Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-29 / 173. szám

Az élelmezési szolgálat feladatai A tömeges veszélyt je­lentő körülmények sokirá­nyú védelmi, mentési in­tézkedéseket kívánhatnak meg. A különösen veszé­lyes időkben — gondolha- i tunk a készülő, vagy be­következett elemi csapá­sokra, az árvizekre, de ki­váltképp a háborús körül­ményekre — a megteendő intézkedések tekintetében szigorú, logikai sorrendnek kell kialakulnia. Az intéz­kedések nagyszámú rész- mozzanatból állhatnak, de kronológikus rendszerük feltétlenül a következő fel- adatcsoportokkal kezdődik: I. Preventív intézkedé­sek: 1. Az emberi élet, testi épség, egészség védelmét biztosító feladatok. 2. Az emberi élet fenn­tartását élelmiszerekkel, vízzel való ellátását szol­gáló előzetes teendők. II. A csapást kővető fel­adatok: 1. Helyzetfelmérés. 2. Az emberi életek men­tése. 3. A túlélést lehetővé te­vő ellátási intézkedések megtétele. A polgári védelem élel­mezési szolgálata — mint nevéből is kitűnik — arra hivatott, hogy a kárt szen­vedett lakosság, valamint a kárfelszámolásban részt vevő erők egy esetleg vá­ratlanul jelentkező rendkí­vüli helyzetben is hozzá­jussanak a táplálékhoz, amely életük, egészségük és munkaképességük fenntar­tásához szükséges. A feladat az első pilla­natban egyszerűnek tűnhet Boltokból, vagy szükségle- üzletekből, étkezdékben vagy mozgókonyhákon kell előteremteni mindazt, ami­re az embereknek elkerül­hetetlenül szüksége van. A lényeg valóban ez. A jó megoldás azonban már egy elemi csapás esetén is csak akkor várható, ha az arra hivatott szervezetek a szük­ségellátás megszervezésére előre számítottak, s állandó készenlétben vannak. Köz­ismert ugvanis az 1956-os, vagv az 1965-ös dunai ár­vizek idejéből, hogy nagy­számú embert kellett lak­helyétől távol is ellátni élelemmel; olyan területe­ken, ahol rendes körülmé­nyek között nincs nagytö­megű áru, főző- és elosztó­felszerelés, szakszemélyzet. S egészen rövid idő alatt kellett ezeket üzemk^oes állapotba helyezni olyan pontokon, melyek helye csak. a konkrét veszély lát­tán kerülhetett kijelölésre, s az árhullám növekedése miatt többször is változott. Ennél is sokkal bonyo­lultabb az ellátási fel­adatnak háborús körül­mények között való tel­jesítése. Az egyik gond, hogy jóval nagyobb tö­megek speciális ellátása válhat konkrét szükség­letté. Köztudott, hogy nem szűnt meg az atomháború veszélye. Eléggé ismert az is, hogy -egy esetleges atomcsapás esetén — bizo­nyos körzetben — hatalmas károk keletkezhetnek, a bombarobbanás elsődleges hatásai következtében. Ke­vesebben tudják azonban, hogy az atomcsapásoknak másodlagos hatása is van, amely a lerombolt terület nagyságának sokszorosén okozhat károkat. E má­sodlagos hatásokat okozó sugárzó anyagok ellen is lehetséges a védekezés. Az élelmiszerek bizonyos vé­delmét szolgálja a jó cso­magolás is, technikája fej­lődését nap mint nap ta­pasztalhatjuk. Fokozza a védettséget az áruk újóla­gos csomagolása, letakará­sa, s különösen az, hogyha a csapásról tudomást véve, legalább egyszerű eszkö­zökkel (vizes zsákokkal, ponyvákkal, műanyagfóli­ákkal, ragasztószalagokkal, stb) az életvédelmi helyek­hez hasonlóan, majdnem