Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-01 / 149. szám

) ü oldal 1969. július 1. kedd Vita a tsz-demokráciáról Együtt a tagsággal Látogatás a jó falatok gyárában Szövetkezeti gondok cím­mel Zám Tibor tollából há­romrészes cikksorozat je­lent meg a hartai Béke Termelőszövetkezetről. Ér­deklődéssel olvastam az írá­sokat és most engedjék meg, hogy elmondjam vé­leményemet annak előre­bocsátásával, hogy sem teoretikus, sem publicis­ta nem vagyok. A szövetkezeti elnök, a szakvezetés, a választott vezetőség kapcsolata a tag­sággal nagyon szerteága­zó és mégis komplex kér­dés. Az az érzésem, hogy a cikk írója nem törekedett teljességre, hanem csak a szövetkezeti demokrácia ol­daláról próbálta megköze­líteni a témát és a szövet­kezetben uralkodó belső el­lentmondásokat. Ez jól is sikerült. Véleményem az, hogy a vezetők és a tagság közti kapcsolat mégsem ilyen egyszerű. Sokat lehetne beszélni a szövetkezeten belüli társa­dalompolitikai kérdésekről, arról, hogy a vezetés — a pártvezetésre is gondolok — miképpen tudja megér­tetni a tagsággal a körü­lötte lezajló bel- és külpo­litikai eseményeket. Néha azt mondjuk, hogy a szé­les dolgozóréteg nem sze­ret politizálni. Az lehet, hogy iskolaszerűén nem foglalkozik a politikával, de a napi eseményekkel és ezen belül a gazdaságpoli­tikával általában foglal­koznak az emberek. Kezdeményezzenek a vezetők Arra ne várjanak a ve­zetők, hogy a tagok maguk vessék fel az ezzel össze­függő problémáikat, ez igen ritkán fordul elő. Nekünk vezetőknek elejtett meg­jegyzésekből kell következ­tetnünk árra, hogy a tag­ságot e témakörben mi ér­dekli. Ez is a kapcsolathoz tar­tozik Megemlítem a Cseh­szlovákiában lezajlott ese­ményeket. Nem kérték a tagjaink, hogy ezekről be­széljünk, csak néhány meg­jegyzésre lettünk figyelme­sek. És amikor rátértünk a témára, csak úgy özönlöt­tek a kérdések. Többször órákhosszat tárgyalgattunk. Mi elég sokat beszélünk a tagságnak belső ügyeink­ről évközben, és nincse­nek titkaink előttük. Év végén ennek ellenére egy héten keresztül naponta két órát ismertettük gazdasági eredményeinket, beszéltünk célkitűzéseinkről, kereske­delmi kapcsolatainkról, pénzügyi helyzetünkről a téli tanfolyamon. A tagság nemhogy unta volna a té­mákat. hanem napról- nap­ra nagyobb volt az érdek­lődés. Tudjunk mindent A sok közül fontos kér­dés az is, hogy a tagság egyéni és szociális gondjai­val folyamatosan foglal­kozzon a vezetés. A leg­rosszabb viszonyok között, amikor a tagságnak csak 60 százalékos előleget tud­tunk adni, akkor is segí­tettünk az egyéni gondo­kon, ha szükség volt anya­gilag is. Az elmúlt év végén az öregek helyzetét tanulmá­nyoztuk. úgy, hogy min­denkit felkerestünk és egy előre elkészített kérdőív se­gítségével környezettanul­mányt végeztünk. Ennea alapján több mint száz sze­mély részére havonta 140 forint jövedelemkiegészítést adunk, ezenkívül 30 leg­elesettebb idős tagunk ház­táji megváltás címén to­vábbi 200 forint havi segít­ségben részesül. A tapasztalatok alapján több idős tagunk gyerme­két, vagy gyermekeit jogá­szok útján felhívtuk a szü­lők iránti kötelezettség tel­jesítésére. Elhatároztuk, hogy szükség esetén bíró­ság elé viszünk néhány esetet. Ügy érezzük, hogy ezek az intézkedések megelége­dést keltettek a tagság kö­rében. Ezt bizonyítja az is, hogy a határozataink ellen csak egy-két észrevételt tettek. Törődni kell a munkakö­rülmények javításával is. Például minden traktorra az elmúlt évben vezetőfül­két szereltünk. Még az idén öltöző és zuhanyozó létesül a gépvezetők részé­re. Az állattenyésztők szá mára szintén épül étkező- hely, valamint zuhanyozó és öltöző. Lehetne tovább sorolni. Sok mindent kevés pénzzel is meg lehet oldani. Mondjuk az igazat Az embereknek általá­ban kifinomult az igazság­érzetük. A vezetőknek