Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-28 / 198. szám
i oldal 1069. angnsztns 18. esfltörtÄ Nem maradnak parlagon a vizek Nincs a megyében vizekben olyan gazdag vidék, mint a bajai járás. A Duna vastag ezüst szalagja 34 kilométeren át szegélyezi, a Dunavölgyi Főcsatorna 25 kilométeren érinti. Ezenkívül az Igali, a Ferenc- csatorna, a Kígyós és számos vízfolyás darabolja kérész tül-kasul. Az egyre erősödő mezőgazdasági nagyüzemek fejlődésük következő lépéseként az öntözéses művelés fejlesztését határozták el. Ez azonban jelentős beruházással jár, a költségek előteremtése összefogást igényel. Az üzemek nem tudják megoldani sem a beruházásokat, sem az építkezéseket, állami segítségre is szükség van. BIRKABABEL Az Öntözés fejlesztése már öt év óta erőteljesen foglalkoztatja a járás vezetőit, a mezőgazdasági szakembereket. Elkészítették az igali öntözőfürt tanulmánytervét és beruházási programját. Több mint tíz termelőszövetkezet társult a kígyósi öntözőrendszerrel kapcsolatos tervek megvalósítására. A kibontakozás azonban igen lassú és most a negyedik ötéves terv előkészítésének időszakában méginkább jelentkezik az öntözéses gazdálkodás fontossága. — A járás állattenyésztése az utóbbi években nagyon sokat fejlődött. 1960 éta a szarvasmarha-létszám 25 százalékkal emelkedett. 1975-ig ismét jelentős előrehaladásra számítunk. Legalább 30—40 százalékkal növekszik a tehénállomány. Ugyanez a helyzet a másik fontos ágazatnál. Mintegy 30 százalékos emelkedés várható a sertésállományban. Korszerű nagyüzemi sertéshústermelő üzemeket hozunk létre. A gazdaságok célkitűzése az olcsóbb termelés. A dávodi termelőszövetkezetek összefognak olyan kombinát építésére, amellyel, megnégyszerezik az évi hízóállományt. Ezzel együtt a szálasta. karmányok vetésterülete is emelkedik. Körölbelül 30 százalékkal. Elsősorban a pillangósok korszerű termesztését valósítják meg az üzemek. Jelentősen emelkedik a lucernatermő terület. Szükség lesz a termelési szerkezet megváltoztatására is. Máris vannak törekvések az ipari növények nagyobb arányú termesztésére, a gépesítésre. A zöldségtermő területeket szintén növelik a gazdaságok, ez nemcsak a lakosság ellá- lása szempontjából fontos, hanem a termelőszövetkezeti gazdák foglalkoztatását is segíti. Ha ehhez hozzátesszük, hogy mindennek elengedhetetlen feltétele az öntözés, s a járás valamennyi termelőszövetkezete tett már lépéseket a fejlesztés érdekében, akkor máris látható, mennyire fontos téma ez — summázza az öntözéses gazdálkodással kapcsolatos érveit dr. Gajdócsi István, a járási tanács vb-elnöke, aki szinte személyes feladatnak is tartja az ezzel kapcsolatos elképzelések, tervek segítését. Elkészültek a járás negyedik ötéves tervének végrehajtásával kapcsolatos elképzelések. Az élelmiszer, gazdaságban egyik legfontosabb feladatnak tartják a terméshozamok növelését Sokat segített a fejlesztési tervek elkészítésében az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a Duna—Tisza közi MeA kandafoki a kígyósi és az igali öntözőfürt megépítésével 20 ezer holddal lehetne emelni a mesterséges csapadékellátásba vont területet. A Duna mentén egy kilométeres sávban csaknem hatezer holdat lehetne öntözni. Valamennyi termelőszövetkezetünk elkészítette, illetve megrendelte a vízgazdálkodással kapcsolatos terveit. Ezek végrehajtása zömmel a negyedik ötéves terv időszakára esik. Tíz gazdaság épít víztárolót. Az öntözőművek létesítésénél leginkább a vízkiemeléssel kapcsolatos berendezések építése okoz gondot. Ezek igen drága