Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-02 / 177. szám

Ismerkedés a hűtőszekrényekkel Egy évtizeddel ezelőtt még luxusnak számított hazánkban a háztartási hű­tőszekrény. 1958-ban mind­össze 400 darabot gyártott a magyar ipar, de még 1959-ben is csak 7100-at. Napjainkban viszont a ha­zai termelés már megha­ladja az évi 100 000 dara­bot, s ez mind gazdára is talál. Világszerte — így ha­zánkban is — kétféle hűtőszekrcny-típus van forgalomban: kompresz- szoros és abszorpciós. A kompresszoros erőseb­ben hűt, vételára drágább, viszont üzembentartása ol­csóbb az abszorpciósénál, mert kevesebb áramot fo­gyaszt. A hűtőszekrényben le­játszódó folyamat alapel­vét már évezredek óta is­meri az emberiség: ha gyorsan párolgó folyadé­kot csöppentünk a bőrünk­re, hideget érzünk. Ez azért van, mert a párol­gáshoz hő szükséges, amit a folyadék önmagától és a környézetétől von el; mi­nél gyorsabb a párolgás* annál intenzívebb a hőel­vonás is. A hűtőgépekben alkalmazott gyorsan pá­rolgó folyadék (hűtőközeg) cseppfolyósított freon vagy ammónia szokott lenni. Kompresszoros hűtőgép­nél a hűtőközeg egy kígyó­zó csőrendszert (elpárolog­tatót) tölt meg. amely ab­ban a térben helyezkedik el, amelyet hűteni aka­runk (hűtőtér). Egy villa­mos motorral hajtott kis szívó-nyomó szivattyú lég­ritka teret létesít a folya­dék fölött. E kisebb nyo­mású térben a hűtőfolya­dék gyorsan párologni kezd, miközben a szivaty- tyú folyamatosan elszívja a keletkezett párákat is. A gyors párolgás okozta hő­elvonás következtében a csőkígyó környezete lehűl. A kis szivattyú a hűtőtér­ből kiszívott párákat egy másik csőrendszerbe to­vábbítja: a sűrítőbe. Az összenyomott (komprimált) párák azonban erősen föl­melegednek, tehát le kell hűteni őket. ha azt akar­juk, hogy cseppfolyósodja- nak. Ezt a hűtőhatást a csővezetéket körülvevő le­vegő végzi el. Az abszorpciós hűtő- szekrényben villanymo­tor és kompresszor he- . lyett egy melegítő szer­kezet van. Ez lehet gázláng, petrőle- umláng, vagy villanyáram­mal izzított fűtőtest. Köz­tudomású, hogy az ammó­niagázt a víz mohón elnye­li (egy liter 200 C fokos víz 700 liter ammóniagázt képes elnyelni). Ha az am- móniás vizet — közismer­tebb nevén: szalmiákszeszt — melegítjük, az ammó­niagáz „kiszökik” belőle, s azt egy csövön elvezethet­jük a cseppfolyósító rész­be, a kondenzátorba, ahol ismét folyékony halmazál­lapotot vesz fel. A csepp­folyós ammónia innen a párologtatóba kerül, ahol gyors párolgása révén le­hűti a cső környezetét. Az elpárolgó ammóniát most ismét a vizet tartalmazó edény fölé vezetjük, ami- kőris a víz mohón elnyeli A kabátkát két színből, hosszanti irányban, vastag kö­tőtűvel, lazán kötjük. 1. SOR: A kezdő szem után, az első szem mögött először a másodikat kötjük le simán, egyelőre a tűn hagyjuk, majd az első szemet is simán le­kötjük, s a kettőt egyszerre engedjülxle a tűről. 