Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-29 / 173. szám

4 vegyvédelmi szakszolgálat bővítésének lehetőségei Az egészségügyi zárógyakorlatokról A vegyvédelmi szolgálat­ra rendkívül fontos felada­tok hárulnak egy esetleges etomtámadás vagy vegyi tá­madás esetén. Az emberek anyagok, járművek fontos létesítmények radiológiai vagy vegyi mentesítését kell gyorsan és szervezetten végrehajtani, s ez csak jól felkészült és szervezetében is megfelelő polgári védel­mi alakulatok közreműkö­désével lehetséges. A köz­vetlen atomcsapások a vá­rosokat sújtják, de a radio­aktív anyagok kiszóródása a széliránytól függően több tíz vagy száz kilométer hosszú és néhány kilométer széles sávban a falvak és tanyák lakosságát is ve­szélyezteti. A vegyvédelmi szakszol­gálat működési körzete te­hát nem az atomcsapással sújtott város, hanem jórészt a radioaktív felhő klszóró- dásának területén, a má­sodlagos hatások övezeté­ben van. A területi megosz­lást eddig a vegyvédelmi szolgálat szervezési módsze­rei nem vették figyelembe, mivel Ilyen egységek csak a városokban voltak. A szervezetnek ez a hiányos­sága már az elmúlt évben lefolytatott „Aranyhomok” nagygyakorlaton is kiütkö­zött. A feltételezett atom­csapások következményei­nek felszámolására a szűk séges vegyvédelmi erők nem bizonyultak elegendőnek, és területileg sem voltak meg­felelően elhelyezve. A szük­ségletek reális felméréséből fakadt tehát az az új szer­vezési alapelv. amely sze­rint a járások területén is meg kell szervezni a polgá­ri védelem vegyvédelmi szakszolgálatát. A járási egys gek feladata lényegé­ben két irányú: A járások területére eső másodlagos hatásokból származó sugár- és vegyi szennyeződés men­tesítése. a városok, nagyobb összefüggő objektumok mentesítésében való közre­működés (esetleg a megyén kívül is). A következő hónapokban tehát nagyon fontos és fe­lelősségteljes feladat hárul a járási tanácsok polgári védelmi parancsnokaira és az ipari szakigazgatási szer­vek vezetőire a vegyvé­delmi szakszolgálatok kö­rültekintő megszervezésé­ben. A szervezés során az egyes alegységeket tanácsi vállalatoknál. ktsz-eknél, termelőszövetkezeteknél kell kialakítani, figyelembe véve az üzemi adottságokat és felszereltséget is. Emellett a lakosság soraiból kell szükség sízerint feltölteni a teljes állományt. A szerve­zést ez év végéig be kell fejezni és az alábbi típusú alegységeket kell létrehozni: Terep- és létesítménymente­sítő. személymentesítő, anyagmentesítő, járműmen­tesítő alegységek. A következő évben kell megkezdeni a létrehozott alegységek és a parancsno­ki állomány elméleti és gyakorlati kiképzését, hogy mielőbb tökéletesen elsajá­títhassák feladataikat, ké­szen álljanak bármilyen vá­ratlan helyzetben a mente­sítési munkálatok szaksze­rű és maradéktalan elvég­zésére. Tohai László A polgári védelmi egész­ségügyi alakulatok kikép­zésének céljai hogy rendkí­vüli esetekben, amikor tö­meges sérülés várható, a hi­vatásos egészségügyi sze­mélyzetnek öntevékenyen, szervezetten segítségére tud­janak lenni. Ennek értel­mében az elsősegélynyújtás, kötözés, újraélesztés felada­tait kell elsajátítani. A sé­rültek kimentésével, elsőd­leges ellátásával azonban nem ér véget munkájuk, mert ezeket a betegeket gyógyulásukig ápolni, gon­dozni is kell, így további ki­képzési jeladat az ápolási teendők elsajátítása. Ez év folyamán kiképzé­sünk célja az volt, hogy az