létesítmények, amelyek állami segítség nélkül nem oldhatók meg. A számítások szerint öt év alatt megtérülnek a beruházások a növekvő terméshozamokban, a több jószágban, ami egyúttal nagyobb élelmiszertermelést is jelent — hangoztatta dr. Gajdócsi István. A fenti megállapításokkal a járás valamennyi ter-1 melőszövetkezete egyetért. Legújabb értesüléseink szerint az Országos Vízügyi | Hivatal tanulmányozza az igali és a kígyósi öntöző- rendszerrel kapcsolatos eddigi terveket és remélhető, hogy a hőn óhajtott állami támogatás megvalósul. K. S. zőgazdasági Kísérleti Intézet. Az elképzelések meghatározásánál az alkotók így foglalták össze a lehetőségeket: az öntözés továbbfejlesztésének igen nagy tartalékai vannak, amelyek nincsenek kiaknázva. A járási tanács vbelnöke erre vonatkozóan így nyilatkozik: — A jelenlegi 7500 hold öntözött területet csak egyszerű vízkivétellel háromnégyezer holddal lehetne növelni. II. Ha egy ágazat veszteséges — a gazdaságirányítás új rendszerében — ne héz dolog fenntartása mellett érvelni. A legsikeresebb érv — ha valahogyan mégis sikerül jőve delmezővé tenni. E módszerek a juhtenyésztésnél is változatosak. Többnyire a bárányértékesítés kerül előtérbe, és — sajnos — egyoldalúan. A kedvező piaci lehetőségek következtében a termelőszövetkezetek 21 117 darab anyát selejteztek ki. Ezzel szemben, saját állományból mindössze 3600 anya került továbbtenyész- tésre, az utánpótlás többi részét a gyapjúforgalmi vállalattól vásárolták meg. Az anyák selejtezése kor és egészségi állapot alapján történik, az állomány minőségét javító szelekcióra nem fordítanak gondot. A gazdaságok többségében — kivéve az állami gazdaságokat — házi törzskönyvezést nem végeznek, így az állomány ellenőrzésére, elemzésére sincs lehetőség. Rossz hodályok Általános vélemény, hogy csak az árrendezés, és az állami támogatások mértékének növelése segíthet. A jelenlegi fokról csak úgy lehet tovább lépni, ha javítunk a tartási körülményeken. Tanévkezdés előtt a Fülöpszállási Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában A mezőgazdasági szakemberképzés egyre jobban terebélyesedik, hiszen a megye nagyüzemei, termelőszövetkezetei, állami gazdaságai már nem nélkülözhetik a tanult, a gépekhez és a különböző agrotechnikai eljárásokhoz értő szakemj bereket. Felkerestük a Fü- j löpszállási Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolát, (hogy tájékoztassuk olva- ! sóinkat a beiskolázásról, a I tanév előkészületeiről, az j anyagi és technikai eszkö- 1 zök biztosításáról. Először érettségizettek — A mezőgazdasági szakma iránti érdeklődés jelentősen növekedett — kezdte tájékoztatóját Nagy Gábor igazgató. — A tavaszi beiskolázás során 165-en jelentkeztek. s csupán 86 fiatalt tudtunk felvenni. Ebben az évben hat osztállyal, összesen 192 tanulóval kezdjük az oktatást. A két első osztályban főleg kiskőrösi, kecskeméti, duna- vecsei fiatalok' iratkoztak be. Ezek és a két második osztály tanulói általános mezőgazdasági gépész szak- képesítést szereznek a három sikeresen eltöltött év után. Utaltam már a jelentkezők nagy számára, de külön szeretném kiememi. hogy ebben az évben — először az iskola történetében — hét érettségizett fiatal tanul a második osztályban. A fiúk kiválasztásában főleg a matematika, fizika, tantárgyak ismerete döntött. de figyelembe vettük azt is. hogy a jelentkezők szülei hol dolgoznak, s előnyben részesítettük a fizikai munkások gyermekeit. A régi . és az új tanulókkal nyáron is kapcsolatban álltunk. leveleztünk velük, előkészítettük őket az ok- *at"s