Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-03 / 178. szám

19OT. augusztus 3, vasárnap 8. oldal sAléejyszemkÖzt Amerikával Három hónapot töltöttem Amerikában, abban az ország­ban, amelyről több közhelyet írtak már le, mint á világ többi országáról együttvéve. Így aztán az is tudja, aki so­sem járt az Atlanti-óceán túlsó partján, de még az innensőn se, hogy Amerika „a korlátlan lehetőségek hazája”, de „Amerikában sem lehet amerikázni”, hogy ott „az idő pénz”, s „az üzlet az üzlet”, hogy az Empire State Building nagyon magas, és a Brooklyn-híd nagyon hosszú, hogy az amerikai revük a legpompásabbak, s az amerikai gengszte­rek a legszervezettebbek a világon. Háromhónapi ismerke­dés, és az újság engedte terjedelem egyaránt kevés ahhoz, hogy új igazságokat próbáljak leszögezni. Ezért inkább azt mondanám el, hogyan bukkannak íel a régi közhelynek ható, dé valójában Amerikát nagyon is jói kifejező arany- igazságok a mindennapi élet t^nyeiben, a sok-sók négy- szemközti beszélgetésben, hogyan szabályozzák az amerikai férfi, a nő, s a? ifjúság életéi I. Szegény gazdagok Amerika gazdag ... unos untig hallottuk ezt, de New York utcáit járva nem lehet nem gondolni rá újra meg újra. Már érke­zéskor elkezdődik az ame­rikai „leg”-ek sorozata: a Kennedy-repülőtér minden bizonnyal a legnagyobb a' világon, valóságos város. A nagy légitársaságoknak kü- lön-külön épületük vanv lepketetős, máskor henger­alakú üveg-beton építészeti csoda mindahány, közöt­tük több pályás betonutak, parkosított területek. A repülőtérről befelé ve­zető utak még szélesebbek, egész New York és New Jersey államot több for­galmi sávos betonutak sze­lik át —, igaz, sok modern gyorsforgalmi országút használatáért az autósnak bizonyos mérföldszám után újra, meg újra fizetnie kell. És folytatja a „leg”-ek sorát a New York közép­pontjában a világ legna­gyobb mozija. Hatezerkét­száz plüsskárpitos fotelből figyelhetik a nézők a szín­padot, amely a süllyeszt­hető zenekari ároktól a kü­lönleges fényeffektusokig minden technikai csodával fel van szerelve. És a nagy előcsarnokból nyíló „höl­gyek pihenőterme” maga is külön leírást érdemel. Köröskörül földigérő csi­szolt tükrök, s előttük ti­zennégy kényelmes kar­szék, mindegyikhez egy-egy kecses kis polc tartozik, a hölgyek toalettszerei, ridi- külje számára; a mellette levő helyiségben sorakoz­nak a mosdók infra kéz­szárítóval és négyféle köl­nit szóró automatákkal. Nagycímletű bankjegyek, értékpapírok, csekk- és váltóügyletek korát éljük, az igazi nagy tőke ma pa­pír formájában ölt tes­tet. De aki a tárgyiasult gazdagság, a szemmel is felfogható, tapintható ér­tékeknek a világon legna­gyobb koncentrációját akarja látni, annak a New York-i gyémántutcába kell ellátogatnia. A Nyugati 47-es utca egy 150 méteres szakasza ez, ahol egymás mellett sorakoznak a gyé­mántüzletek, s kizárólag ezek, nem holmi ékszeré­szek. Láttam a kirakatban nyakéket, s rajta 90 000 dolláros árcédulát. Minden kirakatablak telis-tele a villogó kövekkel, s bent a törhetetlen üvegből készült tárolópultokban őrzik a többit. A továbbiakat pe­dig az emeletén, ahol a metszés, csiszolás folyik. Gazdag ország ... Ami­kör első nap sétálni indul­tam, állványerdőt láttam a Park Evenue és az 52-es utca sarkán, körülbelül egy-két hónapja kezdődhe­tett az építkezés. Mielőtt elutaztam, vagyis alig há­rom hónappal később, az ablakok üvege csillant vissza rám, s az 54 eme­letes, majdnem-kész' iroda­házat derékig, a 20—25 emeletig már lecsupaszítot­ták az állványoktól. Mégsem irigylésre méltó az élet. A fent említett épít­kezés körül