egészségügyi alakulatokat felkészítsük az atomfegy­verrel történő támadás kár­területén történő segély- nyújtásra, valamint bioló­giai harcanyagokkal fertő­zött lakóterületeken a mun­kára. Ilyen körülmények között természetesen az egészség­Egy kiállítás tapasztalatai A Kiskunhalasi Szilády Áron Gimnáziumban a pol­gári védelmi megyei parancsnokság rendezésében nem­régen két hétig nyitvatartó kiállításon szemléltető mó­don bemutatták: Hogyan kell védekezni? — Nagyon örültünk, mikor hírül vettük, hogy ná­lunk lesz a megyei parancsnokság vándorkiállítása — mondta Sallai Sándor, a gimnázium igazgatója. — An­nál is inkább, mert diákjainknak megkezdtük a hon­védelmi ismeretek oktatását, s ennek egyik kiegészítő része a polgári védelem. Iskolánk elsőemeleti folyosó­ját bocsátottuk a kiállítás rendelkezésére, s megszer­veztük a KISZ-ügyeletet is. Elmondhatom, a vártnál nagyobb sikert aratott a bemutató. Ebben az időben tartottuk a honvédelmi évzáró versenyeket, s a felké­szüléshez nagyon sokat adott ez a kiállítás. Sok ta­nulónk szinte órákat töltött a tablók és különböző esz­közök előtt, jegyzeteket készítve magának. Erre nem utolsósorban azért is szükségük volt — teszi hozzá mo­solyogva —, mert a versenyben szerepelt egy úgyne­vezett „polgári védelmi totó” is. Magunk között csak így neveztük azt a kérdéscsoportot, amit a polgári vé­delmi tudnivalókból állítottunk össze. A totóban ilyen kérdések szerepeltek: Milyen hatásai vannak az atom­bombának, Magyarország hány riasztási zónára van osztva, milyen házilag elkészíthető szükséglégzésvédő eszközöket ismersz? örömmel állapítottuk meg, hogy a versenyben résztvevők igen jó válaszokat adtak. Sze­retném aláhúzni, hogy a polgári védelem városi pa­rancsnoksága igen nagy segítséget nyújtott a verseny megrendezésében. Egyéb támogatás mellett ötszáz fo­rint értékű tárgyjutalomban részesítették a vetélkedő három legjobb eredményt elérő raját. Az elismerés hangján emlékezhetem a helybeli honvédségi alakulat és az MHSZ segítéséről is. Azt hiszem az a sok száz általános iskolás és a felnőttek is értékes tapasztalato­kat gyűjtöttek iskolánk elsőemeleti folyosóján. ügyi ellátás csak szigorú rend, és katonai fegyelem mellett képzelhető el. Az alakulatokhoz beosztott dol­gozók, de gyakran még a parancsnokok sem voltak katonák. A kiképzést irá­nyító körzeti orvosok pedig erre nem fordítanak kellő gondot. Pedig ha jól meg­gondoljuk, adott esetben egyetlen fegyelmezetlen mozdulat végzetessé válhat, akár a sérültre, akár az őt mentő polgári védelmi be­osztottra nézve. Következés­képpen a szakaszparancs­noki kiképzés során, a ka­tonás fegyelemre való szok­tatásra nagyobb gondot kell fordítani, hasonlóképpen a körzeti orvosok ilyen irányú ténykedésére is. A kiképzési utasítás elő­írja, hogy a valóságos hely­zetet leginkább megközelítő körülmények között kell a gyakorlati oktatást megtar­tani. Gondoljunk csak a bi­ológiai harcanyagokkal fer­tőzött területen való műkö­dés gyakorlataira. Ez eset­ben a gyakorlat alapvető szakmai tartalma az alaku­latoknál: járványok leküz­dése, a fertőtlenítés gya­korlása, az egészségügyi zárlat megszervezése, a vé­dőoltások gyakorlati előké­szítése, lebonyolítása, a közegészségügyi ellenőrzés, és a megbetegedések felde­rítése. Ami a kiképzés elméleti részét illeti, minden bizony­nyal szakszerűen végrehaj­tották, annak ellenére, hogy olyan témáról volt szó, mint a fertőző