Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-16 / 162. szám
«. oldal 1969. Július 16. szerda Gazdaságosabb termelés, több áru Nehéz nyár a közlekedés előtt A Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége a tagszövetkezetek közreműködésével értékelte a körzet gazdaságainak ez évre szóló tervezését. A tapasztalatokról nemrég készült el a tájékoztató, amelyet valamennyi tagszövetkezet megkapott. Az összesített terv alapján az idén a termelési érték 15 százalékkal növekszik. Az elmúlt esztendőben csak 6 százalékos volt az emelkedés az előző évhez viszonyítva. Az ütem gyorsítása feltételezi a gazdálkodás színvonalának további javulását. A termelőszövetkezetek zöme figyelmet fordít az olyan ágazatok fejlesztésére, amelyek a legnagyobb termelési értéket és jövedelmet adják, fejlesztésük összhangban áll a népgazdasági igényekkel, valamint az üzemi érdekekkel, lehetőségekkel. Tíz százalék pillangós A kenyérgabona vetésterülete változatlan maradt, de a takarmánykalászosoké csökkent. Ezen belül az őszi árpa aránya az előző évi 30-ról 15 százalékra. Helyette takarmánybúzát termeltek. Ugyancsak csökkent a kukorica vetésterülete. mintegy 500 holddal, de ugyanakkor a fehérjehiány mérséklésére az idén 1400 holddal emelik a pillangósok vetésterületét. Ezzel elérik az eddigi legmagasabb arányt, vagyis a szántóterület 10 százalékán termelik a fontos takarmánynövényeket. A burgonyatermelés néhány üzemre ‘ koncentrálódott. Ezekben korszerű termelési eljárásokat igyekeznek alkalmazni és várható, hogy a hozam és egyúttal a jövedelem is növekedni fog. Az alacsony bevételek miatt ugyanis a burgonya-vetésterület évről évre csökken a gazdaságokban. Az idén alig éri el például az 1965. évi terület 50 százalékát. Nincsenek kihasználva az öntözési adottságok a körzetben. Az idén 500 holddal növelték a területet, de ennél sokkal nagyobbak a lehetőségek. Az állami támogatás hatása Az állatállományt számottevően fejlesztik. A szarvas- marha létszámnövelése az állami támogatás következményeként került napirendre. A tehénállományt csaknem 30 százalékkal növelik, s jövőre még nagyobb arányú fejlesztést terveznek. A sertésállomány a körzet adottságainak megfelelően a leginkább fejleszthető, és igyekeznek is a gazdaságok élni a lehetőségekkel. Sajnos, a kocaállomány előreláthatólag csak jövőre haladja meg az 1965. évi létszámot. Baromfiból ez évben 60 százalékkal akarnak többet értékesíteni, mint az elmúlt évben. A termelés emelkedésével egyúttal jóval több árut állítanak elő az idén a szövetkezetek. A körzet gazdaságai az elmúlt évi 649 millióval szemben, az Idén 781 millió forint árbevételt terveztek. Vágómarhából például több mint 10 százalékkal, juhból csaknem 14 százalékkal nagyobb mennyiségre szerződtek, mint az előző esztendőben. Hízott sertésből viszont kevesebbet szándékoznak értékesíteni. mint tavaly, Korszerűtlen géppark Az előző évhez viszonyítva 22 millió forinttal nagyobb értékű beruházást akarnak megvalósítani. Ennek több mint fele jut a szarvasmarha- és sertés- program megvalósítására. A közös gazdaságok viszonylag keveset fordítanak új gépek és járművek beszerzésére. Az erőgépállomány fele 5—8 éves, erősen elhasználódott, korszerűtlen. Ajánlatos tehát nagyobb anyagi erőket fordítani a géppark felújítására. Megfontolt gazdálkodásra vall, hogy ügyelnek a fogyasztás és a felhalmozás megfelelő arányának kialakítására. A biztonsági alapra az idén csaknem 23 millió forinttal többet terveztek. mint tavaly, ami az előző évi tartalékolásnak háromszorosa. A gazdaságok év közben rendszeresen figyelemmel kísérik a tervek teljesítését, és ameny- nyiben szükséges, időben intézkedéseket tesznek az esetleges jövedelemkiesések ellensúlyozására, a bevételek növelésére. K. S. Megyénkben mindig nagy feladatot ró a szállító vállalatokra a zöldség-, gyümölcsszezon. Az idei termésátlagok azonban még sokkal gazdagabbnak ígérkeznek, mint a tavalyi és számolni kell azzal is, hogy egyes termékféleségek egy- időben érnek be. Emiatt azután könnyen torlódás keletkezhet a szállításban. A megyei szállítási bizottság az ezzel kapcsolatos feladatokat