Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-23 / 168. szám

% MAGYAR SfÓCÍALI STA M'U'N KÄS PÁRT ß Á C S-Kl SK MEGYE I BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Nyári munkán Q tforintos órabérrel vette fel az egyik nagy kecskeméti gyár az idén a munkára jelentkező diákokat. A munkát azon­ban teljesítménybérben szá­molták el. S volt olyan cso­port, ahol a gyerekek kere­sete elérte a hétforintos óraátlagot. ötforintos órabér 14—18 éves szakképzetlen segéd­munkásoknak a jelenlegi átlagkeresetekhez képest nem kevési. Nem mindenütt fizetnek ennyit. De hogy akik becsületesen dolgoz­tak, ennek majdnem más- félszeresét is kaphatták, az már mindenképpen nagy szó. S nem is elsősorban a pénz miatt. Manapság szívesen látják az üzemek a tanulókat nyá­ri munkára. De nem min­denütt készülnek fel a fo­gadásukra. Megérkeznek a fiatalok, s akkor kezdődik a kapkodás. Most éppen nincs munka, most éppen nem érnek rá velük foglal­kozni, most más dolga van annak, akire rábízták őket. Szervezetlenség. fejetlen­ség. Az eredmény: tiblábo- lás, lógás. A gyerekek csel­lengenek. s hamar megta­nulják, hogy az órabér, a ..helypénz” akkor is jár, ha nem csinálnak semmit. Gyakran maguk a felnőttek mutatnak rossz példát. I'yen munka több kárt * okoz. mint a felesle­gesen kifizetett, meg nem dolgozott munkabér értéke. Igaz. hogy nem éppen könnyű feladat egy sereg munkában járatlan, az üze­mi élettel most ismerkedő fiatalembert egyszerre taní­tani. folytatni az üssem meg­szokott, s mindig sürgős munkáját, s ugyanakkor kö­rültekintően. értelmesen, hasznosan foglalkoztatni a néhány hétre szegődött, de még semmihez sem értő se­gédmunkásokat. Az egyik feltétel az. hogy azok, akikre az iskolásokat bízzák az üzem vezetői. sze>- ressék a fiatalokat, és érez­zék a felelősséget értük. Azt a felelősséget, amivel a nevelésüknek, a jövőjüknek tartoznak. A másik feltétel az elő­relátó szervezés. Az a mű­vezető, akinél az imént em­lített kétforintos órabért elérték az iskolások, már hetekkel előbb számított a diákok érkezésére. A ren­dezgetést. halasztást tűrő anyagmozgatást például nem végeztette el, s a nyár elejére halasztotta az olyan munkákat, amelyeket a diá­kokkal is jól, de olcsóbban végeztethetett el. mint a magasabb keresetű állandó munkásgárdával. A z eredmény: a gyere­* kék többet kerestek, mint remélték, azonfelül hasznosnak tudhatták ma­gukat. megízlelték a legna­gyobb örömöt, a tett örö­mét. M. L. Minden negyedik kecskeméti család UJ otthonban Lakásépítési tervek 1975-ig Minden jel arra mutat, hogy a megyeszékhely mintegy 800 új lakással megtetézi a harmadik öt­éves tervidőszakra — ere­detileg 2600-ra tervezett lakásépítési célkitűzését. S ha ehhez hozzávesszük a második ötéves terv során létesült 2692 otthont és az eredménnyel osztjuk Kecs­kemét 24 ezres lakásszá­mát, beszédes következte­tésre jutunk: tíz év alatt a megyeszékhely minden ne­gyedik családja egészséges, új hajlékhoz jutott. Bizony, nem lebecsülen­dő siker ez. Méltán büszke lehet rá a város, még ha változatlanul szorít is, to­vábbi ütemes tetteket dik­tál a lakásgond. Az egyik mérce ehhez a jelenlegi ötéves terv­ben várható lakásszám, a 3400 új otthon. S ez a minimum, amivel 1975-ig számol a város. A törekvés változatlanul a lakótelepi, többszintes be­építés, a szövetkezeti és OTP-társasházi forma. Partnerekként viszont nem utolsósorban számítanak az üzemekre, intézmények­re, amelyek a mostani terv­időszakban is több mint 500 lakás építési költségei­nek finanszírozásával segí­tették dolgozóik problémá­jának megoldását. Egyik fontos feltétele a következő