betegségek felis­merése, terjedési módja el­leni védekezés, amely bi­zony nem könnyű feladat. Ilyenképpen annak többszö­ri ismétlésére volt szükség, hogy kellően elsajátítható legyen. Talán ennél is fon­tosabb a gyakorlati tény­kedés, mint a fertőtlenítés szakszerű és hatásos kivite­lezése. Szemléltetően csak a helyszínen, megfelelő fer­tőtlenítő anyaggal hajtható végre. E munka során sok hiányosság merült fel, hi­szen erre a tanácsok illeté­kes egészségügyi szervei anyagilag nem készültek fel s így a kiképzésnek ebben a vonatkozásában is maradtak tennivalók. Sok helyen azonban dicséretes öntevékenységgel beszerez­ték a szükséges fertőtlenítő anyagot, és kiválóan végre­hajtották a kiképzési fel­adatokat. —y r-J szám 1969, július Új tantárgy: Honvédelmi ismeretek I polgárvédelmi oktatás helye, szerepe és jelentősége az iskolákban A művelődésügyi minisz-. tér utasítása alapján az el­múlt tanévben új tantárgy­múlt tanévben új tantárgy gyal, a honvédelmi ismere­tekkel bővült az általános iskolák, szakmunkásképző­intézetek, középiskolák és a felső fokú oktatási intéz­mények tanterve. A rendel­kezés értelmében e tan­tárgy keretében a hazafias és honvédelmi nevelést az órarendbe, tanmenetbe is beillesztettük. Nem új feladatról volt teljes egészében szó, mégis a honvédelmi ismeretek tantárggyá válása szüksé­gessé tette a nevelők elő­készítését a tantervi köve­telmények sikeres megvaló­sítása céljából. Az előké­szítés viszont még szá­munkra is újszerű volt, bár nem maradtunk magunk­ra, hiszen az MHSZ, a nép­hadsereg, a polgári védel­mi parancsnokság, a KISZ és az úttörő elnökség bő­séges segítséget adott. Egy év elmúltával büszkén je­lenthetjük, hogy az általános iskolák 7. osztályos és a középiskolák első osztályos tanulói a honvédelmi na­pokon alapos ismeretekről adtak számot a haza védel­me, a tereptan, a honvédel­mi testnevelés és a lövé­szet témaköreiből. Az elméleti ismereteken túl a honvédelmi testne­velés révén a tanulók ál­lóképessége növekedett. A rajkeretben lezajlott ló­versenyek alapján pedig azt tapasztaltuk, hogy fiúk- lányok egyaránt nagyszerű eredményeket értek el, s ami a legdöntőbb: a hon védelmi napok hangulata lelkes és fegyelmezett volt mindenütt. A szép ered­mények alapján elismeré­sünket fejezzük ki fiatal­ságunk lelkes részvételéért és köszönetünket tolmácsol­juk mindazoknak, akik a kezdeti nehézségekkel küzdő iskoláinknak, nevelőinknek segítséget nyújtottak a tan­terv első évre szóló felada­tainak eredményes végre­hajtásához. Az új tanév a 8. osztályosok és a közép­iskolák 2. osztályosai szá­mára feladatbővülést jelent. A tanterv alapján új téma­körrel ismerkednek tanu­lóink. Az új témakör: a polgári védelem. Ez sem teljesen új és ismeretlen in­tézményeink életében. A polgári védelmi oktatásnak eddig is helye volt közép­iskoláinkban. Eredményét a megyei polgári védelmi gyakorlatok sikerei igazol­ták. Mi ad különös Jelentősé­get az új témakör megjele­nésének? Az, hogy ifjúságunk múlt évi ismeretei alap­ján megláthatja, hogy a polgári védelem a hon­védelem szerves része. Emellett az új témakör keretében fiataljaink olyan ismeretekre tesznek szert, amelyek egyébként is közel állnak érdeklődésükhöz. Ha úgy tudjuk megközelí­teni a tananyagot, hogy színesek, tudományosan megalapozottak és mégis közérthetőek legyenek az előadottak, akkor a pol­gári védelmi oktatás, máris rangot kapott. Csak a jól