tárgyalta meg legutóbbi kibővített ülésén. A bizottság munkájáról ezúttal csak annyit, hogy jól koordinálja területén a közlekedést, amit bizonyít: edUtolsó simítások A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár neve jól ismert határainkon túl is, mivel termékeinek mintegy SO százalékát exportálja. Képünkön a szovjet megrendelésre készülő festékgyári keverőkészülékeken a befejező munkálatokat végzi Sebők István, háromszoros szocialista brigádja. (Pásztor Zoltán felvétele.) Ä világmárkás kulcs 1125 szobának 1125 féle zárja van. Minden kulcs viszont csak egy zárat nyit. Senki sem tudja saját kulcsával például a szomszéd szobát kinyitni. S hogy a takarító személyzetnek ne okozzon gondot a szobába- jutás, szerkesztettek egy főkulcsot, is, amely 45 szobát nyit akadálytalanul. De mondjuk, egy másik emelet szobáit már az sem nyitja. És hogy teljes legyen a sor, megszületett a vezérkulcs, amely pedig mind az 1125 szobát képes kinyitni. Ném varázslat, csak matematikus és különleges, évtizedek alatt kialakult kulcsszerkesztési tudomány. Ezt a különleges lakatos bűvész-bravúrt az ELZETT Fémlemezipari Művek zár- és lakatosárugyárának szakemberei hajtották végre a moszkvai KGST-palota teljes zárberendezésének szerelésekor. Ezek után könnyen érthető, miért hiánycikk az Elzett patent biztonsági zár nemcsak a hazai, hanem a ' világpiacon is. Mind kivitelben, mind teljesítményben komoly versenytársa a leghíresebb nyugati zárgyárak termékeinek. 1919-ben. amikor László Zoltán kiváltotta az ipar- engedélyét, s neve kezdő betűinek LZ németes kiejtéséből Elzett lett lakatos- műhelyének cégére, aligha gondolta, hogy ez egyszer világmárkát fog jelenteni. — Tudjuk, hogy sajnos jóval kevesebbet szállítunk a belkereskedelemnek a szükségesnél — mondta Paulik Ferenc gyárigazgató. — De 88 ország kötött velünk üzletet, s már csak a hírnév is kötelez a vállalások teljesítésére. Így aztán termelésünk háromnegyed részét exportáljuk. Belgrádtól a New York-i Hilton-hotele- kig Elzett-zárral csukódnak az ajtók — mondta. Iparkodnak elegendő zárat szállítani a belföldi piacra is. Ennek érdekében Igyekeznek enyhíteni a munkaerőgondokon. Egyik ilyen lépés, hogy a könnyűlakat gyártmánycsaládok szerelését — bérmunkában — a ceglédberceli mezőgazdasági termelőszövetkezet melléküzemébe helyezték ki. — A kulcsok alpakkanemesfémből készülnek — válaszolták a gyárban —, s élettartama szinte korlátlan. Egy-egy zárhoz az Elzett annyi kulcsot szállít, mennyit a kereskedelem rendel. Hiszen mind kézi, mind elektromos vezérlésű kópírozógépek segítségével percek alatt egy zárhoz akár száz kulcsot is készíthetünk. — Érdemes ezt megszívlelni, különösen a modern lakóházak liftzárainak megrendelésekor, hogy már eleve a lakók számának megfelelő kulcskészletet igényeljenek a gyártól. A patentzár előnye, hogy 7600 féle variációs lehetőséget rejt, amit bizonyos eltérésekkel szinte a végtelenig lehet fokozni. Az ilyen zárakat viszont tilos olajozni, mert grafitporral helyettesítik benne a „kenést". Az egykori néhány zár helyett ma már világszerte több mint 1200 féle zárat készítenek. Az Elzett egyik különlegessége a gombzár, a légfékes ajtócsukó s a tökéletesített jármüzárak. R. I. dig nem volt zökkenő az áruszállításban a megye területén. Nem véletlen tehát, hogy a Központi Szállítási Tanács mellett működő mezőgazdasági operatív bizottság is részt vett az említett kibővített ülésen, hogy megfelelő tapasztalatokat szerezzen a miniszter számára készülő jelentéshez. Jó együttműködés a megyében Érdekes volt a Bács-Kis- kun megyei Szállítási Bizottság ülésén országos gondokról hallani. — A zöldségfélék fogyasztóhoz való eljuttatása a lakosság ellátását döntően befolyásolja — mondotta többek között a SZÖVÉRT szállítási osztályának vezetője. Fejér, Pest, Csongrád, Heves megyében máris akadozik az áru továbbítása. Megnyugtató, hogy Bács- Kiskunban — amely az ország mezőgazdasági termelésének 10 százalékát adja — zökkenőmentes a szállítás, jó az együttműködés a MÁV, az AKöV és a szállíttató gazdaságok között — Nem kap folyamatosan szállítóeszközt a vasúttól göngyölegszállításra