Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-09 / 156. szám

L Oldal 1969. JáRns 9. szerda Borsóvita, tanulságokkal Információ nélkül nincs korszerűség Szervezettebbé vált a mezőgazdasági szaktanácsadás HA A TERMELŐ gaz­daság és a feldolgozó vál­lalat között átvételi vita van, annak okát nem elég csak a kimagasló átlagter­mésben keresnünk. Vonat­kozik ez a zöldborsóra is, amelyet az idén a kecske­méti Petőfi Tsz 150 holdon termesztett. A számításba vett 15 vagonos termésre a Kecskeméti Konzervgyár­ral szerződött a közös gaz­daság, épp úgy, mint a megalakulás óta minden esztendőben. Ám az idei értékesítés egyáltalán nem mondható zökkenőmentesnek. A ter­més betakarítása során el­eddig három ízben élt ki­fogással a gyár, ami gya­korlatilag azt jelenti, hogy mint egy 55 mázsa kicsé­pelt borsó nem került át­vételre. Ennek nagyobb ré­sze még jelenleg is a tsz egyik gazdasági épületének padlásán szárad, takarmá­nyozás céljára használják majd fel. A termés töb­bi része pedig silózásra ke­rült! Az idei átvételi szabvá­nyok, a tsz vezetőinek vé­lekedése szerint, szigorúb­bak, mint a korábbi évek­ben voltak. A kiadott elő­írások szerint a keménységi fok nem haladhatja meg a bő-öt, a féregrágottság a két, illetve a besárgulás a tíz százalékot. No most: a korábbi két esetben az tör­tént, hogy a kicsépelt bor­só keménységi foka 1—2- vel meghaladta az előírt fokot. A gyár nemet mon­dott, ám két napra rá eny­hítette az előírást, maxi­málisan 75 fokos kemény­séget is megengedett. Csak­hogy addigra a kifogásolt mennyiség megromlott, át­vételre alkalmatlanná vált. EDDIG a tanulság egy­értelmű, kétségtelen, hogy az inkriminált mennyiség az eredetileg kiadott szab­ványnak nem felelt meg, de az is kétségtelen, hogy a saját szabványához a gyár sem maradt következetes. Az enyhítés azonban a Pe­A Corvin Aruház hom­lokzatán esténként kígyói­nak a fények. Négyszínű ténytájékoztató, a Publico- lor írásos szöveget, számo­kat és ábrákat rajzol a já­rókelők elé. A magyar ter­vezésű berendezés telexgép­ről is működtethető már­tőfi Tsz-en már nem sokat segített. A harmadik átvételi vi­ta több új elemmel kombi­nálódott, s lényegében ezek tanulsága végett íródott meg ez a cikk. Pár nappal ezelőtt, már a szezon fini­sében a kirendelt gyári át­vevő úgy a féregrágott, mint a besárgult szemek­nek a megengedettnél na­gyobb arányára hivatkozva megtagadta az átvételt. Egy óra leforgása alatt a hely­színen termett a gyár kör­zeti felügyelője, és annak rendje, s módja szerint jegyzőkönyvezte az ügyet. Mindez történt úgy a déli, illetve a kora délutáni órákban. A gazdaság veze­tői még aznap délután kí­sérletet tettek a vitát vég­érvényesen eldöntő szakér­tő kirendeltetésére, próbál­kozásuk azonban nem járt sikerrel. A szakértő csak másnap délután, a cséplést követő huszonhetedik órá­ban jelenhetett meg a hely­színen. A véletlen minta alapján megfelelőnek ta­lált 336 szemet s nem meg­felelőnek — a jellegzetes sötétzöldnél valamelyest világosabb színűnek — 96 szemet LÁTSZATRA tehát a gyárnak szolgáltatott igaz­ságot a szakértői véleke­dés. A vélemény megala­pozottságát azonban jócs­kán kikezdi egy megmásít­hatatlan tényező: a cséplés óta eltelt idő. Ugyanis a borsó