Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-23 / 168. szám

3. oldal 1969. július 23, szerda 'X/X £X is? KATONAI dísz­szemle volt tegnap Varsóban Lengyelor­szág felszabadulása 25. évfordulóján. Az ünnepségen a lengyel párt- és államvezető­kön kívül részt vettek a három szomszédos baráti ország, a Szov­jetunió, Csehszlová­kia és a Német Demokratikus Köztársaság vezetői, Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Ludvik Svo- boda, Gustáv Husák, Willi Stopb és Erich Honecken MÉG nincsenek a Földön, az ünneplés is korai lenne, de a feladatok zömét már megoldották az Apollo—11 utasai. A Holdat járt asztronauták két és fél napos száguldás után holnap érkeznek vissza a Földre. (Az űrutazásról lapunk más helyén is írunk.) AZ EGYESÜLT Arab Köztársaság ideiglenes ENSZ- képviselője, amint arról lapunk keddi számában is írtunk, a Biztonsági Tanácshoz fordult az Egyiptom ellen végrehajtott izraeli támadásokkal kapcsolatban. Kairói vélemények szerint az izraelieknek a támadá­sokkal az volt a céljuk, hogy az Arab Szocialista Unió kongresszusának előestéjén győzelmi erejüket fitog­tathassák. A támadás azonban nem maradt megtoro- latlanul, s ez bizonyság arra, hogy a közel-keleti tér­ségben újfajta katonai egyensúly alakult ki. Az egyip­tomi légierő és légvédelem méltó választ adott az agresszoroknak. ALGÉRIÁBAN, az oráni forradalmi törvényszék előtt elhangzottak a vádbeszédek a hadsereg egykori ve­zérkari főnöke és társai perében. Zbiri katonai össze­esküvést kísérelt meg, hogy Bumedien elnök kormá­nyát megfossza hatalmától, a lázadást azonban még csírájában elfojtották. AZ INDIAI burzsoá sajtó támadja Indira Gandhi miniszterelnököt a bankok államosítását elrendelő dön­tés miatt. Mint ismeretes, a miniszterelnök-asszony szombaton rendeletet adott ki a bankok államosítására, hogy elejét vegye a kereskedelmi tőke spekulációinak, s az államosítás folytán felszabaduló anyagi erőforrá­sokat az országépítő programra fordítsa. SÚLYOS harcok folynak Dél-Vietnamban Saigon környékén és az ország északi területein a szabadság- harcosok, valamint az amerikaiak és a bábrezsim csa­patai között. A leghevesebb ütközet Saigon közelében robbant ki. MÉG MINDIG nincs Olaszországnak kormánya. Tart ugyan a vita a szociáldemokraták, a kereszténydemok­rata párt balszárnya és a szocialista párt képviselői között a kormányválság megoldásáról, de egyelőre nem sok eredménnyel. Ma, vagy csütörtökön tart ülést a ke­reszténydemokrata párt vezetősége és a többi balkö­zéphez' tartozó koalíciós párt is, hogy keresse a kibon­takozást. A KÖZÖS Piac problémáiról tárgyalnak a belga fö­vi'; ban az Európai Gazdasági Közösség miniszterei. A ..nácskozás célja az álláspontok összehangolása a kői sségbe belépni szándékozókkal szemben. FÖLDKÖRÜLI útra indult Nixon, az Egyesült Álla­mok elnöke, ennek során fölkeresi a délkelet-ázsiai USA-szövetséges országokat. Útjának várható kilátá­sairól, várható fejleményeiről lapunk más helyén is írunk. K- Á. Érvényes az indiai bankái la mosítási rendelet ÚJ DELHI (MTI) Az indiai legfelsőbb bí­róság kedden egy sor óvást fogadott el a szövetségi kormány múlt szombati bankállamosítási rendelke­zésével szemben. India igazságügy-minisz­tere tiltakozott az óvások