légmentesen elzárjuk az élelmiszertároló helyisége­ket. A polgári védelem élel­mezési szolgálatán túl is­merni kell a védekezési lehetőségeket minden ke­reskedelmi dolgozónak, sőt valamennyi háziasz- szonynak Is! Ez a szeny- nycződések elkerülésének és a csapás túlélésének egyik feltétele lehet. A jó előkészület sem nyújt azonban abszolút bizton­ságos védettséget. Felhasz­nálás előtt meg kell győ­ződni a szennyezett körze­tekben tárolt élelmiszerek, és talált víz fogyasztóéra való alkalmasságáról. E vizsgálatokat is a pol­gári védelem — műszerek­kel felszerelt — szakegy­ségei végezhetik a legbiz­tonságosabban. A vizsgálat a minták alánján megálla­pítja, hogy az adott élel- miszerkészlet minden to­vábbi nélkül elfogyasztha­tó, vagy kissé szennyező­dött, tehát csak mentesítés után fogyasztható, vagy erősen szennyeződött, tehát megsemmisítendő. Az élelmezési szolgálat nagyszámú személyi állo­mánya az elmúlt években már jól elsajátította a szükséges ismereteket. Az „Aranyhomok” nagygya­korlat keretében kitűnően vizsgázott a tanultakból, s tömegesen is jól és bizton­ságosan látta el változatos étkeztetési feladatokat. A jövőben tehát tovább kell lépnünk. Előbb minden na­gyobb községben fel kell állítanunk és ki kell ké­peznünk a szolgálat új egy­ségeit, majd el kell érni, hogy valamennyi kereske­delmi és közétkeztetési dol­gozó legyen mestere az ilyen feladatoknak. A fej­lődé« megköveteli, hogy azokat a kereskedelmi ve­zetőket is bevonjuk a szol­gálat szervezetébe, akik eddig csak közvetett kap­csolatban álltak a polgári védelmi feladatokkal. Csak így válhatnak a napi mun­ka részévé a polgári védel­mi szakszolgálat teendői. Ennek elérése viszont kö­vetelmény, hiszen biztonsá­gunkkal függ össze. Gerőcs István élelmezési szakszolgálat megyei parancsnoka Értékelték a plakett* és plakátterreket Nemrégiben a Petőfi Né­pe Polgári Védelem mellék­letében pályázati felhívás látott napvilágot, amelyben az általános és középiskolás tanulók plaketten és plaká­ton ábrázolhatták a polgá­ri védelem tevékenységét. A pályázatot az értékelő csoport felülvizsgálta, s a legjobb nyolc plakátot, il­letve plakettet díjazta; A plakáttervezők közül az el­ső helyet Vígh Ernő, a Kis­kunhalasi Szilády Áron Gimnázium Ill/b. osztályos tanulója szerezte meg. Má­sodik díjat Kádasi Laura Kecskemét, Zrínyi Ilona Ál­talános Iskola VIII/a. osz­tályos tanulója kapta meg. A harmadik helyre a Him­lő jeligés pályázat került» Nehéz dolga volt a zsűri­nek a plakett-tervek kivá­lasztásában. A szoros ver­senyben az első helyet Bolvári Gergely, Kiskun­halas, Dob utca 2, a máso­dik helyet Vígh Ernő Kis­kunhalas, Szilády Áron Gimnázium Ill/b. osztályos tanulója, a harmadik helyet Nyirádl Tibor, Kecskemét, Zrínyi Ilona Általános Is­kola VIII/b osztályos tanu­lója érte el. A díjakat szep­temberben az iskolaév meg­kezdése után ünnepélyes keretek között adják át. A másodlagos hatások ellen Békében a polgári védelem egyik legfontosabb célki­tűzése. hogy felkészítse a lakosságot egy esetleges atom« háború kirobbanásakor teendő feladatok ellátására. Atom­háború esetén számolnunk kell a közvetlen pusztító ha­táson túl a másodlagos sugárzások