Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-24 / 195. szám
1969. augusztus 24, vasamat 5. oldal Nekitüzesedett kiskunok Aki járt arra, tudja, milyen karakteres épület a kunszentmiklósi tanácsháza. Méretarányai, külső és belső formáinak majdhogynem klasszikus egyszerűsége — nyugalmat árasztanak. A vb- elnöki szoba is ilyen hangú, latú. Tágas, magas, csaknem eltörpül benne a berendezések „központja” — az íróasztal. Ezért tűnik úgy. hogy teljes csend vesz körül bennünket Bánhidi István vb- elnökkel. miközben 13 év fordulatait idézgetjük. Pedig tőlünk oldaltabb —. a nemrég érkezett kis bizottság — egyik helyi üzem vezetői, K. Tóth Ferenc községi párttitkárral — tárgyal. De olyan „messzire” vannak tőlünk a nagy helyiségben... Hogy miért 13 évre emlé- kezgetünk? Mert azóta vb- elnök itt Bánhidi István. S papírok, „dokumentumok” nélkül vallatjuk a múltat, amely ugyan egy karnyújtásnyira van még a nagy időben, de mégis milyen távoli már. Abból is érződik ez, hogy az 1957-es meg az utána közvetlenül sorakozó esztendőkről már „erősebben” kell gondolkodni. De éppen azért nem veszünk elő semmiféle iratot, hogy a leglényege jusson eszébe a község egyik vezetőjének, ami akkor a felelős embereket foglalkoztatta. Csendes lassúsággal gyűlnek a „konkrétumok”. Az ezüstödő hajú elvtárs kicsit félrehajtja fejét, szemüvege mögött nyugalmas tekintet kíséri a szavakat. Akkor sima ríxtii feőr... — Ha hasonlítani lehet azokat az éveket, gondokat a maiakhoz: az sima víztükör volt a mai hullámos, mondhatnám — forrásban levő felszínhez képest. Mikor idejöttem.». Két ár- tézi kút volt csak... A község feléből még hiányzott a villany ... Volt vagy 8 kilométernyi téglajárda és — 100 méter út. amit cementlap fedett... Egy kis túlzással: 100 éves volt az elmaradottság is más. hasonló nagyságú helységgel összevetve... Aztán 1957 végére elkészült a törpe vízmű, s vele 3 kilométernyi vezeték... Majd ugyancsak 3 kilométerrel hosszabbodott a villanyhálózat, s 1958—59-ben öt kilométernyi aszfaltjárda épült. — Milyen volt a község Ipara ? Nem érkezik rögtön válaszolni a vb-elnök, mert kendős menyecske érkezik. Szeretnék megjavítani az istállót, de attól függ. milyen tartósan, hogy kisajátítják-e azt a területet vagy sem? Egy kis kérdezősködés; kiderül, hogy az asszonyka a másik irodában már megtekintette a térképet, s azon pirossal van bekeretezve az a tömb ... — Hát akkor tudja, asszonyom ... Sokat ne áldozzanak már arra a tetőre... Az ügyfél most már teljesen megbizonyosodott. Köszöni a felvilágosítást, elmegy. Mi pedig az iparnál hagy. tűk abba. — Volt a háziipari szövetkezet, meg a malom ... és a ktsz ... — Foglalkoztatottság? — Ö. akkor ez még nem volt probléma ... Zömmel egyéni parasztgazdaságok működtek, az asszonyok is odahaza dolgoztak... A nagy fejlesztés itt is megváltoztatta a világot. A folyamat ismerős. A kunszentmiklósi tény, hogy az 1960-as népszámlálás szerint még 8300 lélekszámú község a múlt év, tehát 1968 elején 7500 lakost számlált. Sokan elköltöztek. Sokan elhagyták a földművelést, s az iparhoz pártoltak. Pestre, s máshová. 