Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-02 / 177. szám

IMS. Mgnsatas 2, szemből 5. eJdal fl megingataihatatlan — A forradalom katoná­ja igaz ügyért harcol, hi­tének meggyőződésének erősnek, megingathatatlan­nak kell lennie — írta egy évvel halála előtt. Huszon­nyolc éves volt akkor, mö­götte már egy közéleti harcban töltött évtizedben. Még nem volt húszéves, amikor a Szabolcs megye című lapban szót emelt a kisemmizett, jogfosztott szegények védelmében. Egy tizennégy éves inasgyereket elkeseredettsége öngyilkos­ságba kergetett: amikor ennek okait a budapesti Népszavában feltárta, a bűnösök védelmezőinek fel­zúdulása olyan vihart ka­vart, hogy el kellett hagy­nia Nyíregyházát. Bátorsá­gát ez nem csökkentette. Csakhamar hadat üzent az egyik leghatalmasabb tőkés részvénytársaság, a Ganz- Danubius urainak, akiknek gyártelepein embertelen állapotok uralkodtak. Ezer- kilencszáztízben Nagyvá­radról küldte tudósításait a Népszavának, éles sza­vakkal leplezte le a bihari földesurak, a dzsentrik uralmát, amely cinikus ér­zéketlenséggel szemet hunyt a növekvő nyomor és a szenvedések láttán. A háború kitöréséig kü­lönböző újságoknál dolgo­zott, sok mindent látott, hallott, megismerte a kor több neves emberét — író­kat, művészeket — lelke­sítették a haladó eszmék és elképzelések, úgy, hogy a világháborús lövészár­kok pokla már csak meg­erősítette benne azt a gyű­löletet, melyet a népelle­nes elnyomó rendszer, a milliókat pusztulásba taszí­tó hatalom iránt érzett. Semmiképpen sem volt te­hát véletlen, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom földrengése Sza­muely Tibort a hadifogoly zászlóst, az elsők között késztette cselekvésre. Ezer- klencszáztizennyolc kora tavaszán már Moszkvában volt, ahol az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottsága támo­gatásával megalakult a ma­gyar kommunisták csoport­ja és kiadta Szociális For­radalom című magyar nyel­vű lapját. Szamuely, mint a lap szerkesztője fáradha­tatlan munkát végzett az orosz földön élő magyarok felvilágosításáért. Írásaiban kitűnően hasznosította ko­rábban megszerzett isme­reteit, s miközben ezeket szüntelenül új tapasztala­tokkal gyarapította, ke­mény elszántsággal szervez­te a volt magyar katoná­kat Lenin zászlai alá. — Szamuely Tibor az in­ternacionalista zászlóaljak egész sorát szervezte — ír­ta róla Kun Béla — és részt vett a szociálforra- dalmárok júliusi felkelésé­nek leverésében. Századpa­rancsnok volt abban a ha­difoglyokból hirtelen össze­állított zászlóaljban, amely- lyel a szociálforradalmárok által efoglalt moszkvai táv­beszélő központot vettük vissza az ellenforradalmá­roktól. Kint volt a kazáni fronton, ahol a csehszlo­vák ellenforradalmi csapa­tok ellen harcolt. Kazánból visszajövet, Leninnek je­lentést tett az internacio­nalista csapatok harcairól. Később érkezett haza Magyarországra, mint a többi magyar kommunista: 1919 elején, amikor a Kommunisták Magyaror­szági Pártja már megala­kult. De, mint korábban Oroszországban, itthon is ő volt a megtestesült fárad­hatatlanság. Szüntelenül járta az országot, Szabolcs­tól Vas megyéig, a párt- szervezetek százainak lét­rehozásához nyújtott se­gítséget. A polgári köztár­saság reakciós körei össze­A nyugdíjasok helyzetéről Statisztikai elemzés ké­szült a nyugdíjasok helyze­téről. Számarányuk alaku­lását illetően — a közis­mert fokozatos növekedés mellett — a legfigyelemre­méltóbb adat, hogy 1960— 64. között ugrásszerűen, évente körülbelül százezer­rel emelkedett a nyugdí­jasok száma. Ezt azzal ma­gyarázzák, hogy az 1950-es években nagy számban munkát vállaltak egy ré­sze az 1960-as esztendők elejére megszerezte a nyug­díjhoz szükséges szolgálati időt és elérte a nyugdíj- korhatárt, továbbá hogy akkortájt vonták be az idős mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagokat a jára­dékellátásba. Azóta az évi átlagos növekedés 55 000-re mérséklődött. A nyugdíja­sok száma jelenleg 1 320 000, ami az ország összes né­pességének 13 százaléka. A folyósított nyugdíjak és járadékok összege a múlt évben már meghalad­ta a tízmilliárd forintot. A nyugdíj azonban az ellá­tottak nagyobb részénél nem jelenti az egyetlen jö­vedelmi forrást. A legutób­bi széles körű felmérés szerint például a nyugdí­jasok közül körülbelül 650 000-ren olyan háztar­tásban élnek, ahol egy vagy több aktív kereső is van. A statisztikai adatok jól szemléltetik, hogyan gaz­dálkodnak jövedelmükkel a nyugdíjasok. A nyugdíja­sok feleannyi pénzből ru- házkodnak, mint a kere­sők, jövedelmüknek mind-í össze egy százalékát for­dítják tartós fogyasztási cikkek vásárlására, míg a dolgozó családoknál ugyan­ez a kiadás az összes ke­reset 8 százaléka. ötven éve halt hősi halált Szamuely Tibor szövetkeztek el vészé jtésére: egyik nyíregyházi gyűlése alkalmával merényletet ter­veztek ellene, de annak végrehajtását a munkásság Szamuely iránti rokonszen- ve meghiúsította. Ügy ismerték, mint a győztes forradalom kímé­letlenül keménykezű vé­delmezőjét. A valóságban a legnehezebb helyzetekben is igyekezett igazságosan eljárni, megkülönböztetni az ellenséget a megtévesz- tettektől; de az utóbbiak iránt mindig türelmet, kí­méletet tanúsított. Lenin nagyra becsülte képessé­geit, hűségét, lendületét, vakmerőségét. Többször fontos feladatokkal bízta meg. Embereit, akiket Bu­dapesten maga mellé vett, hogy lecsapjon velük az ellenforradalom darázsfész­keire, Lenin egy alkalom­mal így említette: a fia­im... Ezért nevezték ma­gukat a forradalom kar­hatalmi különítmény tag­jai Lenin-fiúknak. Ezek egyike — Kerekes Árpád — az ellenforradalmárok rabságában halálra kínzot- tan, a kivégzése előtti órákban, sebtében papírra vetett búcsúlevelében így írt Szamuelyről: „Kőszívű volt azokkal szemben, akik nem úgy cselekedtek, ahogy a kommün törvé­nyei megkívánták. Nem­csak arról volt ismeretes közöttünk, hogy jól tudott parancsot osztogatni. Bá­tor elhatározását és bá­tor magatartását, úgy az ellenséggel szemben, mint bárhol, dicséretre méltó­nak tartom...” Ötven évvel ezelőtt au­gusztus másodikén, amikor a proletárforradalom már elbukott, a magyar—oszt­rák határ túlsó oldalán, Savanyúkút, vagy Bécsúj­hely közelében halt hősi halált. Máig sem tudjuk, hogy üldözői, a magyar el­lenforradalmárok ölték-e meg, vagy védekezés köz­ben önkezével végzett ma­gával, hogy ne kerüljön az ellenség kezére. Testét jel­telen sír nyelte el, de for­radalmi szelleme és félel­met nem ismerő helytállá­sának emléke félévszázad távolából is elevenen él. V. F. SäSS&ägÜ■ ias 4. Bilaterális — multilaterális kapcsolatok A bilaterális (magyarul: kétoldalú) kifejezést nem­zetközi értelemben a gaz­dasági és a politikai kap­csolatokra használják. Pl.: két állam között bilaterá­lis tárgyalások kezdődtek, ami nem jelent mást, mint hogy a két állam megbízot­tai leültek egymással vala­milyen kérdést megvitatni, s egyezményt előkészíteni. A nemzetközi gazda­ságban a bilaterális kap­csolatok alatt azt értik, hogy két ország egymással valamilyen gazdasági együttműködést folytat. Így Magyarország a szocialista államokkal „bilaterális’’ bi­zottságokat hozott létre, mint pl. a Magyar—Cseh­szlovák Gazdasági és Mű­szaki Együttműködési Kor­mánybizottság, vagy ugyan­ez Lengyelországgal, a Szovjetunióval stb. Ennek keretében általában olyan együttműködési témákat vitatnak meg, illetve olya­nokban hoznak döntéseket, amelyekben a két ország érdekelt. Pl.: Magyarország és Bulgária a rádiógyár­tásban működik együtt, Magyarország és az NDK a mosószerek és kozmetikai szerek gyártásában létesí­tett bilaterális kapcsola­tokat, ide sorolható a szov­jet—magyar timföld—alu­mínium-megállapodás stb. A multilaterális (magya­rul: sokoldalú) kapcsolatok értelemszerűen több ország között kialakult kapcsola­tok. Általában valamilyen nemzetközi szervezet ke­retében jönnek ilyenek lét­re. A szocialista országok a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa, a KGST keretében építettek ki mul­tilaterális kapcsolatokat. A KGST keretében azokat a kérdéseket vitatják meg és döntenek bennük, amikben több ország, esetleg min­ÉRDEKESSÉGEK a nagyvilágból BMEDOSZ 1 első felmérése az aratásról A MEDOSZ-ban eUcészí-1 tették az első felmérést az j aratásról. Az eddig beérke­zett jelentések alapján a szakszervezet elsősorban azt vizsgálta meg, hogy az üzemek megfelelően gon­doskodnak-e a dolgozókról. Elemezték azt is, hogy ki­elégítő-e az anyagi ösztön­zés. Az adatokból kiderült, hogy az idei aratás — ame­lyen 11400 kombájn, 2000 rendrevágó gép. 2500 kéve­kötő arató és 4000 bálázó­gép dolgozik — egyebek kö­zött azért is halad kedvező ütemben, mert az elmúlt évekhez képest mindenhol többet törődnek a kombáj­nosok, gépkezelők munka­idejének helyes beosztásá­val. Tavaly még egy-egy kombájnos naponta 12—15 órát is dolgozott, az idén azonban már igyekeztek a gépekre a kombájnosok mel­lé azonos szakmai képzett­ségű segédvezetőket alkal­mazni. A két gépész leg­többször egymást váltva in­dul reggel neki a gabona­tábláknak. A tapasztalatok szerint az igénybevétel csökkenése a teljesítmény és a minőség javulásánál jól lemérhető. A kombájnosok munkabé­re általában valamivel a korábbi évek színvonala fe­lett lesz. Egy-egy jobb szak­ember naponta 400—500 fo­rintot is megkereshet: ha ad a minőségi munkára. Egész sor gazdaságban ugyanis 40 százalékos az a prémiumtöbblet, ami a dol­gozót megilleti, ha 2 száza­léknál nem nagyobb a szemveszteség. Háromszá­zalékos szemveszteség felett azonban már nem jár mi­nőségi jutalom. Az élenjáró kombájnosok jövedelme el­érheti a napi 600 forintot. Az aratáson dolgozó szak­emberek napi 10—12 forin­tért kapnak háromszori ét­kezést. Kezd elterjedni az a helyes gyakorlat, hogy az ebédet nem a gépekhez vi­szik ki, hanem gépkocsik­kal, vagy autóbuszokkal a majorok, gazdasági köz­pontok éttermébe szállít­ják a dolgozókat. den tagállam érdekelt és így a multilaterális megol­dás a célravezető. Jó példa erre a „Barátság Kőolajve­zeték”. ASzovjetunió a KGST-tagállamok között a legnagyobb olajtermelő, míg a többi ország — Rontánia kivételével — olajban'sze­gény, tehát importra szo­rul. Így sok ország vált ér­dekeltté a kérdésben és kö­zös erőfeszítéssel megépí­tették a vezetéket. Hason­ló példa sok van, mint pl. a közös vagonpark (OPW) lé­tesítése, az energiarendsze­rek összekapcsolása, a kü­lönböző iparágakban a sza­kosítás, vagyis a termelés megosztása az országok és azok iparágai, vállalatai között stb. A bilaterális és multilaterális kapcsola­tok jól kiegészítik egy­mást, s éppen ezért mind­kettő létrejön az országok között. A két módszer kom­binálása révén a gazdasági kapcsolatok elmélyülnek a szocialista országok között. A bilaterális és a multilaterális kapcsolatok körébe tartozik az orszá­gok közötti fizetési forga­lom is. Az országok a kül­kereskedelem keretében egymástól árukat vásárol­Magas légkör-kutató lengyel rakéták Immár tíz éve működik a rakétáik és mesterséges holdak kutatásával foglal­kozó krakkói intézet, amely több mint 100 „Meteor—1” rakétát konstruált és bo­csátott fel körülbelül 40 kilométer magasságba. Je­lenleg az intézetben a „Me­teor—2” és a „Meteor—3” rakétákon dolgoznak. Ez utóbbi kétlépcsős lesz. Ma­gassági plafonja eléri a 60 kilométert. Az intézetben előkészületek folynak to­vábbá az első lengyel jég- verés-elhárító rakéta fel­bocsátására. A növényzet és az ember A növényzet a levegőben lebegő pornak nyáron kö­rülbelül 50 százalékát, té­len pedig 37 százalékát nye­li eL Kánikulában 10—15 fokkal csökkenti a hőmér­sékletet, s a levegő ned­vességtartalmát nyáron 15 —30 százalékkal növeli. Egy ötéves topolyafa az öt nyá­ri hónap alatt mintegy 44 kg, a tölgyfa 28 kg, a fűzfa 16 kg széndioxidot nyel el. A madarak is elveszíthetik tájékozódásukat? A szakemberek felfigyel­tek arra, hogy az utóbbi időben mind több galamb