elfogadása ellen és han­goztatta, hogy a bankok ál­lamosítását elrendelő elnö­ki intézkedés — amely In­dira Gandhi miniszterel­nök javaslatára született — érvényes, tekintettel arra, hogy a parlament nem ülé­sezett. Az indiai alkotmány ér­telmében — írja az AP — India szövetségi elnöke fon­tos rendeleteket bocsáthat ki akkor is, amikor a par­lament nem ülésezik. A parlamentnek ugyanakkor törvényerőre kell emelnie a rendeletet hat héten be­lül. Az indiai alkotmány­nak ez a cikkelye érvé­nyes a jelenlegi rendelke­zésre is. Japán magyarázatot kér TOKIO (MTI) Japán hivatalosan tilta­kozott az Egyesült Államok­nál a mérgesgázkészletek okinawai tárolása miatt. A japán külügyminisztérium az ügyben magyarázatot kért az Egyesült Államok tokiói nagykövetségétől, és elhatározta, hogy tekintet­tel a történtekre, fokozottab­ban fogja szorgalmazni a genfi leszerelési értekezle­ten a vegyi és biológiai fegyverek gyártásának, rak­tározásának és használatá­nak szerződéses betiltását. A kérdéssel hétfőn foglal­kozott a japán kabinet, s ez alkalommal Szato mi­niszterelnök igen aggasztó­nak nevezte azt, hogy az Egyesült Államok mérges­gázokat tárol Okinawán. Aicsi külügyminiszter kö­zölte, hogy a kérdést meg­vitatja Rogers amerikai kül­ügyminiszterrel, aki a ter­vek szerint még ebben a hónapban Tokióba érkezik. Aicsi egyébként kedden a parlamentet is tájékoztatta az okinawai mérgesgázügy- ről, és kijelentette, a japán kormány mindent elkövet, hogy biztosítsa Okinawa la­kosságának biztonságát még a jelenlegi körülmények kö­zött is. II hatok ülése A belga fővárosban ked­den délelőtt megnyílt az európai gazdasági közösség miniszteri tanácsának ülés­szaka. Az olasz delegáció kivételével valamennyi kül­döttséget a külügyminiszter vezeti. Az elnök tisztségét az ülésszakon Joseph Luns holland külügyminiszter töl­ti be. Értesülések szerint a kül­ügyminiszterek a két napra tervezett találkozón minde­nekelőtt az európai Közös Piac megerősítésének, és ki­bővítésének problémaköré­vel foglalkoznak. Lengyelországi krónika I. Az Odera—Neisse-határ Lengyelország északi és nyugati területei, az Odera— N eisse-határral. Az európai biztonság egyik alapfeltételeként je­lölik meg a status quot, a háború után kialakult ha­tárok sérthetetlenségét. Ezek közül az egyik leg­fontosabb Lengyelország nyugati határa: az Odera— Neisse vonal. A történelem folyamán az Odera és a Neisse fo- lyóktól keletre elterülő vi­dékek Lengyelországhoz tartoztak, de az elmúlt év­századok során — a kelet­re irányuló német expan­ziós politika (Drang nach Osten) következtében — Németország fennhatósága alá kerültek. A németek mindent elkövettek a terü­let lakosságának germani- zálásáért, valamint a nyu­gatról érkező német tele­pesek számának növelésé­ért. A második világháború befejezése, a hitleri hadse­reg legyőzése után vissza­került ősi lengyel terüle­tekről a potsdami döntés értelmében az 1945—48-ban áttelepítették a németajkú lakosságot Németországba. Byrnes amerikai állam­titkár 1946-ban e terüle­tekkel kapcsolatban azt ‘jó­solta: „ ... legalább fél év­százados pangás és elma­radottság várható”. Jósla­tát azonban már az elkö­vetkező esztendők megcá­folták, és e területeket ha­marosan benépesítették, gazdaságát