megválasztott módszerekkel lehet elfogadtatni és meg­értetni, hogy bár a támadó­fegyverek hatásukban ret­tenetesek, de a művelt, jól képzett embert nem kény­szerítik a passzív tehetet­lenség állapotára. A helyes felismerések teszik tuda­tossá a nem hadköteles fia­talok szerepét a hátország védelmében, a gazdasági élet vérkeringésének zavar­talanná tételében a háborús viszonyok között. Ez láttatja be, hogy a polgári védelmi felada­tok szakszerű ellátásán is áll, vagy bukik a haza védelme, de a támadást túlélő egyén élete is. Ne legyen mód arra, hogy az elmondottak igazságát saját kárunkon lássuk be! De a magunk részéről azt is el szeretnénk érni, hogy ne érezzünk lelfcüsmeretfur- dalást később egy senki ál­tal nem kívánt helyzet ki­alakulásakor amiatt, hogy fiataljaink a csapást túlél­ve nem tudnak mit tenni saját és embertársaik meg­maradt életéinek megmen­téséért. A támadást túl­élők részére az életveszély újabb támadás nélkül is fenn áll. De megszüntethető! Viszont megszüntetni csak azok tudják, akik ismerik a veszély elhárításának módját. Úgy vélem a polgári vé­delmi oktatás feladatát, cél­ját sikerült érzékeltetni. Ez volt a könnyebb. Az elvek érvényesítése a mindenna­pi munkában már nehe­zebb. Elsősorban felkészült emberekre van szükség, akik meggyőződéssel és magabiztosan tudják a tarty anyagot oktatni. A maga-; biztosság követelményéi döntőnek tartjuk, de tu da-, tában vagyunk annak, hogy] felkészültség dolgában még ettől messze állnak neve­lőink. Ezen szeretnénk se-} gíteni, még a tanév meg-* kezdése előtt. Ez jelenti al mi számunkra is a legne-» hezebb feladatot, mer# szakemberrel mi sem ren-i delkezünk. A múlt év ked­vező tapasztalatai viszont arra bátorítanak bennünk két, hogy ismét kéréssel forduljunk a megyei polgár ri védelmi törzs parancsnoki Sághoz: a polgári védelmi feladatok oktatását végző nevelők előkészítéséhez legjobb előadóik kiküldésé-! vei adjanak most is segíti séget. Bízunk abban, hogy összefogásunk eredménye-} | ként a honvédelmi ismered tek új témaköre, a polgá­ri védelmi ismeretek okta-> tása is sikerrel zárul. Tövis Ferenc j megyei műv. o. vez. fijj Bemutató gyakorlatok tíz községben Nagyszabású akció zajlik le augusztus 20-tól szep­tember végéig a bajai já­rásban. A 300 lakoson felüli községekben — összesen tíz helységben — polgári vé­delmi bemutató gyakorlato­kat tartanak. A járási törzsparancsnok­tól, Márai Béla elvtárstól érdeklődtünk az előkészüle­tekről. — A nyilvánosság előtt még nem tartottunk ilyen bemutatót. Az a célunk, hogy a lakosság ismerked­jen meg közelebbről a pol­gári védelemmel, különösen a tömegpusztító fegyverek másodlagos hatása elleni védekezés egyszerűbb esz­közeivel. Már június végére elké­szült minden községben a bemutató forgatókönyvel Találomra belelapozunk a madarasiakéba. Szakágakra és személyekre szóló részle­tes terv. Szerepel a bemu- tatón az egészségügy, az ál­lategészségügy, a tűzoltók; s még az iskolások is. | — Vaskúton például négy szakasz alakult az iskolai tanulókból — mondja a já­rási trözsparancsnok. —'•, Példátlanul széles körű ősz-? j szefogással szervezték megl mindenütt a bemutatót. Ä legtöbb helyen együtt tart­ják a tsz-napokkal, illetve szeptember végén a nép-t hadsereg napjának prog­ramjához kapcsolódik á műsor. Mindezzel azt sze^ retnénk elérni, hogy lehető^ leg az egész község végig:) nézze a bemutatót. i

Next

/
Thumbnails
Contents