Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-29 / 199. szám

136ft. augusztus 29, péntek S. oldal Besztercebánya hősei A szlovák nemzeti felkelés 25. évfordulójára Ezekben a napokban Csehszlovákia népe az an­tifasiszta. felszabadító harc kibontakozása, a szlovák nemzeti felkelés 25. évfor­dulóját ünnepli. Negyed századdal ezelőtt. 1944 augusztus 29-én a hegyek­ből lehúzódó partizámegy- ségek egybehangolt akció­val elfoglalták Beszterce­bányát. és az addig szétta­golt an tevékenykedő hit- lerellanes erők harca szé­les körű nemzeti felkeléssé alakult át. A hitleri asiszta német hadsereg ebben az időben sorozatosan súlyos csapáso­kat szenvedett el a keleti fronton a szovjet hadsereg­től —. hosszú késedelem után — létrejött a partra- szállt angolszász erők nyu­gati frontja is. A német tá­bornokok a fasiszta szlo­vák államnak fontos szere­pet szántak stratégiai ter­veikben. Ügy vélték, hogy a Kárpátok hatalmas hegy­rendszerét viszonylag kis erővel áttörhetetlen védő­fallá alakíthatják át, és ily módon szélességében kettészakíthatják a szovjet hadsereg ©lőnyomuló front­ját. Nem számoltak azon­ban Szlovákia népeivel. A szlovákiai hazafias erők ellenállási mozgalma a há­ború második felében egyre inkább a fegyveres felke­lés irányában fejlődött, és 1944 nyarán már 8 ezer partizán volt a hegyekben. A munka oroszlánrészét a kommunisták vállalták és végezték. A Szlovák Kom­munista Párt — amelynek vezetője a felkelés idején Gustav Husák volt — az antifasiszta nemzeti össze­fogás politiká ját hirdette és valósította meg a gyakor­latban. A kommunisták kezdeményezték a Szlovák Nemzeti Tanács létrehozá­sát, a nemzeti ellenállás szervezetét Tiso fasiszta rendszerével és a hitleri megszállókkal szemben. A felkelés bázisát a kom­munisták és más hazafiak — munkások, parasztok, ér­telmiségiek — jelentették. Közülük ebben az időben sokan a tisoista hadsereg tisztjei és katonái voltak. Különösen legendás hírnév- ] a soraiban harcoló I. cseh- re tett szert A. Sz. Jego- í szlovák hadtest előnyomu­rov osztaga. Százával, ezré­vel küzdöttek a szlovákiai partizánharcokban magya­rok is. Közülük a Petőfi- és a Nógrád-brigád a leg­ismertebb. De ott voltak Európa szinte minden or­szágának szabadságszerető fiai. akik többnyire német hadifogságból vagy kon­centrációs táborokból meg­lását a győztes duklai csa­ta után. Hasonlóképpen nagy volt a politikai ha­tása is. A. Londonba tele­pült. polgári politikusokat tömörítő emigráns kormány kénytelen volt elismerni, hogy Csehszlovákia felsza­badítása és állami létének helyreállítása a szovjet had­sereg győzelmei és a kom­Wam Partizánok és önkéntesek a Besztercebánya közelében fekvő Spania völgyben. szökve, csatlakoztak a fel­keléshez. A besztercebányad győze­lem után. szeptember else­jén a Szlovák Nemzeti Ta­nács proklamálta. hogy a Csehszlovák Köztársaság nevében átveszi és gyako­rolja az államhatalmat a felszabadított területeken. Közép-Szlovákia teljes egé­szében és más területek is hamarosan a hazafiak el­lenőrzése alá terültek. A hitleri hadvezetés azonban hamar felismerte, milyen veszélyeket tartogat a fel­kelés továbbterjedése, ezért néhány hét alatt nyolc, kor­szerűen felszerelt hadosz­tályt vetett be a partizá­nok ellen. Időközben a szovjet hadsereg előnyo­muló egységei