állagában olyan vál­tozások következtek be, amelyek valóban lehetet­lenné tették az egyértelmű vélemény megalkotását. Ezt a termést már csak silózni lehetett. S ami a furcsa az egészben, ennek bekövetke­zését előző nap már a kör­zeti felügyelő is látta — látnia kellett! —, hiszen a borsónak a cséplést követő 2—3 órában a feldolgozó szalagra kell kerülnie. A felügyelő a jegyzőkönyve­zéskor abban a helyzetben volt, hogy módjában állott volna a szakértő azonnali rukciója, amely nemcsak a ledöntött bábuk számát jel­zi, hanem önműködően fel is állítja. A négypályás automatikus tekeállító, éS' eredményjelző berendezést az Építők Rózsa Ferenc Kultúrotthonában állították fel. kirendelése, ezt azonban nem tette, mondván, hogy a véleményezés nem a gyár, hanem a gazdaság ér­deke. Tulajdonképpen igaza volt. Csakhogy ... Egyrészt — a 15 mázsa borsóért kár, ha az netalán mégis meg­felelt volna a szabványnak, hiszen az átvevő — egyéb­ként nem rossz akaratú — tévedését sem zárhatjuk ki. Mindez persze csak felté­telezés. MÁSRÉSZT talán gon­dolni kellett volna arra a személyi-emberi jó kapcso­latra is, amely nélkül a mégoly ésszerűen szerve­zett gazdasági tevékenység sem lehet meg. Számításba véve, hogy a gyárnak jövő­re is a körzetében gazdál­kodó szövetkezetekkel kell szerződnie. Hiszen mit ér a gazdasági mechanizmus az emberi mechanizmusok nélkül... H. D. Nádbálák A Bács-Kiskun megyei Nádgazdasági Vállalat Bir- tói telepén bálákba tömö­rítik a szétszóródott kévé­ket és a törmeléket. Az így nyert hulladéktömeg cementtel keverve értékes szigetelőanyaggá válik majd az építőiparban. (Pásztor Zoltán felvétele.) Budapest, Akadémia u. 1. Elég sokan keresik fel a megye nagyüzemi gazdasá­gainak vezetői közül ezt az épületet. Itt székel ugyanis a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium szaktanácsadással foglalko­zó osztálya. Dr. Varró József osztály- vezető bokros teendői köze­pette is szívesen állt ren­delkezésünkre. — A szaktanácsadás, a minisztérium információs hálózatának az AGROIM- FORM-nak csupán egy részlege. Az intézmény 1967. július 1-én alakult, vagyis két esztendeje. Az egyre növekvő igények sürgették az ilyen informá­ciós központ létrejöttét, hi­szen már a gazdasági re­form bevezetése előtt na­pirendre került a mezőgaz­dasági üzemek ily módon történő segítése. A reform | bevezetése után pedig nél- i külözhetetlenné vált a több oldalú informálódás, enél- kül szinte lehetetlen a ve­zetés színvonalának emelé­se. Az AGROIMFORM há­rom részlegből áll: a szak- könyvtári és szakirodalmi, a műszaki, tudományos és dokumentációs, végül pe­dig a szaktanácsadó osz­tály. — Mi a legutóbbi fel­adata? — Eddig intézményesen nem szerveztük meg a szaktanácsadást, nem ala­kult ki a tapasztalatátadás korszerű módszere. Mező- gazdasági üzemeink fej­lesztésében, termelési szín­vonalának javításában fon­tos szerepe van a vezetési, szervezési tapasztalatok­nak, termelési és tenyész­tési eljárások alkalmazá­sának. Ugyanakkor napja­inkban mind több azoknak a hazai és külföldi mező- gazdasági üzemeknek, in­tézményeknek a száma, amelyekben az említettek eredményesen tanulmá­nyozhatók. Erre alapozva hoztuk lét­re a szaktanácsadó hálóza­tot. A jogkört miniszteri javaslat alapján kapják meg az arra alkalmas gaz- dságok, intézmények. Igen nagy felelősséggel jár, mert valóban a legkorsze­rűbb, legjobb eredménye­ket kell felmutatni, ahhoz, hogy tényleg tanuljanak a látogatók. Mindinkább ar­ra törekszünk, hogy szer­vezettebbé tegyük a ta­pasztalatátadást, vagyis szerződéses alapon történ­jen a segítségadás. Tavaly csaknem 14 ezer megálla­podás történt az országban. Ennek jelentősebb része dí­jazást nem kötött ki. Vé­leményünk szerint, helyes ha a szaktanácsadó intéz­mény képviselője nemi anyagi előnyhöz jut a si­keres tapasztalatátadás ese­tén, mert akkor eredmé­nyesebb a közreműködé­se. — Szó volt arról is, hogy külföldi tanul- mányutakat is szervez­nek. • — E témakörben együtt­működünk az IBUSZ-szal. A külföldi tanulmányutak­kal kapcsolatos igényeiket a gazdaságok a mi osztá­lyunk közreműködésével tudják lebonyolítani. Az ez évre megkötött nemzetközi megállapodások alapján in­tézkedni tudunk a szak­mai program megrendelé­séről és annak visszaiga­zolása után az adminiszt­ratív intézkedések végett a kijelölt IBUSZ-irodához to­vábbítjuk a kérést. Egyéb­ként ebben az évben a szo­cialista országok illetékes intézményei csak a mi elő­zetes bejelentésünk alap­ján adnak engedélyt üzem- látogatásokra. — Milyen az érdeklő­dés? — Igen nagy, már tavaly 8Q0 szakmai csoport volt külföldön. Az idén még többen jelentkeztek. Nö­vekszik az érdeklődés a bel­földi tapasztalatcserék iránt is. A hazai tanulmányutak program-összeállításához szintén sok segítséget ad­tunk már eddig. Nemrég jelent meg egy kiadvá­nyunk, amelyben felsorol­juk a tapasztalatcsere-láto­gatásra javasolt állami és termelőszövetkezeti gazda­ságokat. Az ország 106 állami gaz­dasága között szerepelnek a Bács-Kiskun megyeiek is. összesen 182 termelőszövet­kezet van kijelölve szakta­nácsadásra, köztük huszon­három megyei. Ebből is következik, hogy Bács megye mezőgazdasága jelentős fejlődést ért el és sikereit érdemes közkincs- csé tenni. K. S. Hatmillió tubus — Univer márkával. A he­Hazai konstrukciók sikere Együttes erővel - kezes célokért is nagy sikere van itthon, és külföldön. Kölnben — egyelőre csak filmen — be­mutatták a Publicolort — a nyugatnémet szakembe­rek elismeréssel szóltak a berendezésről. A Publico- lor hazai sikert is hozott készítőinek — elnyerte a Budapesti Nemzetközi Vá­sár egyik nagydíját. A moszkvai sakkvilágbaj­noki párosmérkőzésen mu­tatkozott be a Villamos Be­rendezés és Készülék Mű­vek Villamos Előszerelő Gyárának sakkoktató és de­monstráló berendezése. A magyar találmány egy-egy lépés után azonnal jelzi a sakkmérkőzés pillanatnyi állását, emberi beavatkozás nélkül. A berendezést be­mutatták a moszkvai auto­matizálási kiállításon, s Moszkva után Bécsben sze­repel. A szovjet sakkszö­vetség az első sikeres sze­replés után tíz sakkoktató, és demonstráló berendezést rendelt. A tekejátékosoknak oko­zott örömet a gyár új konst­A lakóházak és üzemek kábelhálózatát modernizál­ta a Villamoselőszerelő Gyár új típusú síncsatornái­val. Rövidesen egy 17 eme­letes budapesti lakóházban szerelik fel a síncsatomát, tehát valamennyi kábel egy csatornába kerül. Az Élelmiszeripari Gép­tervező Intézet, az Élelmi- szeripari Gépgyár, és a Vil­lamos Előszerelő Gyár kooperációban tervezett és gyártott villamos automati­kai berendezéseket. A kü­lönféle élelmiszeripari gyártmányokat — sajtszárí­tót, kenyérgyári, valamint takarmánykeverő villamos­vezérlő berendezést — máris sikerrel alkalmaz­zák. Ha már az ipari beren­dezésekről szólunk, érde­mes megemlíteni a Villa­mos Előszerelő Gyár fej­lesztésében készült úgyne­vezett tokozott-sínes elosz­tóberendezést, amelyet ned­ves trópusi klímára alkal­maztak, s most szállítanak belőle egy kelet-pakisztáni jutagy árnak*, A tanácsi önállóság nö­velése nálunk, Csikérián több vonatkozásban is érezteti jótékony hatását. Ma már elvétve sem fordul elő olyan megjegyzés, hogy „ti miért vagytok ott, ha úgyis úgy lesz, ahogyan mások akarják”. Mert meg­szűnt a tanácstagok kész lények elé állítása. Ez pe­dig növelte a választóik körében a tanácstagok te­kintélyét. Említhetnék azonban anyagi vonatkozású példát is: Korábban az év végi költségvetési megtakarítást nem vihettük át, nem hasz­nálhattuk fel a következő esztendőben. Az utóbbi két évben viszont a megtakarí­tott 139 ezer forintot a többi között buszváró és járda építésére fordíthat­tuk. Növeli a lakosság bizal­mát és a segitőkészségében is kamatozik az a tény, hogy tanácstagjaink időről időre, családtaglátogatáso­kon és beszámolóik alkal­mával összegyűjtik a vá­lasztóik javaslatait. Az el­hangzott javaslatok, jogos igények alapján készítjük el évről évre a fejlesztési tervünket. Az idén például elérjük, hogy a község egész belterülete villamo­sítva lesz. Ugyancsak a la­kossági javaslatoknak meg­felelően készült el a Petőfi utca 800 négyzetméternyi járdája, amire 78 ezer fo­rintot költöttünk. Ám nemcsak javasol a lakosság, hanem anyagiak­kal és társadalmi munkával is segíti közös terveink megvalósítását. Míg tavaly az összes fejlesztési bevé­teleink 22 százalékát ké­pezte a helybeliek forint hozzájárulása, az idén már a bevételek 26 százalékánál tartunk. Nem is szólva ar­ról, hogy az év első felé-, ben felkínált és elvégzett társadalmi munka értéke eléri a 61 ezer forintot. Vízin Gergely vb-elnök A tatabányai tüdőszana­tóriumban 76 éves korában elhunyt Kalkóczka Zsig- mond ácsi hadigondozott, aki fél évszázadon át go­lyóval a szívében élt. A lö­vedék az első világháború egyik ütközetében érte. Az orvosi vizsgálat annak ide­jén százszázalékos rokkant­tá nyilvánította. Kalkóczka szívesen alávetette volna magát egy műtétnek, a lö­vedék megbolygatása azon­ban azonnal halálát okoz­ta volna. Most sem a go­tényegyházi konzervüzemé­nek készítményei számára máris megrendelte a jövő évi tubusszükségletét a kecskeméti Univer Szövet­kezet. 1970-ben hatmillió tubust tölt meg az üzem a kedvelt tormakrémmel. Piros Arany ételízesítővel, majonézzel. lyó, hanem az öregkori el­változásokból eredő beteg­sége vetett véget életének. Szívét a Komárom me­gyei Kórház kórbonctani gyűjteményében helyezték el. A szív balkamra csú­csában jól látható a 2,5 centiméter hosszú, kúp ala­kú lövedék. A boncolás megállapította, hogy a go­lyó a két nagyeret áttör­ve került oda. A szerve­zet védekezésként hegszo- vetel vonta körül a fémet. Puskagolyóval a szívében még ötven évig élt i

Next

/
Thumbnails
Contents