a miskolci, a nagykőrösi stb. konzervgyár. A Sajószent- péteri Üveggyár pedig hasonló okok miatt nem tudja ellátni az üzemeket csomagolóeszközzel — panaszolta a konzervipari tröszt képviselője. A vitában felszólaló központi közlekedési szakemberek és szállíttató vállalatok képviselői dicsérték a kecskeméti 9-s számú AKÖV- öt és a Szegedi MÁV Igazgatóságot, amiért idejében érkeznek erről a területről a fővárosba a zöldség- és gyümölcsszálítmányok. Sajnos — tették hozzá —, ez nem országos jelenség. A házigazda — a megyei szállítási bizottság — annak megállapítása mellett, hogy az idei év eddig eltelt hónapjai alatt nem volt különösebb fennakadás a szállítmányok rendeltetési helyükre való továbbításában, a jövőt illetően mégsem volt túlzottan derülátó. Nem is sikerült olyan jól az első félév, ha az előszállításokat tesszük mérlegre. A fuvaroztató vállalatok a kedvez- ményes díjszabást nern használták ki, nem éltek az előszállítás lehetőségeivel, s most félő, hogy mulasztásukat a zöldség-, gyümölcsszezonban akarják pótolni. Ezt támasztják alá a tények is. A 9. számú AKÖV tavaly az első negyedévben 728 ezer tonna árut fuvarozott. Szállítani tudott volna az idei év első három hónapjában 770 ezer tonnát, de csak 563 ezer tonna továbbítására kapott megrendelést. A vasútnál is hasonló a helyzet. 1420 vasúti kocsival kevesebbet kértek az idén a szállíttatok és 404 vagon megrendelését vissza is vonták. Aggasztó tünetek Ezek az adatok nem valami megnyugtatóak, vannak azonban más aggasztó tünetek is. A hétvégi — szombat, vasárnapi — vasúti rakodás és a tehergépkocsik folyamatos üzemeltetése különösen az elkövetkező hónapokban válik kulcskérdéssé. Az ipari üzemek nagyrésze már áttért az ötnapos munkahétre. Ezzel párhuzamosan sajnos sok vállalat figyelmen kívül hagyva az ide vonatkozó kormányhatározatokat, nem rakatja ki az érkező vagonokat, inkább fizeti a magas kocsiálláspénzt. A szállító járművek hasznos funkciója tulajdonképpen csak addig tart, míg a rendeltetési célhoz nem érnek. Ott ki kell őket üríteni, majd újra megrakni, hogy ismét a kitűzött cél felé vihessék terhüket. Még a leggazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak, hogy ne használják ki maximálisan szállítóeszköz-parkjuk kapacitását. Nálunk sajnos e tekintetben egyenesen pazarlás folyik. Az első negyedévben például a megyében 765 vagonnal többet raktak ki késve, mint az elmúlt év azonos időszakában, pedig az idén 15 251 kocsival kevesebb szállítmány érkezett a megye vasútállomásaira. Van megoldás Az elkövetkező hónapokban tehát fel kell számolni a szállítást gátló problémákat, ha az árutovábbítást zökkenőmentessé akarjuk tenni, s nem akarjuk, hogy a gazdag termés egyrésze tönkremenjen. Az egyik felszólaló — Bori József, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat szállítási osztályának vezetője — javasolta, hogy a vállalatok hoz. zanak létre rakodási társulást. Ügy vélem, ezen nem szabad sokáig töprengeni, hiszen ahogy mondani szokták, „már tegnap is késő lett volna”. A bizottság ülésén megállapították, hogy nemcsak a MÁV-nak és az AKÖV- nek vannak szállítóeszközei, hanem a vállalatoknak és gazdaságoknak is. Sőt, az idén behozott hétezer darab tehergépkocsiból csak kétezret kapott az Autóközlekedési Tröszt, a többit vállalatok és gazdaságok vásárolták meg. A megyében a 9-es számú AKÖV 100 új tehergépkocsit kapott, ugyanakkor 300 jutott belőlük a termelőszövetkezetekbe, ipari üzemekbe, intézményekbe. Nagyon fontos, hogy a közületeknél levő járművek maximálisan bekapcsolódjanak a csúcsforgalomba, különösen augusztus és szeptember hónapokban. Elsősorban arról volt szó, hogy saját áruik fuvarozását intézzék, vigyék a konzervgyárakba, vagy felvásárló telepekre. Am, ha ezen túl is marad még szabad kapacitásuk, bocsássák azt — természetesen a megfelelő díjazás ellenében — az AKÖV rendelkezésére, hogy a termésből egy szem se vesszen kárba, minden anyag, áru idejében a rendeltetési helyére kerüljön. Nagy Ottó Sódert szállít azonnal 75 Ft-os varsányi A sóder 3% alatt vagonba rakva árban a duna- Petőfi Mg. Tsz. agyagtartalma van. 5302
