Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-29 / 199. szám
4L «Mal 1989. augusztus 29, pfoteiK Szemétből trágya Kecskemétre tervezik az ország első szemétkomposztáló üzemét Két — látszólag egymástól független — kérdést kell sürgősen megválaszolni. Először: hogyan lehetne hasznosítani a nagyvárosokban egyre szaporodó házi és ipar.' szemetet? Másodszor: hogyan gondoskodjunk a monokultúrás gazdaságok szervestrágya szükségletéről? A városokban felhalmozódó napi szemét eltakarítása, gyűjtőhelyre való kiszállítása külön vállalat dolga. Nincs azonban megoldva a gyűjtőhelyre kiszállított szemét higiéniai ártalmatlanítása. A szeméttelep bűzt áraszt, legyek milliárdjainak tanyája, rágcsálók szaporodnak el benne. Két monokulturäs gazdaságot említünk csak második példánk illusztrálására. A Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság és a Helvéciái Állami Gazdaság szervestrágya szükséglete 700 ezer mázsa évente. A két gazdaság alig foglalkozik állattartással, honnan veszik hát a szőlőtermeléshez szükséges szervestrágyát? Az ország más-más tájairól — Baranya, Békés, Csongrád megyéből és Budapest környékéről. A trágya mázsánkénti beszerzési ára 20 forint. Tizennégy millió forint egy év alatt: hatalmas összeg! 20 forint helyett 8! Ha a két kérdést összekapcsoljuk: a Kecskeméten egy év alatt összegyűlő házi- és ipari szemétből komposztot csinálunk egy ügyes gépi berendezés segítségével, a komposzt mássá ja — a két gazdaság területére kiszállítva — 8 forint. És ezzel együtt megoldódik a szemét tárolásának gondja, valamint a higiéniai veszély is elhárul. A komposzttá feldolgozott házi és ipari szemét nem fertőz többé. Nem fantázia szüleménye, amit eddig elmondottunk. A Szikrai Állami Gazdaság igazgatójának asztalán vastag dossziéban ott fekszik a kecskeméti komposztgyár egész tervdokumentációja, készen arra, hogy — amennyiben a pénzügyi feltételek kedvezőre fordulnak — felépüljön a gyár a város déli részén, a Mindszenti út mellett A helyet már ki is jelölte a városi tanács. Nyersanyag korlátlan mennyiségben Belelapozunk a vaskos kötetbe, egyúttal Magyar Ferenc, a Szikrai Állami Gazdaság igazgatója elmagyarázza a hazánkban elsőként Kecskeméten felállítandó komposztgyár működésének elveit. — Nem utolsósorban a szervestrágya beszerzésének egyre növekvő nehézségei késztettek bennünket arra, hogy ilyen nagy vállalkozásba fogjunk. Pár esztendő és a szervestrágya-piac megszűnik, a fejlődő közös gazdaságok maguk használják fel a trágyát. — Mi a komposztgyár lényege? — A komposztgyár a Hollandiától megvásárolt licenc alapján gyártott Dorr-Oliver nevezetű két- raszpeles berendezés segítségével az összegyűjtött szemetet, megfelelő válogatás, őrlés, keverés és érlelés, valamint biológiai megmunkálás után az istállótrágyával azonos értékű komposzttá dolgozza fel. Természetesen a biológiai megmunkálás alatt azt is kell érteni, hogy a megőrölt komposztanyaghoz fe- káliát és csatornaiszapot kevernek. Elmondja Magyar Ferenc igazgató, hogy alapos, minden részletre kiterjedő gazdaságossági számítást végeztek a gazdaság szakemberei. Arra a következtetésre jutottak, hogy a komposztáló üzem a gépi berendezések árával és a beszerelési költségekkel együtt mintegy 28—30 millió forint. Az üzem kétműszakos teljesítménye, évi 300 munkanapot véve alapul, 96— 100 ezer köbméter szemét feldolgozása. — Honnan vennének az üzemben tartásához annyi szemetet? — Először is: Kecskemét város jelenlegi szeméttermelése évi 47 ezer köbméter. A számítások szerint ez a mennyiség két év múlva már 72 ezer köbméterre emelkedik. A város 25 évre garantálja a szemétalapanyagot. Az ipari üzemek — Konzervgyár, Baromfiipar, a kisebb üzemek és laktanyák — további 20 —30 ezer köbméter szemetet adnak. Ez már bőven elegendő a kétműszakos üzemben tartáshoz. Ám ha a szükséglet úgy kívánja és a termelt komposztra más gazdaságok is igényt tartanak, be lehet kapcsolni Kiskunfélegyházát és Nagykőröst is. A két szomszéd város szeméttermelése — beleértve üzemeiket is — évi 30—40 ezer köbméter. Hazánkban eddig a szemét komposzttá való feldolgozásával alig foglalkoztak. A fővárosban és egyes vidéki városokban történtek ugyan kísérletek a szemét komposztálására, ezek azonban nem váltak be. A Kecskeméten felállítandó üzem első lenne az országban és minden bizonnyal azt a célt is szolgálná, hogy mint bemutató üzemet, a hazai és külföldi érdeklődők tanulmányozhassák. Szükséges ez annál is inkább, mert hazánkban az ilyen fajta komposztfelhasz- nálásnak alig vannak számottevő hagyományai. Az NSZK-ban, Svájcban, Franciaországban, sőt még a fejlett állattartással rendelkező Dániában és Hollandiában is igen nagy súlyt fektetnek a házi- és ipari szemét komposztálására és a mezőgazdaságban való felhasználására. A két utóbbi ország standardizált komposzttechnológiákat is exportál. így Dánia a Dano- Bio; Hollandia pedig a mi terveinkben szereplő Dorr- Oliver-féle eljárást. Geodéták munka nélkül? A korsserű városhigiénia érdekében A komposztáló üzem mellett — a szemétben bőségesen és egyre gyakrabban előforduló műanyag- hulladékból adódó nyersanyag feldolgozására — 10—15 fővel dolgozó — műanyagüzemet is be lehet rendezni. Nem közömbös a szemétből visszanyert nagy mennyiségű vashulladék sem, amelyet a MÉH értékesítene. Számításba kell venni továbbá az istállótrágya más országrészekből a gazdaságokba való szállításának megszüntetésével felszabaduló 7000 vagonos évi kapacitást is, mint gazdasági előnyt. — Hol tartanak a megvalósításban? — A tervek teljesen készek. A költségek előteremtése folyik. A két szóban forgó gazdaság csupán arra képes vállalkozni, hogy ötmillió forint hosszúlejáratú hitelt vesz fel. A beruházás összegének további részét pedig úgy szeretnénk előteremteni, hogy az Egészségügyi Minisztérium az évi mintegy 540 ezer mázsa termelést alapul véve, a jelenleg érvényben levő komposzttermelési dotációt 6 évre megelőlegezné. Ez — mázsánként 6 forintot véve alapul — a beruházási költségek felét fedezné. És amennyiben a Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Minisztérium a szemétkomposztáló üzem létesítését mezőgazdasági gépberuházásnak minősítené és az állami dotációt ehhez biztosítaná, a költ Ezt az újszerű, országosan is úttörőnek számító kezdeményezést örömmel kell üdvözölni nemcsak azért, mert a jövő mező- gazdasága számára úgyszólván korlátlan mennyiségben kínálja a jóminőségű szervestrágyát, hanem azért is, mert a városok higiéniájának megőrzésére kifogástalan, korszerű módszert jelent. Balogh József A cím nem annyira a jelenre, inkább a közel "ivő- re vonatkozik. Az összefüggések jobb megértéséhez egy kis történelmi visszapillantás szükséges. A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat 1963 tavaszán szorosabb kapcsolatba került Bács- Kiskun megyével. A második ötéves terv nagy homokhasznosítási programjának. szőlő- és gyümölcstelepítési feladatainak műszaki előkészítése érdekében Kecskeméten kirendeltséget hozott létre, melynek elsőrendű feladata a megyében jelentkező földméréssel kapcsolatos igények végrehajtása volt. Üzemi térképeket, vízrendezéssel kapcsolatos különféle felméréseket, kitűzési munkákat, valamint a telepítésekhez szükséges tereprendezési