Szlovákia földjére léptek. A növekvő német nyomás ugyan idő­legesen visszavonulásra késztette a partizánegysé­geket. azok azonban a he­gyek közt újjászerveződ­tek. Az utóvédharcokban vesztette életét Csehszlová­munisták hősies harcai nyomán következik be. ezért — taktikai meggondo­lásokból — feloszlatta ön­magát. s a londoni cseh­szlovák burzsoá emigráció vezetői áttelepülték Moszk­vába. A szlovák nemzeti fel­kelés. amelynek évforduló­ján kegyelettel emlékezünk meg valamennyi elesettjé­ről. köztük a magyar hősi halottakról is, további bá­torítást adott valamennyi nép antifasiszta harcához. A felkelők helytállása pe­dig kifejezte Csehszlovákia népeinek, munkásosztályá­nak azt a jogát, hogy a kommunista párt vezetésé­vel a szocializmus építésé­nek útjára lépjen. — éta — , Magyar párt* és kormány­küldöttség utazott Szlovákiába Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására csütörtökön Gáspár Sán­dornak, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának ve­zetésével párt- és kormány­küldöttség utazott a szlo­vák nemzeti felkelés 25. évfordulójának ünnepsé­geire Besztercebányára. A küldöttség tagjai Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, valamint Sztankó Pál, a Magyar Népköztár­saság pozsonyi főkonzulja. Patikai régiségek kiállítása Kecskeméten Néhány patinás városiunk után Kecskeméten is össze­gyűjtötték a gyógyszerésze­ti régiségeket Már több mint ezer érdekes patika­tárgy van együtt, amelyek az 1700-as évek közepétől napjainkig tükrözik Bács- Kiskun megye gyógyszertá­rainak történetét Értékes gyógyszerészeti könyvgyűj­teményre is szert tettek. A leendő patikamúzeum anya­gát most rendezik, s az ősz­szel kiállítják. Egyidejűleg a „hírős város” egyik legér­dekesebb személyiségére, Katona Zsigmondra emlé­keznek majd, aki 1872-ben telepedett le Kecskeméten. Jeles gyógyszerész és kivá­ló szőlész is volt. Részt vett az egykori helvéciai szőlős­szövetkezet szervezésében és elsőként telepített szőlőt a sivár talfájai homokon. Ezt a határrészt — Kato­natelepet — róla nevezték el. Ö hívta Kecskemétre a híres szőlőnemesítőt, Mathi- ász Jánost is. A szőlész és gyógyszerész egykori pati­kája még most is működik, falára most márvány tábla készüL A tanyai iskolák helyzete Xllcai harc a felkelés központi városában, Besztercebányán. (Egykorú felvételek — Foto: CTK—MTI—KS) akik a felkelés hírére tö­megestől álltak a partizá­nok mellé, és fordították fegyverüket a hitleristák ellen. Besztercebánya el­foglalása után birtokba vették a közeli repülőteret, amelyen át folyamatos utánpótlást kaptak ember­ben és hadianyagban a szovjet hadseregtől. Mái addig is igen sok tapasztalt szovjet tiszt harcolt a szlo­vákiai partizánok között. kia nemzeti hőse. Jan Sver- ma. A kommunista párt és a nemzeti bizottságok a hit­leristák kegyetlen megtorló akciói ellenére illegálisan tovább működtek. A szlovákiai partizánhar- -ok katonai következménye tz volt, hogy hónapokon át agy létszámú hitlerista ka- onaságot kötött le. és ezzel [ számottevően megkönnyí- ! tette a szovjet hadsereg éa Szeptember elsején az ál- I talános iskolás korú gyér- j mekek közül csaknem 145! ezren kezdik az évet ta­nyai, úgynevezett összevont osztályokból álló iskolákban. Közülük mintegy százezren alsó tagozatosak. A felső tagozatos tanyai gyerme­kek közül körülbelül ötez­ren már körzeti központi iskolákban tanulhatnak, ahol szakrendszerű oktatás­ban részesülnek. Hatezren kapnak diákotthoni ellátást. Az osztatlan iskolába já- j ró gyermekek az általános, iskolásoknak 11,6 százalé­kát alkotják. Ám ezek a ta­nyai gyermekek szinte be­hozhatatlan hátrányba te­rülnek a városi társaikkal szemben. Az osztatlan isko­lát végzett diákok közül sokkal kevesebben jelent­keznek továbbtanulásra, mint a városi, falusi isko­lákból. Nem mintha a ta­nyai gyermekek tehetségte­lenebbek lennének, hanem mert informáltságuk, okta­tásuk színvonala lényege­sen alacsonyabb a városi­akénál. A tanyai iskolák helyzete anyagi szempontból is rosz­szabb, ugyanis az iskolák a fejlesztési összeget a tanu­lók számától függően kap­ják — és a tanyai iskolák általában kislétszámúak. Az osztatlan iskolák prob­lémáját véglegesen az or­szág települési struktúrájá­nak átszervezése oldaná meg — tehát az, ha megszűnne az elszórt tanyavilág. Ez azonban rendkívül hosszú j folyamat. Az átmeneti meg- j oldás az, hogy fokozatosan j egyre több körzeti iskolai központot és diákotthont szervezzenek, hogy minél több gyermek részesülhes­sen szakrendszerű oktatás­ban és járhasson jól felsze­relt iskolába. A negyedik ötéves terv időszakában mintegy 9—12 ezer tanyai gyermek számára terveznek diákotthoni elhelyezést. Eh­hez azonban igen nagy ösz- szegű állami támogatás kell, mert csupán egyetlen diák- [ otthoni hely létesítése csak­nem negyvenezer forintba kerül. A diákotthonok fenn­tartása, üzemeltetése sem kevésbe költséges: szemé­lyenként havonta átlag 75< forint, amiből csupán 100— 100 forint terheli a diáko­kat. Miről ír a külföldi sajtó Különleges háború Laoszban A Volksstimme szerdai számában közli a lap tudó­sítójának Szufanuvong her­ceggel készített interjúját. A Laoszi Hazafias Front Pártja Központi Bizottságá­nak elnöke az interjúban hangoztatta, hogy a laoszi nép a Patet Lao vezetésével immár 15 éve folytatja sikeresen harcát hazája felszabadításáért. Jelenleg az ország területének kétharmadrósze és lakosságának fele a hazafias erők által ellenőrzött felszabadított kör­zetekben van. Az eltelt évek alatt erősödött a sok nem­zetiségű laoszi nép egysége. Az amerikai imperialisták azonban az elszenvedett vereségek ellenére Laoszban tovább folytatják úgyne­vezett „különleges háborújukat’’. Ezzel kapcsolatban Szufanuvong kijelentette, • hogy az Egyesült Államok kormányának haladéktalanul véget kell vetnie a Laosz elleni agresszió és beavatkozás valamennyi formájának. Először is minden feltétel nélkül meg kell szüntetni a felszabadított körzetek bombázását. A Vietnamról folyó párizsi négyhatalmi tárgyaláso­kat érintve Szufanuvong hangsúlyozta, hogy a Patet Lao és a laoszi nép teljes mértékben támogatja a VDK kormányának négypontos javaslatát, és a DNFF, illetve ideiglenes foradalmi kormánya tíz pontját. „Az ame­rikaiaknak távozniuk kell Dél-Vietnamból. A vietna­miak képesek megoldani saját problémáikat” — hang­súlyozta. Agrárreform az EAK-ban A Pravda szerdai számá­ban Igor Beljajev az Egye­sült Arab Köztársaság belső életének problémáival fog­lalkozó cikkében többek között kommentálja az Arab Szoicalista Unió országos kongresszusának eredményeit. A szerző megállapítja, hogy a kongresszus ülésszakán elfogadott ajánlások mély társadalmi-gazdasági átalakulások megvalósítá­sára, a belpolitikai helyzet megszilárdítására irányul­nak, ami a folytatódó izraeli agresszió körülményei kö­zött elsőrendű jelentőségű. A Pravda cikkírója kitér a nagybirtokok korlátozá­sára hozott kongresszusi ajánlásokra és megállapítja, hogy az agrárreform minden egyiptomi falura kiterjed. Szűkül a nagy földbirtokosok osztályának társadalmi bázisa. A fellahok ismét meggyőződtek arról, hogy a forradalom elmélyül és újabb lehetőségek nyílnak meg arra, hogy a földkérdés az ő javukra oldódjék meg. A cikkíró befejezésül megállapítja: az EAK haladó rendszere mind nagyobb mértékben támaszkodik a tö­megekre, egyre jobban bevonja a munkásokat és a fellahokat a legfontosabb társadalmi, gazdasági és po­litikai problémák megoldásába. UolhssKmtne Megszökött a pancsen láma mm m _ Nyugati hírügynökségek jelentették, hogy Csudzsi Gelceng, a pancsen láma megszökött hazájából, Ti- hetből, mert a kínai hatóságok nőtlenségi fogadalmá­nak megszegésére akarták kényszeríteni, magyarán, meg akarták nősíteni. Tibet tudniillik már évszázadok óta a hatalmas szom­széd jóindulatú ellenőrzése alatt áll. A második világ­háború előtt egy ideig az angol befolyás volt az erő­sebb, most azonban ismét Kínához tartozik, autonóm terület a Kínai Népköztársaságon belül. Miután a dalai láma 1959-ben Indiába távozott, a pancsen láma lett a tibeti buddhista egyház és a helyi közigazgatás feje. Beválasztották a Kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságába; az utóbbi években a bi­zottság egyik alelnöke volt. Valószínű, hogy a szökést politikai okok is sürgették, de a fő ok — a hírügynökségek szerint — a cölibátus tisztelete és a családi élettől való viszolygás volt. A gerinces egyházi férfiú inkább vállalta a disszidenssors viszontagságait, mint hogy a házasság jármába hajtsa copfos fejét. A jelentés szerint Peking egy kínai leányt szemelt ki számára. Feltételezhetjük, hogy az arajelölt élvonal­beli vörösgárdista volt, a Mao-tanok kiváló ismerője. Neki kellett volna a lámaizmus főpapját meggyőznie arról, hogy az életnek nem a nirvánába, azaz a nagy semmibe való elmerülés, hanem a kulturális forrada­lomba való bekapcsolódás a célja. Hogy a nyolcösvényű úton — amely a buddhizmus szerint a szenvedés meg­szüntetéséhez vezet — a nagy Mao művei a legjobb útmutatók. S hogy végeredményben nincs kizárva, hogy Mao Ce-tung elvtársban egy új Buddha született a né­pek örömére. A pancsen láma azonban nemcsak a vörösgárdista leányzó bájainak, hanem a nagy kínai tanító eszméi­nek is ellen tudott állni. Hite megingathatatlan maradt, csak a türelme fogyott el. Erős elhatározással búcsút vett barátaitól, és sietve távozott. Arról nincsen hír, hogy a hoppon maradt menyasz- szony hogyan reagált Csudzsi Gelceng hűtlenségére. Le­het, hogy kézlegyintéssel elintézte az ügyet, ahogy a burzsoá érzelgősséget elvető Mao-tanítványokhoz illik. De az is lehet, hogy — értesülve a szégyenteljes meg- lutamodásról — egy pillanatra elfeledkezett a vörös- gardista fegyelemről, és elhagyott menyasszonyok szo­kása szerint, ajkán halk sóhajjal, ájultan földre ro­gyott. Mint egy leküzdött ellenforradalmi jelenség.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents