Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-26 / 196. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIV. évf. 196. szám 1969. augusztus 26, KEDD Ara: 90 fillér Az egészségügyi fejlesztés TYIPífirPi ^ terv: 700 millió forint nie gyei tervei eqészsé?ű?yi beruházás A közelmúltban készült el a megyei tanács vb egészségügyi osztályán az a kimutatás, amely a me­gye egészségügyi helyzeté­nek, ellátottságának más­fél évtizedét öleli fel, szemben állítva az 1960 óta eltelt évek tényszámait, az 1975-ig esedékes szándé­kokkal, törekvésekkel. Kitűnik az összeállításból egyebek közt, hogy a me­gye félmilliót meghaladó lélekszámú lakosságából a gyógykezeltek számára az 1960. évi 2360-nal szemben jövőre 3 ezernél több gyógyintézeti ágy áll ren­delkezésre, s a következő tervidőszak végére ez a szám meghaladja a 3 és fél ezret. Bár a 10 ezer la­kosra jutó ágyak számát tekintve, jócskán elmara­dunk a 76-ban rögzített or­szágos átlagtól, a fejleszté­si terv szerint a jelenlegi 48 helyett 1975-re már 62 gyógyintézeti ágy jut min­den 10 ezer Bács megyei­re. Részleteiben is érdekes szemügyre venni a megosz­lást, amely arra vall, hogy Kecskemét után a kiskun- halasi és a bajai kórházban tudják a legtöbb beteget elhelyezni. Az osztályokat tekintve pedig a férőhelyek sorrendje így alakul: bel­gyógyászat, sebészet, szülé­szet. A szakorvosi órák száma a legközelebbi hat év so­rán 1960-hoz képest meg­háromszorozódik és meg­közelíti majd a kétezret. Ami az egy orvosi álta­lános körzetre jutó lélek­számot illeti, Bács-Kiskun megye tényszáma csaknem azonos a megyék átlagával, ami igen jó aránynak mondható, tekintetbe véve azt, hogy megyénk az or­szágban a legnagyobb és tanyavilága is egyike a leg­kiterjedtebbeknek. Így a körzeti orvosok munkája is jóval több, mint más vidé­ken élő kollégáiké. A táv­lati fejlesztés viszont e te­kintetben is előnyös válto­zásokkal biztat. Szembetűnő a gyermek- orvosi körzetek számának növekedése: az 1960. évi hárommal szemben 1975-re 34 ilyen körzet lesz majd. Ugyanerre az esztendőre a szociális otthonok férőhe­lyeinek a száma eléri az 1558-at, ami éppen hatszáz­zal több, mint az 1960. évi tényszám. Említsük meg végezetül, hogy a negyedik ötéves tervidőszakban a megyei egészségügyi létesítmények beruházási költségei az elő­zetes számítások szerint több mint 700 millió fo­rintra rúgnak. Ekkora ösz- szeget szánnak az egészség- ügyi hálózat korszerűsíté­sére, fejlesztésére, lényegé­ben tehát a gyógykezelés körülményeinek, feltételei­nek hatékonyabbá tételére. Nem szabad azonban meg­feledkeznünk arról, hogy mindez egyelőre még csu­pán szándék, s előfordul­hat, hogy a meglehetősen hosszú úton, amelyet a ter­vek végigjárnak, imitt- amott „lefaragnak” majd ebből a tetemes summából. Az utolsó hét a tanév Megyénk egészségügyi szer­vei mindenesetre bíznak az illetékes hatóságok kedve­ző döntésében. J. T. Ötvennégy év óta nem hullott ennyi eső augusztusban Nem okozott károkat a rikar A hét vége meglehetősen hűvös, szeles, csapadékos időjárása alaposan elrontot­ta a kirándulóidöt, de sze­rencsére különösebb károkat veszik az új létesítményt ■ ff ff; A. most induló tanév nem hoz gyökeres változásokat az oktatásügyben. A feladat az iskolareformmal megkez­dett“ út folytatása, az okta­tás további javítása az ed­digi eredmények alapján. A megyei művelődésügyi osz­tály azonban igen körülte­kintően látott hozzá most is a tanév előkészítéséhez. A múlt héten értekezletet tartottak Soltvadkerten a pártbizottságok illetékes osztályvezetői* valamint a művelődésügy felügyeleté­vel megbízott járási és vá­rosi tanács vb elnökhelyet­tesek részvételével. Tegnap a megyei vezető szakfel­ügyelők részére tartott ér­tekezletet a művelődésügyi osztály Kecskeméten a me­gyei tanács nagytermében. A megjelenteket Kádasi László, a művelődésügyi osztály vezetője tájékoztatta a tanév feladatairól, majd helyettese, Tövis Ferenc elemezte az oktatás külön­féle területein az irányítás­ra váró teendőket. A beszá­molókat vita követte, ez­után a résztvevők szakok szerint csoportos megbeszé­lést tartottak. Mla — kedden — a kö­zépiskolai igazgatók részére rendez értekezletet a me­gyei tanács művelődésügyi osztálya. Ezen a héten va­lamennyi iskolában meg­tartják a tantestületi érte­kezleteket is. KISOSZ-qyűlés a nyugdíjról Tegnap Kecskeméten a városi tanács dísztermében gyűlést tartott a KISOSZ Bács-Kiskun megyei Szerve­zete. A tanácskozáson Gerle Imre, a KISOSZ országos elnöke ismertette azt a kor­mányrendeletet. amelynek értelmében a magán-kiske­reskedők részére is lehetővé válik, hogy nyugdíjat élvez­hessenek. A megye mintegy 150 kiskereskedője örömmel vette