Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-26 / 196. szám

Z. oMal 1969. ausrusítus 36, kedd Hazaérkezett Remániábél a magyar párt- és kormáiykSMittség Vasárnap délelőtt hazaér­kezett az a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Tímár Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága ■tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésé­vel részt vett a Románia felszabadulásának 25. évfor­dulója alkalmából Buka­restben rendezett ünnepsé­geken. A Ferihegyi repülő­téren a delegációt Gyenes András, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője, dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter és Erdélyi Károly külügyminiszter-he­lyettes fogadta. A fogadás­nál jelen volt Dumitru Tur- cus, budapesti román nagy­követ is. „Áz ©HenforradaSmi teljes vereséget szenvedtek A Rudé Právó írja: A hét végén Prágában nyugalom volt. A főváros rendes nyári arculatát vet­te fel. Sok prágai vikendre ment, és az utcákon, tere­ken, amelyek a provoká­ciók színhelyei voltak, már csak a megrepedt és le­ragasztott üvegek, a be- deszkázott kirakatok emlé­keztetnek a történtekre. Hétfőn hajnalban kivé­geztek Irakban újabb 15 személyt azzal a váddal, hogy Izrael, az Egyesült Államok és Irán javára kémkedtek. Az újabb bagdadi íté- letvégrehaj fásokkal ötven­egyre emelkedett az idén Irakban kivégzett kémek száma. A most kivégzettek kö­zül tízet Bagdad központi börtönében akasztottak rami-baszmai katonai köz­pontban hajtották végre a golyóáltali halálos ítéle­tet. Hírügynökségi jelentések szerint a most kivégzett 15 személy közül kettő ke­resztény, kettő zsidó és tizenegy muzulmán. Mint a UPI megjegyzi, a va­sárnap este közzétett ne­vekből ítélve ez a cso­port nem tartalmazza azt a tizenkét főt, akit a múlt fel, ötön pedig — egy rend- héten vettek őrizetbe kém­őrt és négy katonát — a] kedés vádjával. titles tüntetések A belfasti rádió felhívá­sára vasárnap mintegy 2000 ember gyűlt össze a város katolikus negyedében, hogy csendes tüntetéssel követel­je a zavargások során letar­tóztatott személyek haladék­talan szabadon bocsátását. A rendőrség távol tartotta magát a tüntetőktől, inci­densekre nem került , sor. Londonban vasárnap mintegy 600 főnyi tömeg ro_ konszenv tüntetésen köve­telte Észak-lrország katoli­kus kisebbsége részére az egyenlő polgárjogok biztosí­tását. A Hyde-parktól indu­ló menet vezetői Wilson mi­niszterelnök Dowing-street 10. szám alatt levő hivata­lában petíciót nyújtottak be: ebben a bebörtönözöttek szabadon bocsátását, s a kü­lönleges rendőrosztagok fel­oszlatását követelik. Az „Ír Szent Johanna”, aki az Egyesült Államokban tett kőrútján egymillió dol­lárt szeretne összegyűjteni a polgárháború katolikus károsultjainak megsegítésé­re, vasárnap elmondott be­szédében határozott intéz­kedéseket követelt Wilson brit miniszterelnök részéről egyebek között a rendőrség kizárólag protestánsokból álló tartalék rohamosztagai, nak lefegyverzését, az észak­ír parlamenti képviselőkből álló kormány feloszlatását. Elmondotta, hogy az ulsteri kormány nyílt háborút akar provokálni az ország protes­táns és katolikus lakossága között. „Mi soha sem akar­tunk háborút: a kormány volt az, amely háborús hely­zetbe kényszerített minket”. Devlin kisasszony megis­mételte azt az elképzelést, hogy Észak-írország hat, és az ír Köztársaság 26 megyé­jéből alakítsanak ,,32 me­gyéből álló köztársaságot”. Kijelentette, hogy ameny- nyiben módja nyílik rá, fel­tétlenül találkozik Nixon el­nökkel. SPO-peiitikiisok moszkvai látogatása Mint a Reuter jelenti Jeruzsálemből, amikor is­meretessé váltak a halálos ítéletek, Izrael az utolsó pillanatban felhívással for­dult több kormányhoz, kér­ve akadályozzák meg az először vasárnap estére, majd