2. SOK: Itt ugyancsak a második szemet kötjük le, fordított kötéssel az első szem előtt, majd az első szem for­dított lekötése után a kettőt egyszerre emeljük le a tűről. Arra ügyeljünk, hogy ha az •lso sor (a széli tute» Dem számítva!) párosán végződött, akkor a másodiknál páratla­nul kezdünk, vagyis egy sze­met lekötünk, s csak azután kezdjük a keresztezést. Így alakul ki az egyenletes, szö­vésre emlékeztető minta. A csíkozást egy-egy szin j oda-vissza kötésével érjük el. Mivel a keresztezett szemek az anyagot egy kissé össze­húzzák, ajánlatos előbb húsz szemből mintadarabot készí- i teni, ennek segítségével a kéz- i dő szemek számát könnyen kiszámíthatjuk* j „ - „ • - n, n 1 (abszorbeálja) a gé#t. Ez­után a folyamat kezdődhet előlrőL A hűtőszekrény csak ál­ló helyzetben szállítha­tó. Az abszorpciós változat igen kényes a beállításra, feltétlenül vízszintesen kell álnia a helyén. Gazdasá­gos működtetése érdeké­ben, a hűtőszekrényt tart­suk távol a sugárzó hőtől (pl. ne helyezzük tűzhely közelébe). Védő földelés nélkül nem szabad üzem­be helyezni a hűtőszek­rényt. Téves felfogás, hogy az a hűtőgép működik jól, amelynek hűtőcsövén „szép kövér” jégréteg van. Ennek pontosan az ellenkezője az igaz. A vastag jégréteg ugyanis szigetelő hatású, gátolja a hideg leadását a hűtőtérnek. A hűtőcsövön levő jégréteget egy-két he­tenként le kell olvasztani, oly módon, hogy a hálózati csatlakozót kikapcsolva ki­nyitjuk a jégszekrény ajta­ját. A hűtőszekrény mélyhű­tőrekesze jégkockák készí­tésére,. bizonyos élelmisze­rek fagyasztására és mély­hűtött áruk tárolására szolgál. Ez a hűtőtér leghi­degebb része, több fokkal a fagypont alatt. Itt vi­szonylag gyorsan lehűthe­tő egy-egy élelmiszer, de a hűtőszekrény egyéb részeinek hűtési gyorsa­ságát sokan erősen túl­becsülik. A várható hűtőhatást az ún. „különbségfelezés” módszerével jól meg lehet közelíteni, s ezt az „arany- szabályt” fontos szem előtt tartani. Egy literes üveg­ben levő 18 C fokos folya­dék például a 6 C fokos hűtőszekrényben az első óra folyamán a két hőmér­sékleti érték közötti kü­lönbség felével fog lehűlni (6 fokkal). További egyórai lehűlés után ismét a kü­lönbség felével hűl le (3 fokkal). Tehát a folyadék a 6 C fokos hőmérsékletet csak mintegy négy-öt óra múlva éri el. Végezetül egy igen fon­tos tudnivaló: a hűtőszek­rény csak meghosszabbítja az élelmiszerek eltartható­ságát, de nem küszöböli ki, nem szünteti meg azok romlandóságát. HÉTFŐ; Sóskaleves, tojás- fészek, pirított tarhonya, ko- vászos uborka, alma. KEDD: Karfiolleves, hagy­mássült, burgonyapüré, papri­kasaláta, körte. SZERDA: Gulyásleves, diós­palacsinta, őszibarack. CSÜTÖRTÖK: Lebbencsle­ves, tojásospecsenye, rizs, pa­radicsomsaláta, sárgabarack. PÉNTEK: Burgonyaleves, parajfőzelék sült szalonna, sárgadinnye. SZOMBAT: Almaleves, töl­tött burgonya, kovászos ubor­ka, őszibarack. VASÁRNAP: Húsleves, rán­tott csirke, petrezselymes bur­gonya, gyümölcssaláta, képvi­selőfánk. TÖLTÖTT BURGONYA. Ve­gyünk