nem tér vissza galambházá­ba. Szerintük ennek oka az, hogy az éterben terjedő tv- hullámok hatására csökken tájékozódó képességük. Kalóztelevízio Nyugat-Europában Az utóbbi időben kemény harcokat vívtak Nyugat- Európában a kalózrádió­adók ellen. Legutóbb azon­ban közölték, hogy „Karo­lina” néven kalóztelevízió- álkwnás működik, amely két csatornán — fehér-fe­ketén is színesen — sugá­roz. Számítások szerint a kalóztelevíziánaik 28—50 nak és adnak dl, azaz im­portálnak és exportálnak. Az export és az import értéke általában nem azo­nos és így az egyik ország adós lesz (többet vásárol, mint eladott), a másik or­szágnak pedig követelése van. (Többet exportált, mint importált.) A bilaterális el­számolás keretében a két ország egymással számol el, tekintet nélkül arra, hogy pl. a követeléssel rendelke­ző ország egy harmadik országnak az adósa. Nincs módja rá, hogy a követe­lésével fizesse ki azt, aki­nek tartozik. A multilate­rális elszámolás — a kez­deti lépéseket erre a KGST Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank ke­retében már megtették — le­hetőséget nyújt, hogtf a köl­csönös tartozásokat és kö­veteléseket ne bilaterálisán számolják el, hanem az el­számolásban részt vevő or­szágok csak a végső egyen­leget fizessék ki. Vagyis, összeadják az adósságokat és a követeléseket, s ezek különbsége (egyenlege) ke­rül csak elszámolásra. Ez fejlettebb módszer, s a KGST keretében tárgyalá­sok folynak ennek megvaló­sításáról. Gy. I. millió nézője lesz, mert a kép Angliában, Észak-Fran­ciaországiban, Belgiumban és Hollandiában egyaránt vehető. A „Karolina” tulaj­donosa Renan O’Rachilli ír milliárdos neves művésze­ket, tudósokat, szociológu­sokat kért fel munkatár­sakként és kijelentette, hogy célja nem a profit, hanem a cenzurálatlan tá­jékoztatás. Szupergyorsvonat Rövidesen fantasztikus sebességű vonat közlekedik New York és Washington között A „Metroleiner”-nek nevezett vonat 2 óra 59 perc alatt teszi meg a 360 km-es távolságot, rövidebb idő alatt, mint amennyi a repülőúthoz szükséges. A repülőtérre való kiutazás és az onnan való visszaté­rés ugyanis mintegy két órát vesz igénybe. Ejtőernyős ugrás a Mount-Everestről? Ynichiro Liura japán sí­elő jövő tavasszal az osza­kai világkiállítás alkalmá­ból ejtőernyővel le akar ug­rani a Mount Everestről, a világ legmagasabb hegyé­ről. Az ismert kitűnő si- elő többé-kevésbé gyakor­lott hegymászó is. Meg- mászta Alaszka, Ausztrá­lia és Üj-Zéland legmaga­sabb hegyeit. Ejtőernyővel és oxigénpalackkal a há­tán szándékozik a világ te­tejére lépni, s onnan ejiő- ernyővel leugrani mintegy 3500 méter mélységbe. Ópium­kereskedelemért halálbüntetés jár Iránban egy új törvény értelmében a halálbünte­tést kiterjesztik mindazok­ra, akik ópiummal keres­kednek. Ugyanekkor az irá­ni kormány úgy döntött, hogy közkegyelemben ré­szesíti azokat, akiket ópi­umcsempészésért a múltban bebörtönöztek. A közkegye­lem mintegy 10 ezer sze­mélyt érint. Cölibátus.,. XXIII. János pápa vetet­te fel újra a katolikus pa­pok nőtlenségének kérdé­sét, amit végül VI. Pál pá­pa negatívan döntött el az alábbi szavakkal: „Nekik lényegében nem emberi, ha. nem természetfölötti erő adatott, mert ez az erő az istentől jött.” A papok ter­mészetesen ezzel nem te­kintik megoldottnak a problémát, sőt nyüt ellen­állásba mentek át. Ankéto- kat, vitákat rendeznek: többen megnősülnek és demonstratív módon csa­ládjukkal élnek; mások pe­dig protestáns egyházakba lépnek át, hogy megnősül­hessenek. Csupán az NSZK - ban 400 000 lelkészből 1500 levetette a reverendát. Foglalkozás nélküli indiánok Dr. Benjamin J. Tayloi és dr. Dennis J. O’Conner, az arizonai egyetem pro­fesszorai megállapították, hogy a három arizonai re- zervációban élő felnőtt apacs-indiánok kétharma­dának nincs állandó fog­lalkozása. A tudósok véle­ménye szerint a többi 12 arizonai rezervációban a helyzet hasonló, ha ugyan nem még roszabb,

Next

/
Thumbnails
Contents