évek lakásépí­tésének a terület-előké­szítés. t A legélénkebb munka to­vábbra is a Széchenyivá- rosban várható, ahol 1970 végén összesen 880 család lakik majd. Máris előké­szített azonban a negyedik ötéves tervben épülő újabb ezer lakás területe, sőt megkezdődött a további ezer otthon elhelyezésének előkészítése is. Ekkora városrész pedig nem maradhat járulékos beruházások nélkül. Nos, ez sem kerülte el a jövőt álmodok figyelmét. Előreláthatólag 1970 vé­gén megkezdődik a 16 tantermes iskola, majd a 100 személyes óvoda épí­tése. Ezt követi — 900 négyzet- méteres alapterületen — a bisztróval és presszóval is ellátott ABC-áruház, a gyógyszertárt, orvosi ren­delőt és postahivatalt is magában foglaló szolgálta­tóház létesítése. Természe­tesen párhuzamosan ter­vezik az útépítést is. S hogy mi a kilátás a városközpont új félköré­ben? Erről már több alka­lommal szóltunk. Annyi bizonyos, hogy 1975-ig az építés mozgalmas képe tá­rulkozik itt a járókelő elé. A kibontakozó közigazga­tási, művelődési centrum­mal, s a szalagházakkal szemközti oldalon folya­matosan 8—10 szintes la­kóházak építését tervezik a Kada Elek utcában. Elő­reláthatóan — körülbelül a mai Simon István és Damjanich utcák közötti területen — megkezdődik egy iskola, óvoda és böl­csőde építése is. Nem maradt ki a szá­mításokból a Műkertvá­ros és a Hunyadiváros sem. Az előbbi helyen tovább folytatódik a népfront-, il­letve a KISZ-akciós lakás­építés. A terület adott az üzlethálózat kiépítésére is. Remélhetőleg kitesznek magukért az ebben érde­kelt kereskedelmi szer­vek. Annál is inkább elvárha­tó ez, mert mind a város- központon, mint a Széche- nyivárosban jelentős üz­lettérhez jutnak — állami fedezet jóvoltából. A Hunyadivárosban a Hankovszky-kert környéke kínál mintegy 300 társas­házi lakás céljára előké­szített területet. Folyama­tosan, még a jövő év vé­géig megoldódnak az is­mert közművesítési — víz, villanyellátási — gondok. A negyedik ötéves terv feladatai közé iktatódik vi­szont a csatornaépítés, s erre az időszakra várható a környék gázellátása is. Az iparitanuló-iskolával szemben épül fel az új 12 tantermes iskola, melyben a törekvések szerint 1972- ben megkezdődhet a taní­tás. A családiház-építésre fő­ként a Műkertvárosban, a Vacsi-hegyen, a Voelker-, illetve a Dárdai-telepen összesen mintegy 300 telek kialakításával készül fel a város. Nagyjából tehát az el­mondottakban körvonalaz­hatók meg 1975-ig a lakás- építési elképzelések. P. I. Barackváloffiitás A Bajai Állami Gazda­ságban is gazdag termést hozott a barack. Mintegy 85 vagon termésre számíta­nak. A kajszi nagyobb része exportra kerül. A szedést a KISZ építőtábor fiataljai végzik nagy gondossággal. A válogatást pedig a gaz­daság alkalmazottjai, asszo­nyok, lányok. A képen exportra készítik elő az ér­tékes gyümölcsöt. Már el­készült az új válogató és hűtőház terve, ahol a kézi erőt majd géppel váltják fel. VHág proletárjai, egyesüljetek! XXIV. évf. 168. szám 1969. július 23, SZERDA Ara t 90 fillér Dávod kincse A toöasóg gyógyhatású vizéről (S. otóafl Megyénk termékei a Szegedi Ipari Vásáron C6. oldali sTPOKT Cl. olda« Rejtvénytotó f8. o4da© Hazafelé tart az flpollo—11 Visszaindult a Föld felé az Apollo—11 űrhajó. A si­keres Hold-expedíció két tagja, Neil Armstrong és Edwin Aldrin hétfőn, ma­gyar idő szerint az esti órákban összekapcsolta holdkompját Michael Col­lins űrkabinjával, végre­hajtotta a nagyszabású köl­tözködést és a „kiszolgált” holdkompot sorsára hagyta. „Madár se látta” emléktárgyak Az űrhajósok meglehető­sen fáradtak, de érthető módon boldogok voltak a több mint egynapos