Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-02 / 177. szám
Ismerkedés a hűtőszekrényekkel Egy évtizeddel ezelőtt még luxusnak számított hazánkban a háztartási hűtőszekrény. 1958-ban mindössze 400 darabot gyártott a magyar ipar, de még 1959-ben is csak 7100-at. Napjainkban viszont a hazai termelés már meghaladja az évi 100 000 darabot, s ez mind gazdára is talál. Világszerte — így hazánkban is — kétféle hűtőszekrcny-típus van forgalomban: kompresz- szoros és abszorpciós. A kompresszoros erősebben hűt, vételára drágább, viszont üzembentartása olcsóbb az abszorpciósénál, mert kevesebb áramot fogyaszt. A hűtőszekrényben lejátszódó folyamat alapelvét már évezredek óta ismeri az emberiség: ha gyorsan párolgó folyadékot csöppentünk a bőrünkre, hideget érzünk. Ez azért van, mert a párolgáshoz hő szükséges, amit a folyadék önmagától és a környézetétől von el; minél gyorsabb a párolgás* annál intenzívebb a hőelvonás is. A hűtőgépekben alkalmazott gyorsan párolgó folyadék (hűtőközeg) cseppfolyósított freon vagy ammónia szokott lenni. Kompresszoros hűtőgépnél a hűtőközeg egy kígyózó csőrendszert (elpárologtatót) tölt meg. amely abban a térben helyezkedik el, amelyet hűteni akarunk (hűtőtér). Egy villamos motorral hajtott kis szívó-nyomó szivattyú légritka teret létesít a folyadék fölött. E kisebb nyomású térben a hűtőfolyadék gyorsan párologni kezd, miközben a szivaty- tyú folyamatosan elszívja a keletkezett párákat is. A gyors párolgás okozta hőelvonás következtében a csőkígyó környezete lehűl. A kis szivattyú a hűtőtérből kiszívott párákat egy másik csőrendszerbe továbbítja: a sűrítőbe. Az összenyomott (komprimált) párák azonban erősen fölmelegednek, tehát le kell hűteni őket. ha azt akarjuk, hogy cseppfolyósodja- nak. Ezt a hűtőhatást a csővezetéket körülvevő levegő végzi el. Az abszorpciós hűtő- szekrényben villanymotor és kompresszor he- . lyett egy melegítő szerkezet van. Ez lehet gázláng, petrőle- umláng, vagy villanyárammal izzított fűtőtest. Köztudomású, hogy az ammóniagázt a víz mohón elnyeli (egy liter 200 C fokos víz 700 liter ammóniagázt képes elnyelni). Ha az am- móniás vizet — közismertebb nevén: szalmiákszeszt — melegítjük, az ammóniagáz „kiszökik” belőle, s azt egy csövön elvezethetjük a cseppfolyósító részbe, a kondenzátorba, ahol ismét folyékony halmazállapotot vesz fel. A cseppfolyós ammónia innen a párologtatóba kerül, ahol gyors párolgása révén lehűti a cső környezetét. Az elpárolgó ammóniát most ismét a vizet tartalmazó edény fölé vezetjük, ami- kőris a víz mohón elnyeli A kabátkát két színből, hosszanti irányban, vastag kötőtűvel, lazán kötjük. 1. SOR: A kezdő szem után, az első szem mögött először a másodikat kötjük le simán, egyelőre a tűn hagyjuk, majd az első szemet is simán lekötjük, s a kettőt egyszerre engedjülxle a tűről. 2. SOK: Itt ugyancsak a második szemet kötjük le, fordított kötéssel az első szem előtt, majd az első szem fordított lekötése után a kettőt egyszerre emeljük le a tűről. Arra ügyeljünk, hogy ha az •lso sor (a széli tute» Dem számítva!) párosán végződött, akkor a másodiknál páratlanul kezdünk, vagyis egy szemet lekötünk, s csak azután kezdjük a keresztezést. Így alakul ki az egyenletes, szövésre emlékeztető minta. A csíkozást egy-egy szin j oda-vissza kötésével érjük el. Mivel a keresztezett szemek az anyagot egy kissé összehúzzák, ajánlatos előbb húsz szemből mintadarabot készí- i teni, ennek segítségével a kéz- i dő szemek számát könnyen kiszámíthatjuk* j „ - „ • - n, n 1 (abszorbeálja) a gé#t. Ezután a folyamat kezdődhet előlrőL A hűtőszekrény csak álló helyzetben szállítható. Az abszorpciós változat igen kényes a beállításra, feltétlenül vízszintesen kell álnia a helyén. Gazdaságos működtetése érdekében, a hűtőszekrényt tartsuk távol a sugárzó hőtől (pl. ne helyezzük tűzhely