megkezdésére. Az iskola udvarán nagy még a felfordulás. Kőművesek. narkettárők. villanyszerelők. festők dolgoznak az épületen. Serényen folyik a munka, hiszen a volt tanügyi épület felújításával 80 személyes kollégiumot alakítottak ki. Ez az iskola számára szinte nélkülözhetetlen. hiszen a tanulók főleg tanyai és távoli községek fiataljainak elhelyezését szolgálja. A kollégisták Tanműhelytelep Ezenkívül még jelentős épületkomplexummal bővült a szakmunkásképző iskola. A Vízügyi Igazgatóság tavasszal adta át az iskolának az általa már nem használt telepet, ahol tanműhelyeket létesített. Itt korszerűen berendezett szerelő-, kovács-, hegesztőműhelyek várják a jövendő szakmunkásait, ahol megismerhetik a gépek szerelésének. kezelésének fogásait Minden tanulónak külön szerszámkészlete lesz. <; 17 Magyarországon használatos traktor — a T—100-as- tól. a kerti traktorokig — huszonnyolc munkagép, közöttük kombájn. SZK—4-es stb. áll a gyakorlati oktatás szolgálatában. — A hatvanhét holdas bemutató gazdaságon kívül, ebben az esztendőben 12.5 tízágyas központi fűtéses szobákban nyernek elhelyezést. s a kialakított széles tanulófolyosón végezhetik el az előírt elméleti tananyag ismétlését. — Három év óta építkezünk. s most a megyei tanács mezőgazdasági osztálya jóvoltából végre sikerült megvalósítanunk a kollégiumot. s üzembe helyeznünk a konyhát — újságolta az igazgató. — Ez rendkívül nagy eredmény, amit egyetlen példával szeretnék bizonyítani. Éveken át a tanulók a vendéglőben étkeztek. nem éppen kulturált körülmények közepette. s az adagok sem voltak megfelelőek. A konyha és a mellette épített ebédlő ezen a régi gondon segített, emellett lehetővé tette az oktatás zökkenőmentes lebonyolítását is. hold gyakorló területen dolgozhatnak az iskola növendékei — mondja Nagy Gábor. — Sajnos, tanteremgondokkal küzdünk. Az elméleti oktatást egyelőre kölcsönhelyiségekben oldjuk meg. amelyhez hat jól képzett tanár áll az iskola rendelkezésére. A gyakorlati oktatást hét szakoktató végzi a műhelyekben, és kint a földeken. Az oktatáshoz szükséges anyagokat, szerszámokat, már beszereztük. Az iskolakezdésig nem sok idő van hátra, azonban — legalábbis kintjártunk- kor erről győződtünk meg — a Fülöpszállási Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola alaposan felkészült az iskolaév megkezdésére A legintenzívebb állattartó körzetben, Bácskában például a juhállomány elhelyezésére szolgáló épületek egyetlen gazdaságban sem felelnek meg a követelményeknek. Az istállókat régi tanyahelyeken alakították ki. E körzetben az utóbbi időben kilenc termelőszövetkezet számolta fel a juhtenyésztést, nem kis részben férőhely hiánya miatt. A Bácsalmási Állami Gazdaságnak például nincs egyetlen egy juhhodálya sem, az állomány szükség- férőhelyeken sínylődik. A jelenlegi juhhodályok- ban az anyák a korai el- letésre alkalmatlanok. A hodályok rossz hőgazdálkodása miatt legtöbb helyen még téliesítés esetén sem biztosítható a bárányok egészséges felnevelése. Emiatt az üzemek jelentős részében kénytelenek az ellést a tavaszi hónapokra ütemezni, ami már eleve kizárja a húsra történő, kedvező, értékesítés lehetőségét. Tervek a fejlesztésre Olyan épületek rajzai születnek a tervezők asztalán, amelyek 600, illetve elletés esetén 300 anya befogadására alkalmasak. Egy állatra átlagosan 0,7 négyzetméter hasznos terület jut, holott ennek a kétszerese is kevés. A belterjes viszonyok között — a bárány kedvező piacára való tekintettel, előtérbe keiül az állomány kétévenkénti háromszori elle- tése, ami csak