hétfő reggelre kitű­zött kivégzéseket. Izraeli kormánykörökben nem ne­vezik meg azokat az or­szágokat, amelyekhez Abba Eban az ügyben üzenettel fordult. Az AFP úgy vélekedik, hogy az AI Akhsza mecset­ben a múlt héten történt tűzeset után elkerülhetet­lenül fokozódni fog az Iz- rael-ellenes kampány az arab országokban. E kam­pány első jeleként értéke­li a francia hírügynökség az iraki kivégzéseket. A kivégzéseken kívül Irakban vasárnap más in­tézkedéseket is bejelentet­tek azokkal szemben aki­ket az állam biztonságát sértő tevékenységgel vá­dolnak. Közölték, hogy elkobozzák kilencven ka­tona, rendőr, jogász és ke­reskedő vagyonát. Egy újabb elnöki rendelet pe­dig nyugállományba helye­zett hat rendőrtisztet. Polgár Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: A múlt héten Moszkvá­ban járt nyugatnémet szo­ciáldemokrata delegáció ve­zetője és tagjai: Helmut Schmidt, a párt helyettes elnöke. valamint Alex Moe-ller és Egon Franke képviselők, hétfőn sajtóér­tekezleten számoltak be a Szovjetunióban folytatott megbeszéléseikről. Schmidt hangoztatta, hogy a nagy nemzetközi kérdé­sekben a szovjet álláspont változatlan, a Szovjetunió kész javítani viszonyát az NSZK-val, elvi álláspontjá­nak fenntartása mellett. Schmidt idézte Gromiko szovjet külügyminisztert, aki azt mondotta nekik: Az alagutat, amely össze­kötheti a két országot, mindkét oldalról építeni kell. A megbeszélések legfon­tosabb eredményének a de­Izraeli légitámadás AMMAN (Reuter) Izraeli vadászbombázók hétfőn hajnalban két beve­tésben bombáztak polgári objektumokat Ammantól mintegy harminc kilométer­nyire északnyugatra a Jor­dán völgyének északi részén. Jordániái katonai szóvivők szerint a légelhárítás felvet­te a harcot a betolakodó re­pülőgépekkel. Ez volt az első izraeli tá­madás Jordánia ellen az A1 Akhsza mecset felgyújtása óta. Ezt megelőzően augusz­tus 13-án bombáztak Jordá­niái területeket izraeli re­pülőgépek. legáció azt tartja, hogy a szovjet vezetők óhajtják a politikai tárgyalásokat az NSZK-val. Mint Alex Moeller mon­dotta, gazdasági kérdések­ben a Szovjetunió részéről készség mutatkozik a kap­csolatok javítására. A szovjet kormány nemcsak az árucsereforgalom növe­lését kívánja, hanem azt is, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat az 1963-ban lejárt kereskedelmi egyez­mény megújításáról. A szovjet kormány kész egy közös szovjet—nyugatné­met gazdasági technológiai bizottság felállítására is, és hajlandó megvizsgálni amerikai—japán „biztonsági harmadik országokban tör- szerződés” felülvizsgálásáról. Új védelmi terv Japánnak A japán külügyminiszté­rium politikai tervezési bi­zottsága dokumentumot dol­gozott ki az ország jövőbe­ni, hosszútávra szóló védel­mi politikájáról. A hatal­mon levő liberális demokra­ta párt vezetőihez eljutta­tott dokumentum „irreális­nak” minősíti a Szocialista Párt és a Szocialista De­mokrata Párt álláspontját az ténő közös befektetések problémáját. Ä Szovjet­unió törekszik a kulturális viszony megjavítására, sőt esetleg egy kultúregyez­mény megkötésére is. hangoztatta Moeller. Ugyanakkor sürgeti, hogy a szerződés keretein belül a japán hadsereg fokozatosan vegye át a védelmi felada­tokat a Japán területén álló Általában úgy ítélik meg, hogy az ellenforra­dalmi f^-ők teljes veresé­get szenvedtek. Mindinkább bebizonyítható, hogy az égész provokáció előkészí­tett és szervezett volt, nemcsak az országon be­lüli reakciós elemek vettek részt benne, hanem — és ez figyelemre méltó — nagyszámú külföldi is te­vékenykedett, A kezdeményezők, és szervezők arra számítot­tak, hogy jelszavaikkal hatni tudnak majd a prá­gai üzemek dolgozóira. Ez azonban nem sikerült. A prágai munkások elutasí­tották a kalandor akciók­ban való részvételt, sőt