Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-11 / 158. szám

*9*9. SSBm TL Jó lesz! Legalább kegyed medet is láthatom min­dennap! ______________ E j, elhallgass! Egészen megzavarod az embertI Kecskemét ünnepi díszben várta haza a küldöttséget. Még tán a harangokat is meghúzták .volna, ha a főbíró idejében előre nem küldi Palit, a nyalka csikóst a híradással, hogy semmi komédiát ..... . ne csináljanak, mert Ok a vlgságra nin­csen. emberek! Támadt is akkora vihar a városházán, amekkorát nem láttak még a v< rElsinkófáltók a tömén­telen jószágot! ^ TiMondjanak le! 6. »Mal Augusztus 9—10: Vadkerti napok Ez év augusztus 9-én és 10-én ulső ízben rendezik meg Soltvadkerten az úgy­nevezett vadkerti napokat. Ennek célja, hogy a kör­nyék természeti szépségei­vel — gondolva itt első­sorban a Vadkerti-tó üdü­lőtelepére —, valamint a község hírneves termékei­vel megismerkedjenek az idelátogatók, akiknek szá­ma a legszerényebb előze­tes becslések szerint is megközelíti a tízezret. Nagyon gazdag, változa­tosnak ígérkező műsorról gondoskodnak. Egyebek között különböző járási ta­lálkozókra kerül sor, a művelődési házban hely- történeti, képzőművészeti, könyv- és bélyeggyűjtő ki­állítás nyílik és tart nyit­va két nap folyamán. A szakszövetkezetek termény- gyümölcs- és — kóstolóval egybekötött — borkiállí­tást rendeznek a tóparton és a községben. Szimfo­nikus hangverseny, tópar­ti fúvószene és dzsessz- parádé gondoskodik a kü­lönböző zenei igények ki­elégítéséről. S mindezeken túl lesz még ünnepi nagy­gyűlés, a HUNGEXPO di­vatbemutatója, honvédel­mi technikai kiállítás, tűz­oltó-felvonulás, Kalocsa- környéki népitánccsopor- tok „menettánca”, vala­mint ifjúsági karnevál és kétnapi sportműsor. Mit kap a vásárló Kalocsán? A kereskedelmi szakem­berek tisztában vannak ve­le, mekkora feladatot je­lent egy város lakosságá­nak élelmiszerekkel való ellátása. Az igény ugyanis szinte egyénenként, vagy legalábbis családonként változik, de különböznek a jövedelmek is. Ügy kell te­hát összeállítani egy-egy élelmiszerbolt készletét, hogy ott mindenki megtalál­ja amit keres, s lehetőleg „zsebének” megfelelő áron. Hogyan sikerül ez Kalo­csán, illetves sikerül-e? Er­re a kérdésre kerestünk vá­laszt a városban. Húsz Víziét gazdája Kalocsa élelmiszer-ellátá­sára kiépített hálózatot 20 üzletével a BÉK (Bács-Kis- kun megyei Élelmiszerkis­kereskedelmi Vállalat) ural­ja. Ez egyben felelősséget is jelent a kirendeltség-ve­zetőnek, Ruzsinkó Mihály­nak. Ezzel maga is tisztá­ban van, jól ismeri a vá­ros lakosságát, a vásárlóerőt, s azt a „piacot” ahonnan a vállalat beszerezheti a szükséges árut. — Az alapvető, a legfon­tosabb élelmiszerekből az ellátás jó. Ma már termé­szetes, hogy kenyér, zsír, liszt, vaj stb. állandóan és jó minőségben kapható. Sajnálatos azonban, hogy néhány keresett cikkel nem tudjuk kiszolgálni a vásár­lókat. Ilyen például a piló­takeksz, nápolyi s általá­ban az úgynevezett lisztes­áruk — mondja Ruzsinkó Mihály. Nagyobb baj. hogy hús­ból és töltelékáruból sincs elegendő és a választék is szegényes. A város BÉK- üzletei hetenként 13 mázsa töltelékárut (kolbász, fel­vágott, szalámi, sajt) kap a kiskunfélegyházi vágóhíd- tól. Pótolni kell, s ezt úgy oldják meg Kalocsán, hogy vágott konzervhúst, vagy halat kénytelenek ajánlani annak, aki mondjuk gyulai­ért tér be az üzletbe. Zöldség, gyümölcs, tej — Gondok vannak Kalo­csán a zöldség-gyümölcs- ellátással. Nem gyümölcs- termelő körzet, de ez nem lehet magyarázat — mond­ja Benyada Jenőné, a vá­rosi tanács vb ipari és ke- reskedelni csoportjának ve­zetője. Ruzsinkó Mihály ké­sőbb ehhez hozzáteszi: — Rengeteget kell sza­ladgálni addig, amíg végre sikerül jó minőségű, vi­szonylag olcsó gyümölcsöt, zöldséget kapni. A Kalocsa környéki falvak termelőszö­vetkezetei — ahol vannak kertészetek, s öntöznek is — inkább a fővárosba vi­szik az árut, ahol — példa 1 beszélő köntös Mikszáth Kálmán regénye nyomán rajzolta: Cs. Horváth Tibor A líny szép ncgy szemeit elfutotta a könny Miska színlelt közönnyel I ('"“ *■ sarkon fordult é* otthagyta a lányt. "lm CNo. Jó! Ha nem akarsz, hál ne menj. Adok pénzt, végy magadnak férfiruhát, vágd le a • hajad és öltözz át! Saját ruhádat pedig tedd le a Duna partján, hadd higgyék, hogy a vízbe ölted mogad. Ha felkeresed apámurámat és megmondod, hogy én küldtelek, felfogad is van erre — olcsóbban tudják eladni, mintha ne­künk adták volna át. Vala­hogy azt kellene megérte­ni a tsz-vezetőkkel, hogy erkölcsi kötelességük a vá­ros ellátásáról gondoskodni, kötelezni persze nem lehet őket... — A városnak közel 16 ezer lakója van, s mind­össze egyetlen tejbolt vár­ja a vevőket. Hozzá kell azonban tenni, hogy a BÉK üzleteiben — összesen 12 helyen — rendszeresen áru­sítanak tejet is — mondja Benyeda Jenőné. — Elsősorban a tej mi­nősége ellen van kifogás. A mennyiség kielégítő. Hi­ába van ugyanis hűtőszek­rény az üzletekben, mert a tej megsavanyodik a hi­degben is — mondja Ru­zsinkó elvtárs. — Ezt pedig már csak ipari célokra ad­hatjuk el, nagy veszteség­gel. Hasonló a helyzet a tejföllel és más tejtermék­kel is: gyorsan romlanak. Nagyon ébernek kell len­nünk, hogy jó minőséget tudjunk adni a vevőnek. 30 mázsa tőkehús Nincs nagy érdekeltsége a városban a fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek. Jelenléte azonban mégis sokat számít, elsősorban a húsellátás szempontjából. Két húsboltja hetenként 30 mázsa tőkehúst kap Félegy­házáról, s ebből tudnak jut­tatni a környező községek­nek is 50—50 kilót. Néhány* hónapja Budapestről heten­ként 18 mázsa sertésfejet és körmöt szállítanak Kalo­csára. S ez napok alatt el­fogy. — Töltelékáruban mi is szegények vagyunk — mondja Szuharszki elvtárs, a Kalocsa és Vidéke ÁFÉSZ kereskedelmi főosztályveze­tője. A városi tanácsnál fel­merült, hogy kicsi a piac­tér. Pedig ezt növelni kel­lene, hogy a környező köz­ségekből a felhozatallal is jobb helyzetbe kerüljenek a város lakosai. Most azon­ban még kisebb lett a tér: a fogyasztási szövetkezet ÁBC-áruházat épít rajta, s valószínűleg november 7- én átadják. Igaz, hogy itt 70 százalékban élelmiszert árusítanak majd, s kétség­telen, hogy egy ilyen üzle­tet, áruházat elbír még Ka­locsa, sőt szükséges is, de talán a helyet ésszerűbben kellett volna megválaszta­ni. összegzésképpen annyit: általában jó Kalocsa élel­miszer-ellátása. de mintha a BÉK kirendeltsége kissé magára lenne hagyva, pe­dig a város ellátása más szerveknek is érdeke, leg­alábbis ami a szervezési tá­mogatást illeti. A lakosság szükségleteinek kielégítése egyben politikai feladat is. Ezt Ruzsinkó Mihály tud­ja, de tudják-e azok is, akik Kalocsa „zöldövezeté­ben” termelik az árut és száz kilométerekre szállít­ják? Gál Sándor D UN A VECSEI TUDÓSÍTÓNKTÓL i történt április óta? A „Csepel Autó mostoha- gyereke” — címmel közöl­tük április 1-én a budapesti gyár kunszentmiklósi tele­pén észlelt tapasztalatain­kat. Megírtuk, hogy nagy a munkaerővándorlás, és még a legjobb szakemberek is a kilépés gondolatával fog­lalkoznak. A cikk megjele­nése óta több mint három hónap telt el. A napokban újra felkerestük az üzemet, hogy megtudakoljuk: van-e változás, sikerült-e megol­dani a korábbi problémá­kat. Horváth Imre, az üzemi pártszervezet titkára a kö­vetkezőkkel fogadott: — Örömmel újságolha­tom, hogy dolgozóink már nyugodtabb légkörben vég­zik munkájukat Folyama­tosabb lett az anyag- és al­katrészellátás, megszűnt a gépek melletti álldogálás. A nyugodtabb körülmények­nek köszönhető, hogy má­jusi termelési tervünket 111 százalékra teljesítettük. Csökkent a kilépések szá­ma is. Ez pedig azt jelenti, hogy a jelenlegi 100—120 fős munkáslétszámunkat ál­landósítani tudjuk. — A központi gyáregy­ségtől milyen segítséget kaptak az utóbbi hónapok­ban? — A legnagyobb segítsé­get a folyamatos anyagel­látás jelentette. Ez ugyanis döntően befolyásolta a ter­melést, s egyben a bérek alakulását. Még ugyan nincs minden rendben a bérek körül, de a szakmunkások többsége, és a más munka­körökben dolgozók is ugyanolyan keresethez jut­nak, mint az anyavállalat hasonló beosztású dolgozói. Pártszervezetünk a gazda­sági vezetőkkel együtt ígér­te: amikor fiatal üzemünk végleg leküzdi a kezdeti nehézségeket, nem lesz pa­nasz a keresetre. ígéretün­ket a központi gyáregység vezetői azzal támasztották alá, hogy nyilvánosságra hozták a kunszentmiklósi telep fejlesztési programját. — Mit tartalmaz e prog­ram? — 1971-ig hatszáz-hét- százra növekszik a jelenlegi létszám. Űj, nagy szerelő- csarnok épül, ahol a forgá­csolási munkákat, és a pla­tó-alkatrészgyártást végez­hetjük. A tervek szerint a mi üzemünk gyártja majd a teherautók tartalék alvá­zait. A beruházás megha­ladja a 80 millió forintot. A napokban megkezdődtek már a helyszíni felmérések, s reméljük, rövidesen meg­kezdődik az építkezés is. — Nem okoz majd ez a nagyarányú fejlesztés mun­kaerőgondokat ? — Meggyőződésünk, hogy helyben, és a környező fal­vakból meg tudjuk oldani a szükséges létszámfejlesztést. A járási pártbizottság „és a tanács, valamint a helyi szervek eddig is segítettek bennünket. Biztosak va­gyunk benne, hogy a segí­tésben a jövőben sem lesz hiány. Számítunk arra is, hogy sokan választják majd a kényelmesebb itthoni munkát azok közül, akik ma még ingáznak. Szabó Attila Duna-parti gondolatok A soroksári Duna-ágtól lefelé, egészen Bajáig stran­dolásra. vízi életre a legalkalmasabb szakasz a dunave- csei partoldal. A folyó közepéig benyúló kőgátrendszier nagy területen fékezi a lefelé hömpölygő vizet A parton árnyat adó terebélyes fáik. Némelyikük ta­lán száz évnél is korosabb. A száihagyomány szerint a legvastagabb törzsű alatt maga Petőfi Sándor is sokat hűsöit. Karcsú motorcsónakok, és szurkosfenekű ladikok himbálóznak a csöppnyi öbölben. Kedves, marasztaló hely ez. pihenésre, felüdülésre rendkívül alkalmas. A nyári napok mindegyikén, főként azonban a hét­végeken sokan látogatnak ide. Nemcsak a helybeliek, hanem a dunaújvárosiak is. az ő oldalukon ugyanis nincs strandolásra alkalmas partszakasz. De jönnek má­sok is. Űttörők. iskolások. Szentesről. Gyoméról és a fővárosból. Heteket töltenek itt vidám táborozással. E tények indokolják: érdemes felfigyelni rá és az eddi­gieknél jóval többet törődni ezzel a kellemes pihenő­hellyel. Nincs a parton semmilyen szolgáltatás, pedig nagyon elkelne legalább egy büfésátor, vagy akár egy halsütő. Évekkel korábban a védgát tövében működött a „Kis­lak csárda”. Mindenki kedvelte, de aztán egyik napról a másikra lebontották, mondván: korszerűtlen és árte­rületen van. Megoldás mégis lesz. bár nem közvetlenül a vízpar­ton. hanem attól 100—150 méterre, ahol augusztus végén megnyitja kapuit a „Platán” étterem és presszó. Addig is kellene azonban valami, legalább egy fagyialtos kocsi! Két-három évvel ezelőtt tárgyalások folytak arról, hogv campingtábort építenek közösen a dunaújvárosi társa­dalmi szervekkel. Jó ötlet volt. kár. hogy nem került megvalósításra! A Dunán teherhajó húz lefelé. Uszályai már üresek, vasérctől szabadították meg őket Dunaújvárosban. Ami­kor a kőgát végével egy irányba érnek, megszólal a hajókürt egyszer, kétszer. Üdvözlik a parton levőket. S a partról visszaintenek. —ó. —a. Hetven vagon meggy Kecelről Az ország meggytermésének húsz százalékát a keceli gyümölcsösök és a há­zikertek adják. Az idén, mivel a fák virágzásakor kedvezőtlen volt az időjá­rás, a helyi felvásárló telepek — a szokásos évi 100 vagonos szállítmány he­lyett — csak 70 vagon meggyet vehettek át, illetve irányíthattak a külföldi pi­acokra.

Next

/
Thumbnails
Contents