hatásaival. Békében tehát a polgári védelem feladata, hogy egyebek mellett felmérje mindazokat a nagyobb kapacitású tisztasági és közfürdőket, amelyek adott esetben személyek mente­sítésére alkalmasak lehetnek. A szakszolgálat ezért el­készíti ezeknek a fürdőknek háborús igénybevételéhez szükséges átalakítási terveit, de hasonló feladatott végez a mosodák esetében is. ahol a szennyezett anyagok és ruhaneműk tisztítását kell elvégezni. A gépkocsiszervizek számbavétele is ebből a célból történik, mert nagyon fontos, hogy a szennyezett terüle­tet elhagyó gépkocsikról lemossák a rájuk rakódott su­gárzó anyagokat. A polgári védelem nem támaszkodhat csupán a meglevő addottságokra. Támadás esetén olyan helyzet is előállhat, hogy azokat valamilyen okból nem tudja igénybe venni. E célból ellátják mobil-, személy-, anyag-, és járműmentesítő eszközökkel, amelyek könnyen felállíthatok, és üzembe helyezhetők a szennyezett terü­let határain. Ezeknek a stabil és mobil mentesítő egy­ségeknek háborús viszonyok közötti szakszerű üzemelte­tése nagyon jelentős. Ennek érdekében az ott dolgozók ilyen irályú kiképzést a béke időszakában kell elvégez­ni. A kiképzés országosan több éve tart. célja a lakos­ság megvédése a tömegpusztító eszközök másodlagos ha­tásaitól. Vágó Iván Vöröskereszt és a polgári védelem A háború okozta szenve-' dét és pusztítás évezredek óta az egyik legsúlyosabb csapást jelenti az emberiség számára. Solferino olasz fa­lu mellett 1859-ben véres üt­közet zajlott le az egyesült francia—olasz, valamint az osztrák haderők között. Tel­jes napig folyt a csata, és mintegy 40 ezer halott és se­besült maradt a csatatéren. Ezekben a napokban érke­zett ide Henri Dumant jó­módú svájci állampolgár, aki a környék lányaiból, asszonyaiból ápolószemély­zetet szervezett, bejárta ve­lük a csatateret, és több mint ezer különböző nem­zetiségű gondozását és ellá­tását szervezte meg. Olasz­országból hazatérve Solfori- nói emlékek címmel írta meg megrázó élményeit, amelynek nyomán 1862. év a Nemzetközi Bizottság a Sebesültek Ápolására Céljuk az volt, hogy egyes orszá­gokban már béke idején nemzetiségre való tekintet nélkül létrehozzanak olyan segélyszervezeteket, amelyek háború esetén gondoskod­nának a sebesültek, és be­tegek ápolásáról. Ebből a bi­zottságból alakult ki a Nem­zetközi Vöröskereszt szerve­zete, amelyhez 1879-ben csatlakozott a Magyar Vö­röskereszt. A Magyar Vöröskereszt ez év májusában tartotta III. kongresszusát, ahol leszö­gezte, hogy támogatja a Vö­röskereszt Nemzetközi Bi­zottságának minden olyan törekvését, amely a tartós béke megőrzését szolgálja. Nemzetközi tevékenysé­günkben tehát eddig és ez­után is o népek közötti megértésnek, a béke meg­őrzésének, és az agressziók áldozataival való szolidari­tásnak a gondolata vezérel bennünket. A kongresszus megállapította, hogy a jö­vőben még fokozotabban kell törekednünk a polgári védelmi munkák társadal­mi jellegének erősítésére. Szeretnénk elérni, hogy pol­gári védelmi alakulataink minden tagja aktív vörös­keresztes tag is legyen, és ne tehernek, hanem ember­baráti kötelességének érezze a polgári védelemben való aktív részvételt, önkéntes társadalmi munkával segít­se