terveket készítettek. Öt év alatt A napokban levelet kaptunk a vállalat nyolcas számú felmérési osztályának vezetőjétől, Tóth Elek főmérnöktől . Ma is büszkék vagyunk arr~ — írja —, hogy tevékenységünket, tervezési feladatokkal bővítve és munkaerőinket átcsoportosítva két esztendő alatt a megyében 16 158 katasztrális hold felmérését és tereprendezési terveit sikerült elkészíteni. Kirendeltségünk megalakulása óta eltelt fél évtized alatt az említetten kívül kiosztott mintegy 4000 házhelyet, elkészítette 4500 holdnyi területein a községrendezési alaptérképeket. Lecsapolással. illetve öntözéssel kapcsolatos csatorna- felméréseket és kitűzéseket, meliorációs feladatokat, ezenkívül számtalan kisebb- nagyobb munkát végzett el. % Albérletben is Felkerestük a kirendeltséget. A geodéták igen szűkös, mostoha körülmények között dolgoznak. Szorosan egymás mellett, összezsúfolva hajolnak a műanyag- fóliák fölé. A pauszpapírt ugyanis fokozatosan felvált, iák a korszerűbb eszközök. Németh Sándor, kirendeltségvezető így fogadott: — Mi már lassan megszokjuk. Annak idején átmeneti munkahelyként kaptuk a két szobát, ahol jelenleg húszán szorongunk, haitan pedig a város túlsó végén, egy albérleti szobában dolgoznak. Ehhez nem kell kommentár. Bíznak abban, hogy az idén valamit javul a helyzet, merSfcgy fűthető faházat építenek számlikra. — Talán egyszer lesz megfelelő helyiségünk is, ahol kultúrált körülmények között lehet végezni munkánkat — bizakodik Németh Sándor. Jelenleg községrendezési alaptérképeket készítenek állami megrendelésre. Nem kis feladat ez. Hanta belterületi térképének elkészítése például 500 munkanapot vesz igénybe. — Kisebb munkákat is vállalunk. Elkészítettük a Tiszakécske melletti, parti üdülőterületen a házhely- kiosztásd térképet. Több termelőszövetkezet üzemi talajtérképeket kért: a mélykúti Alkotmány, a tisza- kécskei Tiszagyöngye. A jövő nem bizítató. Az év elején bővítettük a létszámot, tekintettel a nagy állami programra, a zárt kertek rendezési térképeinek elkészítésére. A költségek miatt azonban, csak hosszabb időre lehet ütemezni a munkát és Bács- Kiskun megye csak a következő években kerül sorra. Szívesen vállalnák — És az ország más részében? A többi kirendeltségek? — A vállalat másfél évre kapott megrendelést. De az egyes osztályoknál, kirendeltségeknél más-más a helyzet. Van, ahol nagy a leterhelés, másutt meg kevés a munka. Az utóbbiak közé tartozunk mi is. Jelenleg is dolgozunk a Dunakanyarban és a környező megyékben, de a legszívesebben Bács-Kiskun- ban szeretnénk, hiszen a kirendeltség azért jött létre. Nemrégiben a Petőfi Népe írt róla, hogy egyes beruházások műszaki tervdokumentációja azért nem készült el. mert a kisebb munkákat, az ezzel foglalkozó irodák nehezen vállalják. Ma elvégeznénk ezeket. ha ikapnánk feladatokat. de sajnos, az utóbbi időben a megye üzemeitől kevés megrendelés érkezett. Véleményünk szerint 's altadna munka a geodéták számára, hiszen még soksok földmérést igénylő beruházást terveznek megvalósítani mezőgazdasági nagyüzemeink. K. S. Szovjet—magyar tudományos együttműködés A Szajuzszelhozteehnika szovjet vállalat és a magyar Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium között megállapodás jött létre az 1969—1970-ben folytatandó tudományos együttműködésről. A Moszkvában szerdán aláírt jegyzőkönyvi megállapodás értelmében a két ország szakemberei közösen dolgoznak ki kilenc fontos kérdést a mezőgazdasági gépek műszaki diagnosztikájáról, a javító telepek fejlesztéséről, valamint a termelés operatív irányításáról. Az együttműködési terv végrehajtása céljából