megfelelő épületben lehetséges. A kislétszámú juhásza- tok produktivitásának növelésére és gazdaságos tartásának elősegítésére felvetődött a koncentrált bárányhizlaló telep kialakításának gondolata. A Kiskunsági Tsz-Szövetség a MEZÖBER megyei kirendeltségén keresztül már igényelt egy tanulmány- tervet erre vonatkozólag is. A juhok fejése az egész megye területén kézzel történik, fejőgép — kísérleti ielleggel — csak a Solti Állami Gazdaságban üzemel. A gépi nyírás is csak az állami gazdaságokban általános. A gépesítés fokozására azonban még csak tervek sincsenek. Lehetőségek A juhászat — nem is túlságosan nagy befektetéssel — jövedelmezővé tehető, mégpedig stabil jövedelemforrássá. Olasz, görög és közel-keleti vásárlóink a jelenlegi húsmennyiség többszörösét is átvennék. A hazai fogyasztás is jelentős, hiszen a megye igényei meghaladják évenként az 50 ezer vágást. (A jelenlegi viszonyok között már ezt sem tudják kielégíteni a gazdaságok az állomány csökkentése, vagy más megyéből való behozatal nélkül). Az ipar évente nagy meny- nyiségű gyapjút importál, mégpedig olyan minőségben, ami a jelenlegi hazai állományból is elérhető. A tejtermékek piaca mind itthon, mind külföldön növekvő igényeket mutat. Az igények emelkedése előbb-utóbb feltétlen változásokat hoz az árakban is. Addig is a saját lehetőségek kihasználása, az állomány szakszerűbb kezelése döntő fontosságú. A társulások, a második lépést jelentenék. Erre is van lehetőség. A jÖVŐ A juhtenyésztés gazdaságosságát — és ezzel együtt létjogosultságát — a tej-, a gyapjú-, a húsértékesítéssel foglalkozó szervek egyaránt befolyásolják, sajnos jelenleg bábeli zűrzavar uralkodik ezen a területen. A bárányátvétellel kapcsolatos gondokat már említettük, a Tejipari Vállalat sem oldja meg maradéktalanul a reá háruló feladatokat, a felvásárlás szervezetlenségét a termelők fizetik meg. Több termelőszövetkezet, de az állami gazdaságok is kifogásolják a gyapjúforgalmi vállalat monopolhelyzetét. A minőségi viták végén szinte mindig ez a kifogás vetődik fel. Hasznos dolog volna a korábbi gyapjúminősítő bizottság életrehívása. A juhtenyésztés távlati fejlesztésének — részint az említett gondok miatt — nem sok pártfogója van a szakvezetők között. Felvetődik a kérdés: lehet-e egyáltalán jövője a — megyénkben oly nagy hagyományokkal rendelkező — állattenyésztési ágaza- nak. Feltétlenül igennel kell válaszolni, de hogy ez a jövő fejlődést, előrelépést hozzon a juhtenyésztésben ahhoz a szakvezetőkön, és az értékesítő vállalatokon kívül a minisztérium segítsége is szükséges. Baranyi Pál „Hangolnak“ a szarvashibák Gémes Gábor A Gemencei Állami Erdő- és Vadgazdaság híres rezervátumaiban már hallatják hangjukat a szarvasbikák. A nászra készülő gímszarvasok közül most még csak a fiatalok türelmetlenkednek, az idősebb, tapasztaltabb bikák az erdők sűrejében pihennek, gyűjtik az erőt a párviadalra, a kiválasztott hárem őrzésére. Az igazi szarvasbőgés kezdetét szeptember első hetére várják. Az izgalmas esemény előkészületei megkezdődtek. A vadászházakban készítik a szállásokat a külföldiek számára. Az első vendégeket Karapancsára várják e hét végén, majd ezt követően egymást váltva érkeznek a svájci, a nyugatnémet, a spanyol vadászok. Legtöbbje állandó vendég a szarvasbőgés idején, az idén először érkezik spanyol vadász a Duna menti erdőkben. A nagy vadászati idény kilátásai általában jók: szépen fejlett agancsot viselnek a golyóérett bikák, s kijelölték már a lesállásokat is, ahonnan megfigyelhetik majd a szarvas bikák párviadalát.