egyébként is gyakran megfordultam, elő­fordult, hogy ott tértem be ebédelni a Chock Full O’Nuts nevű büféhálózat egyik üzletébe. Ide szaladt be ebédidőben egyik-má­sik építőmunkás is, meg a környező irodák tisztvi­selői, gépírónői. Olcsók az árak, meglehetősen ízletes az étel, ragyogó a kávé és fantasztikusan gyors a ki­szolgálás. Csak egy valami nem tetszik; a pult mellé felsorakoztatott székek ki­csik, kényelmetlenek, s a táskát sincs hova tennem evés közben. Ezen értetle­nül bosszankodtam ma­gamban egy ideig, míg meg nem tudom, hogy a székeket, s a berendezést gondos mérnöki munkával, az átlagember testmére­ruzs is... Az amerikai nők százezrei, milliói meg­veszik a Revlon rúzst, hogy hasonlítsanak a gazdag lányhoz, s közben egy ki­csit úgy érzik, hogy nekik is van leopárd bundájuk és magán-helikopterük. Titkolt nosztalgiákkal és kielégítetlen vágyakkal él az amerikai átlagpolgár; egyetlen törekvése: bejutni a szupergazdagok közé. (Folytatjuk) Zilahi Judit (Következik: Nő a talapzaton.) Nixon Romániába érkezett BUKAREST (MTI) Nixon elnök és kísérete szombat délelőtt hivatalos látogatásra Bukarestbe ér­kezett. Nicolae Ceausescu- nak, a Román Államta­nács elnökének meghívá­sára az amerikai államfő hazatérőben felesége és tanácsadói társaságában 28 órát tölt a román fővá­rosban. A „repülő Fehér Ház” az Saragat a kormányalakításról tanácskozott Saragat olasz köztársa­sági elnök szombat délelőtt újabb tárgyalásokat kez­dett a csaknem egy hónap­ja tartó kormányválság megoldására. Elsőnek Pi­etro Ingraot, a kommunis­ta parlamenti csoport ve­zetőjét és Umberto Ter­racinit, az OKP szenátusi csoportjának vezetőjét fo­gadta. A délutáni órákig az elnök az összes párt frakcióvezetőivel találko­zik. Az olasz sajtó szerint elképzelhető, hogy Saragat ismét Rumort fogja meg­bízni kormányalakítással. AMMAN (AFP) Izraeli erők pénteken es­te akna- és rakétatüzet nyi­tottak jordániai állásokra. Sunek térségében — je­lentette be a jordániai ka- , . , . , ,,, , tonai szóvivő. A támadást temek pontos kiszámítása-. f|ferás tűzpárbaj követte val tervezték szándékosan kényelmetlenre, nehogy a vendégnek eszébe jusson túl soká időzni. S mennyi a sok ragyogó felszínből a felszínes do­log, ha a mélybe pillan­tunk. Egy ismerősöm, akit meglátogattam, szép új há­zat vett, de részletre, Ann (a felesége), tavaly eltörte a lábát, ez körülbelül két- háromezer dollárukba ke­rült, s a gyerekeket sze­retné magániskolába já­ratni — arra pedig már jó — mint mondja —, ha most elkezdi a gyűjtést. A magániskola az, amit az amerikaiak status sym- bolnak, a rang, a jó anyagi helyzet szimbólumának hívnak, mint ahogy az is status symbol, hogy a ko­csi idei évjáratú és minél nagyobb legyen. Aki ilye­neket nem tud felmutatni, elveszett, nincs tekintélye a szomszédok, kollegák, az ismerősök előtt. A gazdag­ság Amerikában nem egy­szerűen kellemes állapot, hanem kultikus vallás. A gazdagok iránti áhítatot szüntelenül táplálja az em­berekben a propagandagé­pezet: efféle ranglisták, mint „Az év tíz legjobban öltözött férfija (vagy) nő­je”, a híres üzletemberek­ről szóló folytatásos siker­sztorik a lapokban stb. A gazdag ember szükségsze­rűen példakép, s ezt a tö­megpszichózist az egyszerű kereskedelmi reklámok is kihasználják. Emlékezetes marad számomra a követ­kező tévéreklám: szép, fia­tal, szőke nő leopárd bun­dájában könnyed léptekkel helikopteréhez siet, beül, elindítja, s a magasba emelkedik. Közben így szól a szöveg: „Tudjuk, ugye, milyenek a gazdag lányok? Elegánsak, de nem hivalkodók. Ilyen a Revlon jordániai részről sebesülés nem