közelébe). Védő földelés nélkül nem szabad üzembe helyezni a hűtőszekrényt. Téves felfogás, hogy az a hűtőgép működik jól, amelynek hűtőcsövén „szép kövér” jégréteg van. Ennek pontosan az ellenkezője az igaz. A vastag jégréteg ugyanis szigetelő hatású, gátolja a hideg leadását a hűtőtérnek. A hűtőcsövön levő jégréteget egy-két hetenként le kell olvasztani, oly módon, hogy a hálózati csatlakozót kikapcsolva kinyitjuk a jégszekrény ajtaját. A hűtőszekrény mélyhűtőrekesze jégkockák készítésére,. bizonyos élelmiszerek fagyasztására és mélyhűtött áruk tárolására szolgál. Ez a hűtőtér leghidegebb része, több fokkal a fagypont alatt. Itt viszonylag gyorsan lehűthető egy-egy élelmiszer, de a hűtőszekrény egyéb részeinek hűtési gyorsaságát sokan erősen túlbecsülik. A várható hűtőhatást az ún. „különbségfelezés” módszerével jól meg lehet közelíteni, s ezt az „arany- szabályt” fontos szem előtt tartani. Egy literes üvegben levő 18 C fokos folyadék például a 6 C fokos hűtőszekrényben az első óra folyamán a két hőmérsékleti érték közötti különbség felével fog lehűlni (6 fokkal). További egyórai lehűlés után ismét a különbség felével hűl le (3 fokkal). Tehát a folyadék a 6 C fokos hőmérsékletet csak mintegy négy-öt óra múlva éri el. Végezetül egy igen fontos tudnivaló: a hűtőszekrény csak meghosszabbítja az élelmiszerek eltarthatóságát, de nem küszöböli ki, nem szünteti meg azok romlandóságát. HÉTFŐ; Sóskaleves, tojás- fészek, pirított tarhonya, ko- vászos uborka, alma. KEDD: Karfiolleves, hagymássült, burgonyapüré, paprikasaláta, körte. SZERDA: Gulyásleves, dióspalacsinta, őszibarack. CSÜTÖRTÖK: Lebbencsleves, tojásospecsenye, rizs, paradicsomsaláta, sárgabarack. PÉNTEK: Burgonyaleves, parajfőzelék sült szalonna, sárgadinnye. SZOMBAT: Almaleves, töltött burgonya, kovászos uborka, őszibarack. VASÁRNAP: Húsleves, rántott csirke, petrezselymes burgonya, gyümölcssaláta, képviselőfánk. TÖLTÖTT BURGONYA. Vegyünk minden szeméire két nagy, sárga burgonyát, nyersen tisztítsuk le. A vastagabbik felét szúrjuk ki ügyesen, hogy egy nagyobb. üreg legyen. Készítsünk fé*: kiló da- rálthúsból 15 deka rizzsel, sóval, borssal, paprikával tölteléket, Ezeket vegyítsük jól Dísztárgyak a lakásban A lakás belső berende- csak vitrinben helyezhető ötvösművész által megforzéséhez nagymértékben el, hiszen anyagának egy- máit fémtárggyal, dohányhozzájárulnak a különbö- szerűsége szinte megköve- szelencével, tállal, gyer- ző iparművészeti alkotások teli, hogy állandóan az em- tyatartóvaL figurával, is. Ezek olyan ipari módon bér közelében legyen, rusz- vagy stilizált maszkkal, előállított tárgyak, amelyeknek művészi értékük van. Két csoportra oszthatók: használati eszközökre és dekoratív jellegű tárgyakra, vagy más néven „dísztárgyakra”. Anyagát tekintve mindkettő lehet: a) üveg, b) porcelán, c) kerámia, d) fém. a) Az yveg az egyik legrégebben alkalmazott használati eszköz. Ma már nem divat a csiszolt pohár, a sima felületen az anyag szépsége, színe érvényesül, egyszerűsége közelebb áll a bennünket körülvevő tárgyakhoz. A szép füstszínű, vagy mélyzöld üvegtál, különböző formájú váza igen dekoratív képet nyújt önmagában is. b) A porcelán mint használati eszköz étkészletek, teás-, kávéskészletek alakjában szolgálja az embert, figurális megfogalmazásban pedig polcok, vitrinek dísze lehet. c) A kerámia az ember környezetében, otthonában már hosszú évezredek óta szerepel és nálunk Magyarországon igen népszerű. Ez az iparművészeti ág inkább díszítő jelleggel kerül lakásunkba, vázák, tálak, edények, kaspók, plasztikák formájában falon, polcon vagy asztalokon elhelyezve. A kerámia tárgyak otthonunkat hangulatossá, közvetlenebbé teszik, formájukkal kiegészítve a korszerű környezetet. Nem előírás, hogy össze és töltsük meg vele a burgonyákat. Rakjuk lábasba szép sorba, öntsünk rá meleg sós