fellendítették a lengyelek. Az 1945-ben visszakapott területek nagysága 102 ezer négyzetkilométer, csaknem egyharmada Lengyelország egész területének. Jelenleg 8 és fél millióan élnek itt, az egész ország lakosságá­nak több mint egynegye­de. Honnan jöttek ezek az emberek? Mindenekelőtt a fasiszták által elpusztított városokból, Varsóból, Lodzból és a felégetett falvakból. Hamarosan visz- szatelepültek azok is, akik a két világháború közötti munkanélküliség következ­tében nyugatra (Belgium­ba, Franciaországba, a Ruhr-vidékre) mentek és a felszabadulás után hazatér­tek. Sok lengyel maradt itt azok közül, akiket a né­met fasiszták a háború ide­jén kényszermunkára oda­hurcoltak. S itt maradtak végül azok a lengyelek, akiket nevükben germani- záltak ugyan, de megtartot­ták lengyelségüket. Az új területek fiatal lakossága — mert hiszen többségük­ben fiatalok voltak — ha­zafias lelkesedéssel fogott az építőmunkához. Ez az eredmény: virágzó városok és falvak, s olyan arányú iparosodás, amely sok te­kintetben felülmúlja Len­gyelország egyéb területei­nek egyébként ugyancsak nagyarányú ipari fejlődé­sét. A potsdami döntés alap­ján Lengyelországnak ítélt területeket a lengyel nép virágzó földdé fejlesztette. A potsdami határozat nem­csak a sok évszázados né­met hódító politikát torol­ta meg. Az Odera—Neisse határ tanulság is: tanul­ság, hogy az agresszió nem fizetődik ki, hanem az vé­gül is katasztrófához, bu­káshoz vezet. Mindenkinek, aki a békét szereti, támo­gatni kell azt a törekvést, hogy az NSZK-t is rászo­rítsa az Odera—Neisse ha­tár végleges elismerésére, Az EAK ünnepén TIZENHÉT esztendővel ez­előtt kergették el az egyip­tomi trónról a korrupciót, és az imperializmussal va­ló kollaborációt megteste­sítő Faruk királyt. E for­radalmi változás szervezői a „szabad tisztek” voltak, Gamal Abdel Nasszer ve­zetésével, utat nyitva an­nak az útnak, amelyen ha­ladva ma is fejlődik az arab világ legnépesebb or­szága. Pedig mi mindent meg­tett az imperializmus an­nak érdekében, hogy el­gáncsolja az Egyesült Arab Köztársaság antiimperi- alista, antifeudális mozgal­mát. 1956-ban az angol— francia—izraeli hármas ag­resszió megtámadta Egyip­tomot, amiért államosítgsü merészeltél a nagy jövedel­met hajtó Szuezi-csatorna Társaságot. Tizenegy esz­tendővel később Izraelt használta fel az imperi­alizmus arra, hogy felszá­molják a progresszív egyiptomi rendszert. KÉT HÁBORÜ terhei, a gyarmati múlt súlyos öröksége ellenére sem tor­pant meg az a fejlődés, amely Faruk elűzése után vette kezdetét. A magas népszaporulat ellenére az EAK-ban gondoskodnak a lakosság ellátásáról, az iparosítás pedig a tervek­nél nagyobb mértékben valósul meg. Az asszuáni óriásgát, a Sadd el Aali turbinái már áramot szol­gáltatnak Kairónak, és a heluáni új acélműnek. Nagy állami mintagazdasá­gokat létesítettek, az egyip­tomi gyapot jelentős részét már az arab országban dol­gozzák fel, akárcsak a ki­termelt kőolaj tekintélyes hányadát. A SZOCIALISTA orszá­gok segítségnyújtása is ér­lelte annak felismerését, az egyiptomiakban, hogy természetes szövetségeseik­re kell támaszkodniuk füg­getlenségük megvédésében, az izraeli agresszió marad­ványainak felszámolásá­ban. Ennek jegyében fű­ződnek szorosabbá kapcso­lataink, s