vi­gyázni kell arra, hogy a tagság ne csalódjon ben­nük. Az igazságot még ak­kor is meg kell mondani, ha kellemetlen, vagy az pillanatnyilag új feladatok elé állítja a vezetést. Ke­rüljük a kivételezést, kü­lönösen mi vezetők ne sze­rezzünk jogtalan előnyöket. Mindezek véleményem szerint a vezetők és a ve­zetettek kapcsolata témá­jához tartoznak. Jónak tar­tom a sorozatot azért is, mert nem zárja le a kér­déseket, lehetőséget ad a vitára. Ez újszerű és na­gyon tetszik. Egy újságíró, aki csak néhány napot tölthetett el az adagyűjtés érdekében, nem szabad, hogy végső következtetést vonjon le a hosszú éveken keresztül ott dolgozó és jó eredményeket elérő veze­tőkről. Az említett nézetel­térések keletkezhetnek át­meneti fáradtságból eredő idegeskedésből, vagy gaz­dasági sikertelenség követ­kezményeként szükséges megszorításokból is. A tagság segít A hartai Béke Termelő- szövetkezet főagronómusá- nak az a megállapítása: ha a vezetők nem fognák kéz­be a dolgokat, két hónap alatt széthullna a szövet­kezet, annyiból igaz, hogy ha ez nem így volna, ak­kor nem volna szükség a vezetőkre. Nagy baj lenne azonban, ha ez a megál­lapítás a dolgozó tömegek alkotó készségének, a tag­ság tulajdonosi voltának lebecsülését jelentené. Nem tudom elhinni, hogy ha a vezetők türelmesek, követ­kezetesek, őszinték és fedd­hetetlenek — ne tudnának a tagsággal szót érteni. A mi szövetkezetünk az 1966-os évet csaknem 5 mil­lió forint mérleghiánnyal zárta. A régi vezetést bí­róság elé állították. Nehéz helyzetünk volt, de azért szót tudtunk érteni a tag­sággal. Ezt úgy tudtuk el­érni, hogy bevontuk őket a. vezetésbe. Állandóan tájé­koztattuk a gazdákat az eseményekről és kikértük véleményüket. Rendszeresen tartottunk brigádgyűlése­ket és tartunk jelenleg is. Sem választott vezető, sem szakvezető nem mond­hatja azt, hogy: ez a mi dolgunk, nem a tagságé. Nálunk minden szakvezető tag. Jövedelmük nagy része azon múlik, hogy a tagság a járandóságát megkapta-e és tervét teljesítette-e. Ezt pedig csak közös akarattal lehet elérni. Parancsnok — hadsereg nélkül semmit sem ér. Sokat lehetne még ezek­ről a dolgokról mondani. Magam sem törekedtem tel­jességre, csak hozzá kíván­tam szólni ehhez a fontos témakörhöz. Deák István, a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet elnöke Forgács Györgyöt, a BOV kecskeméti gyárának főmérnökét sűrűn keresik telefonon, vagy személye­sen munkatársai, vagy a gyárral kapcsolatban álló ügyfelek. Mégis tudott rö­vid időt szakítani számom­ra, amely alatt bepillan­tást nyerhettem a gyár életébe. Jegyeztem örö­meiket, de gondjaikról is tudomást szereztem. — Termelésünk jelentő­sen növekedett az elmúlt évhez viszonyítva, ennek ellenére nehezen tudjuk a jelentkező igényeket kielé­gíteni. A lakosság nagyon megkedvelte áruinkat, amit bizonyít, hogy míg tavaly az első negyedévben 39, ad­dig most, az év első három hónapjában 58 vagon árut vett át tőlünk a belkeres­kedelem. Nagyon keresett például a tisztított csirke, de a kacsa, liba és pulyka is kelendő. örvendetes fejlődés, hogy ( a tenyésztők is egyre több és jobb minőségű barom- j fit szállítanak a gyárba. J Az idén például lényege­sen több pecsenyelibát dolgozunk fel. A nyolche­tes, 3—3,5 kilogrammos li­bákból előreláthatóan eb­ben az évben 80—100 ezer darabot szállítunk. Ezt az árut különösen az NSZK- beli cégek kedvelik. Jóval több lesz a pecse­nyekacsa is, mint tavaly, egymillió 300 ezer helyett 2 millióra számítunk. Üj cikknek számít a vá­gott nyúl, bőrében, előhűt ve. Minden héten 4—4 és fél ezer darabot küldünk Milánóba camionnal. A pecsenyepulyka fel­dolgozását is nagyobb szá­mok jellemzik az idén. A legjobb szállítóink közé tartozik két kiskunfélegy­házi közös gazdaság, a Lenin és a Vörös Csillag Tsz. Az előbbi, a tavalyi 25 ezer liba helyett 40 ezer­re szerződött, de már tud­juk, hogy legalább 55 ez­ret ad le, pulykából pedig 12 ezret adnak át. A Vörös Csillag 15 ezer libát és 3 ezer pulykát szállít. Ezután az ablak előtt magasodó, új csupa üveg épületről érdeklődöm, amelynek világosszürke fa­lai mellől már bontják az állványokat. — Június végén lesz az új szociális épületünk át­adása — újságolja a fő­mérnök. — A három eme­letes, mintegy 12 millió fo­rintos beruházással létre­hozott épületben kapnak helyet az irodák, s ezzel megszűnik a jelenlegi zsú­foltság. Benne kap helyet a korszerű fürdő-öltöző, valamint az 1200 személy étkeztetésére alkalmas konyha és ebédlő. Augusz­tus közepe felé remélhe­tőleg be tudjuk fejezni a végleges átköltözést - mondotta befejezésül For gács György főmérnök. O. L. A közgazdasági szabályozók hatásának a NEB II. félévi munka tervének fő célja felmérése A megyed tanács legutób­bi ülése tárgyalta meg és jóváhagyta a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei második félévre szóló mun­katervét. Amint tapasztal­ható, az utóbbi időszakban komoly szerepet kapott — és vállalt — a NEB mind a mezőgazdaság, mind az ipar, kereskedelem egy-egy terü­letén, ágazatában jelentkező és később esetleg károsan ható jelenség vizsgálatában, elemzésében, megmutatva a ■megelőzés lehetőségeit, mód­szereit is. Az 1969. második félévére készített munkatervjavaslat is azt bizonyítja, hogy a né­pi ellenőrzés elsősorban se­gítő szándékú, előre mutató tájékozódásokat, vizsgálato­kat kíván folytatni a me­gyében. Legfontosabb célki­tűzés. hogy széles körű ta­pasztalatot szerezzenek a közgazdasági szabályozók hatásáróL A vizsgálatok többségé­nek központjában a belső tartalékok feltárása, a vállalati munka tartalmi javításának figyelemmel kísérése áll. „Arra keresünk választ, hogy milyen szabályozók hatására mozdul el legin­kább a vállalati tevékeny­ség a reform céljainak meg­felelően, és hol bizonyulnak kevésnek az érvényben levő szabályozók a hatékonyabb munka kialakításához.. — olvashatjuk a vb elé ter­jesztett javaslatban. A NEB munkája a követ­kező félévben is két „feje­zetre” osztható. Az egyik, amely a megyei vizsgálato­kat tartalmazza, a másik pedig olyan témákból áll, amelyet az országos vizsgá­latba bekapcsolódva végez­nek az ellenőrök. Az első­nél a NEB többek között ilyen feladatot is vállalt: Ajánlás kidolgozása a gyen­ge adottságú termelőszövet­kezetek távlati megerősö­déséhez. A NEB munkacso­portjai. a társadalmi ellen­őrök már gazdag tapaszta­lattal rendelkeznek e tekin­tetben. hiszen az elmúlt két évben például összesen 12 olyan vizsgálatot folytattak le, amelyek elősegítik ennek a célnak a megvalósítását. Megyénk mezőgazdasági jellegéhez igazodva a munkatervben a fenti téma mellett szerepel pél­dául a termelőszövetke­zeti gazdálkodás, a veze­tés és a társadalmi tulaj­don védelmének vizsgá­lata, továbbá a beruházásokra adott állami támogatások gazdasági hatékonyságának és szabályos felhasználásá­nak ellenőrzése a mezőgaz­dasági nagyüzemekben. Nem marad ki vizsgáló­dásaik témaköréből az ipar, a kereskedelem sem. A má­sodik félévben a népi ellen­őrök tájékozódnak a készle­tek, a termelékenység ala­kulásáról. a 40, illetve a 44 órás munkahét bevezetésének az áru- és személyszállí­tásra gyakorolt közvetlen hatásáról. Színes fényjelek növényi kártevőknek Érdekes — az országban egyedülálló — rovarmegfi­gyelésekre rendezkedett be a Bács-Kiskun megyei Nö­vényvédő Állomás. A szán­tóföldeken, kertészetekben — a vidék különböző pont­jain — újszerű fénycsap­dákkal gyűjtik az este, il­letve éjjel rajzó növényi kártevők rovarait. Kecske­méten, a Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézet Ma- thiász telepén, például olyan fénycsapdát állítottak fel, amelynek automatikus berendezése óramű pon­tossággal jelzi a rovarok rajzásának idejét, magas­ságát, a levegő hő- és pá­ratartalmát. A „rovarprognozis” újabb megfigyelő állomása Kele- bián lesz. Itt egymástól öt méter távolságra, különbö­ző színű- és fényhullámú „csapdákat” állítanak fel. Ezek mindegyike más fény­forrású : ultrabolya, infra­vörös, neon, higany és krypton fényeivel csalogat­ja a pilléket. A zsákmány­ból választ kapnak arra, hogy milyen színű és fény­távú sugarak vonzzák leg­inkább a rovarokat. A különleges berende­zést — amelyhez hasonló eddig csak az Egyesült Ál­lamokban van — most sze­relik a szakemberek, s rö­videsen kígyóinak a rovar­fogó fények. A vendéglátó vállalatnál pedig az ételforgalomról és az árszínvonal alakulásáról szereznek tapasztalatokat. Az országos munkaterv alapján utóvizsgálatot vé­gez a NEB a csökkent mun­kaképességű dolgozók vé­delme tekintetében (a témát 1964-ben vizsgálta a KNEB), továbbá a gazdálkodó szer­vek pénzügyi helyzetét, a fizetési fegyelmet ellenőrzi. Megvizsgálják továbbá a fuvardíj-elszámolás alaku­lását a közúti áruszállítás­nál, illetve a kertészeti ter­mékek exportját és terme­lését. G. S. MegjeirYxés CZ-k Hogy kik azok a CZ-k? Ügy vélem, máris sokan kitalálták, hogy a leg­újabb magán-személygép­kocsikról van szó. Azért beszélek róluk, mint sze­mélyekről — s nem tárgy­ként említem őket —, mert vannak akik jobban dédelgetik kocsijukat, mint a menyasszonyt, vagy gyereket szokták. Természetesen nem va­gyok gépkocsiellenes. Vau azonban egy probléma, amiért tollat kell ragad­nom. A C-nek ugyanis „lakás”, illetve garázs kell. Hallottam ugyan olyasmit, hogy a nyugati országokban a személy- gépkocsik túlnyomó része télen nyáron a szabadban parkol, a magyar kocsik azonban e tekintetben kényesebbek, „fázékonyab­bak”. Így tehát érthető, hogy a gépkocsi-tulajdo­nosok mindent megtesznek azért, hogy kedvencük fe­dél alá kerüljön. A CA-k még nem okoz­tak különösebb gondot, de amint gyarapodott a csa­lád — jött a B..., a C..., az M..., az S —, úgy szaporodtak a bérhá­zak udvarán a garázsok. Már az R-nél szűkült a terület, ahol a gyerekek játszadozhattak. A T-nél pedig sok helyen már a virágágyak helyére vetet­tek szemet a 'C-s gazdák. Kezd kellemetlenné vál­ni ez a helyzet. Barátok, jó szomszédok viszonya romlik meg, otthonuk nyugalma borul fel. Kecs­keméten a Jókai utca 32. szám alatti bérház udva­rán például a lakótársak tiltakozása ellenére, építé­si engedély nélkül állítot­tak fel két fából készült garázst. Az ormótlan al­kotmányok nemcsak esz­tétikailag rontják az ud­var képét, hanem lakáso­kat fosztanak meg a nap­fénytől, jó levegőtől, a kényelmes bejárástól. Kí­váncsian várjuk, vajon az illetékesek érvényt sze­reznek-e ez esetben saját tiltó határozatuknak. Mert nálunk még mindig nem a gépkocsi a legfőbb érték, hanem az ember. Remél­hető. hogy ezen még a C-k kedvéért sem változta­tunk. S mi lesz, ha a CZ-k utáni gépkocsisorozat is itt lesz és egyre szaporo­dik majd a számuk. Alap­jában véve örvendetes je­lenség az, hogy gyorsan növekszik hazánkban a boldog autótulajdonosok száma. S hogy garázst építve óvni akarják jár­műveiket ez is érthető. Megoldást kell tehát ke­resni mindenki megelé­gedésére mielőtt autósok és gyalogjárók egymással szemben állók táborára oszlana a lakosság. A Kecskeméti Városi Tanács V. B. nemrég olyan hatá­rozatot hozott, hogy az új lakótelepeken garázs épí­tésre is kell hagyni terü­letet. Mi lesz azonban a régi városrészekben? He­lves lenne, ha a tanácsok (és ez nem csak Kecske­méten problémai, a város különböző pontjain kije­lölnének olyan területe­ket, ahol sorban épített esetleg emeletes, magán­vagy társas alapon gará­zsokat létesíthetnének. Ér­demes ezen a kérdésen még ,.ma” elgondolkozni, mert „holnapra” már ko­moly problémává növek­szik. X. O.

Next

/
Thumbnails
Contents