tudomásul a kormány intézkedését. Az új épület részlete. Üj színfolttal gazdagodott goznak, s még az idén át Kecskemét. A Nagykőrös fe- akarják adni rendeltetésé­lé vezető úton elkészült az nek. évek óta tartó rekonstrukci­ók keretében a Baromfiipari Országos Vállalat kecske­méti gyárának külsőleg is igen impozáns szociális épü­lete. Ebben kap helyet az 1200 személyes étterem, az orvosi rendelő, s itt vannak az öltözpk és a fürdők is. Az épület balszárnyában helyezték el az irodákat, ahová már átköltözött a gyár irányító apparátusa. A szociális helyiségeket foko­zatosan veszik birtokukba • dolgozók. A berendezések szerelése folyik. Az ünnepé­lyes átadásra előrelátható­lag szeptemberben kerül sor. A létesítményért dicsé­ret illeti a Bács megyei Ál­lami Építőipari Vállalat dol­gozóit, akik nemcsak ezt az épületet, hanem a kecske­méti gyár rekonstrukciójá­nak valamennyi üzemrészét az ütemnek megfelelően építették és adták át határ­időre. Az építők jelenleg már újabb üzemi épületen — a tojásfeldolgozón — dől­ném okozott. A Kecskeméti Agrometeorológiai Állomás szombaton 13,4. vasárnap 17, hétfőn hajnalban pedig 20,6 milliméteres csapadé­kot mért, amely 20,6 milli­méterrel haladta meg a sok évi átlagot. A feljegyzések­ből kitűnik, hogy Kecskemé­ten 1915 óta. augusztusban nem mértek ilyen nagy mennyiségű csapadékot. A nagy mennyiségű víz városainkban nem okozott forgalmi akadályokat, sőt az annyiszor előforduló posta- kábel-beázást sem idézte elő. A posta helyközi és távolsá­gi üzemének vezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy« néhány mellékállomás üzemzavarán kívül a megye felett elvonuló vihar nem okozott üzemzavart, sem a távbeszélő, sem pedig a táv­íróhálózatban. Ennél is ér­dekesebb a tűzoltóság jelen­tése: szombaton, vasárnap és hétfőn hajnalban, dacára a rendkívül sok elektromos ki­sülésnek. sehonnan sem je­leztek tüzet, s csupán Kis­kunfélegyházán vendégsze­replő cirkusz sátrából kel­lett kisebb vízmennyiséget kiszivattyúzni. Az áramszol­gáltatásban a megyében se­hol sem volt zavar. Szakszövetkezeti fejlesztés a szövetség pngrasijaban Hétfőn délelőtt Lajosmi- zsén elnökségi ülést tartott a Kecskemét—Kiskunfél­egyháza Környéki Tsz-ek és Szakszövetkezetek Te­rületi Szövetsége. Az ülé­sen meghívottként jelen volt dr. Csepregi István, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium munkaügyi és szociálpoli­tikai főosztályának veze­tője, valamint két munka­társa. Sikár József szövet­ségi elnökhelyettes előter­jesztése nyomán megtár­gyalták a szövetség szer­veinek eddigi munkáját és működésének továbbfej­lesztését. Ennek során ér­tékelték az elnökség, a bi­zottságok, s a különböző szakapparátusok tevékeny­ségét Második napirendi pont­ként a szakszövetkezetek alapszabálytervezetét vitat­ták meg, különös tekintet­tel a működésüket szabá­lyozó legutóbbi kormány- rendelet végrehajtására vo­fii : : . £ m m ■ ♦:$2 ■ íj mBM * ; * * A mosdó-, illetve a fürdőhelyiségekben kulturált, higiénikus környezet fogadja az üzem dolgozóit. (Kovács János felvételei.) natkozóan. Ennek előter­jesztője Kovács László titkárhelyettes volt. Meg­határozták az új alapsza­bály elkészítésének mód­jait, a már kiadott minta alapján. Megállapodtak ab­ban is, hogy év végéig va­lamennyi szakszövetkezet­ben kidolgozzák az új ügy­rendet és munkarendet. Mindezek azt a célt szol­gálják, hogy a szakszövet­kezetek gazdaságossá te­gyék közös tevékenységü­ket, annál is inkább, mi­vel a gazdálkodási veszte­ségek kiegyenlítésére szol­gáló anyagi eszközök — a nagyüzemi felár, a tag­ság vagyoni hozzájárulása — a jövőben ilyen célra nem, vagy csak korlátozott mértékben állnak rendel­kezésre. A közös beszer­zés és értékesítés megszer­vezésével, a gépi és egyéb szolgáltatásokkal a szövet­kezeteknek lehetővé kell tenni, hogy a gazdák meg­találják számításukat; ne igyekezzenek mindenáron szabadulni a földtől; a kö­zös terület csak oly mér­tékben növekedjen, ami­lyent annak gazdaságos fejlesztése megkíván és el­bír. Természetesen az is szükséges, hogy a szakszö­vetkezeti gazdák hiányta­lanul teljesítsék az alap­szabályban előírt, s a köz­gyűlésen általuk is szen­tesített kötelezettségeiket. Ezenkívül több olyan in­tézkedés meghozatalára is szükség van, amely meg­nyitja az utat a közös te­vékenységnek a tsz-ekével egyenrangú fejlesztése előtt. Az elnökségi ülésen Bar­ries Ivánt, a szövetség ter­melésfejlesztési és közgaz­dasági munkacsoportjának vezetőjét a Mezőgazdaság kiváló dolgozója érdem­éremmel tüntették ki. A résztvevők ezután elláto­gattak a helybeli Kossuth Szakszövetkezetbe, ahol a közös .gazdálkodás lehető­ségeit tanulmányozták.

Next

/
Thumbnails
Contents