expe­díció után, amelyből mint­egy 22 órát a Hold felszí­nén, s ebből két és fél órát űrkabinjukon kívül töltöt­tek, elsőnek az űrhajózás történetében. Az Apollo—11 űrkabinjában ott van a két nagy tartály a Holdról vett kőzetmintákkal, valamint a napszél mérésére felhasz­nált alumíniumlap és sok olyan emléktárgy, amit a Sas személyzete magával vitt a Holdra, de visszahoz a Földre. Az átköltözés és a hold­komp eltávolítása közben az űrkabin változatlanul mintegy 110 kilométeres magasságban keringett áz égitest felszíne felett. A visszatéréshez szükséges se­bességet a fő hajtómű üzembehelyezésével adták I meg, magyar idő szerint rö­viddel reggel hat óra előtt, amikor az Apollo—11 a Hold túlsó oldalán haladt. A földi megfigyelő központ, rádiókapcsolat híján csak mintegy tíz perccel később tudta megerősíteni, hogy ez az utolsó kritikus manőver is rendben ment végbe, és az első Hold-expedíció tag­jai visszaindultak a Föld felé. Visszatérés csütörtökön A most következő mint­egy két és fél napos utazás során az űrhajósok szükség esetén végrehajtják a pálya módosítását. A visszatérés magyar idő szerint csütör­tökön a délutáni órákban lesz, amikor az Apollo—11 leszáll a Csendes-óceánra, a Hawaii-szigetektől mint­egy kétezer kilométerre, ahol már készenlétben áll a mentőflotta, élén a Hor­net repülőgép-anyahajóval. Az űrhajósok megpróbálta­tása még ekkor sem ér vé­get: hosszabb időre egész­ségügyi zárlat alá kerülnek, nehogy az emberiség szá­mára ismerétlen kórokozó­kat hurcoljanak a Holdról a .Földre. A zárlat már a leszállás pillanatában meg­kezdődik és a három űr­hajóst: Collinsot, Armstron­got és Aldrint a földi em­berek már csak a különle­ges biológiai védőruhában láthatják viszont. Megsérült az alagút Még előzőleg, a dokko­lásnál volt bizonyos prob­léma. Bár a houstoni irá­nyító központ nem szol­gált részletes magyarázat­tal, az űrpilóták lehallga­tott beszélgetéséből arra lehet következtetni, hogy a dokkolás nem elég „fi­noman” történt, s a két jármű az összekapcsolásnál keményen ütközött egymás­nak. Collins, s az űrkabin pilótája „furcsa remegést” jelentett és később, amikor Armstrong és Aldrin az összekötő alagúton mászott át, annak falán hajszálre­pedéseket fedezett fel. Ez azonban nem jelentett ve­szélyt, sőt az űrpilóták ha­mar végeztek a költözkö­déssel és jóval a tervezett idő előtt bocsátották útjára a kiszolgált holdkompot. A Föld felé vezető útra a hajtóművet Collins ro­botberendezések segítségé­vel helyezte üzembe, rövid­del magyar idő szerint reg­gel hat óra előtt. Hat óra után néhány perccel, ami­kor az űrhajó kibukkant a Hold mögül, elct>b a tele- metrikus berendezések ada­tait lehetett venni, majd az űrhajósok szóban is jelent­keztek. Föld leié vezető pályán Az Apollo—11 amerikai űrhajó kedden reggel rá­tért a Föld felé vezető pá­lyájára. Az űrhajó legény­sége a Hold túlsó oldalán magyar időszámítás sze­rint 5.56 órakor működésbe hozta a hajtóművet, amely két perc 28 másodpercig égett. Ezzel az Apollo—11 megkapta a Hold vonzási körének elhagyásához szük­séges sebességet. Keleti szél, méteres hullámok Az Apollo—11 a Holdról visszatérőben kedden, ma­gyar idő szerint 13.30 óra­kor zavartalanul száguldott célja, a Csendes-óceán felé, és 38 000 kilométernyire tá­volodott el az égitesttől. Az űrhajó sebessége — mint a houstoni űrközponttal kö­zölték — óránként 4608 ki­lométer volt. Az időjárási viszonyokat a Csendes-óce­ánnak a leszállásra kijelölt körzetében ..elfogadható­nak” — közölték Houston­ban. Átmeneti felhősödést, keleti szelet, egyméteres hullámokat jósolnak.

Next

/
Thumbnails
Contents