történt. CHAMONIX (AFP) A Montblanc lejtőjén felfedezték az 1966. január 25-én lezuhant Air India- gép egyik utasának holt­testét. Az egyik áldozat ro­kona hegyi vezetővel in­dult a katasztrófa színhe­lyére, ahol megtalálták a holttestet. • ALGÍR (AFP) Szombaton zárult az el­hBUül mLmipä* ■ ső pánafrikai kulturá­lis fesztivál. A díjakat Bu- medien elnök nyújtotta át a győzteseknek. Guinea modern balettcsoportja nyerte el a fesztivál nagy- díját. Aranyérmet nyert Mali népi táncegyüttese, Algéria zenekara és a sze­negáli színjátszó társulat is. A fesztivált tűzijáték zárta be. amerikai légierő elnöki különgépe Pakisztánból jö­vet, a városközponttól 18 kilométerre levő vadonat­új repülőtérre, a roham­munkával fogadására al­kalmassá tett Otopenire szállt le, ezzel mintegy formálisan felavatta Buka­rest korszerű légiforgalmi központját. Nixont néhány perccel megelőzve két bérelt utas- szállító gépen érkeztek meg a mindenkori elnök hűséges kísérői: a was­hingtoni Fehér Házba akkreditált újságírók. E kétszáz főnyi csoporttal együtt negyven országból összesen mintegy 800 kül­földi újságíró, foto-, film-, tv és rádióriporter — többségükben amerikaiak — volt jelen az ünnepélyes fagadtatáson. Nixon elnök ellépett a tiszteletére felsorakozott díszszázad előtt. A két or­szág himnuszának elhang­zása és 21 ágyúból leadott díszlövések után Nicolae Ceausescu köszöntötte a vendéget, majd az ameri­kai elnök rövid válaszbe­szédben mondott köszöne­tét a szívélyes fogadtatás­ért. Működik a laserlükör A californiai Lick csil­lagvizsgáló szakembereinek 12 napi eredménytelen pró­bálkozás után végre sike­rült kapcsolatot teremteni­ük azzal a lasertükörrel, amelyet Armstrong és Ald- rin űrhajósok július 20-án helyeztek el a Hold fel­színén. A lasertükör mint­egy száz prizmatükörből áll, amelynek anyaga kvarckristály. Rendelteté­se azoknak a nagyerejű laser-sugaraknak a visz- szaverése, amelyeket a Föld különböző pontjairól bocsátanak ki egyebek kö­zött a Föld—Hold-távol­ság pontos meghatározásá­ra. A csaknem két héten át tartó «eredménytelen kísér­letek azt a sugallták a californiai csillagászati központ tudó­sainak, hogy a lasertükör megsérülhetett, amikor Armstrong és Aldrin hold­kompja felszállt a Hold felszínéről. Most, hogy si­került „.rábukkanni” a tü­körre, a csillagvizsgáló 30 másodperces időközökben 500 alkalommal bocsátott ki sugárnyalábokat és azok két és fél másodperccel ké­sőbb visszaverődtek a Föld felszínére. A californiai pasadenai űrkutatási központtól szár­mazó másik hír szerint a Mariner—7 amerikai űr­szonda — amelynek au­gusztus 5-én 3420 kilomé­ternyire meg kell közelí­tenie a Mars felszínét — péntek óta kissé gyorsab­ban halad az előirányzott­nál. Sebessége néhány cen­timéter másodperccel na­gyobb a normálisnál és ennek következtében az űrállomás körülbelül 15 „ __, , , , másodperccel hamarább é r el a Mars közelébe, mint gondolták. Szombaton újabb fényképeket sugároz a Földre a szonda, amely­nek kamerája jelenleg kö­rülbelül I 800 000 kilomé­ternyire van a Marstól. Közös Piaci szankciók A brüsszeli közös piaci bizottság egyenként 50 000 dolláros pénzbírsággal súj­tott tíz vegyipari trösztöt, mert gyakorlatilag árkar­tellt alakítottak ki az ani­gátolták az árak normális konkurenciáját a Közös Piacon belül. Néhány nap­pal korábban a kininre vo­natkozó megállapodásért ítélt el hasonló módon a linfestékekre és ezzel meg- r közöp piaci bizottság több vállalatot. E két esetben történt meg először, hogy a közös piaci bizottság al­kalmazta a római szerző­désnek a monopóliumok el­len hozott 85. cikkelyét. UXWONUt