1965—66-ban volt legnagyobb a mozgás: 1200-an jártak el a községből ... Az új téeszek még nemigen vonzottak egzisztenciális biztonsággal. Pedig mind többen fáradtak bele a mindennapos utazgatásba, de ha munkaalkalmat kerestek a tanácsnál, ott csak azt tudták ajánlani: Menjen el a tsz-be... „De én már az iparban akarok maradni” — hallatszott egyre többször a válasz. Majd, hogy a szövetkezetek is gépesítettek, olyan nagy munkaerőgondokkal nem küszködtek... Ipar kellett, ipar!... Ezt a helyiek, járásiak mellett a megyei párt- és tanácsszerveknél is belátták, s rajta voltak hogy ipartelepítéssel állítsák meg az elvándorlást, illetve hódítsák vissza a kun község új életformákat alakító népességét. ... ma minden forr Megindult az iparfejlesztés. Olyan elánnal, hogy ... csak győzzék májú munkás, sereggel ezek a tűzbejött — pár évtizede még pusztai nyugalommal szemlélődének, lassan mozdulónak jellemzett kiskunok... Tejüzem, vastömegcikkipari vállalat indította a sort, miközben megyeiek, helyiek ügyesen tapogatóztak a fővárosban, s az ottani ipar vidékre telepítésének „szelét” élelmesen fogták bele a kunszentmiklósi iparfejlesztés vitorlájába... Ma már? A VÁV 160 embert foglalkoztat; de 1975-re 3—400-ra futtatja fel a létszámot Csarnokot, raktárakat épített, most a szociális létesítményeken a sor. Már törzsgárdája van az üzemnek ... A Csepel Autó részlege 120 munkással dolgozik jelenleg, de 75-re nemcsak új csarnokot, szociális épületeket akar. hanem 4—500 dolgozót is ... Akkor a Hazai Fésűsfonó, a kalocsai sütőüzem ... A TEMAFORG (1975-re itt is 3—400 — elsősorban munkásnőigény.) Az ipar visszahívja a szülőföld fiait, lányait. Eddig is mindenekelőtt az eljárók — férfiak, nők vegyesen — találtak hónapról hónapra stabilabb egzisztenciára az új ■üzemekben. A visszavándor. lás — folyik. Ez év elején már 7750-re ..erősödött fel” a lakosok száma, s már csak 600-an járnak el; — egyhar. madrészben nők, akiknek foglalkoztatása az említett 1975-ös esztendővel teljesen megoldódik... — De hát ez mind nagyon biztató ... Az. hogy 1957 gondjai még sima vízfelszínt jelentettek azzal összevetve, ami ma forr — talán nem is úgy határozható meg hitelesebben, hogy a „községi vezetés gondjai”. Csak any- nyiban áll ez. ahogy a növő, izmosodó embernek kicsi, szűk már a régi ruha. Nem üres szólam Kunszent- miklóson sem. hogy az úgynevezett gondok: növekedésük nehézségei... Az ipar jelenléte, ráadásul ilyen tempójú felfutása az élet minden területén feszíti az eddigi kereteket. Kell! Kell! Gáz kell — nem is egy üzemnek... Több ivóvíz kell — az egész községnek. Kereskedelem? 1960 óta megnégyszereződött a forintforgalom. de — mindössze egy húsbolt, zöldséges üzlet és gázcseretelep a gyarapodás; áruház kell... Elégtelen a szolgáltatás... A kultúrház? Jóformán egyetlen nagy terem. Hol lehet ott korszerű népművelést megvalósítani... Lakás ? Nos, tessék elgondolkozni: két éve még 100 igénylő volt — ma 350. Pedig építkeznek ám, és hogyan? 4 éve 35—40 ház épült; 2 éve 55. s tavaly már 70—80! (Engedélyt kb. 130-an kértek, de hát az építőanyag ...) S akkor az ipari szakmunkás-utánpótlás. Az előbb szóltunk oda a párttitkárék. hoz, mennyi ipari tanulóval kezd most a VÁV? — Harminchattal.. i De tíz még hiányzik — felelték. A Csepel Autó harminccal ... S mindenhova munkás kellene. Az imént egy férfi dugta be fejét az ajtón: mikor ér rá a vb-elnök? — A Csepel Autótól van az elvtárs — intett felé Bán. hídi István —; ő is munkaerőügyben kérés... Egy év múlva — ugyancsak az alkotmány ünnepére — utána nézünk: a cikkben érintett tennivalók közül — hiszen ezekre szoktuk mondani, „gondjaink” — mi valósul meg „Időarányosan”. Biztosra vesszük, hogy az élet kellemesen tetézi reményeinket T. I. Óbudai pillanatkép Épülő lakóház vázszerkezetének betonvaserdőie a Flórián téren. TRAKTOROSOK, glória nélkül A falu szocialista át- ü alakításának élharcosai, j§ sőt hősei — traktorosok. m ról szólva így hittük két g évtizeddel ezelőtt, s = — ha nem is hangoztat- g tűk olyan hévvel, mint g kezdetben — így hittük M egészen a legutóbbi éve. g kig. S nem is igazság g nélkül; legfeljebb a gló- g riát láttuk vasárnapias- g ra kiglancoltnak, s nem = pedig áthevült, poros- g piszkos olajtól csöpögő = vasból kalapáltnak, §g vagy a fagy ékköveitől = díszítettnek, jutalmul a g napi 15 órás gyomorrá- = zásért. Ma már ez is tu. g dott, s a mérleg túlsó g serpenyőjébe ezért, bűz- f§ gón rakosgatjuk — hi- g vatkozásként? — az g anyagi és erkölcsi elis- g mérés mutatós súlyait, g De mindezekkel együtt g hol a helye a traktoros- H nak a tsz-gazdák sorai g között? — erre keres- = tünk választ a mélykúti g Béke Tsz-ben. = I IVarga Istvánt, a fiatal elnökhelyettest. ha nem tudnám róla, hogy agráregyetemet végzett, s már jó félévtizedes szakmai gyakorlat van a háta mögött csak traktorosnak tudnám elképzelni. Különösen amikor kérdésem elhangzása után felélénkülve sorolja: — A 4800 holdas összterülethez 40 erőgépünk van. Ez elegendő. A tsz-ben van 70 olyan ember, aki traktorve- zetei képesítéssel rendelkezik. De csak annyi traktorost foglalkoztatunk, ahány gép van. A gépért mindenki egyénileg felelős. — Tavaly elmaradtak az őszi szántásban, lassan ment a munka. Év elején, amikor átjöttem ebbe a gazdaságba, törtem a fejem mit lehetne tenni. Amikor már volt valamelyes, de még korántsem kész elképzelésem, összehívtam a brigádgyűlést. Gyerünk, ki vele. beszéljük meg a problémákat, s ha lehet, javítsunk az „osszjátékon”. A vezetés követelése röviden: jobb minőség, feszesebb normatartás. Jól van, de ezt anyagiakban is ellensúlyozni kell. Így aztán a traktorosok átlagkeresete az idén legalább tíz százalékkal magasabb, mint a község másik két tsz-ében, de nyugodt lelkiismerettel állítom, hogy az általuk végzett munka 20 százalékkal értékesebb. Ügy dolgoznak, mint az óramű, indulás és megállás csak a vezetés vezényszavára történik, — Kiderült, korántsem a teljesítménybér automatikus emelése vezet eredményre. Inkább a minőségi követelmények felől közelítettünk. Például az aratási szezonban egy kombájnvezető részére havi ötezret állapítottunk meg. De ez csak akkor jár a kombájnosnak, ha mögötte öt centinél alacsonyabb tarló és 2 százaléknál kevesebb szemveszteség marad. Az utóbbi követelmény elmaradásánál levonást helyeztünk kilátásba: egy százaléknyi veszteségnövekedés után a bér öt százalékának megvonását. De minderre nem került sor ... Olyan szépen arattak, mint még soha. Kisebb géprongálódás is csak az utolsó két napban fordult elő. Merem állítani. Jia nincs ez az QSfc. tönzés, húsz vagonnal kevesebbet takarítottunk volna be a gabonából. I_2j Nyári tikkadtság. négy-öt kilométerre a műúttól, a tarló mentén a fiatal akácok poros levelekkel integetnek, s a porfelhőből kibontakozni látszik az egymás mögött szántó négy traktor ... Túlságosan szokványos kép? Akkor mit szóljon az, aki naponta hajnaltól napestig ül a vezetőfülkében? Vagy erre azt válaszolhatjuk: kibírják nyaranta azt a pár hónapos munkacsúcsot? — Mindig munkacsúcs van — válaszol szinte hangos gondolatainkra a koránk gyűlt négy traktoros egyike. Szabó Ignác. — Ha itt végeztünk, a tsz ..bérbead” bennünket. Kereset szempontjából nem rossz, de fárasztó. Különösen nekem, mivel naponta húsz kilométert biciklizek oda- vissza. Tanyáin lakom ugyanis... Milyen a mostani munka? Tizennyolc éve traktoros;, de ennél nehezebb nem igen volt. Olyan a föld. mint a beton. Aztán akad felületesség is: tegnap bevitték az elkopott ekevasakat, s ma visszahozták — félig megélezve. Megérik a pénzüket ott a kovácsműhelyben. S most aztán cipelheti ő, vállon, tarisznyában. De mindezt nem azért mondja, hogy panaszkodjon. A télen is eltört két ujjperecé, amikor a motorral mókolt valamit. még orvosnál sem volt, vele. összeforrott magától. Mutatja is, hogy milyen jól tudja mozgatni. Sovány, cserzett arcú ember. homlokán a por alól is előtűnnek a ráncok. Most DT-je van, ez az ötödik fajta gép, amelyen dolgozik Hogy unalmas lenne a szántás? Ez nem igaz. Éber figyelem kell hozzá, meg aztán a talaj munka is vál tozatos. Bár ők azt mondják, hogy akinek a traktora után ekét akasztottak, az addig szántson vele, amíg van mit. Mert akkor nem telik feleslegesen az idő az eke naponkénti le- és felszerelésével 3. S mi a helyzet azzal a bizonyos kettős műszakkal? Mind a négyen élénken tiltakoznak. S ebben szerepe van annak a biztos tudatnak is, hogy váltás esetén a kereset csökken, noha erről nem beszélnek. De van más nyomós ok is. amiről Hermész Antal így beszél: — Egy-másfél óra kiesés váltás idején is előadódik, amíg én leszállók a gépről, s ráül a másik, s még üzemanyagot is vesz fel Aztán akad egy kis hiba a gépen, amitől még megy ugyan, de úgy van veie mindenki, hogy miért az ő keze alatt robbanjon le a masina. S aki felváltja, az is hasonlóképpen gondolkodik. Végül mégiscsak csütörtököt mond a gép, de akkor a hiba már komoly. S ha időben addig hozott is megtakarítást a kettős műszak, a kiesés biztosan „elviszi”. Meggyőző érvelés. A traktorosnak elsőrendű érdeke, hogy üzemképes legyen a .aáae., & npmräafc a földei mmií ken. hanem a közúton is. Ezzel még vannak problémák; az előírásokat mind szigorúbban követeli meg a rendőrség. Néhány uknak már „ugrott” a büntetés. 2—300 forint egy-egy alkalommal. Nem nagy eset, a nyugtát ilyenkor csatolják a bérelszámoláshoz, s az összeget megkapják — prémiumban. D© azért nem nyugodtak, a jogosítvány bevonását már a tsz sem kompenzálhatja. A gépek nagyobb hányada 8—10 éves, s bizony nem olyanok, mint új korukban. □J A magas bérezés sok mindent ellensúlyoz; az idén 4000 forint alatti kereset nem akadt. Azoknak is igazuk van, akik úgy tartják: ennyiért lehet követelni, normát is. minőséget is. S hogy anyagiasak lennének? Ez így túl általános, konkrét eset alapján kell ítélkeznünk. Van ilyen is: á bálázáskor például nem kezdték meg addig a munkát. amíg nem tudták, hogv holdanként 11 forint jár. De még ez sem ok a pálcatörésre; a beállítódást a korábbi kedvezőtlen élmények sugallták. S irigyelni lehet-e tőlük egy-egy kampány befejezésekor a kisüveg sörökkel „leöntött”, közösen elfogyasztott birkavacsorát? Meg az üdültetést Harkány- fürdőn. meg a háromnapos országjárást a tsz járművével? Mert vessünk egy pillantást újból az érem innenső felére: a tsz üzemi konyhát működtet, de. ennek áldásaiban a határban dolgozó traktorosok nem részesülhetnek, este lenne, mire rájuk találna az ebéd- szállító furgon. Ma már fülke van majd mindegyik gépen, az új traktorok üzembiztosabbak, nagyobb teljesítményre képesek — de a követelmények is növekednek. Nemcsak a szakértelem — a fegyelem iránt is. A Béke Tsz-ben csak az idén öt embernek kellett megválni a traktortól. Egyik az útmenti búzát tiporta le a fogassal, a másik tönkretette a gumiköpenyt, a harmadiknál elszíneződéssel járt a szondázás... S hasonlók. De van más is: két traktorost állómunkát végző géphez kellett helyezni — gyomorsüllyedéssel és kezdődő gyomorfekéllyel. Az egyik 26. a másik 33 éves. Hirdetésre az idén húsz traktoros jelentkezett. Tízet vettek fel. Utánpótlásból tehát nincs hiány. A gép a szakemberi biztonságot. az állandó munkalehetőséget és a magas jövedelmet jelenti. De jelenti egyúttal a lemondás, az áldozatok hosszú sorát, sőt az egészség kockáztatását is ... Hatvani Dániel