vizet, s tegyük lassú tűzre főni, tegyünk a levébe kevés sőt, borsot és zöldpetrezselymet. Ha a töltelék már megfőtt, készítsünk egy kanál lisztből kevés zsirral rántást. Hideg vizet öntsünk a rántásba és azután az egészet öntsük a burgonyára. TOJÁSOS PECSENYE. (4 személyre 30 deka húst vegyünk). Jó sovány felsálpecsenyét apró falatokra vagdosva zsírba teszünk. Ha a leve elsült, annyi tojást ütünk rán, ahány személyre, tálalunk. Gyors kavarás után asztikusságával, vagy vidám melyeket megfelelő helyen színeivel jobb kedvre de- alkalmazunk, rítse tulajdonosát. Mindezekkel azonban d) Törekedjünk arra, mértékletesen kell bánni, hogy megbontsuk a sok ne halmozzunk, inkább le- egyforma anyagú dísztárgy gyen kevesebb, de művészi esetleges egyhangúságát, értékű, ezért tarkítsuk egy-egy Jámborné, Bnrfán JttáU Befőzzünk, ne főzzünk?. Mostanában sokszor hallja az ember, hogy nem érdemes befőzéssel kínlódni- ok a dolgozó asszonyoknak, hiszen konzerv formájában készen megkapják ugyanazt. Van ebben sok igazság, és nem is akarunk konkurrenciát teremteni a gyáraknak, de sokféle szempont szól még ma is a befőzés mellett Egyrészt: az ízlések különbözők. Például sokan nem szeretik a gyárakban készített, túlságosan édes gyümölcsízeket, dzsemeket. A savanyúságot is különbözőképpen szeretjük. Tehát az egyéni ízlés kielégítése jobban megoldható házilag. Bizonyos gyümölcsöknél — melyekből sok terem és olcsó — sok érv szól a takarékosság mellett is. Nem utolsósorban; mi lesz a polcon sorakozó üvegekkel? Hiszen ezek csak szaporodnak évről évre... Érdemes hát befőzni. Persze okosan és célszerűen. Hétről hétre talra adjuk. Rizst, vagy búrgonyát adunk mellé. HAGYMÁS SÜLT. Fél kiló szép sovány felsálpecsenyét szép szeletekre vágunk és kissé laposra verjük. Egy lábasba tojásnyi zsírt teszünk, s két nagy fej vöröshagymát. A húst megsózzuk, borsozzuk, s a hagymás zsírban rakjuk szép sorjába, majd lefödjük. Süléskor gyakran forgassuk meg. Ha időközben lesül zsírjára, 1—2 kanál meleg vizet kell ráönteni. Ha a hús megpuhult úgy kell megpirítani, hogy a zsírja szép rozsdabarna legyen. TOJASFÉSZEK. (Használjuk fel hozzá a levesben főtt húst.) A főtt húsból készített fasír- tot, meleg zsírba mártott levesmerő kanállal, zsírozott tepsibe rakjuk. Minden cso- mócskát vizes kézzel karikára formálunk olyan nagyra, hogy 1 tojást beleüthessünk. A tojások tetejét kicsit megsózzuk, a sütőbe tesszük addig, amíjr a tojások megsülnek. Körítéssel tálaljuk, levé- vel meglocsoljuk. egy keveset, s lehetőleg mindenből, amit szeret a család. Az elkövetkezőkben mi is rendszeresen jelentkezünk egy-egy befőzési recepttel. Ezzel kívánunk segíteni a kezdő és gyakorló háziasszonyoknak is. SÁRGABARACKÍZ. A megmosott barackot kimagozzuk és lemérjük. Minden kiló barackhoz 50 dkg cukrot számítunk. Zománcozott edénybe rakjuk és lecukrozzuk. Egy éjjelen át hűvös helyen állni hagyjuk. Másnap erős tűzön 15—20 perc alatt sűrűre főzzük, forrón, előre melegített üvegekbe rakjuk. A következő napon légmentesen lekötjük. KÖRTEBEFŐTT. A kis körtét egészben, a nagy körtét pedig negyedekbe vágva tesszük eL A körtét meghámozzuk, majd citromos vagy citromsavas vízbe tesszük. Ebben a vízben puhára főzzük és hideg vízben lehűtjük. Ezután leszűrjük és üvegekbe rakjuk, majd hideg cukorszörppel felöntjük (egy liter vízhez 35 dkg cukor) és erősen lekötözve 20 percig gőzöljük. SÁRGABARACKBEFŐTT. A nem túl érett, kemény barackot meghámozzuk, félbevágjuk és egy órán át 10 százalékos meszes vízben áztatjuk. Tiszta hideg vízben kétszer megmossuk, utána szitán lecsurgatjuk és üvegekbe rakjuk. Forró cukorsziruppal leöntjük és lezárjuk Papír- vagy ruhadarabokkal körülcsavarva melegvízben feltesszük főni. Forrástól számítva 20—25 nercig főzzük, majd a víAen hagyjuk kihűlni. (Cukorszirup: 80 dkg cukor, 70 c&g YÍ£ i gkg citromsav.)