S. Aktív-passzív fizetési mérleg kap. Az országok területén aranytartalékai egy évtized át vasútvonalak vezetnek, alatt a felére csökkentek.) repülőgépek járnak, hasz- A kereskedelmi mérleg és nálják a repülőtereket stb. a fizetési mérleg között ösz­A szállításból, légiforgalom- szefüggés van. Nemcsak ból, hajózásból, az az ország, úgy, hogy a kereskedelmi amelynek területét igénybe- mérleg része a fizetési mér­veszik, bevételhez jut a fi- légnek, hanem úgy is, hogy reskedelmi mérlegnek neve- zetendő^fuvardíjakból. hasz- a két mérleg egyenlege el­zünk. Az ellenkező esetben nalati illetékekből. Nyilván- térő lehet. Van olyan or­— ha tehát többet impor- valóan egyetlen országnak szág, ahol a kereskedelmi tál mint exDortál _ a ke- sem közömbös, hogy milyen mérleg rendszeresen passzív, A , , íeskeTetai mérlege passzív, "^kora értékű a fizetési de a fizetési mérleg aktív. Az országok keres- vagyis hiány mutatkozik forgalma, van-e bevétele, Ebben az esetben az aktív kednek egymással, impor- benne vagy sem. Ezért a pénzfor- fizetési mérlegből (a bevé­tálnak, vagyis külföldön vá- ' 1 galmat, a valutaforgalmat is teli többletből) fedezni le­sárolnak, és exportálnak, Az államok között nyilvántartják és ebből ál- hét a kereskedelmi mérleg' azaz külföldön árut adnak nerpcsak áruforgalom zaj- lítják össze a fizetési mérle- hiányát. Az ilyen országnak el. Nem közömbös egyetlen lik le, hanem pénzforgalom get. Ebben az export és az többnyire nagy az idegen­országnak sem. hogy meny- is, ami részben független az import, a hitelek és kölcsö- forgalma, vagy nagy a hajó­nyit importál, illetve expor- áruforgalomtól. így például nők, a kamatok, az^ idegen- parkja és busás bevételre tál, márcsak azért sem, mert ha külföldiek jönnek be, s forgalom bevételei és kiadá- tesz szert, a fuvardíjakból, ha exportál, abból bevéte- itt pénzt költenek, az or- sai stb. mind szerepelnek, vagy sok külföldi érdekelt­le van, s ha importál, akkor szágnak bevétel, ha pedig Ha a bevétel több, úgy a sége van és ezek haszna ál­valutát is kifizet. Ezért min- az állampolgárai külföldre fizetési mérleg aktív, ha pe- landóan az országba áram­áén országban nyilvántart- utaznak, pénzt, valutát visz- dig a kiadás több, passzív, lik stb., illetve a felsoroltak ják az exportot és az im- nek magukkal, az az or- kombináltan is meglehetnek portot, s e kettő szembeál- szágnak kiadás. Ezenkívül Természetes, hogy Az ellenkező eset, amikor a lítása a kereskedelmi mér- az országok kölcsönöket passzív fizetési mérleg ese- kereskedelmi mérleg aktív, leg. Az import és az ex- vesznek fel (a felvételkor tén hiány van. az ország de a fizetési mérleg passzív port általában nem egyen- bevétel, visszafizetés esetén a£jós, ezért a hiányt valaho- (Pl. az Egyesült Államok lő, vagy az egyik több, vagy kiadás), vagy hitelt nyúj- »[an csökkenteni kell. Vagy eseteben), s a külkereskede­a másik Ha eev nrszás* tnh tanak mós nrszáonak (»■, „ kölcsönt vesznek fel, vagy lem aktívuma nem fedezi a a másik. Ha egy ország tob- tanak más országnak (ez a az orgzág arany_ és valuta- a fizetési mérleg hiányát. bet exportál, mint importál, hitelnyújtáskor kiadas, visz- tartalékai terhére fizetik ki Ilyen esetben az illető or­ugy a kereskedelmi mérle- szafizetéskor bevétel) ezek a hitelezőket. (Mivel az szág vagy hitelt vesz fel geben többlet mutatkozik, után kamatot kell fizetni. Egyesült Államok fizetési vagy a tartalékait éli fel ‘ amit idegen szóval akjív ke- illetve a hitelező kamatot mérlege tartósan passzív, Gy. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents