Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-15 / 188. szám
i960, augusztus IS. péntek 3. oldal Az igazságügyi Minisztérium tájékoztatása a szövetkezetek új jogszabályairól A Minisztertanács csütörtöki ülésén foglalkozott a kisipari, illetve a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekre vonatkozó új jogszabályokkal. Ezzel kapcsolatban az Igazságügyi Minisztérium illetékesei elmondották az MTI munkatársának: — A kisipari és a fogyasztási szövetkezetek jelentős részt vállalnak az ország áruellátásából, a dolgozók széles tömegeit foglalkoztatják, s fontos szerepet töltenek be a szövetkezeti mozgalomban. Elsőrangú gazdasági és társadalmi érdek tehát, hogy ezek a szövetkezeti ágazatok jelentőségüknek és társadalmi megítélésüknek megfelelően tovább fejlődjenek. — Ennek érdekében a kormány ez év februárjában meghatározta azokat a legfontosabb elveket, amelyek jogi helyzetüket rendezik. Ennek alapján a szövetkezetek országos szövetségeinek (OKISZ és SZÖ- VOSZ). valamint területi szövetségeinek korábbi irányító és felügyeleti tevékenysége — a gazdasági reformnak és a korszerű szövetkezetpolitikai elveknek megfelelően — a szövetkezetek tevékenységét hatékonyabban elősegítő érdekképviseleti és mozgalmi tevékenységgé alakni át. A szövetkezetek az önálló, vállalatszérű gazdálkodás útiéra lépnek, s demokratikus önkormányzat alapján működnek: beilleszkednek az állami irányítás és felügyelet általános rendszerébe. mentesülve az előbbi szövetkezeti szerveknek való alárendeltségitől. — A szövetkezetek már megkezdték önálló alapszabályaik megalkotását, s az év végéig várhatóan ezek állami jóváhagyása is megtörténik. Hozzáláttak azokhoz a jogszabály-előkészítő munkálatokhoz is. amelyeknek célja, hogy átfogó, tehát yalamennyi szövetkezetre érvényes — egységes szövetkezeti törvény készüljön, s a mezőgazdasági termelőszövetkezetekhez hasonlóan e két nagy szövetkezeti ágazat viszonyait magasszintű jogszabályok rendezzék. — A szövetkezetek országos és területi szövetségeire vonatkozó rendelkezések nyomán megszűnik a szövetségek irányitó, igazgatási jellege. Az országos szövetségek a jövőben — kötelező erejű utasítások helyett — érdekképviseleti feladatkörükben felhívásokat és ajánlásokat adhatnak a szövetkezetek számára. Ezeket a szövetkezetek illetékes testületi szervei kötelesek megtárgyalni, de elfogadásuk felől belátásuk és érdekeik szerint dönthetnek. — A határozat új alapokra helyezi a szövetkezetek ágazati irányítását. Azt, hogy az ágazati irányításra melyik miniszter illetékes, a szövetkezetnél folyó gazdasági tevékenység alapján kell megállapítani ; vegyes profil esetén az ágazati irányításból adódó feladatokat — szakterületét illetően — valamennyi érdekelt ágazati miniszter gyakorolja. Ilyen módon kellő figyelemben részesül a szövetkezet melléktevékenysége is a gazdasági ösztönzők kialakításánál, a gazdasági információk továbbadásánál, és más központi irányító tevékenységnél. A társadalom, a szövetkezet és az egyes tagok érdekei közötti összhang megvalósítása, a szövetkezeti demokrácia érvényesítése jegyében az állam felügyeletet gyakorol a szövetkezetek felett. A felügyeletet az illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága gyakorolja. — A kormány jóváhagyta a SZÖVOSZ és az OKISZ vezető testülteiéi által kidolgozott ideiglenes alapszabályokat; egyben jóváhagyólag tudomásul vette a területi (szakmai) szövetségek ideiglenes alapszabály-mintát is. Ezek az okmányok egyebek köpött részletesen meghatározzák a szövetségek célját, szervezetét és hatáskörét, megjelölik az új típusú feladatokat az érdekvédelmi, a mozgalmi tevékenység, valamint a szövetkezeteknek nyújtott szolgáltatások területén. — A SZÖVOSZ okmányainak alaptétele, hogy az országos és területi szervek ellátják a Iakás- és takarékszövetkezetek érdekképviseletét is. Az OKISZ területen a megyei, területi szövetségek mellett az egyes ipari ágazathoz igazodó szakmai szövetség alakítására is van lehetőség A következő lépés a területi (szakmai) szövetségek alapszabályainak megalkotása. Ezeket 1970 március 31-ig kell jóváhagyásra benyújtani az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottságához. (MTI) Első a mélykúti Béke Tsz A Kiskunsági Termelőszö. vetkezetik Területi Szövetsége értékelte a körzetéhez tartozó közös gazdaságok elmúlt évi termelési versenyét. A legjobb eredményt a mélykúti Béke Termelő- szövetkezet érte el, a szövetséghez tartozó kiskunhalasi és kiskőrösi járásban. A termelőszövetkezet 70 millió forint termelési értéket állított elő az elmúlt esztendőben. Az első helyezéssel járó oklevelet és a 15 ezer forint pénzjutalmat ma délelőtt ünnepi közgyűlésen adja át a győztes termelőszövetkezetnek dr. Glied Károly, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese. „A jövő körvonalai" a homoki gazdálkodásban A mezőgazdaság távlati, 1975-ig szóló fejlesztési terveiről rendezett tanácskozást tegnap délelőtt a megyeszékhelyen a Kecskemét—Kiskunfélegyháza Környéki Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetsége. A megbeszélésen a kecskeméti járás közös gazdaságainak elnökei, főkönyvelői és párttitkárai vettek részt. Magony Imre, a szövetség titkára rövid beszámolójában körvonalazta a feladatokat, amelyek, mint mondotta az életszínvonal emelése, a foglalkoztatás bővítése, a nemzetközi verseny és a gazdasági egyensúly megtartása jegyében kerülnek végrehajtásra. Ezután Barvics Iván, a szövetség munkatársa számolt be alapos részletességgel a mezőgazdaság országos fejlesztési terveiről. Majd Molnár András, a járási tanács vb-elnökhe- lyettese a kecskeméti járás mezőgazdaságának speciá - lis gondjait, fejlesztésének az országostól eltérő problémáit elemezte. A beszámolókat vita U' ' vette. Fejlődő virág- és dísznövénykultúránk seregszemléje Virág- és dísznövénykultúránk fejlődéséről, eredményeiről meg kell jegyeznünk: egyre több lakásban, irodában, klubban virágok, növények díszlenek. Az elmúlt évtizedekhez viszonyítva, nem csupán az ösztönös természetszeretet „helybe szállításáról” beszélhetünk, hanem igényünk tudatos kielégítéséről van szó. Rögtön ide kívánkozik az is, hogy bár szinteszemmel látható a szövetkezetek, vállalatok dísznövénykultúrájának fejlődése, jelenleg a világszínvonaltól még elmaradunk. A körülmények ugyanis nem engedték meg, illetve szűk korlátok közé szorították a növényexportálási lehetőségeinkét. Két éve például összesen 120 ezer szál szegfűt exportáltak a szövetkezetek. vállalatok, bár a megrendeléseket e mennyiségnek a háromszorosa sem elégítette volna ki. összevetve: a diszpozíciós kapacitást jelentősen meghaladta a világpiaci keresleti-kínálati követelmény. A TERMELÉKENYSÉG EMELÉSÉNEK LTJAI A kiállítás egyik részlete. Az elmúlt évben több vény export-import irodái, szövetkezet létrehozta a amely megalakulása óta HUNGAROFLOR disznó- már több mint félmillió szál ________ szegfűt, ugyanennyi rózsát, k ardvirágot és egyéb díszNagy tartalék: az anyagmozgatás korszerűsítése 111. Eszközök és módszerek Az Egyesült Államok üzemeiben, raktáraiban tavaly 800 vezető nélküli programvezérléses jármű szállított anyagot, alkatrészt és árut. A programvezérléses szállítójárművek száma a tervek szerint jövőre eléri az ötezret az USA-ban. Ezek a pótkocsis targoncák naponta „vakon”, percnyi időveszteség nélkül teszik meg ugyanazt az ismétlődő útvonalat, teljes biztonsággal, hiszen a jármű a . legkisebb akadály esetén is automatikusan leáll. Az egészben nem annyira a technika, mint inkább a magasfokú szervezettség a meglepő. Hány üzemben szűnne meg a dara-, a targonca-, a tehergépkocsihiány és vele együtt a fizikai erő embertelen pazarlása, felör- lésé, a nehéz cipekedés, ha az óhatatlanul naponta ismétlődő szállítási feladatokat hasonló módon végiggondolnák, rendszerbe foglalnák. Az ésszerű szállítási útvonalak kialakítása, s az eszközök pontos, haszna lata — beruházás nélkül — új kapacitásokat hozna létre. (Jelenleg a szállító berendezések kihasználási foka 50—70 százalékos). S ezzel nem csupán a szállítási gondok és költségek mérséklődnek, hanem mindenekelőtt a termelő- munka válna szervezettebbé, hatékonyabbá. S természetesen csökkenne a zsúfoltság, az eszközigény, a gyártás átfutási ideje. Vezető nélküli programvezérléses targoncával, a jelek szerint, még néhány évig nem találkozhatunk üzemeinkben. De elvétve máris feltűntek a legmodernebb transzkonténerek, amelyekben a termelőtől közvetlenül a felhasználóig szállítja az árut országúton, vasúton, hajón — átrakás, raktározás nélkül. Képzeljük el, hogy a futószalagról egyenesen a rakodólapra, s azzal együtt a transzkonténerbe kerül az áru, amelyet azután esetleg csak a tengerentúli felhasználónál vesznek újra kézbe. Ehhez azonban még nem eléggé szervezett vállalatainknál * szállítás. Hnsv mást ne mondjunk: kevés helyen alkalmaznak például rakodólapokat. A rakodólapok használata pedig transzkonténerek nélkül is kifizetődő. Ha az anyagot, félkészvagy készterméket nyomban, ahogy elkészültek, szabványos méretű fából, vagy fémből készült rakodólapra helyezik, sok felesleges munkától megkímélik a dolgozókat. Az árut ezután ugyanis már nem kell mégegyszer darabonként kézbe venni, ötször, tízszer, százszor átrakni, leszámolni stb. A különféle anyagok, dobozok, üvegek légióját egymásra helyezve, 5—10 mázsás tömbökben (úgynevezett egységrakományokban) emelővillás targoncákkal emelhetik a száilítójáiTnűre, a raktári polcra, vihetik át onnan a feldolgozó műhelybe, üzletbe stb. Így meggyorsul az áruk, anyagok körforgása, minimálisra csökken a nehéz testi munka, a szállítás, a tárolás vesztesége, egyszerűsödik az adminisztráció, javul a rakMíndehhez, persze, szoros kapcsolatot szükséges létesíteni a szállítóval, a vevővel, a közlekedési, a kereskedelmi vállalattal, hogy a rakodólapos szállítólánc folyamatos legyen. Csak így élvezhetik együtt, kölcsönösen a rakodólapos szállítás előnyeit. Hazánkban, sajnos, ezt még nem sokan élvezik. Pedig a feltétel adott, összesen 1,3 millió szabványos rakodólap van az országban, ebből 35 ezer csere céljaira, a közhasznú közlekedési vállalatoknál. Eddig 28 üzemet sikerült bevonni a rakodólapos szállítás teljes körű forgalmába; így például a konzerv- és üveggyárak között már teljes a lánc. (De előfordul, hogy például a vegyianyagot a Nyugati pályaudvaron a vasutasok rakják rakodólapra, s a végállomáson le is szedik róla). Tavaly a teljes vasúti teherforgalom 0,5, a darabáruforgalom 15,8, százaléka bonyolódott rakodólapon. Ezek rendkívül alacsony arányszámok. Nyugaton például a darabáruforgalom 80—90 százaléka már rakodólá- pos egységcsomókban bonyolódik. Sőt, az ömlesztett áru egyre nagyobb része, a műtrágya, a gabona stb. zsákkal együtt a rakodólapra kerüL Nálunk viszont az emberek cipekednek. Mert az át- ve\sű vállalatok megjegyzés nélkül vállalják a nagyobb fuvar- és rakodási költséget, a szerződésekben nem ragaszkodnak a fizikai munkától mentesítő rakodólapok alkalmazásához. A korszerű szállítás, rakodás még sok más eszközt, formát és módszert is ismer. Az előző írásunkban a függőpályáról, a konvejorról futólag már szóltunk; folytathatnánk a felsorolást különböző futószalagokkal, targoncákkal, emelőgépekkel. A legkorszerűbb, vagy a leggazdaságosabb eszközt és módszert nem választhatjuk ki közülük ötletszerűen. Azért sem, mert gyakran különböző eszközök, módszerek kombinációja a célravezető, s azért sem, mert a szállítás a gyártástechnológia szerves része. Nem beszélhetünk korszerű gyártásról, ha elmaradott az anyagmozgatás. Az igazán korszerű gyártási folyamatoknál — a futószalagos szerelésnél, az automatizált gépsoroknál és gépláncoknál, vagy az elektrostatikus festésnél — a szállítás, az anyagmozgatás maga is technológiai műveletté válik. Kovács József Következik: Pénz, gép, szemlélet « növényeket exportált. Az iroda különösen Ausztriával, NSZK-val. NDK-val és Csehszlovákiával tart szoros kapcsolatot. A dugványokat, szaporítóanyagokat főleg Hollandiából szerezzük be, s a hollandok részére adjuk el a legtöbb díszfát, díszcserjét, valamint rózsatövet és vágott virágot. Az idén i millió szál vágott virágot exportál majd a HUNGAROFLOR-iroda. s ezt a mennyiséget jövőre már 8 millió szálra kívánják növelni. Virág- és dísznövénykul- tűránk rohamos fejlődését jól példázza a VII. nemzetközi virágkiállítás is, amelyet Szegeden, szombaton dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg. Megtekintettük a kiállítást, amelyen huszonegy magyar, két csehszlovák, két jugoszláv, egy venezuelai és egy kanadai kiállító szerv mutatta be szébbnél-szebb vágott virágait, dísznövényeit, szaporítóanyagait, dugványait. A héttagú nemzetközi bíráló bizottság öt nagydíjat, tíz különdíjat. tizenhat első és hét második díjat osztott ki. Ezenkívül 18 dicsérő és 13 elismerő oklevél talált gazdára a külföldi és hazai kiállító szervek között. Bács-Kiskun megyéből — sajnos — egyetlen termelő- szövetkezet, vállalat sem képviseltette magát a kiál- ► Utason. - T. U, I \