a lakosság egészségvédel­mét szolgáló intézkedések megvalósítását. A kiképzés hétköznapjai Egészségügyi apparátusunk tagjainak kellő körültekin­téssel és gondossággal kell felkészülniük a kiképzés végrehajtására. A követke­ző évek tananyaga nyomon követi az orvostudomány fejlődését, és a korszerű há­borúval együttjáró beteg­ápolást, ellátási teendőket, emellett módot ad az inter­nacionalista szemlélet ala­kítására, a hazafiságra és helytállásra nevelésre. Ezt szögezi le a kongresszusi be­számoló is. Ebben a szel­lemben kell a vöröskereszt vezetőinek szervezni, irá­nyítani munkájukat, amely csak így lesz alkalmas ar-' ra, hogy segítse a lakosság egészségügyi kulturáltságá­nak előrehaladását, a meg­előző orvoslásban való rész­vételt. Egyéb munkájukkal, — mint a véradás — hat­hatós segítséget nyújtanak az aktív gyógyító tevékeny­séghez, polgári védelmi ala­kulatok kiképzésével, jó fel­készítésével pedig hatható­san hozzájárulnak a béke megvédéséhez. Dr. Pataky József megyei Vöröskereszt elnöke Lapterjesztés élenjárói A Polgári Védelem című lap terjesztésében végzett kimagasló munkájáért ju­talmat kapott Bajusz Gábor Eülöpszállási hírlapfelelős, Kiss Antalná borotai betét­kézbesítő és Katona János szabadszállási hírlapárus. A jutalmakat a parancsnokság postán küldi el. A Kecskeméti Konzerv­gyárban Dúló Imrével, a polgári védelem törzspa­rancsnokával a napokban arról beszélgettünk: Mi a titka az eredményes kikép­zésnek ? — Titokról szó sem lehet, — mondta a törzsparancs­nok —, még átvitt értelem-; ben sem! Mindenkinek^ mindig tudnia kell, mi a feladata. Erre fordítunk kü­lönösen nagy gondot a ki­Az RBV (biológiai, radiológiai és vegyvédelmi) szol­gálat tagjai a személymentesítő állomás felállítását gyakorolják. Hermann Józsefné, az égé szségügyi szolgálat parancs­nokhelyettese irányításával a raj beosztottai egy „kar< töröttet” részesítenek elsősegélyben. Rejtvény A Petőfi Népe Polgári Vé­delmi mellékletében min­den alkalommal egy hiányos mondatot közlünk. A kiegé­szített mondatot beküldők között értékes könyvjutal­makat sorsolunk ki. Az előző számban közölt mondat teljes szövege: „Bükk" „Velence" „Arany- homok" után „Délibáb” gya­korlat. Igen sokan küldtek be he­lyes megfejtést, ezek közül száz forintos könyvjutalmat kapott Király Zsuzsa Kis­kunhalas Szatmári utca 7/a, László Mária Kecskemét Battyhány utca 28., Molnár Imréné Kiskunfélegyháza Pázmány utca 6. A következő rejtvényünk: „Napirenden az .. A megfejtést a Polgári Védelem megyei parancs­nokságára (Kecskemét Be­loiannisz tér 2.) kell bekül­deni levelezőlapon. A helyes mondat a Polgári Védelem című lap egyik ezévi szá­mában található. képzés során, s a gyakorlat tok alkalmával már bebizo^ nyosodott, hogy a szakszol­gálatok beosztottjai várat« lan helyzetekben is megállj ják a helyüket. Gyárunkban négyszáznyolcvannégyen vesznek részt rendszeresen* kéthetenként a szakszolgá­lati ágak oktatásain. Itt is-» merkednek a gyakorlati, é* az elméleti feladatokkal. Külön tanfolyamon foglal« kozunk a művezetők és cso-í portvezetők kötelmeivel. A! télen sikeresen fejeztük ba százhúsz dolgozó részére ■ tizenöt órás tanfolyamot

Next

/
Thumbnails
Contents