szakemberek kölcsönös cseréjére kerül sor. A megállapodást Vaszilij Svidko, a Szajuzszelhoz- technika Vállalat első elnökhelyettese és dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes írta alá. úszó szigetek László Ibolya: Kilenc, mínusz három • • II lünk az erőműépítés — Tényleg fenemód finom ^ kisvendéglőjében. gyerek vagy, akár egy ló- Mióta megfogyatkoztunk, pokróc! új szokása a brigádnak, Bámul utána a fiú, ká- hogy falkában megyünk romkodást cifrázva, hogy mindenhová, még a két fiú, így, meg úgy a nők meg ez a két legfiatalabb is felha- a ... gyott a szoknyakergetéssel. Verebes a gyerek orra Ott gubbasztanak komor db- előtt ejti öklét az asztalra, rázattal az asztalvégen. Jan- — Befognád a ronda po- csi az imént vakarta le ma- fádat? Mert én befogom, ha gáról a konyhái Ancit, pe- a többiek se ellenzik! Fáidig a brigád plusz élelme- nak támogatod, elfogadsz zése miatt ennek a csupa- tőle mindent, aztán így be- gömbölyű, csattanó-piros szélsz, ennyi ember előtt! lánynak a meghódítását tar- Máskor ilyen beavatkozna eddig legnagyobb zásból parázsló veszekedés fegyvertényének. Anci tán- gömbölyödne. Igaz, máskor colni hwta. " Verebes nem szólt volna be— Gördülj öreglány, nincs le ilyen szoknyaügyelibe. kedvem hetyegni. Gondol- Csöndes, fanyarhumorú em- kozom. bér az öreg, fölöslegesen — Van is neked mivel! nem beszél az istennek se, nyelvelt vissza amaz. de ha mond valamit, az — Kopás, amíg finom va- szentség. Tekintélye van, gyök. mert hideg marad a feje ta. Anci sarkon fordult, nem Ián még a pokolban is. Nem ségek máris együtt volná- I tehetett okosabbat. De a volt véletlen, hogy János, nak. Erről folynak most | válla fölött visszaszólt éle- aki a fia is lehetett volna tárgyalások. sen, sértődötten: akár, pont ennek az öreg szakinak a barátságát tartotta olyan nagyra. Jancsi békítőén emelinti a poharát. — Jól van, na! Egészségünkre! Valami baja van ennek a sörnek, nem akar elfogyni. Nyűglődünk mellette, bámulnak is bennünket sutto- góra fogott hanggal. Meg kell hagyni különös gyülekezetnek látszunk ebben a lármás, füstös helyiségben. Alig van beszélnivalónk. Fogadok akármiben, hogy ahányan vagyunk, mind arra gondolunk. A hires acélbrigád. Hó. ** rom hét. háromszor hét nap és három emberrel kevesebb a brigád. Az első, aki elment, lehettem volna én, vagy bármelyikünk. Verebes, az égimeszelő, Karácsonyi, vagy a kölykök. Hallattam, vagy olvastam? Nem tudom, de mostanában sűrűn döbbenek a mondott és írott dolgok igazára. Hogy is? A haragnál és a halálnál nincsen ostobább. Hát még az oktalan halálnál! Van egyáltalán okos halál? Határidőre akartuk beszerelni az egyes körvezetéket. Imrét, a vezető szerelőnket fölrendelték valami szószaporító értekezletre a központba. Pedig ha ott van, talán... Mit talán! Olcsó kis reménykedés. Akkor is megtörténhetett volna az a szörnyűség. Öt méter átmérőjű csőelemeket emeltünk be szereléshez a pincébe, daruval a pince torkolatáig, onnan meg csörlőzve, vas- pajszerokkal manipulálva. Ment a meló, mint máskor. Bállá Jóska mesélte végnélküli kalandjait a hórukkok között, és ... az emberrel mindig olyasmi történik, ami addig még nem történt. Megpattant a csörlő- lánc, mielőtt még bárki kinyithatta volna a száját, a csőelem lezuhant. Jóska ott maradt alatta. Ordítozás, pánik, vizsgálat, jegyzőkönyvek, újra vizsgálatok, jegyzőkönyvek. Bállá még a mentőkocsiban meghalt. Nem is hittük, hogy az a véres, nyöszörgő roncs, amit a csőelem dagasztott belőle, életben maradhat. A sok okos vizsgálódó végül megállapította, hogy Jóska az egyedüli oka a halálos végű balesetnek, mert akkor is
