Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-30 / 174. szám
I. oldal 1969. júílns ál), szerda Termelési biztonság — nagyobb lehetőségek Zenei napok Jár a malom... Ki ne ismerné a régi nép- nak. A villanymalmok őrlik Évtizedünk első éveiben Kiskunhalason is összefogtak a gazdák. A kistermelők egy része — három- százhetvenöten — Szőlőskert néven szakszövetkezetét alakított. Ma —• több mint hét év múltán — már négyszázharmincegyen dolgoznak 1260 holdas területükön. A közös föld még kevés, mindössze háromszázhatvan hold, de ebből is alig hatvan-hetven hold) áll tulajdonképpen művelés alatt. — Csak pillanatnyilag tekinthető használhatatlannak — mondja Csáki Ferenc elnök, — Gyakorlatban egyre nagyobb területet teszünk termővé, „nem hagyjuk nyugton” a homokot, egy szép szőlős-, gyümölcsöskertet szeretnénk létrehozás első lépések — Azt hiszem — fűzi tovább gondolatait — a legjobb úton haladunk célunk felé. A halasiak mind tudják, hogy a Szőlőskert hatvanhatig nem volt a legjobbak között. Amikor az új vezetőség átvette az irányítást, hatvannyolc tag kilépési kérelme várt elintézésre. Mondanom sem kell, azóta is mind itt vannak..: Szóval — hatvanhatig tizenkét hold szőlőt telepítettek, annak is csak mindösz- sze negyvennyolc százalékos volt a „beállottsága”. Nem volt a szövetkezetnek szinte semmi vagyona, s talán, egy kis túlzással még azt is lehetne mondani, hogy csak névleg létezett. Nem volt könnyű az új vezetőség helyzete. Fokozatosan megnyertük a tagok bizalmát, s azóta már eredményeink egyre szebbek. Rendbehoztuk a tizenkét hold új szőlőt és újabb húszat telepítettünk, olyat, ami nagyüzemi művelésre alkalmas. Most, a tavasszal tíz holdon sövénykörtést ültettünk, s teljes erővel munkálkodunk negyven hold barack és tíz hold meggy telepítésének előkészítésén. Jövőre újabb száz hold betelepítését indítjuk el. A közös előnyei Tagjaink egyre inkább magukénak vallják a Szőlőskertet, s mindent megtesznek eredményeink javítására. Felvilágosító és nem utolsósorban szervező munkánk eredményeként négyszeresére emelkedett a műtrágya-felhasználás. Míg hatvanötben tagjaink mindössze százhetven, tavaly már kereken ezer mázsa különböző műtrágyát vásároltak a szövetkezet segítségével. Harminchárom százalékkal olcsóbban kapják, ami mázsánként legalább húsz-huszonöt forint megtakarítást jelent, nem is beszélve arról, hogy milyen terméstöbbletet tudnak elérni a rendszeres talajerőutánpótlással. Megszerveztük a vetőburgonya-akciót. Lengyelországból hozattunk kiváló fajtákat. A növényvédőszerek felhasználása is megsokszorozódott. Hatvanötben mindössze tizenhat, az idén pedig nyolcvan hektoliter mészkénlevet főzünk és értékesítünk. Vásároltunk egy traktort. Most már százhatvannyolcba kerül egy hold felszántása ötszáz forint helyett. Hatvanhat óta húszszázalékos adókedvezményben szesülnek a tagjaink. Az egyéni gyarapodásról csak annyit tudok, hogy azóta hét tagunknak van személygépkocsija — jó néhánynak benn az Igénylése — motorkerékpár pedig nem újság. A közös vagyon néhány év alatt félmillió forintról két és fél millióra nőtt. Az új alapszabály — Milyen változást hozott a szövetkezet életében a tavasszal megjelent új kormányrendelet? — őszintén, szólva, mint minden újtól, kezdetben ettől is idegenkedtek tagjaink. Most már látják és érzik, maguk is tapasztalják, hogy saját érdekeiket szolgálja! Mióta mezőgazdasági szakszövetkezet lettünk és a MÉM-hez tartozunk. kidolgoztuk az új alapszabályt. Azelőtt nem kaptunk termékeinkért nagyüzemi felárat, most már nekünk is jár. Nagyobb lehetőségünk nyílt a közös alap fejlesztésére is. Tagjainkkal munkaszerződést köthetünk, mi fizetjük az SZTK-t és a megszabott mennyiségű ledolgozott napok után tagjaink jogosultak az SZTK minden szolgáltatásának igénybevételére. Jár nekik táppénz, családi pótlék, s minden más, amiért eddig külön kellett fizetniök. Már sokan elmondták, hogy az új rendelet nagyobb biztonságérzetet ad az egyéneknek és nagyobb lehetőséget a közösnek. Számos kisgyűlésen beszélgettünk már erről a témáról, s tagjaink egyre inkább megismerik jogaikat, s természetesen kötelességeiket is, O. L. a Nyírségben Változatos programmal rendezik meg augusztus 17 —24. között a IIL nyírbátori zenei napokat A megnyitó napon a Magyar Nemzeti Múzeum aranykincseiből tartanak bemutatót a nyírbátori múzeumban, majd délután korabeli jelmezekben a járási székhely főterén ünnepélyesen megnyitják a zenei napokat Ekkor toronyzene hangzik fel a templom mellett állő fatoronyban. A zenei rendezvényekre az ezer személyt befogadó református templom, ban kerül sor. A műsorban többek között fellép a váci Vox Humana Énekkar, az OKISZ Erkel Ferenc művészegyüttes vegyeskara, a MÁV Szimfonikus Zenekar. dalt: — Áll a malom, áll a vitorlája.,. A dal valóban régi, de most igazán időszerű. hiszen szélmalom hazánkban már jó ideje nem működik. A megyében pedig néhány évvel ezelőtt helyeztek el egyet a félegyházi Kiskun Múzeumiban, mint érdekességet hogy a modern kar embere rácsodálkozzon: ilyen volt a szélmalom. De csak a szélmalmok áfla gabonát, sokkal nagyobb teljesítménnyel és jobb minőségben, mint vitorlád őseik. A kecskeméti vil- Lanymialomban például — amely 20 órában dolgozik naponta — két műszakban 480 mázsa gabona csurog át a csöveken, hengereken. A 45 munkással dolgozó malomiba mi is ellátogattunk, hogy a fényképezőgép és a saját „lencsénk” segítségével betekintést nyerjünk az itt zajló tevékenységbe. Meghíródömping és uborkaszezon Meghívődömping volna? Ha csak a színes kartonlapok tartalmát nézem, erre is gondolhatok. Ezek a meghívók azonban — így együtt — nyaraink új jellegzetességére is figyelmeztetnek. Mi minden volt és lesz ezek szerint 1969 nyarán a magyar vidéken? Képzőművészeti körök VIII. országos kiállítása Debrecenben, várfesztivál Siklóson, rábaközi napok Csornán, honismereti napok Kapuvárott, eszperantó nyári egyetem Gyulán, szocialista brigádok műszaki vetélkedője Kunhegyesen, barkácsszakköri kiállítás Trökszentmikló- son, országos társastánc konferencia Békéscsabán és így tovább. Véget ért volna népművelésünknek az a fejlődési szakasza, amelyben kényszerű uborkaszezon volt a nyár? Csakugyan szaporodnak az okos és hasznos nyári népművelési események. De az is igaz: onnan, ahol semmi sem történik a nyáron, nem küldenek ezt bejelentő nyomtatványt. És óhatatlanul arra gondol az ember, vajon mi lesz a forró mezei munkák hónapjaiban a tanyavilágban; mi az apró falvakban, ahol nincs olyan helyiség se, ahol akár egy hakni brigád föllépjen; mi, történik ott, ahol nincs még alkalmas ember arra, hogy megszervezzen bármit, ami a népművelési tevékenység folyamatosságát biztosítaná a nyári hónapokban is. Bár napjainkban — szerencsére — túl vagyunk azon az állapoton, amelyben csak az és csak úgy történik a falu kulturális életében, amit valamiféle nagy tervbe fölvettek, engedélyeztek, istápoltak. Hogy mást ne említsek a 2000 ifjúsági klub, melyeknek háromnegyedét a községek fiataljai szervezték, bizonyosan szervez tagjainak nyári elfoglaltságot. Mind gyakrabban hallunk a tsz-ek nagy nyári kirándulásairól is. Ezek már a falusi munkamegosztás egy magasabb szintjét jelzik. Arra utalnak, hogy az aratás, cséDlés nem szögezi s gabonaföldekhez az egész falut, mint régen. Mée nyáridőben is kínálkozik idő és mód arra, hogy a tsz-ek tagságának egv része szétnézzen az országban, hiszen hazánk ezekben a hónapokban a legszebb. Nyilvánvaló, hogy a nagy fizikai erőpróbát jelentő nyár nem kedvez a művelődés intenzívebb módjainak. Bizonyos, hogy a könyvtárak forgalma kisebb lesz augusztusban, mint amilyen tavaly októberben vagy decemberben volt Ez, ha nem is örvendetes, de érthető. Mint ahogy a nyári életmóddal kapcsolatos okai vannak bizonyos szakköri munkák átmeneti pangásának is ... Vannak az életnek olyan tényei, melyeket c$ak tudomásul vehetünk, nincs értelme, hogy pöríekedjünk miattuk. Hiszen a kombájnvezető a munkacsúcsok idején aligha vágyik arra, hogy fárasztó elfoglaltsága után az esti pihenés helyett valamiféle művelődéspolitikai ankéton vegyen részt... Ugyanígy maximalizmus volna azí hinnünk, hogy nyár derekán helytállhat bárhol is az a színjátszó csoport, melynek tagjai például egy szállítóbrigádban éjjel-nappal ingajáratban fuvarozzák falujuk és Budapest között a zöldségféléket. E kényszerű korlátozottság ellenére azt kell mondanunk, a nyár nemcsak a földeken — fákon érlel gyümölcsöt A sokasodó fesztiválok, találkozók, seregszemlék a folyamatossá váló népművelési tevékenység megnyilvánulásai. Mint ahogy részben ezt szolgálják a nyári népművelési továbbképző tanfolyanwk is. Ezeken mind gyakrabban kerül sor módszertani újításokra. Például arra, hogy a hagyományos eladások helyett beszélgetéseket szerveznek, s azok során a falusi munka részesei megosztják társaikkal tapasztalataikat, számot adnak kudarcaikról, csakúgy, mint a munka javítását szolgáló elképzeléseikről. Ideje, hogy mind szélesebb körű disputa alakuljon ki e kérdésekről. Az őszszel sor kerül az országos népművelési konferencia összehívására. Bár már 24 témabizottság dolgozott ki anyagot a konferenciához, a nagy tanácskozás csak akkor éri el célját, ha a gyakorlat embereinek mind több tapasztalata kerül a résztvevők elé. Az biztosíthatja a termékeny vitát és a munka módszereinek, tartalmának megújhodását. Áz idei nyáron tapasztalható mozgás talán már ezt is sejteti. B. N. E. A kapu alá b«pirított vagonból kanalas szerkezet emeli az automatikus mérőszerkezetbe a búzát, onnan egyenesen a mosodába kerül. Képünkön a villanymalom mosógépe, amelyet Szabó József kezel, s amely egyáltalán nem hasonlít a háztartásban használatos rokonára. Egy- egy műszakban több tonna búza fürdik meg itt, hogy tisztán kerüljön a hengerek közé, majd a zsákokba. A duruzsoló gépsor egyik „tagjánál" Németh Ferene üzemvezető és Uzsorás László molnár minőségi vizsgálatot tart. Azt figyelik, hogyan őrli a gép az új búzát, amely néhány nappal ezelőtt érkezett BajáróL Az eredménnyel mindketten elégedettek. A malom udvarán már vagonba rakják az új búzából készült lisztet, s szállít ják az ország különböző részeibe, a sütőipari vállalatokhoz. A kecskeméti villanymalomban emberi kéz érintése nélkül kerül a búza a vagonból a gépekbe, majd a liszt formájában á zsákba. A másik népdal azonban itt is érvényes; Jfty1 aludj el. lisztesmolnár. 1 * Mert bár a garat akkor sem járna üresen, de az automatikus gépeket figyelemmel kell kísérni. Szöveg: Gál Sándor foto: Pásztor Zoltán