kiálltak a párt és a kor­mány politikája, intézke­dései mellett. Az ellenfor­radalom számára nagy akadályt jelentett — és ez volt vereségük egyik oka — a Belügyminisztérium, a népi milícia, és a had­sereg alakulatainak együtt­működése és összehangolt­sága. Egyes helyeken a provokátorok maguk olda­lára akarták állítani a fia­tal katonákat, de ez a ter­vük sem sikerült. Csak a fiatalok egy részét tudták felhasználni. Az ellenfor­radalmi csoportok fő^ ere­jét deklasszált, bűnöző elemek alkották nagy­számban Prágán kívüli naplopók és visszaeső bű­nözők. A Rudé Právó ezután le­írja a Karlovy Vary mel­letti Novy Rolyban letar­tóztatott csoport ügyét, akik fel akarták izgatni a polgárokat, majd ilyen hangulatban meg akarták támadni a járási rendőr­ség épületét. E csoport vegyszerekkel is fel volt szerelve, és nagy robbanó­erőt képviselő anyagokkal. 35 kilogramm robbanó­anyag és robbantógyutacs, valamint pisztolyok voltak náluk." Egy másik négyta­gú csoportot is őrizetbe vettek. Ennek egész fegy­verraktára volt: többek kö­zött pisztolyok és különféle lőszerek. A Rudé Právó egy szülő panaszával kapcsolatban, akinek fiát őrizetbe vet­ték megállapítja: a letar­tóztatottak tevékeny rész­vevői voltak a provokáci­óknak. Azt a tényt, hogy a karhatalmi erők a nor­máknak megfelelően léptek fel — írja a lap, válaszol­va a rendfenntartó erők állítólagos brutalitásáról elterjedt hírekre — bizo­nyítja, hogy soraikban sok­kal több a sebesült, mint a provokátorok körében. Államosítások Peruban LIMA (ADN) Egy Limában nyilvános-* ságra hozott rendelettel a perui kormány államosítot­ta az amerikai tulajdonban levő International Petrole­um Company (IPC) újabb berendezéseit. Az intézkedés raktárakat, épületeket érint, összesen 54 millió dollár ér­tékben. Tavaly a perui ható. ságok már állami tulajdon­ba vették az IPC perui olaj. mezőit és olajfinomítóját. Az AGERPRES közleménye — másozó amerikai csapatok­tól. Bizottság is, biráság is foglalkozik a mecsettűzzel A jeruzsálemi A1 Akhsza mecsetben augusztus 21-én történt tűzeset kivizsgálásá­ra alakult öttagú bizottság­ban van két neves arab sze. mélyiség is: Mussza Kteili názáreti polgármester és Muhammed Nimr el Nvari názáreti körzeti bíró. A bi- zottág elnöke Joe Susmann, az izraeli legfelsőbb bíróság tagja. , , Rohen ügyében a bírósá­gi tárgyalás rövidesen meg­kezdődik. Az ausztráliai fia­talembert maximális bizton­sági intézkedések közepette őrzik. A UPI vezető politi­kai körökre hivatkozva utal arra. hogy az intézkedések az Eichmann-per idején tett óvatossági rendszabályokra emlékeztetnek. A tárgyalás egyébként nyilvános lesz. Abba Eban izraeli külügy­miniszter vasárnap sajtóér­tekezleten közölte, lehetősé­get adnak az arab országok képviselőinek, hogy — amennyiben erre igényt tar­tanak — részt vehessenek a BUKAREST A szudáni kormány augusztus 20-án közölte, hogy megszakítja diplomá­ciai kapcsolatait a Román Szocialista Köztársasággal, amiért az izraeli diplomá­ciai képviseletét nagyköveti szintre emelte. Augusztus 18-án az iraki kormány kö­zölte, hogy ideiglenes ügyvi. vőjét visszahívja Bukarest­ből a román-izraeli diplo­máciai kapcsolatok nagykö­veti szintre történt emelése miatt. Augusztus 23-án az EAK külügyminisztériuma közölte, hogy Egyiptom bu­karesti nagykövetét vissza­hívják, ugyancsak a román­izraeli diplomáciai kapcso­latok nagyköveti szintre tör­tént emelése miatt. A három arab ország lé­pésével kapcsolatban az AGERPRES hírügynökséget felhatalmazták a követke­zők közlésére: „A diplomá­ciai képviseletek szintjének emelése a nemzetközi kap­csolatokban szokásos lépést jelent és az államok szuve­rén előjogaihoz tartozik. Az említett kormányok dönté­seinek következményeiért a felelősséget teljes mérték­ben azok viselik. A román kormány fenntartja magá­nak a jogot, hogy az emlí­tett kormányok jövőbeli lé­péseitől függően megfelelő intézkedéseket tegyen.” Szíria vasárnap megszakí. tóttá diplomáciai kapcsola­tait Romániával — közölte a MENA hírügynökség. A döntést vasárnap este közöl­ték a román nagykövettel. Szíria lépésére az adott okot hogy Románia nagyköveti szintre emelte diplomáciai kapcsolatait Izraellel. Megélénkült harci tevékenység A dél-vietnami fővárostól északnyugatra vasárnap megélénkült a harci tevé­kenység. Az amerikai főpa­rancsnokság közleménye szerint vasárnap estétől hét­fő hajnalig a partizánok 23 esetben intéztek rakéta-, il­letve tüzérségi támadást különböző dél-vietnami és amerikai katonai célpontok ellen. A főparancsnokság közleménye a támadások kö. zül kilencet „jelentősnek” minősít. A New York Times hétfői számának egyik cikke Nixon elnöknek azt a bejelentését kommentálja, hogy egyelőre elhalasztja a döntést a Dél­Vietnamban harcoló ameri­kai csapatok létszámcsök­kentésével kapcsolatban. A lap megállapítja, hogy a döntés elhalasztása, vala­mint az a közlemény, hogy Thieu elnök katonai szemé­lyiséget nevezett ki a meg­üresedett miniszterelnöki posztra, nem járul hozzá a békés rendezés közelebbho- zásához. A cikkíró hangsú­lyozza az új miniszterelnök. Tran Thiem Khiem tábor­nok „kiváló képességeit” hozzáteszi azonban, hogy ki­nevezésével már háromra nőtt az állam legfelső veze­tésében részt vevő katonai személyek száma. Az amerikai külpolitika Moszkvából nézve '-tárgyalásokon. A Za Rubezsom emlékeztet Nixonnak a köztársaság párt elnök jelölő kongresszusán ta­valy augusztusban elhangzott beszédére, amelyben az Egye­sült Államok akkor még jö­vendő elnöke hangsúlyozta, hogy a „párviadal korszaka” után beköszöntött a „tárgyalá­sok korszakának ideje”, mivel „a szuper világhatalmak szá­mára nincs más elfogadható alternatíva, csakis a békés tárgyalások”. Szovjet részről rámutatnak arra, hogy a vá­lasztók előtt tett ünnepélyes fogadalom óta több mint 12 hónap telt el, s jóllehet az ígéretet nyilvánosan nem von­ták vissza, Washington politi­kája a fegyverkezési hajsza erőltetése irányában tolódik el. Moszkvában felettébb nega­tívan ítélik meg az agresszív NATO katonai tömb megerősí­tésére és fejlesztésére irányuló amerikai törekvést, amelyet Nixon, elnöki minőségben tett első külföldi útja látványosan demonstrált. Washingtont és Bonnt együttesen marasztalják el a szovjet külpolitikai hely­zetelemzők amiért igyekeznek megakadályozni az európai kollektív biztonság eszméjének érvényre jutását, konkrétab­ban: annak a javaslatnak el­fogadását. amelyet Helsinki tett az egyetemes európai ta­nácskozás összehívására. Az Egyesült Államok jelenlegi ve­zetői — húzzák alá a szovjet fővárosban — elődeiktől nem csupán örökölték, hanem ak­tivizálták is a kelet-európai hírhedt „hídépítési” politikát, amelynek egyetlen célja van: nehézségeket, bonyodalmakat támasztani a szocialista közös­ségen belül. Miután az amerikai küldött tölti be a szovjet leszerelési javaslatok fő ellenlábasának szerepét, moszkvai vélemény szerint, Washington hibájából topognak egy helyen a genfi tárgyalások. A felelősség nagy része terheli az Egyesült Ál­lamokat a közel-keleti feszült­ségért, minthogy Washington támogatja az izraeli agresszo- rokat. A szovjet szemleírők külö­nös gonddal elemzik az Egye­sült Államok ázsiai politiká­jának meghirdetett „gyökeres megváltozását”, „új horizont­jait”. Mindenekelőtt arra vilá­gítanak rá, hogy amíg az Egyesült Államok nem szün­teti be a vietnami néo ellen folyó intervencióját, addig könnyelműség bárki részéről az amerikai agresszív irányvo­nal megtörtént felülvizsgálatá­ról beszélni. ...

Next

/
Thumbnails
Contents