1 milliárd 5 millió forint! Az iparban foglal­koztatottak száma ma meg­haladja a hétezret A város legnagyobb üzemei orszá­gos hírűek Ilyen minde­nekelőtt a Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat, az Elektromos Készülékek és Alkatrészek Gyára, a Fém­tömegcikkipari Vállalat, to­vábbá az Építőgép Javító Rendkívül nagy jelentő­ségű új létesítmény a regi­onális vízmű. Az évtized elejéig néhány csöpögő ár- tézi kútja volt a városnak. Gyakran már hajnaltól sorba kellett állni vízért. Most 49 kilométer a vízve- zeték-ihálézat hossza, 176 közkút van rákapcsolva, és 1200 házba bevezették a vizet A regionális vízmű felépítése végleges megol­dást jelent majd a lakos­ság, és az üzemek számá­ra. Mintegy 60 millió fo­rintba kerül, a télen kez­dik az építését. További 10 millió formtot kell áldozni csatornaépítésre, hogy kor­szerű tisztítórendszer ve­zesse el a városból a szennyvizet. Az eddig nagy vonalak­ban vázolt fejlődés azon­ban természetesen nem je­lenti azt hogy nincsenek feszültségek és panaszok. Hiszen végül is az ország egyik legkisebb városának ugyanolyan feladatokat kell betöltenie, mint a nála kétszer, háromszor nagyobb többi járási székhelynek Az ország egyik legnagyobb és legmodernebb tüdőbeteg- kórháza, a 600 ágyas kalocsai gyógyintézet mékei ma már messze a járás, és a megye hatá­rain túl ismertek. A mezőgazdasági foglal­koztatottak száma mintegy 1200. Nagyrészük az Iszkra Termelőszövetkezetbe tö­mörült parasztság, a töb­biek az állami gazdaság ka­locsai üzemegységében ta­lálnak munkát. Nagy feladatokat ró a városi tanácsra, hogy ellá­tásban, lakásépítésben, kommunális beruházások­ban súlyos, régről szárma­zó hiányokat kell pótolni. Hogy milyen gyors a fej­lődés itt is, azt jól rnutat­Vakáció a Vajas partján. valy pedig 308 miliő. An­nak idején a növekvő for­galom kielégítése érdeké­ben az elsők között Kalo­csán kezdődött meg a sza­kosított üzlethálózat kiépí­tése. Ez még most sem fe­jeződött be, hiszen például alig egy hónapja nyitották meg a főutcán az Iszkra, új zöldség- és gyümölcs- üzletét A jövő év végéig össze­sen húsz pavilon és üzlet létesül a városban. Amint Geri István, a városi ta­nács vb-elnöke elmondta, a hálózatfejlesztéssel az a céljuk, hogy növekedjék a választék, s versenyre bír­ják a kereskedelmi válla­latokat Imponálóak azok az erő­feszítések és eredmények, amelyeket a lakásépítésben értek el néhány rövid esz­tendő alatt Az utóbbi években mintegy négyezren kerültek új lakásba^ Üj városrész épült a Középső­kertekben, és kibontakozó­ban vannak már a Széche- njd-lakótelep körvonalai is. A városi tanács elnöke elmondta, hogy amikor az első emeletes házakat épí­tették, sokan alig akarták elfoglalni az új lakást. Nem költöznek emeletre — mondták. Ma már meg­szűnt ez az ellenérzés, számtalan más tudati te­herrel együtt, amelyek eleinte annyi gondot okoz­tak itt a város fejlesztésén dolgozó vezetőknek, s az ifjúság nevelésével foglal­kozó pedagógusoknak egy­aránt A negyedik ötéves terv­ben még összesen 800 la­kás épül. A sikerekben nagy része van a KISZ la­kásépítési akciónak. Nem­régiben a negyedik KISZ- társulás alakult meg. Emel­lett azonban mindinkább bekapcsolódnak a program­ba az üzemek is. Szeptem­berben adják át az első húszlakásos házat, amely üzemi támogatással épült. A Műanyaggyárban nincs hulladék. Ezen a gépen a hul­ladékanyagok felhasználásával készül a modern lakások kedvelt melegpadlójára a műanyagszonyeg. Igazgatási, kulturális, egészségügyi és szociális lé­tesítményeket kell fenntar­tania, az intézmények dol­gozóinak lakást adnia stb. Csak egyetlen példát a ne­hézségekre: míg országo­san átlag 3 forint jut egy négyzetméter park fenntar­tására, addig Kalocsán ez az összeg mindössze 1 fo­rint 30 fillér. Holott par­kokkal jól el vannak lát­va, az összes terület csak­nem félmillió négyzetmé­ter. Kalocsát egykor iskola­városként emlegették Erre az elnevezésre ma is rá­szolgál. Nagymúltú gimná­ziuma mellett az idén ősszel egészségügyi szakkö­zépiskola nyílik, és nagy­szerű tanműhellyel ellátott iparitanuló-intézete van. Az utóbbi években nőtt az óvodák száma s az ősszel kezdődik az oktatás a Kö­zépső-kertek új 12 tanter­mes általános iskolájában. Helyette a város közepén megszűnt iskolaépületben kap helyet az Állami Ze­neiskola, a kereskedelmi A Duna—Tisza közi Kísérleti Intézet kalocsai kutató- állomásán a gyorsan érő értékes magyar paprikafajták­kal kísérleteznek. Képünkön a Capsicum Pendulum íajhibridek visszakeresztezését végzik. tanuló iskola, s — ez iga- teljes emeletet elfoglalja zán tiszteletre méltó áldó- majd a múzeum. Ez fogja zatkészség a várostól — a betölteni a megyei néprajzi múzeum szerepék Kalocsa igazán gazdag a kulturális hagyományok­ban. A ragyogó könyvtárat országszerte ismerik, ha­sonlóképpen a Népművé­szeti és Háziipari Szövet­kezet múzeumnak is beillő népművészeti házát Ma már hagyománynak tekint­hető a Duna menti folklór fesztivál, amelyet két hét múlva, augusztus 20-án Kalocsán és Baján rendez­nek A kalocsai együttesek nagy hírét mutatja, hogy a felnőtt népi-együttes ősz­szel Jugoszláviába, tavasz- szal a Krímbe megy ven­dégszereplésre, az Ének- Zenei Általános Iskola Ki­váló együttese pedig Fran­ciaországba, és az NDK-ba látogat Kalocsa új honfoglalás korszakát éli. Itt, ahol egy emberöltővel ezelőtt még csendes, mozdulatlan világ­ban éltek az emberek, ha­marosan a Duna túlpartján épülő atomerőmű energiája hajtja majd a gépeket. S a gondolkodásban hasonló változások zajlanak le év­ről évre, napról napra. Űj honfoglalás ez valóban, bár egy nyilvánvaló különb­ség van az egykori, és a jelenlegi között: Régen új hazát találtunk itt, Kalocsa népe azonban építi magá­nak az új, boldog hazát. Szöveg: Mester László Képek: Pásztor Zoltán Az országszerte híres, szép kalocsai könyvtár.

Next

/
Thumbnails
Contents