minden szeméire két nagy, sárga burgonyát, nyer­sen tisztítsuk le. A vastagab­bik felét szúrjuk ki ügyesen, hogy egy nagyobb. üreg le­gyen. Készítsünk fé*: kiló da- rálthúsból 15 deka rizzsel, só­val, borssal, paprikával tölte­léket, Ezeket vegyítsük jól Dísztárgyak a lakásban A lakás belső berende- csak vitrinben helyezhető ötvösművész által megfor­zéséhez nagymértékben el, hiszen anyagának egy- máit fémtárggyal, dohány­hozzájárulnak a különbö- szerűsége szinte megköve- szelencével, tállal, gyer- ző iparművészeti alkotások teli, hogy állandóan az em- tyatartóvaL figurával, is. Ezek olyan ipari módon bér közelében legyen, rusz- vagy stilizált maszkkal, előállított tárgyak, ame­lyeknek művészi értékük van. Két csoportra osztha­tók: használati eszközökre és dekoratív jellegű tár­gyakra, vagy más néven „dísztárgyakra”. Anyagát tekintve mindkettő lehet: a) üveg, b) porcelán, c) ke­rámia, d) fém. a) Az yveg az egyik leg­régebben alkalmazott hasz­nálati eszköz. Ma már nem divat a csiszolt pohár, a sima felületen az anyag szépsége, színe érvénye­sül, egyszerűsége közelebb áll a bennünket körülvevő tárgyakhoz. A szép füst­színű, vagy mélyzöld üveg­tál, különböző formájú vá­za igen dekoratív képet nyújt önmagában is. b) A porcelán mint hasz­nálati eszköz étkészletek, teás-, kávéskészletek alak­jában szolgálja az embert, figurális megfogalmazás­ban pedig polcok, vitrinek dísze lehet. c) A kerámia az ember környezetében, otthonában már hosszú évezredek óta szerepel és nálunk Ma­gyarországon igen népsze­rű. Ez az iparművészeti ág inkább díszítő jelleggel ke­rül lakásunkba, vázák, tá­lak, edények, kaspók, plasztikák formájában fa­lon, polcon vagy asztalo­kon elhelyezve. A kerámia tárgyak otthonunkat han­gulatossá, közvetlenebbé teszik, formájukkal kiegé­szítve a korszerű környe­zetet. Nem előírás, hogy össze és töltsük meg vele a burgonyákat. Rakjuk lábasba szép sorba, öntsünk rá me­leg sós vizet, s tegyük lassú tűzre főni, tegyünk a levébe kevés sőt, borsot és zöldpet­rezselymet. Ha a töltelék már megfőtt, készítsünk egy ka­nál lisztből kevés zsirral rán­tást. Hideg vizet öntsünk a rántásba és azután az egészet öntsük a burgonyára. TOJÁSOS PECSENYE. (4 személyre 30 deka húst ve­gyünk). Jó sovány felsálpe­csenyét apró falatokra vag­dosva zsírba teszünk. Ha a leve elsült, annyi tojást ütünk rán, ahány személyre, tála­lunk. Gyors kavarás után asz­tikusságával, vagy vidám melyeket megfelelő helyen színeivel jobb kedvre de- alkalmazunk, rítse tulajdonosát. Mindezekkel azonban d) Törekedjünk arra, mértékletesen kell bánni, hogy megbontsuk a sok ne halmozzunk, inkább le- egyforma anyagú dísztárgy gyen kevesebb, de művészi esetleges egyhangúságát, értékű, ezért tarkítsuk egy-egy Jámborné, Bnrfán JttáU Befőzzünk, ne főzzünk?. Mostanában sokszor hall­ja az ember, hogy nem ér­demes befőzéssel kínlódni- ok a dolgozó asszonyok­nak, hiszen konzerv for­májában készen