Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-09 / 156. szám
IMS. július 8, szerda 8. oldal Szélesebb alapokon Befejeződött a bajai tanácskozás Együ ttm űködés magasabb fokon A Hazafias Népfront megyei honismereti bizottsága és a megyei helytörténeti oizottság közös rendezésében megtartott kétnapos tanácskozás részvevői tegnap három szekcióban megbeszéléseket tartottak Baján, a Felsőfokú Vízügyi Technikumban. A tsz-krónikák írói és szervezői részére dr. Dömötör Sándor, a Népművelési Intézet munkatársa tartott vitaindító előadást Ezutárí a részvevők a krónikaírás további feladatairól folytattak élénk eszmecserét. A felszólalók — többek között dr. Nagy Béla iskolaigazgató és Fekete Dezső, a bácsalmási könyvtár vezetője javasolták, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa is tekintse saját ügyének a tszkrónikák elkészítését, s szorgalmazza a mezőgazda- sági üzemek történetének megírását. Eddig elsősorban a népművelők kezdeményeztek, s főképp ott tudtak jó eredményt elérni, ahol a tsz-ek vezetői megértéssel fogadták őket. A TOT segítsége lehetővé tenné, hogy hamarosan valamennyi mezőgazdasági ( üzemben meginduljon az adatok gyűjtése és a fel- szabadulás negyedszázados jubileumára elkészüljenek a krónikák. Javasolták a részvevők továbbá, hogy a történetírást terjesszék ki a tsz társulásokra és az alacsonyabb típusú szövetkezetekre is. A népművelési felügyelők és a honismereti szakkörvezetők tanácskozása dr. Kuczi Károly, megyei szakreferens és Szamosfal- vy Imre, a megyei népművelési tanácsadó vezetője elnökletével a krónikaírásban részt vállaló népművelők tapasztalatait összegezte A népművelők már eddig is igen sok segítséget adtak ehhez a munkához. Főként ott, ahol felismerték a tudatformálásra és a hazafias nevelésre gyakorolt hasznos voltát. Éppen ezért a jövőben jobban kell támaszkodni az iskolások, és a fiatalok segítségére elsősorban az adatok összegyűjtésében. A Hazafias Népfront járási és városi titkárainak tanácskozását Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára vezette A részvevők megállapították, hogy a népfrontmozgalom munkásai eddig is fontosnak tartották a helytörténet- és krónikaírást és továbbra is minden lehetséges módon támogatják ezt a fontos ügyet. Jó példa Csávoly, ahol valóban a község ap- raja-nagyja részt vesz a helytörténeti kutatásokban. A népfront az a fórum, amely mozgósítani tudja a lelkes társadalmi munkásokat és képes összefogni mindenkit, aki ebben a sokrétű tevékenységben részt vehet. A kétnapos tanácskozás végén dr. Székely György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem dékánja, az Országos Helytörténeti Bizottság elnöke értékelte a tapasztalatokat. — Sokrétű, hasznos találkozó volt — mondta Székely professzor — amely az általános tanulságokon túl az eddigi munka gyakorlati tényeiből vonta le következtetéseit. Sok hasznos tapasztalattal és útmutatással gazdagodva búcsúzhatunk mindannyian Bajától, s a vendéglátó megyétől, amely bátran mondhatjuk: országosan elindítója volt a helytörténeti mozgalomnak. Reméljük a Bács megyei példa nyomán hamarosan mindenütt felkarolják és segítik a helyi történetírás, a falu- és tsz- krónikák ügyét Kedden ülést tartott az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Tanácsa, az OFT, ahol a SZÖVOSZ új alapszabálytervezetét vitatták meg. A tanácskozáson részt vett Nyers Rezső, az I MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi (Bizottság titkára is. Ott (voltak több minisztérium vezető munkatársai. A SZÖVOSZ Igazgatósát ának beszámolóját dr. lolnár Frigyes, a szövetség elnöke ismertette. Utalt arra, hogy a jelenlegi alapszabály 1967-ben készült. Az új gazdasági mechanizmus tapasztalatai, továbbá az időközben tisztázott és kidolgozott szövetkezet-politikai elvek szükségessé teszik az alapszabály korszerűsítését. Az új alapszabályt a nagymérvű demokratizálódás jellemzi. A szövetkezetek és a szövetség kapcsolata a jövőben nem az alá- és fölérendeltség viszonyra, hanem a szövetkezetek önállóságára épül. A szövetségeknek többé nem lesz hatósági, utasítási jogkörük. A szövetkezetek részére