Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-05 / 153. szám
IZSÁKI ÁLLAMI GAZDASÁG Szép, hatásos szóösszetételeket szerkeszteni többnyire az írók és a költők feladata. Például ilyeneket: aranyhomok... Tartalommal megtölteni egészen más. Az egy-két aranykorona értékű területek homokját jó termőte- j ületté varázsolni — gazdasági bűvészmutatványnak is beillik, különösen akkor, ha az üzem jobb területekkel egyáltalán nem rendelkezik. Az Izsáki Állami Gazdaság homokos földje ma már aranyhomok. Tizenhét év szorgalmas munkája tette azzá, e tizenhét esztendő dolgos, egybemosódó hétköznapjai ma már történelemnek számítanak a gazdaságban. Az állapot azonban nem végleges. Az új eredményekért évről évre, újra és újra meg keü küzdeni, a homok jótulajdonságait nehéz a termelés szolgálatába állítani, a homok nehezen ad.ja kincseit. Az Izsáki Állami Gazdaságban évről évre megnyerik ezt a harcot. A gazdaság elődje 1952 novemberében alakult. Középbirtokokat, elhagyott, műveletlen területeket vontak össze, ahol éppen lehetőség nyílott erre. Ezeknél az intézkedéseknél nem tartották szem előtt azt az alapvető üzemszervezési tételt, hogy egy üzem földterületei, a természeti adottságoknak, a termőtájnak, és a termelés céljainak megfelelően lehetőleg minél nagyobb táblában, vagy egy tagban legyenek, így a fennállás tizenhét esztendeje alatt nem csak a kedvezőtlen talajadottságokkal, a leromlott homok- területekkel, de alapvető üzemszervezési problémákkal is meg kellett küzdeni, összeilleszteni, rendezni «► széttagolt földeket — mialatt a nagyüzemet is profilírozni kell, a termelés pedig elsőrendű feladat — valóban nehéz, és aligha látványos munka. Viszont annál nagyobb energiát követel. Az erőfeszítések ellenére a gazdaság területe ma is meglehetősen széttagolt, a földek két járás, és hét község közigazgatási területén helyezkednek el. Az Izsáki Állami Gazdaság mai formáját 1957-ig alakították ki, hozzácsatolták a megszűnt ágasegyházi gazdaság egy részét, és a balázspusztai területeket. Még egy változás történt a térképeken, 1967-ben a jakabszállási gyümölcstelepítéseket a Helvéciái Állami Gazdasághoz csatolták, és az izsáki igazgatás ettől kezdve 9934 kataszteri hold felett rendelkezik. A föld nagyobbrészt homok, foltokban homokos vályog, amelyben 30—40 m-re szikes réteg húzódik. A domborzatot — a Kiskunság tájjellegéből adódóan — a nyugtalan felszínű, homokos területekkel váltakozó, mély fekvésű belvizek jellemzik. A gazdaság üzemrészei közút és vasútvonal mellett fekszenek. Az üzem munkaerejét nagyobbrészt a község lakossága adja, a tanyán lakó dolgozóknak pedig évről évre segítséget nyújtanak a majorközpontokban, illetve a községben való letelepedéshez. A munkák gépesítése az egyik legfontosabbnak tekintett feladat az állami gazdaságban. A tekintélyes erő- és szállítógéppark mellett az üzembe látogatók végignézhetik a szőlőművelés és feldolgozás, valamint a borkezelés legkorszerűbb gépeit, a palackozóüzemig bezárólag. A gazdálkodás szempontéból döntő tényező a szőlő- ermelés. A terület részben hagyományos sortávolságú yalog és karós, részben 25—320 centiméterig terhelő. sortávolságú, huzalos- imos telepítési rendszerű. homoki tájjellegnek meg- ■lelően zömmel borszőlő■ iták, a terület ötven szá- lékán sárfehér terem. A őlőtelepítések másik fele inőségi fajtákból történt, írslevelű. Kocsis Irma, 'aszrizling és leányka ne■ li itt a termést. A következő években újabb területek betelepítése A szőlőfeldolgozás és a borkezelés, valamint a palackozás gépesítését tovább kell folytatni. A jelenlegi gépesítettségi fok körülbelül nyolcvan százalékos, e munka befejezését, vagyis a teljes gépesítést 1973-ra kívánják befejezni. A borkombinát mellett épül majd az új, óránként háromezer liter bor betöltésére, dugaszolására és címkézésére alkalmas palackozóüzem. Mire az új üzemrész magi.“» dúl, készen áll majd a zelben a borok és a gyümölcsfélék huzamosabb tárolására alkalmas hűtőház. Jó termést ígér az idén is a gazdaság öntözött lörpealmása. A gazdaság korszerű szarvasmarha-istállói Balázspusztán. holdat rét és legelő foglal eL A nagy szőlőterület talajerőigénye szinte kielégíthetetlen. és ez meghatározza a szántóföldi növénytermesztés irányát is. A talajerőt részben megtermelő állatállomány eltartásához takarmánynövényeket kell termeszteni. A gabonavetéseknél példul csak 12 százaléknyi búzát találunk, a többi takarmánygabona. Évente mintegy 2500 vagon istállótrágya vásárlására van szükség. A gazdaságban gondosan megtervezett az állattenyésztés, ennek az üzemágnak a további fejlesztésére nagy súlyt helyeznek. Az istállókban 1100 is. A kétezer-ötszáz juh a szikes legelőket hasznosítja, a gyapiúhozam és a tejtermelés évről évre növekszik, tavaly 4,4 kilogramm gyapjút nyírtak egyedenként, az évi tejtermelés pedig összesen 36 000 kilogramm volt. A gazdaság férőhely- hasznosítási célzattal 10 000 darab tojótyúkot tart. Az istállók nagyobb részét sikerült korszerűsíteni, illetve újakat építeni. A szarvasmarha-állomány részére a következő esztendőben újabb, korszerűbb tartási követelményeket kielégítő istállók épülnek. Bal- lázspusztán. módok és telepítési eljárás sok bevezetésében viszont szép sikereket könyvelhet magáénak az állami gazdaság. A gyümölcstermelés súlypontját az almatermelés képezi. A gyümölcsös területéből 144 kataszteri hold esőszerű rendszerben öntözhető. A kétszáznyolcvan holdon telepített Jonatán, Star- king és Delicózus fajtákból 211 kh-ról már termést takarítanak be. Az Izsáki Állami Gazdaság egyes homokterületein olyan kedvező időben érik minden évben az alma, hogy még a piac telítődése előtt több száz vagonnal tudnak értékesíteni. A nagy termőképességű fajták, és a korszerű talajmegmunkálás, a nagy adagú műtrágyázás, a párját ritkító, rendkívül hatékony üzemű öntözőberendezés segítségével évről év- ■e rekordterméseket sikerül betakarítani, egy-egy fán dízel ezer forintnyi értéket . megtermelnek. ben. A tervszerű talajerő- gazdálkodásnak. a jó kezelésnek és a szakszerű növényápolásnak a szőlőben is megvan az eredménye. Az új telepítésű minőségi fajtákról holdanként átlagosan ötven mázsát is leszüretelnek, a sárfehér is e körül terem. A szőlőalapanyag feldolgozására 1959-ben kezdték el építeni a feldolgozó, tároló és palackozó kombinátot Agárdy-telepen. 1964— 65-ben lépett ez a munka a második szakaszba, mi- koris elkészült a mai formájában álló épület. Két évvel később az iparvágányt is megkezdték építeni. eat a munkát ebben a hónapban fejezik be. A kombinát jelenleg ötvenezer hektoliter bort tud befogadni a csempék mögé rejtett tartályokba és a nemesebb borok érleléséhez használt ászokhoi'dókba. A feldolgozó rész egy idényben 60 000 mázsa szőlőt tud átbocsátani. és musttá préselni. Az Izsáki Állami Gazda- szarvasmarha van, 375 fe- ság termelésének súlypont- jőstehén. A tejhozam az jában a szőlő- és borter- utóbbi években 3000 liter melés, valamint az ezekkel körül mozog tehenenként. A kapcsolatos munkák állnak, szarvasmarha-állomány ma- ez az üzemág adja a jőve- gyartarka fajta. Az állo- delem legnagyobb részét is. mány egy részén az Orszá- Az arányos, az adottságok- gos Fajtanemesítő Intézet hoz igazodó termelésszerke- fajtakeresztező kísérleteket zet kialakításában más foiytat, a hízékonyság javí- üzemágnak is fontos szerep tására, és a kedvezőbb húsjut. A gazdaság szántóterü- összetételi arányok kialakí- leteinek nagysága 3455 ka- tására. taszteri hold, gyümölcsfár A Kiskunság tájjellegéből kát 606 kh-n, szőlőt 1608 adódóan — meglehetősen, holdon találunk, míg 3197 nagy a gazdaság juhászata A talajerő-utánpótlás a munkafolyamatai megfele- fejlett. és tovább bővíteti- lően gépesítettek, e téren dő állattenyésztéssel sem le- különösen az utóbbi öt év- hetséges megoldani Mind a ben ért el szép eredménye- szántóföldi növénytermesz- két az Izsáki Állami Gázlós. mind az állattenyésztés daság. Kertkultúra A szőlő- és a gyülmölcs- szőlővel már nem várható, termesztés ősi hagyományai- csupán a meglevő, korsze- ból nem sokat találunk Izsá- rűüen telepítések rekonst- kon. A korszerű művelési rukciőját tervezik a jövőír