ennek egyik pél­dája volt a közelmúltban, hogy az EAK diplomáciai kapcsolatot létesített a Né­met Demokratikus Köztár­sasággal. Hellének földjén vandál törvények A görög katonai junta fogságában sínylődő Mano- lisz Glezosz, a görög nép nemzeti hőse arra szólí­totta fel a volt ellenállási harcosokat és a demokrati­kus gondolkodású emberi­séget, hogy vessék latba minden erejüket a görög- országi demokrácia helyre- állításáért. Az ellenállók nemzetközi szövetsége _ F IR által Bécsben közzé­tett felhívást a Lerosz-szi- getén elterülő partheni koncentrációs táborból csempészték ki. Manolisz Glezosz üzene­tében többek között ezt ír­ja: a hellének földjén ma a vandálok törvényei érvé­nyesülnek. Sok ezer állam­polgárt helyeztek rendőr­ségi felügyelet alá, kétez­ren sínylődnek koncentrá­ciós táborokban, állandó gyötrelmeknek kitéve. Mi valamennyien, akik a de­mokrácia és a humanizmus híveinek valljuk magun­kat, bizonytalanságban, a végtelen fogság rémétől fe­nyegetve élünk.” Manolisz Glezosz végül ezt írja: „Mi európaiak nem hagy­hatjuk, hogy a fasizmus Európát koncentrációs tá­borrá változtassa. Felemel­jük ezért szavunkat, fel­hívást intézünk hozzátok. Most és ma a hellenizmus védelmére kelni és érte ki­állni nemcsak annyit tesz, hogy megvédjük a görög demokráciát, hanem azt is jelenti, hogy az egész em­Hymphrey Jugoszláviában BELGRAD (MTI) Hubert Humphrey volt amerikai alelnök — aki kéthetes szovjetunióbeli magánlátogatása idején ta­lálkozott Koszigin szovjet miniszterelnökkel is — Moszkvából repülőgépen néhány napos magánláto­gatásra Jugoszláviába ér­kezett. Humphrey Belg'rá- don kívül Dubrovnikba lá­togat el. i I beriséget megoltalmazzuk az erőszaktól és a háború- | tói.” „Kellemetlen balszerencse” Jóllehet, a közvélemény érdeklődése világszerte a Kozmosz felé irányul, Nixon elnök úti program­ja jó példa arra, hogy a világűr meghódításának eseményei sem feledtethe­tik Földünk égető problé­máit. Sok szó esett már az elnöki körút feladatáról, a lényegét mégis a követke­zőben lehetne összefoglal­ni: A vietnami agresszív háború Washington számá­ra mindinkább látványos kudarccá válik. Ez meg­nyirbálta az USA tekinté­lyét távol-keleti csatlósai, Thaiföld, Fülöp-szigetek stb. előtt. Valószínű, hogy útja során Nixon elsősor­ban ezt a dilemmát szán­dékozik megoldani. Lehe­tőségei azonban korláto­zottak. Kénytelen lesz be­érni azzal, hogy megnyug- tassa délkelet-ázsiai szö­vetségeseit, nem fog csök­kenni Amerika támogatása számukra akkor sem, ha a vietnami háború befejeződ­nék. „Kellemetlen balszeren­csének” tartják Washing­tonban, hogy éppen az el­nök ázsiai kőrútjának kez­detén tárult napvilágra: a Pentagon mérges gázokat és más vegyi fegyvereket tá­rol a világ egyik legna­gyobb katonai bázisává ki­épített, Japánhoz tartozó szigeten, Okinawán. Mivel a japán—amerikai viszonyt a Fehér Házban kulcsfon­tosságúnak tekintik, s en­nek állandó mérgezője az okinawai megszállás, va­lamint a japán nép jogos aggodalma, hogy jóvátehe­tetlen háborús kalandba rántja az Egyesült Álla­mok az országot, az USA hadviselésének az ember­telennél is szörnyűbb bi­zonysága, a mérgesgáz- incidens valójában kedve­zőtlen előjel Nixon ázsiai kőrútján, (ka.)

Next

/
Thumbnails
Contents