megkap­ják ugyanazt. Van ebben sok igazság, és nem is akarunk konkurrenciát te­remteni a gyáraknak, de sokféle szempont szól még ma is a befőzés mellett Egyrészt: az ízlések külön­bözők. Például sokan nem szeretik a gyárakban ké­szített, túlságosan édes gyümölcsízeket, dzsemeket. A savanyúságot is kü­lönbözőképpen szeretjük. Tehát az egyéni ízlés ki­elégítése jobban megoldha­tó házilag. Bizonyos gyü­mölcsöknél — melyekből sok terem és olcsó — sok érv szól a takarékosság mellett is. Nem utolsósor­ban; mi lesz a polcon so­rakozó üvegekkel? Hiszen ezek csak szaporodnak év­ről évre... Érdemes hát befőzni. Persze okosan és célszerűen. Hétről hétre talra adjuk. Rizst, vagy búr­gonyát adunk mellé. HAGYMÁS SÜLT. Fél kiló szép sovány felsálpecsenyét szép szeletekre vágunk és kis­sé laposra verjük. Egy lábas­ba tojásnyi zsírt teszünk, s két nagy fej vöröshagymát. A húst megsózzuk, borsozzuk, s a hagymás zsírban rakjuk szép sorjába, majd lefödjük. Süléskor gyakran forgassuk meg. Ha időközben lesül zsír­jára, 1—2 kanál meleg vizet kell ráönteni. Ha a hús meg­puhult úgy kell megpirítani, hogy a zsírja szép rozsdabar­na legyen. TOJASFÉSZEK. (Használjuk fel hozzá a levesben főtt húst.) A főtt húsból készített fasír- tot, meleg zsírba mártott le­vesmerő kanállal, zsírozott tepsibe rakjuk. Minden cso- mócskát vizes kézzel kariká­ra formálunk olyan nagyra, hogy 1 tojást beleüthessünk. A tojások tetejét kicsit meg­sózzuk, a sütőbe tesszük ad­dig, amíjr a tojások megsül­nek. Körítéssel tálaljuk, levé- vel meglocsoljuk. egy keveset, s lehetőleg mindenből, amit szeret a család. Az elkövetkezők­ben mi is rendszeresen je­lentkezünk egy-egy befő­zési recepttel. Ezzel kívá­nunk segíteni a kezdő és gyakorló háziasszonyoknak is. SÁRGABARACKÍZ. A megmosott barackot kima­gozzuk és lemérjük. Min­den kiló barackhoz 50 dkg cukrot számítunk. Zomán­cozott edénybe rakjuk és lecukrozzuk. Egy éjjelen át hűvös helyen állni hagyjuk. Másnap erős tűzön 15—20 perc alatt sűrűre főzzük, forrón, előre melegített üvegekbe rakjuk. A követ­kező napon légmentesen lekötjük. KÖRTEBEFŐTT. A kis körtét egészben, a nagy körtét pedig negyedekbe vágva tesszük eL A körtét meghámozzuk, majd citro­mos vagy citromsavas víz­be tesszük. Ebben a vízben puhára főzzük és hideg vízben lehűtjük. Ezután le­szűrjük és üvegekbe rak­juk, majd hideg cukor­szörppel felöntjük (egy li­ter vízhez 35 dkg cukor) és erősen lekötözve 20 percig gőzöljük. SÁRGABARACKBE­FŐTT. A nem túl érett, ke­mény barackot meghámoz­zuk, félbevágjuk és egy órán át 10 százalékos me­szes vízben áztatjuk. Tisz­ta hideg vízben kétszer megmossuk, utána szitán lecsurgatjuk és üvegekbe rakjuk. Forró cukorszirup­pal leöntjük és lezárjuk Papír- vagy ruhadarabok­kal körülcsavarva meleg­vízben feltesszük főni. For­rástól számítva 20—25 ner­cig főzzük, majd a víAen hagyjuk kihűlni. (Cukor­szirup: 80 dkg cukor, 70 c&g YÍ£ i gkg citromsav.)

Next

/
Thumbnails
Contents