Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-15 / 188. szám

1969. augusztus 15. péatefc Amit ma megtehetsz... KÖNNYŰ a közmondást idézni, nehezebb aszerint cselekedni. Főként ha sú­lyos. sok embert érintő ügyben kel kimondani az igent vagy a nemet. Mint amilyen például egy gyár távlati fejlesztési terve, a gyártásszervezés tökélete­sítése, az állóalapok bőví­tése, a termékösszetétel változtatása. A döntés: fe­lelősség. Megkönnyíti, ha alapos elemzőmunka előz­te meg, s kidolgoztak né­hány, előnyöket és hátrá­nyokat egyaránt tartal­mazó variánst. Nehezíti, hogy a jövőben senki nem pillanthat bele tökéletes tisztasággal. Homályos folt, előre nem látható részlet, váratlan fordulat mindig akad. Mégis, nap­ról napra dönteni kell. Vállalva a kockázatot, a felelősséget, a döntés kö­vetkezményeit. A terme­lés, az anyagi javak elő­állítása: folyamat. Lánc­szemek szoros kapcsa. Egyik sem választható el a másiktól, következmé­nyek nélkül. A gazdaság- irányítás mai rendje a ko­rábbiaknál jóval éleseb­ben húzza meg egy-egy tevékenységi kör sugarát. A tervező keze alól kike­rülő rossz konstrukció nehéz summában mérhető kárt okoz az egész gyár­nak, hiszen a termék a nyakukon marad. A tech­nológiai fegyelem szigorú megtartása, a műveleti utasítások állandó tökéle­tesítése a fölosztható nye­reséget is megnöveli a ki­váló minőségért kapott ártöbblettel. A gyors ter­mékfejlesztés, s kibocsátás nemcsak időelőny a part­nerekkel szemben, de anyagi előny is. Nincs olyan iparág, ahol az ún. időtényező fontossága ne növekednék. Nincs tehát olyan iparág sem. ahol közömbös le­hetne: ma vagy holnap, esetleg csak holnapután hoznak meg egy már most aktuális döntést. Mégis, megtörténik, hogy késve döntenek. Holnapra ha­lasztják, amit ma megte­hetnének. Ami a fájdal­mas benne: egy közösség nyögi a halogatás követ­kezményeit, hogy a piacon megelőzték őket; külföldi partnereik máshová pár­toltak; hitellehetőségeik megcsappantak: fejleszté­si alapjuk összezsugoro­dott. A halogatott döntés negatív következményei az idő múlásával mértani haladvány szerint soka- sodnak, SOKFÉLE ága-boga van annak, miért történik, tör­ténhet ez így, amikor másként, jobban is lehet­ne. A vállalati önállóság erőteljes növekedése ko­rábban ismeretlen terhe­ket rakott a vezetők vál­lára. A piaci ismeretek még hiányosak, lassú az információ-áramlás. Időn­ként kiegyensúlyozatlanná válik a cég pénzügyi hely­zete, mert megnőttek készletei, mert legfőbb ve­vői esetleg késlekednek a szállított áruért fizetni. S tagadhatatlan: szubjektív tényezők is szerepet ját­szanak a gyorsaságban, vagy a halogatásban. Nemcsak a rátermettség­re, tudásra, tájékozott­ságra gondolunk. Arra is, hogy a termelés mai biz­tonsága, a termékek köny- nyen értékesíthetősége el­fedheti a holnapi teen­dőket. S arra is. hogy lé­tezik megcsontosodás, a megszokotthoz való ra­gaszkodás, s bizonyos eg­zisztenciális aggodalom. „Nem kockáztatni, nem belevágni semmi újba, egy-két év még a nyug­díjig, s majd átveszik ak­kor a fiatalok a marsall- botot. Addig meg fusson csak a járt úton a kocsi, abból nem lehet nagyobb baj!” Márpedig baj lesz belő­le. A termelés, s a terme­lésfejlesztés folyamat; szünetet, kihagyásokat nem ismerő tevékenység. Ahol megszakítják ezt a folyamatosságot, s az egyéni érdek maga alá gyűri a közöst, fél vagy egy esztendő tétlensége pótolhatatlannak bizo­nyulhat. Pótolhatatlannak, vagy csak kín-keservvel csökkenthetőnek, mert a versenyben előnyre tettek szert a konkurrens cégek, mert a piacon nem szán­dékokat, s indokokat, ha­nem termékeket mérle­gelnek, s ítélnek meg. Napjainkban, amikor nemzetközi méretekben öt évenként teljesen kicse­rélődik a gépipari gyárt­mánystruktúra. amikor a vegyiparban évente 40—60 százalék között van az új termékek aránya, amikor a fogyasztási cikkek pia­cán hétről-hétre új mo­dellek tűnnek fel, egyet­len gazdasági egység, s annak egyetlen vezetője sem bánhat bőkezűen az idővel. AZ IDŐ mint termelési Csemegeszőlők „vizsgája99 Vizsgáznak” a csemege- szőlők Katonatelepen. Az Országos Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézet neme­sítő telepén mintegy 70—80 szőlőfajta különböző tulaj­donságát — a bogyók szi­lárdságát, súlyát, cukor- és savtartalmát stb — figye­lik és mérik az érés előtt, illetve érés közben. A fel­vételen : Karácsonyi Gyula tudományos munkatársra hárul a sokoldalú vizsgálat oroszlánrésze. Segítőtársa, Visontai Erzsébet pedig a planiméter nevű műszer se­gítségével a levélfelület nagyságát méri meg, s ez­zel értékes adatokhoz jut­tatja a kutatót a vízfogyasz­tás megállapításához. Utak és kérdőjelek Talán csak a repülőgép magaslatából lehetne iga­zán felfogni annak a lát­ványnak a méreteit, ame­lyet a mélykúti Alkotmány Tsz több mint 1200 holdas összefüggő, modern szőlőül­tetvénye villant a szemlélő­dő tekintet elé. A táj fölé emelkedő szárnyas gép fel­idézése ezúttal nem is egé­szen véletlenszerű; a gaz­daság a növényvédelmi munkák nagyobb hányadát az idén is repülőgépes per­metezéssel végeztette el. 931 hold a borszőlő, ami zöm­mel rizling, s van immár 436 hold csemegeszőlő is — e „műfajt” tekintve a leg­nagyobb összefüggő terület lános iskola felső tagozato- a megyében. Ez utóbbiból sai sem, éves viszonylat- az idén már 276 hold hoz ban 6—800 jön el közülük termést Cardinale. Pannó- a tsz-be dolgozni, átmene--- - ' * JJS _ 1----------------JL ; nia Kincse — ez itt a két domináló fajta, de van Olimpia, Rekord Csaba­gyöngye és Kocsis Irma is. tényező, ma még nem él­vezi azt a megkülönböz­tetett figyelmet és helyet, amit megérdemel. Má­sodrangúként való keze­lésében része van a ko­rábbi beidegződéseknek. A kereskedés helyetti elosz­tásnak. a külföldi piacok alig' érzékelt hatásának, mindannak, ami a múlt­ban valóban háttrébe szo­rította az idő mérlegelé­sét. Része van azonban annak is, hogy az első re­formesztendőben a várt­nál, s a tervezettnél köny- nyebben sikerült elérni a nagyobb nyereséget, azaz: az új gazdaságirányítási rendszer alapjaiban már új útra terelte a vállalati gazdálkodást, de részlete­it tekintve még nem sar­kallt erre. Ma még — ide- ig-óráig — futja a gyűj­tött tartalékokból, a jelen­tős ráhagyásokkal készült tervekből. Kérdés: med­dig?_______________ fölhasználni a tar­talékokat, s újabbakat nem gyűjteni — rossz gazdára vall. Élvezni a tegnapi munka gyümöl­cseit, a termékfejlesztés, a gyártástökéletesítés hasznát, s közben elfeled­kezni arról, elodázni azt, hogy a holnapi eredmé­nyeket ma kell megala­pozni, már több, mint rossz gazda módjára sá­fárkodni a lehetőségekkel. Ez már veszélyes út, anyagilag, erkölcsileg egyaránt veszélyes, s nem­csak egy-egy embernek, de egy egész közösségnek árt. Ezért szükséges, s el­engedhetetlen. hogy maga a közösség őrködjék jö­vője Selett. A kommunis­táknak, a szakszervezeti tanács tagjainak nemcsak joga, de kötelessége is újra meg újra megkérdez­ni a gazdasági posztokon állóktól: mit tesznek ma a holnapért, hogyan gon­dolják. alapozzák, alakít­ják a jövőt? M. O. A szőlőkultúra közgaz­dasági útvonalai korántsem olyan egyenesre szabottak és áttekinthetők, mint a valóságosak. Sőt, ahogy beljebb hatolunk, egyre in­kább kérdőjelekké görbül­nek. — Tavaly 150 holdon 4800 mázsa csemegeszőlő termett — kezdi a tájé­koztatást Szathmáry Re­zső főkönyvelő. — Lehet­séges, hogy az idei terve­zésnél óvatosak voltunk: a MÉK-kel 4500 mázsa ter­més értékesítésére szerződ­tünk. Mintegy 1200 mázsa gyengébb minőségűből pe­dig bort préselünk. Illetve mustot. A csemegeszőlő betaka­rításával kapcsolatos fel­adatok voltaképpen nehe­zen választhatók el a bor­szőlőétől. Időben is jelen­tős az egybeesés. Számolni kell ezen kívül a 240 hold almás termésének a beta­karításával is. Mégis, leg­inkább a csemegeszőlő sze­dését illetően táncol hegy­élen a gazdaság, itt ugyan­is akár 2—3 napos késés jóvátehetetlen vesztesége­ket okozhat. Kikkel és hogyan? — ez itt a nagy kérdés. A közös­ben dolgozó tsz-tagok szá­ma 848, számolni lehet mintegy 310 bevonható csa­ládtaggal. Ez, mint mun­kaerő, nem lebecsülendő, de ha figyelembe vesszük, hogy ez az időszak a szán­tóföldeken is „csúcsidősza­kot” jelent — kevés. így nem mellőzhetőek az álta­ti időre, a kampány ide­jén az egyszerre itt tény­kedő kisdiákok száma 250 —300 között van. Ezen kí­vül, távlatilag, komoly for­mában került szóba egy idetelepítendő KISZ-tábor, amelynek egymást váltó turnusaira hárulna java­részt az igényes kultúrák terméseinek betakarítása. jó munkával Bizonyítanak a szocialista brigádok A konzervgyári dolgozók idei munkaversenyéről Ha valamelyik gyárban, üzemben nagy szükség van a régi kipróbált, gyors ke­zű szakemberekre, akik a dömpingmunkában zökkenő nélkül megoldják a gyors ütemű termelés folyamatos­ságát. e szempont rangso­rolásánál az első helyre bi­zonyára a Kecskeméti Kon­zervgyár kerülne. A folyamatos gyümölcs­ös zöldségtartósítás már ré­gen megszüntette ugyan a gyár csupán szezonális jel­legét. a nyár, s az Ő6Z még­is a megszokottnál nagyobb feladatot ró a dolgozókra mint az év többi hónapja. A tapasztalat azt bizonyít­ja, hogy a nyári csúcsidő­szakban is plusz munkában elsősorban a szocialista brigádokban dolgozókra lehet Számítani, akik év eleji felajánlásaik ban erre kötelezték magu­kat. Piros kötésű brigád­naplójukból munkavállalá­saikon túl, jól kitűnik nagy szorgalmuk, aktivitásuk. Ezekről az eredmények­ről számoltak be az elmúlt napokban a Kecskeméti Konzervgyár szocialista bri­gádvezetői. A szakszerveze­ti bizottság megelégedéssel hallgatta végig az első fél­éves erodménveket. a szo­cialista bngádmozgalom to­vábbi fejlődését, a kollektí­vák sikereit. A jegyzőköny­vet a közeljövőben a gyár minden dolgozója előtt ter­melési tanácskozáson is­mertetik. Hiszen nem titok az,hogy a konzervgyári szakszerve­zeti bizottság 84 működő szocialista bri­gádot számlál. A gyár I-es telepén 48 mun­kacsapat. a II-es telepen 34 kollektíva versenyez. S ha már a szocialista munka­verseny statisztikáját ele­mezzük, az is ide kívánko­zik, hogy a gyár 735 állan­dó dolgozója szocialista bri­gádtag. — A III-as telepünkhöz se legyünk hűtlenek, így el kell mondanom, hogy Tiszakürtön nemrégiben két brigád alakult — mondta Balog Ödön. a konzervgyár szakszervezeti bizottságá­nak termelési felelőse. — A tiszakürtiek. ha rászol­gálnak, jövőre elnverhetik a szocialista brigád címet. Addig azonban bizonyíta­niuk kell... Évek során sok szocialis­ta kollektíva bizonyította szaktudását, kiváló mun­káját, szorgalmát. E brigádok mindig megkap­ták a szakszervezeti bizott­ság jutalmát: a II-es telep befőttgyártó részlegének dolgozóiból alakult Haladás brigád már tíz alkalommal elnyerte a megtisztelő cí­met. Két kollektíva — gépkezelők és lakatosok Hű­ség brigádja, valamint az Andrian Nyikolajev munka­csapat — kilencszer kapott kitüntetést a jó munkáért. Számos arany-, ezüst- és bronzplakettes valamint zöldkoszorús kollektíva kö­vetheti még az előbbi há­rom jó példát. A gyár fiataljai nagyra becsülik elődeiket, s min­denekelőtt a szocialista brigádmoz­galom hármas jelszavá­nak — szocialista módon dolgozni, tanulni, élni — betartására törekednek, Munkájuk figyelemre mél­tó. A szállításnál dolgozó Bornemissza Gergely szo­cialista brigádja emberies­ségből jelesre vizsgázott. Tudomásukra jutott ugyan­is. hogy sokgyermekes csa­ládnál mindkét szülő meg betegedett, kórházi kezelés­re szorul. A brigádtagok el­határozták, hogy a szülők felgyógyulásáig anyagilag támogatják a családot Le­si Boldizsár brigádvezető­vel az élen vasárnaponként meglátogatják az „árva” gyerekeket s olykor zse­bükbe csúsztatnak cukrot, vagy egy tábla csokoládét Az idén alakult nyolc új szocialista brigádnak íme néhány követésre méltó Példa. T. L. Figyelembe véve, hogy a tanulók munkájuk után, egyéni elszámolás alapján teljesítménybért kapnak, továbbá azt, hogy a nagy körültekintés, hozzáértést kívánó manipulálást és csomagolást a felnőttek, a tsz-tagok végzik — egyér­telműen mégsem merném kijelenteni, hogy a szőlő- és gyümölcstermés betaka­rításának a tanulókra tör­ténő kizárólagos alapozá­sa a legszerencsésebbnek látszó út Még akkor sem, ha ezzel kapcsolatban akár a mélykúti Alkotmány­ban, akár máshol kedve­zőek a tapasztalatok. A megoldást tehát úgy kell felfognunk, mint amely szükséges ugyan, de kény­szerhelyzetből fakad. Ez pedig mindenképp arra kell, hogy sarkallja a tsz-t: a helyzeten a beta­karítási és az értékesítési szezon „széthúzásával” ja­vítson. Magyarán: hűtőtá- rolók és helyi feldolgozók létesítésével. Vannak ilyen tervek; a programot egy száz vagonos, s évenként bővíthető hűtőház építésé­vel, továbbá egy szőlőlé­készítő üzem tető alá ho­zásával kezdik meg jövő­re. . A jelen gondjai azonban egyelőre még elfedik a távlatokat. A borszőlőre számított 21—25 napos át­futás naponta 35—40 hold termésnek a megszedését feltételezi. Ez eléggé feszes ütemezés. De van más probléma is. A csemege- szőlő után kilónként hat forintos értékesítési árat számíthatnak. A főköny­velő ezt kevesli, megje­gyezvén, hogy ily módon ha ráfizetés nem is lesz, a haszon sem lesz túl ma­gas. Az, hogy mi „túl ma­gas”, vagy mi nem, per­sze eléggé viszonylagos. Tény, hogy a tsz idei ösz- szes árbevételét 22 száza­lékban a szőlőre alapoz­zák, s ez több mint 17 millió forint. Ebből leg­alább négymilliót a cse­megeszőlőnek kell „hoz­nia”. Ezen a ponton összecso­mósodnak a kérdőjelek. Az, aki ma szüretelni megy, napi 70—90 forint közötti jövedelemre szá­mít, s ez az elvárás éven­ként fokozódik. Ez elke­rülhetetlen tendencia. Nö­vekszik tehát az önkölt­ség, ám ha ezzel arányo­san a fogyasztói ár is emelkedik, amit alacsony­nak most sem tekinthe­tünk, a kereslet csökkené­sével kell számolnunk, ami viszont a kínálatot növeli meg, figyelembe véve az ezután termőre forduló ültetvényeket is. A bűvös körből az egye­düli kiút csakis az átlag­termés fokozása. A ver­senyképességnek épp olyan alapja a magas hozam, mint a korszerű művelés és az értékesítésnek a sze- I zontól való függetlenítése 1 a hűtőtárolás által. H. D*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents