Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-05 / 153. szám
1999. Július S, szombat 3. oldal Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az í. oldalról.) zamok növelésének egyik előfeltétele a vízrendezési munkák sürgős elvégzése volna. Hevér Lajos (Heves megye) felhívta a figyelmet arra, hogy sok kiaknázatlan lehetőség van még HeMocsári Sándor (Hajdú- Bihar megye) rámutatott: öntözéssel lényegesen fokozni lehet a növénytermesztés eredményeit. Végezetül a vízgazdálkodási társulatok szerepéről beszélt. Javasolta: ösztönözzék a társulatokat arra, hogy jobban vegyék figyeves megye gyógyvizeinek lembe a termelőszövetkeze- hasznosítására. Kéri Vencel érdekeit. Németh Imre Komárom megyei képviselő elmondotta, hogy noha a bányaüzemekből percenként 100—120 köbméter vizet emelnek ki, a lakosság ivóvízellátása Dorogon és a környező bányászközségekben nincs megoldva. Tóth László (Győr-Sopron megye) a nagyarányú soproni vízgondot elemezte. A városban a nyári hónapokban komoly méreteket ölt a vízhiány, ezért szeretnék ha a fertőrákos! víznyerési beruházás határidejét 1971-ről egy évvel előbbre hozni. Ezután szünet következett, majd Kállai Gyula vette át az elnöklést. (Borsod megye) elmondotta, hogy megyéje községeinek vízellátására távlati terv készült, amelynek alapján 1975-re a jelenlegi 28 százalékról 51 százalékra növekszik Borsod megyében a vezetékes vízellátás. Végezetül a vizek tisztaságának védelméről beszélt. Ezután az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy a vízgazdálkodás helyzetéről és fejlesztési célkitűzéseiről szóló beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett. A vitát bezárta, és megadta a szót Dégen Imre államtitkárnak, aki válaszolt a hozzászólásokra. Dégen Imre válasza a felszólalásokra Közölte az Országos Vízügyi Hivatal elnöke: a vi tában érintett néhány olyan problémát, amelynek rendezése meghaladja az OVH hatáskörét, részletesebb megvizsgálás után a kormány elé terjesztik, illetőleg az érdekéit minisztériumokkal egyeztetik a megoldási lehetőségeket. Az Intézkedésekről a képviselőket tájékoztam fogják. A vízellátás javítását és a csatornázást sürgető képviselők véleményével azonos a kormány álláspontja is: meg kell teremteni a szükséges anyagi-műszaki feltételeket a területileg arányos és az eddiginél kiegyenlítettebb fejlesztéshez. Mindamellett irreális lenne az a várakozás, hogy az ország minden városában és községében a víz- ellátottság rövid időn belül azonos szintre hozható. A területileg kiegyenlítettebb fejlesztés egyelőre a szélsőségek csökkentését jelenti, és annak a tendenciának az érvényesítését, hogy a vízellátás jobbítása az egyes települések jellegének, szerepének, valamint a településfejlesztési terv irányelveinek megfelelően történjék. Örömmel nyugtázta Dégen Imre. hogy a falvak közművesítéséből mind nagyobb részt vállal anyagilag és sajátos munkájával is a helyi lakosság. A csőgyártás javításával, a jobb esőellátással kapcsolatban már tettek szervezeti lépéseket; ezzel a problémával az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztése alapján a közelmúltban foglalkozott a gazdasági bizottság. Megfontolásra érdemesnek tartotta Dégen Imre azt a képviselői javaslatot, hogy valamilyen egységes árszin- tet alakítsanak ki a vízcső- anyagok tekintetében, attól függetlenül, hogy hazai gyártású, vagy importcsövekről van sző. A bányavizek — amelyek sok gondot, bosszúságot okoznak a lakosságnak, mert a bányák környékén a kitermelt vizek elvonják a források, elakasztják a kutak hozamát — olyan témát jelentenek, amellyel a kormány is foglalkozik, s a Nehézipari Minisztériummal együtt megfelelő intézkedéseket fog tenni. Mindamellett nemcsak kárt okoz, hasznot is hajthat a bányászat által fakasztott víz: például erre épül a délnyugat-dunántúli regionális vízmű. Ilyen lehetőségeket másutt is ki lehetne használni. Az árvízvédelemmel kapcsolatos észrevételekre Dégen Imre megjegyezte, hogy az eddigi intézkedések, erőfeszítések eredményeként a közepes árvizek ellen teljes biztonságot értünk el, s a töltéserősítési munkák előrehaladásával egyre inkább elejét vehetjük a rendkívüli árvizek okozta károknak is. E témával kapcsolatban az államtitkár elismeréssel szólt a vízgazdálkodás érdekében kibontakozó egyre szélesebb körű társadalmi aktivitásról. Hangsúlyozta: az a termelőszövetkezeti, állami gazdasági dolgozó, aki úgy műveli a földet, hogy közben takarékoskodik a vízzel; az az ipari üzem, amely új technológia bevezetésével csökkenti a vízfelhasználását; a lakosok milliói, akik nem nézik tétlenül. hogy háztartásukban a rossz szerelvények miatt menjen veszendőbe víz — valamennyien részesei a vízgazdálkodást segítő társadalmi méretű mozgalomnak. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés az Országos Vízügyi Hivatal elnökének a vízgazdálkodás helyzetéről és fejlesztési célkitűzéseiről szóló beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát — egy képviselő tartózkodása mellett — jóváhagyólag tudomásul vette. Még nem szikkadt fel a tala j Betakarítási gondok a bajai járásban Interpellációk Ezután az interpellációk következtek. Először Bodo- nyi Pálné, (Bp. 47. számú választókerület) a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának titkára — az országgyűlés kulturális, valamint szociális és egészségügyi bizottságának felkérésére — egy korábbi interpelláció kapcsán tett intézkedésről számolt be. Elmondotta, hogy egy esztendei Pázsit Árpád képviselő „A vállalati és tanácsi kezelésben levő óvodák, bölcsődék fejlesztésének biztosítása” tárgyában interpellált. A pénzügyminiszter válaszát az ország- gyűlés azzal a kiegészítéssel vette tudomásul, hogy további vizsgálatokat tart szükségesnek. A kulturális, valamint szociális és egészségügyi állandó bizottság azóta több alkalommal foglalkozott a témával. Megállapította, hogy a vállalati gyermekintézmények száma állandóan csökken: 1960-tól 1965-ig 2600, 1965- től 1968-ig 300 gyermekotthoni hely tanácsi kezelésbe került vagy megszűnt. A képviselő elmondotta, hogy ha magyarázható is az üzemi gyermekintézmények számának csökkenése, semmiképp sem helyeselhető. Sőt, az lenne a kívánatos, ha az üzemek, vállalatok új gyermekintézmények létesítéséből is részt vállalnának. Ennek érdekében rendelet készül, amely lehetővé teszi, hogy a különböző szintű tanácsok a vállalatokkal, üzemekkel közösen tarthatnak fenn óvodákat, bölcsődéket. (A rendelettervezet a két állandó bizottság javaslatai alapján született meg.) A kulturális, valamint szociális es egészség- ügyi bizottság véleménye szerint ez a megoldás feltétlenül hozzájárul majd a gyermekintézmények számának növeléséhez. A két állandó bizottság jelentését az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Borivó Károly (Szabolcs- Szatmár megye) a pénzügy- ' miniszterhez és az igazságügyminiszterhez interpellált a kisajátítással kapcsolatos kártalanítás tárgyában. Az interpellációra Vályi Péter pénzügyminiszter a maga és az igazságügy-miniszter nevében válaszolt. Elmondotta, hogy Ipari és mezőgazdasági létesítmények elhelyezése, lakásépítkezések céljára a jövőben is szükség lesz ingatlanok kisajátítására. A kisajátítások számának csökkenésére tehát nem lehet számítani. Ezért kölönös gonddal kell ügyelni arra, hogy a kártalanítás szabályai mindig megfelelőek legyenek. A kártalanítás irányárait utoljára 1965-ben állapították meg, s az interpelláló képviselőnek igaza van abban, hogy azóta az ár- és értékviszonyok változtak. Az irányárak ma már nem mindig biztosítják az ingatlan értékének megfelelő kártalanítást. Ezért a telkek irányárainak megváltoztatása napirendre került. A pénzügyminiszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés is egyhangúlag elfogadta. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka befejezte munkáját. Az ülésszakot Kállai Gyula rekesztette b& Néhány nap óta Ismét süt a Nap, igazi júliusi idő van, reméljük, hogy végig ilyen lesz, de azt mármost megállapíthattuk, hogy a sok eső nem ártott meg. Ezúttal a bajai járásban tájékozódtunk. A megye kenyérgabonájának jelentős részét ez a terület adja. Az időjárás itt is megkésleltette az aratást: június 19- én és 20-án hatvan milliméter csapadékot mértek és uána is lehullott 50 mil- liméternyi. Július harmadikán, a hosszan tartó esőzést követő harmadik derült napon az „igazi” bácskai aratás még nem kezdődött el: kell még néhány nap, míg a felázott talajon, különösen a legjobb termést ígérő mélyebb területeken megindulhat- aak a kombájnok. Most még csak a domboldalak gabonatermését „kóstolgatják” inkább. A szalma több helyen még zsengés, de a kalászok már érettek. A szemszorulás veszélye nem fenyeget, inkább a szempergéstől kell félni — ha újabb esők késleltetnék a betakarítást. A gabona majdnem mindenütt lábon áll, megdőlést csak néhány helyen láttunk. A jég úgyszólván semmi kárt nem tett a kalászosokban, a megdőlést a viharos szél és a zápor okozta. Az aratást megelőző határszemlék becslése szerint jó termést ígérnek a kalászosok. Mivel minden állami gazdaság és termelőszövetkezet feszített ütemben kívánja betakarítani a termést, tartani lehet attól, hogy az átvételben lesznek ritmuszavarok. A gabonafelvásárló vállalat több technikai eszközzel korszerűsítette munkáját tavaly óta: az idén újabb transzportőröket, gabonafúvókat állít munkába. A felkészültség jelenlegi fokán 200 vagon termést tud átvenni. Mivel nem bizonyos, hogy ez az átvételi kapacitás mindenkor elegendő lesz — a földeken 130 SZK kombájn fog dolgozni — az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek ideiglenes tároló helyeket készítenek elő, a betonplatók, csővázas, műanyagtetős építmények bizonyára jó szolgálatot tesznek. A járási tanács úgy döntött, hogy — végszükség esetén — a középületeket is igénybe veszi tárolás céljaira. Bár a csapadékos idő késleltette az aratást, a többi növénynek jót tett. A kukorica évek óta nem volt olyan szép, mint az idén. a kapásoknál általában előrehaladott a vegetáció. A kétszeri kapálást a közös gazdaságokban elvégezek, a növények már nem sínylik meg a gyomosodást. Nagy tömegű és jó minőségű termés várható silókukoricából is. A bajai járásban éz évben sok új telepítésű szőlőültetvény fordul termőre. A beállott szőlőkön a fürtök nagyok, tömöttek, rekordtermésre van kilátás. Noha a szüret még messze van — ismerve a feldolgozó kapacitás korlátozottságát — a bajaiak már most gondban vannak a terméskilátások láttán. Ezek azonban kellemes gondok. Z. T. Dr. Polinszky Károly Kecskeméten Pénteken délelőtt Kecskemétre érkezett kíséretével dr. Polinszky Károly, a művelődésügyi miniszter helyettese. Fogadására a megyei tanács székházában megjelent Pozsgay Imre, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Madarász László, a megyei tanács vb- elnökhelyettese. A látogatás célja a soron következő, negyedik ötéves terv közoktatás- és művelődésügyi terveivel kapcsolatos kölcsönös tájékozódás, előzetes információcsere volt. . A megbeszélésen részt vettek a megyei pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztályának, illetve a megyei tanács vb művelődési osztályának a munkatársai is. Délután dr. Polinszky Károly ellátogatott a műszaki főiskolává váló Kecskeméti Felsőfokú Gépipari és Automatizálási Technikumba, ahol dr. Lontai Tibor igazgató kalauzolása mellett megtekintette az alapítása óta rendkívül sokat fejlődött intézményt Befejeződtek a felvételi vizsgák az óvónőképzőben A felsőfokú intézetekben ez idő tájt döntik el, hogy az első évfolyamra jelentkezők Az IKV tekintélye érdekében Sem a munka feltételeit, sem a dolgozók szociális, munkavédelmi körülményeit illetően nem rózsaszín az a helyzetkép, amelyet a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat vezetője, Rozgomyi János által beterjesztett jelentés tárt a városi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülése elé. Az ezzel kapcsolatos gondok azonban jórészt megoldódnak, mihelyt az SZMT megyei székháza tő- szomszédságában elkészül a vállalat új központja, s több műhely céljára felszabadulnak a jelenlegi, Reisz- mann Sándor utcai központ zsúfolt irodái. A jelentésben felvázolt számos egyéb gond megoldásában, a problémák felszámolásában — szakmunkás átlagbérek javítása, a munkavédelmi szabályok következetesebb betartása, jobb együttműködés a vállalat vezetői között stb — a vállalati vezetés, s a dolgozók kollektívája együttesen érdekelt, ezért közösen kell munkálkodniuk. E tennivalók részletezésére ezúttal nem is térünk ki. Egy kérdésről azonban 'eltétlenül hasznos a megyeszékhely nyilvánossága előtt is szólni. Mégha az erre vonatkozó észrevételek sajnálatos módón jegyzőkönyvön kívül kerültek is szóba a vb-testület ülésén. Ez pedig nem más, mint a különböző okok miatt gyakran bírált vállalat tekintélyének védelme, önállóságának helyes értelmezése. — Tarthatatlan az az állapot, hogy a végrehajtó bizottság felügyelete alá tartozó, a vb által jóváhagyott éves tervek szerint dolgozó vállalatot különböző jogcímeken, különböző személyek, különféle munkálatok elvégzésére (lakásátalakítás, felújítás, stb.) kérjék, vagy szorgalmazzák — fogalmazták meg a vb tagjai közül többen is. Az ilyen módszer ugyanis táptalaja lehet a visszásságoknak. jogtalan igények teljesítésének, legtöbbször a nagyon is indokolt tennivalók rovására. Csak üdvözölni lehet a végrehajtó bizottságnak azt a — most már másodízben megfogalmazott — állás- foglalását, hogy az előbb említett különböző kérelmeket írásban kell megkövetelnie a vállalat igazgatójának, aki az elbírálásban feltétlenül számíthat a vérehajtó bizottság segítésére. A tervszerű, tiszta munka, a szocialista jogrendnek megfelelő elvek tiszteletben tartása érdekében. i közül kik lesznek az intézet hallgatói. A Kecskeméti Felsőfokú Óvónőképző Intézetben is tegnap fejeződtek be a felvételi vizsgák. Sebő Gyula, az intézet igazgatója a felvételi vizsgák lefolyásáról és azok eredményéről az alábbi tájékoztatást adta: — A nappali tagozat első évfolyamára 259-en jelentkeztek. A felvételit megelőző alkalmassági vizsga után felvételire 185 jelöltet hívtak be, közülük 131-en feleltek meg a követelményeknek. A felvételi vizsgabizottságnak 103 hallgatót áll jogában felvenni, az elutasítottak közül a minisztérium — fellebbezés folytán — még további 7 vizsgázót vesz fel, így az első évfolyam hallgatóinak száma 110 lesz. — Levelező tagozatra jelentkezett 201, jelenleg képesítés nélküli óvónő. Közülük mindazokat felvesz- szük, akik a minimális 10 pontot elérték. A levelező tagozat első évfolyamára jelentkezettek közül 81-en budapestiek, ezért a fővárosban konzultációs központot létesítünk. A nappali tagozatra jelentkezett jelöltek egyébként Bács-Kis- kun, Borsod, Heves, Nóg- rád, Tolna és Pest megyéből valók, a levelező tagozatra — különleges rendelkezés folytán — Budapestről és Fejér megyéből is elfogadtunk jelentkezéseket. Az Óvónőképző Intézet nappali tagozatán eszerint szeptembertől 110 első és 112 másodéves hallgató tanul majd B. J.
