Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-05 / 153. szám

1999. Július S, szombat 3. oldal Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az í. oldalról.) zamok növelésének egyik előfeltétele a vízrendezési munkák sürgős elvégzése volna. Hevér Lajos (Heves me­gye) felhívta a figyelmet arra, hogy sok kiaknázat­lan lehetőség van még He­Mocsári Sándor (Hajdú- Bihar megye) rámutatott: öntözéssel lényegesen fo­kozni lehet a növényter­mesztés eredményeit. Vé­gezetül a vízgazdálkodási társulatok szerepéről be­szélt. Javasolta: ösztönöz­zék a társulatokat arra, hogy jobban vegyék figye­ves megye gyógyvizeinek lembe a termelőszövetkeze- hasznosítására. Kéri Vencel érdekeit. Németh Imre Komárom megyei képviselő elmondotta, hogy noha a bányaüzemekből percen­ként 100—120 köbméter vi­zet emelnek ki, a lakosság ivóvízellátása Dorogon és a környező bányászközségek­ben nincs megoldva. Tóth László (Győr-Sopron me­gye) a nagyarányú soproni vízgondot elemezte. A vá­rosban a nyári hónapokban komoly méreteket ölt a víz­hiány, ezért szeretnék ha a fertőrákos! víznyerési be­ruházás határidejét 1971-ről egy évvel előbbre hozni. Ezután szünet követke­zett, majd Kállai Gyula vet­te át az elnöklést. (Borsod megye) elmondotta, hogy megyéje községeinek vízellátására távlati terv ké­szült, amelynek alapján 1975-re a jelenlegi 28 szá­zalékról 51 százalékra nö­vekszik Borsod megyében a vezetékes vízellátás. Vége­zetül a vizek tisztaságának védelméről beszélt. Ezután az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy a vízgazdálkodás helyzetéről és fejlesztési célkitűzései­ről szóló beszámolóhoz több hozzászóló nem jelent­kezett. A vitát bezárta, és megadta a szót Dégen Im­re államtitkárnak, aki vá­laszolt a hozzászólásokra. Dégen Imre válasza a felszólalásokra Közölte az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke: a vi tában érintett néhány olyan problémát, amelynek ren­dezése meghaladja az OVH hatáskörét, részletesebb megvizsgálás után a kor­mány elé terjesztik, illető­leg az érdekéit miniszté­riumokkal egyeztetik a megoldási lehetőségeket. Az Intézkedésekről a képvise­lőket tájékoztam fogják. A vízellátás javítását és a csatornázást sürgető kép­viselők véleményével azo­nos a kormány álláspontja is: meg kell teremteni a szükséges anyagi-műszaki feltételeket a területileg arányos és az eddiginél ki­egyenlítettebb fejlesztés­hez. Mindamellett irreális lenne az a várakozás, hogy az ország minden városá­ban és községében a víz- ellátottság rövid időn belül azonos szintre hozható. A területileg kiegyenlítettebb fejlesztés egyelőre a szél­sőségek csökkentését jelen­ti, és annak a tendenciának az érvényesítését, hogy a vízellátás jobbítása az egyes települések jellegé­nek, szerepének, valamint a településfejlesztési terv irányelveinek megfelelően történjék. Örömmel nyugtázta Dé­gen Imre. hogy a falvak közművesítéséből mind na­gyobb részt vállal anyagi­lag és sajátos munkájával is a helyi lakosság. A cső­gyártás javításával, a jobb esőellátással kapcsolatban már tettek szervezeti lé­péseket; ezzel a problémá­val az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter elő­terjesztése alapján a közel­múltban foglalkozott a gaz­dasági bizottság. Megfon­tolásra érdemesnek tartot­ta Dégen Imre azt a kép­viselői javaslatot, hogy va­lamilyen egységes árszin- tet alakítsanak ki a vízcső- anyagok tekintetében, attól függetlenül, hogy hazai gyártású, vagy importcsö­vekről van sző. A bányavizek — amelyek sok gondot, bosszúságot okoznak a lakosságnak, mert a bányák környékén a kitermelt vizek elvonják a források, elakasztják a ku­tak hozamát — olyan té­mát jelentenek, amellyel a kormány is foglalkozik, s a Nehézipari Minisztérium­mal együtt megfelelő intéz­kedéseket fog tenni. Mind­amellett nemcsak kárt okoz, hasznot is hajthat a bányászat által fakasztott víz: például erre épül a délnyugat-dunántúli regio­nális vízmű. Ilyen lehető­ségeket másutt is ki lehet­ne használni. Az árvízvédelemmel kap­csolatos észrevételekre Dé­gen Imre megjegyezte, hogy az eddigi intézkedések, erő­feszítések eredményeként a közepes árvizek ellen tel­jes biztonságot értünk el, s a töltéserősítési munkák előrehaladásával egyre in­kább elejét vehetjük a rendkívüli árvizek okozta károknak is. E témával kapcsolatban az államtit­kár elismeréssel szólt a vízgazdálkodás érdekében kibontakozó egyre széle­sebb körű társadalmi ak­tivitásról. Hangsúlyozta: az a termelőszövetkezeti, ál­lami gazdasági dolgozó, aki úgy műveli a földet, hogy közben takarékoskodik a vízzel; az az ipari üzem, amely új technológia beve­zetésével csökkenti a víz­felhasználását; a lakosok milliói, akik nem nézik tét­lenül. hogy háztartásukban a rossz szerelvények miatt menjen veszendőbe víz — valamennyien részesei a vízgazdálkodást segítő tár­sadalmi méretű mozgalom­nak. Ezután határozathozatal következett. Az országgyű­lés az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökének a vízgaz­dálkodás helyzetéről és fej­lesztési célkitűzéseiről szó­ló beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott vá­laszát — egy képviselő tar­tózkodása mellett — jó­váhagyólag tudomásul vet­te. Még nem szikkadt fel a tala j Betakarítási gondok a bajai járásban Interpellációk Ezután az interpellációk következtek. Először Bodo- nyi Pálné, (Bp. 47. számú választókerület) a Hazafias Népfront Budapesti Bizott­ságának titkára — az or­szággyűlés kulturális, vala­mint szociális és egészség­ügyi bizottságának felké­résére — egy korábbi inter­pelláció kapcsán tett intéz­kedésről számolt be. El­mondotta, hogy egy esz­tendei Pázsit Árpád kép­viselő „A vállalati és ta­nácsi kezelésben levő óvo­dák, bölcsődék fejlesztésé­nek biztosítása” tárgyában interpellált. A pénzügymi­niszter válaszát az ország- gyűlés azzal a kiegészítés­sel vette tudomásul, hogy további vizsgálatokat tart szükségesnek. A kulturá­lis, valamint szociális és egészségügyi állandó bizott­ság azóta több alkalommal foglalkozott a témával. Megállapította, hogy a vál­lalati gyermekintézmények száma állandóan csökken: 1960-tól 1965-ig 2600, 1965- től 1968-ig 300 gyermekott­honi hely tanácsi kezelésbe került vagy megszűnt. A képviselő elmondotta, hogy ha magyarázható is az üzemi gyermekintézmé­nyek számának csökkené­se, semmiképp sem helye­selhető. Sőt, az lenne a kí­vánatos, ha az üzemek, vállalatok új gyermekintéz­mények létesítéséből is részt vállalnának. Ennek érdekében rendelet készül, amely lehetővé teszi, hogy a különböző szintű taná­csok a vállalatokkal, üze­mekkel közösen tarthat­nak fenn óvodákat, bölcső­déket. (A rendelettervezet a két állandó bizottság ja­vaslatai alapján született meg.) A kulturális, vala­mint szociális es egészség- ügyi bizottság véleménye szerint ez a megoldás fel­tétlenül hozzájárul majd a gyermekintézmények szá­mának növeléséhez. A két állandó bizottság jelentését az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Borivó Károly (Szabolcs- Szatmár megye) a pénzügy- ' miniszterhez és az igazság­ügyminiszterhez interpellált a kisajátítással kapcsola­tos kártalanítás tárgyában. Az interpellációra Vályi Péter pénzügyminiszter a maga és az igazságügy-mi­niszter nevében válaszolt. Elmondotta, hogy Ipari és mezőgazdasági létesítmé­nyek elhelyezése, lakásépít­kezések céljára a jövőben is szükség lesz ingatlanok kisajátítására. A kisajátí­tások számának csökkené­sére tehát nem lehet szá­mítani. Ezért kölönös gond­dal kell ügyelni arra, hogy a kártalanítás szabályai mindig megfelelőek legye­nek. A kártalanítás irány­árait utoljára 1965-ben ál­lapították meg, s az inter­pelláló képviselőnek igaza van abban, hogy azóta az ár- és értékviszonyok vál­toztak. Az irányárak ma már nem mindig biztosít­ják az ingatlan értékének megfelelő kártalanítást. Ezért a telkek irányárai­nak megváltoztatása napi­rendre került. A pénzügyminiszter vá­laszát az interpelláló kép­viselő és az országgyűlés is egyhangúlag elfogadta. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka befejezte munkáját. Az ülésszakot Kállai Gyula rekesztette b& Néhány nap óta Ismét süt a Nap, igazi júliusi idő van, reméljük, hogy végig ilyen lesz, de azt mármost megállapíthattuk, hogy a sok eső nem ártott meg. Ezúttal a bajai járásban tájékozódtunk. A megye kenyérgabonájának jelentős részét ez a terület adja. Az időjárás itt is megkéslel­tette az aratást: június 19- én és 20-án hatvan milli­méter csapadékot mértek és uána is lehullott 50 mil- liméternyi. Július harmadikán, a hosszan tartó esőzést kö­vető harmadik derült napon az „igazi” bácskai aratás még nem kezdődött el: kell még néhány nap, míg a felázott talajon, különösen a legjobb ter­mést ígérő mélyebb te­rületeken megindulhat- aak a kombájnok. Most még csak a domb­oldalak gabonatermését „kóstolgatják” inkább. A szalma több helyen még zsengés, de a kalászok már érettek. A szemszorulás veszélye nem fenyeget, in­kább a szempergéstől kell félni — ha újabb esők késleltetnék a betakarítást. A gabona majdnem min­denütt lábon áll, megdőlést csak néhány helyen lát­tunk. A jég úgyszólván semmi kárt nem tett a ka­lászosokban, a megdőlést a viharos szél és a zápor okozta. Az aratást megelőző ha­társzemlék becslése sze­rint jó termést ígérnek a kalászosok. Mivel minden állami gazdaság és termelőszövet­kezet feszített ütemben kí­vánja betakarítani a ter­mést, tartani lehet attól, hogy az átvételben lesznek ritmuszavarok. A gabona­felvásárló vállalat több technikai eszközzel korsze­rűsítette munkáját tavaly óta: az idén újabb transz­portőröket, gabonafúvókat állít munkába. A felké­szültség jelenlegi fokán 200 vagon termést tud átven­ni. Mivel nem bizonyos, hogy ez az átvételi kapa­citás mindenkor elegendő lesz — a földeken 130 SZK kombájn fog dolgozni — az állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek ideigle­nes tároló helyeket készí­tenek elő, a betonplatók, csővázas, műanyagtetős építmények bizonyára jó szolgálatot tesznek. A já­rási tanács úgy döntött, hogy — végszükség esetén — a középületeket is igény­be veszi tárolás céljaira. Bár a csapadékos idő késleltette az aratást, a többi növénynek jót tett. A kukorica évek óta nem volt olyan szép, mint az idén. a kapásoknál általában elő­rehaladott a vegetáció. A kétszeri kapálást a közös gazdaságokban elvégezek, a növények már nem sínylik meg a gyomosodást. Nagy tömegű és jó minőségű ter­més várható silókukoricá­ból is. A bajai járásban éz évben sok új telepítésű szőlőültetvény fordul ter­mőre. A beállott szőlőkön a fürtök nagyok, tömöttek, rekordtermésre van kilá­tás. Noha a szüret még messze van — ismerve a feldolgozó kapacitás kor­látozottságát — a bajaiak már most gondban van­nak a terméskilátások lát­tán. Ezek azonban kellemes gondok. Z. T. Dr. Polinszky Károly Kecskeméten Pénteken délelőtt Kecs­kemétre érkezett kíséreté­vel dr. Polinszky Károly, a művelődésügyi miniszter helyettese. Fogadására a megyei tanács székházában megjelent Pozsgay Imre, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára és Madarász László, a megyei tanács vb- elnökhelyettese. A látoga­tás célja a soron következő, negyedik ötéves terv köz­oktatás- és művelődésügyi terveivel kapcsolatos köl­csönös tájékozódás, előzetes információcsere volt. . A megbeszélésen részt vettek a megyei pártbizottság pro­paganda és művelődésügyi osztályának, illetve a me­gyei tanács vb művelődési osztályának a munkatársai is. Délután dr. Polinszky Ká­roly ellátogatott a műszaki főiskolává váló Kecskeméti Felsőfokú Gépipari és Auto­matizálási Technikumba, ahol dr. Lontai Tibor igaz­gató kalauzolása mellett megtekintette az alapítása óta rendkívül sokat fejlő­dött intézményt Befejeződtek a felvételi vizsgák az óvónőképzőben A felsőfokú intézetekben ez idő tájt döntik el, hogy az első évfolyamra jelentkezők Az IKV tekintélye érdekében Sem a munka feltételeit, sem a dolgozók szociális, munkavédelmi körülmé­nyeit illetően nem rózsa­szín az a helyzetkép, ame­lyet a Kecskeméti Ingat­lankezelő Vállalat vezető­je, Rozgomyi János által beterjesztett jelentés tárt a városi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülé­se elé. Az ezzel kapcsolatos gondok azonban jórészt megoldódnak, mihelyt az SZMT megyei székháza tő- szomszédságában elkészül a vállalat új központja, s több műhely céljára felszaba­dulnak a jelenlegi, Reisz- mann Sándor utcai központ zsúfolt irodái. A jelentésben felvázolt számos egyéb gond megol­dásában, a problémák fel­számolásában — szakmun­kás átlagbérek javítása, a munkavédelmi szabályok következetesebb betartása, jobb együttműködés a vál­lalat vezetői között stb — a vállalati vezetés, s a dolgozók kollektívája együttesen érdekelt, ezért közösen kell munkálkod­niuk. E tennivalók részle­tezésére ezúttal nem is té­rünk ki. Egy kérdésről azonban 'eltétlenül hasznos a me­gyeszékhely nyilvánossága előtt is szólni. Mégha az erre vonatkozó észrevételek sajnálatos módón jegyző­könyvön kívül kerültek is szóba a vb-testület ülésén. Ez pedig nem más, mint a különböző okok miatt gyak­ran bírált vállalat tekinté­lyének védelme, önállósá­gának helyes értelmezése. — Tarthatatlan az az ál­lapot, hogy a végrehajtó bi­zottság felügyelete alá tar­tozó, a vb által jóváhagyott éves tervek szerint dolgozó vállalatot különböző jogcí­meken, különböző szemé­lyek, különféle munkálatok elvégzésére (lakásátalakítás, felújítás, stb.) kérjék, vagy szorgalmazzák — fogalmaz­ták meg a vb tagjai közül többen is. Az ilyen módszer ugyanis táptalaja lehet a visszásságoknak. jogtalan igények teljesítésének, leg­többször a nagyon is indo­kolt tennivalók rovására. Csak üdvözölni lehet a végrehajtó bizottságnak azt a — most már másodízben megfogalmazott — állás- foglalását, hogy az előbb említett különböző kérel­meket írásban kell meg­követelnie a vállalat igaz­gatójának, aki az elbírá­lásban feltétlenül számít­hat a vérehajtó bizottság segítésére. A tervszerű, tiszta munka, a szocialista jogrendnek megfelelő elvek tiszteletben tartása érdeké­ben. i közül kik lesznek az inté­zet hallgatói. A Kecskemé­ti Felsőfokú Óvónőképző Intézetben is tegnap feje­ződtek be a felvételi vizs­gák. Sebő Gyula, az intézet igazgatója a felvételi vizs­gák lefolyásáról és azok eredményéről az alábbi tá­jékoztatást adta: — A nappali tagozat első évfolyamára 259-en jelent­keztek. A felvételit megelő­ző alkalmassági vizsga után felvételire 185 jelöltet hív­tak be, közülük 131-en fe­leltek meg a követelmé­nyeknek. A felvételi vizs­gabizottságnak 103 hallga­tót áll jogában felvenni, az elutasítottak közül a mi­nisztérium — fellebbezés folytán — még további 7 vizsgázót vesz fel, így az első évfolyam hallgatóinak száma 110 lesz. — Levelező tagozatra je­lentkezett 201, jelenleg ké­pesítés nélküli óvónő. Kö­zülük mindazokat felvesz- szük, akik a minimális 10 pontot elérték. A levelező tagozat első évfolyamára jelentkezettek közül 81-en budapestiek, ezért a fővá­rosban konzultációs köz­pontot létesítünk. A nappa­li tagozatra jelentkezett je­löltek egyébként Bács-Kis- kun, Borsod, Heves, Nóg- rád, Tolna és Pest megyé­ből valók, a levelező tago­zatra — különleges rendel­kezés folytán — Budapest­ről és Fejér megyéből is el­fogadtunk jelentkezéseket. Az Óvónőképző Intézet nappali tagozatán eszerint szeptembertől 110 első és 112 másodéves hallgató ta­nul majd B. J.

Next

/
Thumbnails
Contents