ajánlásokat, felhívásokat, irányelveket, módszertani útmutatókat bocsátanának ki. Mind az országos, mind a megyei szövetségek feladata az, hogy képviseljék a szövetkezetek érdekeit, szolgáltatásokat nyújtsanak és társadalmi, mozgalmi feladatokat lássanak el. A kongresszus többé nem a SZÖVOSZ, hanem az Általános Fogyasztási Szövetkezetek kongresszusa lesz. Ami nemcsak formai kérdés, hanem azt is jelenti, hogy ezen valamennyi szövetkezet képviseltetheti magát. Az alapszabály új vonásaként a kongresszuson, a választott szervekben érvényesül a föderatív, a szövetségi és a képviseleti elv. A különböző fogyasztási szövetkezetek saját érdéA második világháború előtt, a gazdasági kapcsolatok Bulgária és Magyarország között jelentéktelenek voltak. Bulgária főképpen mezőgazdasági cikkeket exportált Magyarországra és onnan elsősorban vegyi termékeket importált. A két ország gyors fejlődése a szocializmus útján megteremtette a feltételeket a szorosabb kölcsönös gazdasági együttműködéshez. Bulgária és Magyarország sikerei az iparosítás terén nagy lehetőségeket teremtettek és hozzájárultak a kölcsönös árucsereforgalom növeléséhez. A termelés párhuzamosságának elkerülése érdekében a KGST-országok között egy sor terméknél, sokoldalú alapon, a termelés szakosítását és kooperálását hajtják végre. Ez megteremti a lehetőséget, hogy minden ország nagy szériákban termeljen nemcsak a saját szükségleteinek kielégítésére, hanem exkefk képviseletére szekciókban, választmányokban tanácskoznak és foglalnak állást, tehát önállóak lesznek. A tervezetek elfogadása után a dokumentumokat a SZÖVOSZ előreláthatóan augusztusban terjeszti a kormány elé, törvényességi megerősítésre. A tanácskozáson felszólalt Nyers Rezső is. Kifejtette, hogy az alapszabálytervezet lényegével egyet ért, mert ennek elfogadásával a fogyasztási szövetkezetek jelentős lépést tesznek a fejlődés útján. A szövetkezeti demokrácia — mondta — fontos része a szocialista demokráciának, amelynek továbbfejlesztése ugyancsak időszerű. Volt időszak, amikor a szövetkezetek fejlesztését az segítette, hogy központilag megmondták, mit és hogyan kell tenni a közösség érdekében. Ma már azonban nem szabad fenntartani a szövetkezeti mozgalom centralizáltságát. Azért helyes az alapszabálytervezet, mert a mozgalmat alulról felfelé erősíti, a föderációs elvet érvényesíti, önállóságot biztosít a szövetkezeteknek. Ez az új vonás szocialista államrendünk számára is igen jelentős. Ne engedjünk azonban annak a csábításnak — folytatta, hogy a vezetők szövetkezeti szerveket megfosszák a valóban szükséges centrális intézkedések lehetőségétől. A demokrácia nem jelenthet spontaneitást. Szükséges a központi kezdeményezés, a cselekvési programok kidolgozása. A fogyasztási szövetkezetek mozgalmában meg kell hagyni a | kezdeményezés lehetőségét a SZÖVOSZ-nak. Ezért helyes az alapszabálytervezetnek az a többek által vitatott része, amely kimondja, hogy portra is. A kooperálás és szakosítás kétoldalúan is folyik, aminek érdekében a KGST-országok kétoldalú bizottságokat hoztak létre. Ilyen alapon került megalakításig 1958-ban a bolgár—magyar gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság. A bizottság műszaki dokumentációk, tudományos eredmények, műszaki újdonságok, szabadalmak és szakértők kölcsönös cseréjével mindkét országban elősegíti a termelő erők fejlődését. Ugyancsak vizsgálják az egységenkénti szakosítás és kooperálás lehetőségét abban a tekintetben, hogy Magyarország kisau- tóbusz-szükségletét Bulgáriából fedezze és a Bolgár Népköztársaság nagyobb autóbuszokat importálna a Magyar Népköztársaságból. A két ország szakértői között tárgyalások folynak a 8—10 tonna teherbírású nehéz tehergépkocsik konsta SZÖVOSZ ajánlásait a tagszövetkezetek kötelesek megtárgyalni. Nyers Rezső ezután a tervezet néhány más pontjához fűzött megjegyzéseket Javasolta egy olyan pont beiktatását, amely lehetővé teszi, hogy a tagszövetkezetek javaslataikkal, indítványaikkal, közvetlenül a kongresszushoz is fordulhassanak, s azokat a kongresszus köteles legyen megtárgyalni, elfogadni vagy elutasítani. A Központi Bizottság titkára ezután a fogyasztói érdekek helyes védelmére hívta fel a szövetkezeteket Különösen a zöldség- és gyümölcsellátásban igen nagy a jelentőségük. Nagy figyelemmel kell lenni az árak reális megszabására. Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy az árak csökkenjenek, ennek fő feltétele az önköltség mérséklése. Az új gazdasági mechanizmus eddigi szakaszában már javult az áruválaszték, de ilyen rövid idő alatt a reform sem volt képes árubőséget teremteni. A zöldség-, gyümölcsárak hosszabb idő átlagában is lecsíptek egy-egy kis részt a reáljövedelemből. Ez év első felében is magasabbak voltak a zöldség- és gyümölcsárak, mint a múlt év azonos időszakban. Az idei termés jónak ígérkezik, s a termés több csatornán érkezik a városi piacokra. A SZÖVÉRT-től kapott tájékoztatás szerint most már az árakban is csökkenés tapasztalható. A 15 fő cikkből 12-nek az ára alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor, kettő a múlt évivel azonos, s csupán a paradicsom drágább. Számos további felszólalás után az Országos Tanács elfogadta a SZÖVOSZ új alapszabályát és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek megyei Szövetségeinek alapszabálymintáját. (MTI) rukciójának fejlesztése és a termelés kooperálása érdekében A két fél megállapodott, hogy komplett útépítőgép nomenklatúrát dolgozzanak ki, amely alapul szolgál majd a szakosítás és kooperálási javaslat kidolgozására. Megegyezés jött létre együttműködésre a vegyipar területén is. így megvizsgálásra kerültek az együttműködés kérdései a szintetikus fonalak, aromatikus szénhidrogének és egyebek termelésére és kölcsönös szállítására. A gyógyszeripar területén aláírásra került jegyzőkönyv szerint a kölcsönös szállítások állandóan emekednek úgy, hogy 1975-re elérik a 6 millió rubelt Kidolgozás alatt vannak a kooperálási és együttműködési kérdések a gyengeáramú és erősáramú ipar, az emelő-szállító gépek, a hajógyártóipar és az élelmiszeripar területén. A két fél leállította egyes gépipari termékek gyártását, amelyek előállítása nem gazdaságos és kölcsönösen elégítik ki szükségleteiket a szakosítás alapján. Így Magyarország villamostargonca, villamos futómacska, szőlészeti traktor, palántázógép és egyéb hasonló szükségleteit a Bolgár Népköztársaságból fedezi, Bulgária viszont a szerszámgép, szállítóeszköz^ mezőgazdasági gép, rádiócső, villanyégő alkatrész és egyéb szükségleteit a Magyar Népköztársaságból vásárolja. Az árucsereforgalom további emelésének egyik alapja az 1968. szeptember elején aláírt megállapodás, amely szerint a Magyar Népköztársaság részt vesz szódagyár építésében Bulgáriában. Ehhez a Magyar Népköztársaság gépeket, felszereléseket és anyagokat fog szállítani, amit Bulgária a felépített szódagyárban előállított termékkel fog visszafizetni tíz éven keresztüL Különféle formákban valósul meg együttműködés a fekete- és színesfémkohászatban is. A gazdasági együttműködés kibővítésének lehetőségei a kooperálás és szakosítás területén még távolról sincsenek kimerítve. Ebben az irányban még sokkal nagyobb eredményeket lehet megvalósítani, ami végérvényesen mindkét fél javát fogja szolgálni. A gazdasági együttműködés a Bolgár Népköz- társaság és a Magyar Nép- köztársaság között a vegyes társaságok létrehozásával új, korszerűbb formákra tért rá. Az „INTRANSZ- MAS” és „AGROMAS” társaságok ténykedését jónak és hasznosnak értékeljük mindkét fél részére. Az „INTRANSZMAS” az üzemen belüli anyagmozgatás gépeinek, rendszerének tervezési munkálataival foglalkozik, az AGROMAS pedig a kertészeti munkák gépesítésének eszközeivel, feladataival. Ez a két vállalat, amellyel új kooperálási forma kezdődött a tervezés és termelés területén a Bolgár Népköztársasg és a Magyar Népköztársaság között, mintául szolgál a két testvéri szocialista ország még szorosabb együttműködésének megvalósítására, Panajot Gendov Székely György professzor, az Országos Helytörténeti Bizottság elnöke vezette a kétnapos tanácskozást. A résztvevők hosszan elidőztek a Csávolyon megrendezett helytörténeti kiállítás tanulságos látnivalói között. Elfogadták a SZÖVOSZ új alapszabályát ÄJg
