Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-20 / 140. szám

#. oMai IfWW. Jfinftw 20. pgnfetf Elnök és alelnök Fogadás a kalocsai városi tanácsházán — a lidicei emlékünnepsóg alkalmából. Nyámádi József vb-titkár ezúttal mint városi nép- fromtelnök a mindent el­igazító házigazda szerepét tölti be. Miközben „menetrendjét” tanulmányozza az előszoba .sürgés-forgásában, hirtelen ötlettel megkérdezem. — Látom, a délutáni programban szerepel: a csehszlovák vendégeknek megmutatják a Fémtömeg­cikkipari Vállalatot. Miért erre az üzemre esett a vá­lasztás? Van valami külön érdem, ami ezt indokolta? Már a kérdésfeltevés alatt mellénk szegődött Mándity József, a járási népfrontbi­zottság titkára. Szintén ked­ves házigazdaként jóked­vűen hárít el minden felté­telezést. — Á, semmi megkülön­böztetés nincs mögötte... Ugyanúgy vihettük volna barátainkat még vagy há­rom más üzembe. Most a Fémtömegcikk, legközelebb egy másik ... Nyámádi József alig vár­ja. hogy jóízűen „cáfolhass son”. — Mondjuk csak meg nyugodtan: a Fémtömeg­cikk igazgatója, Pánczél Balázs, a városi népfront­bizottság alelnöke is. Béke- demonstráció is a lidicei emlékünnepség, Pánczél elvtárs mint népfront-tiszt­ségviselő mutatja be üze­mét ... Meg exportjuk is van Csehszlovákiába. Mándity József nevetve adja meg magát. — Mindez igaz. Az is, hogy ez a vállalat kiemel­kedően sokat tesz a város fejlesztéséért... Mindig szí­vesen adják társadalmi munkájukat az ottani dol­gozók. A népfrontelnök folytatja. — Eddig két játszótér ki­alakítása, felszerelése fűző­dik a nevükhöz. De hosszú listát terme, kik. hol. mikor, mennyit segítettek. A többi üzemmel együtt veszik ki részüket most a Csaj da für­dőnél épülő napközis nyári tábor létrehozásában ... Közbeszólók. — Mi lehet annak a nyit­ja, hogy egy üzem így ki tud rukkolni társadalmi munkával? ... Nem hiszem. hogy csak „forszírozással” ez elérhető. — Nem, nem.;. — in­gatja a fejét Nyámádi Jó­zsef. — Ebben nagy szere­pet játszik az üzemi lég­kör ... Szeretik az igazga­tót. Tudják, mennyit tesz az üzemért, az emberekért, de amellett közéleti munká­ra is jut ideje... Pedig kül­földet is ugyancsak járja — piac után. Hozza, güzüli a összejöttünk az ebéd előtti kis szünetben. Fellépése, amiről, s ahogyan beszélt, igazán szinkronban volt mindazzal, ahogyan a vá­ros egyik vezetője jelle­mezte. Miután legfontosabb gyártmányaikról, a külföl­di partnerek egész soráról tömör képet adott — töb­bek közt —, hozzáfűzte: — Mindig több tucatnyi gyártmányötlettel jövök ha­Elnök és alelnök. (Jobbról balra) Nyámádi József, a ka­locsai városi népfrontbizottság elnöke. Pánczél Balázs — az alelnöke. „Civilben” — egyikük tanácsi vb-titkár. a másik gyárigazgató. munkát. Egyik legjobban fi­zető vállalat a városban a Fémtömegcikk, s nem vé­letlenül. — Bizonyára idős, sokat tapasztalt ember az igaz­gató?— jegyzem meg kér­dőn. — Dehogy. dehógy... Harmincegynéhány éves, friss, eleven, örökké érdek­lődő, tevékeny ember. Igaz, kicsit deresedik a halánté­ka —, s ez nemcsak a nők­nek tetszik — toldja meg egy tréfálkozással Nyámá- di József, majd ezzel fejezi be. — Annak is bizonyítéka, hogy a fejét is hasz­nálja. ... Egyszerű mun­kásgyermekként kezdte, sa­ját erejéből küzdötte fel magát igazgatónak... A fiatal igazgatóval is Újabb házgyárak Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium megkezdte az építőipari műszaki fejlesztés negye­dik ötéves tervének orszá­gos vitájában elhangzott javaslatok, észrevételek fel­dolgozását. A vita központ­jában a nagy lakásépítési feladatok teljesítését segítő műszaki fejlesztés áll. Több vidéki városban ugyanis saját erőből kisebb panel­üzemek évente ötszáz-ezer lakáshoz készítenek faele­meket, paneleket, de a mi­nisztérium vizsgálatai sze­rint csak az évi 2—4 ezer lakás termelése felel meg a gazdaságosság, és a kor­szerűség követelményeinek. Ezért a jóval fejlettebb házgyári hálózat bővítése, és teljes kiépítése szüksé­ges. A minisztérium vélemé­nye szerint a negyedik öt­éves terv végéig újabb ház­gyárat kell építeni Szom­bathelyen, és Veszprémben évi 2500—2500. Hatvan­ban évi 1800 lakásos kapa­citásra. Ezenkívül házgyári színvonalra kell fejleszteni, s Pécsett 900-ról 2500, Du­naújvárosban ezerről 1500 — és Szolnokon hatszázról ezer lakásos kapacitásra kell bővíteni a panelüzem termelését. Az évente mint­egy 30 ezer lakást termelő házgyári hálózaton kívül is sok egyéb fejlesztési fel­adatot kell megoldani. Töb­bek között fel kell készül­ni az eddiginél lényegesen nagyobb közművesítési program teljesítésére. za, s ami jó üzlettel jár, — nyomban ráállunk a gyártására. Ami a megren­delőnek kell. Ma már for­dított a helyzet a régihez képesít: nekünk kell menni a vevőhöz: mit szeretne, hogyan akarja? Amikor pedig sikereikről volt szó. azonnal így véle­kedett. — Kérem, ezt csak olyan üzemi kollektívával lehet elérni, amely úgy szereti a gyárát, mint a miénk ... Tóth István Dunavecsei tudósítóinktól Megbirkóznak a gondokkal Selyem Zsigmondot, a kunszentmiklósi Egyetértés Tsz elnökét ritkán lehet az irodában találni. Nagy a szövetkezet, sok a gond és a tennivaló, az elnököt sok helyen várják tanácsért, ja­vaslatért. Nem véletlenül jegyezte meg tréfásan: — Néha nem ártana, ha egy­szerre több példányban szaladhatnék... Ezúttal mégis sikerült őt az irodában találnom, ahol a tsz juhászaiénak ered­ményességét számítgatta. — Termelőszövetkeze­tünk 9150 holdon gazdál­kodik, a terület több mint 50 százaléka szikes rét, és legelő. S ez utóbbi a nagy gond. Jelenleg ott tartunk, hogy egy birka eltartásához kétholdnyi legelő szüksé­ges, a téli takarmányo­zást pedig ezen felül kell megoldani. A 4600-as állo­mányunk kevés hasznot hoz. íme egy példa: egy kiló gyapjút 130 forintért állítunk elő és 70 forintért tudjuk átadni a felvásárló vállalatnak. — Hogyan lehetne jöve­delmezővé tenni a juhte­nyésztést? — A legelső teendő, ja­vítani a legelők minőségét. Évek óta tárgyalunk a víz­ügyi szervekkel, kérve a területünkön levő csator­nák szabályozását. Sajnos, mostanáig csak ígéreteket kaptunk. Segítene az is, ha a juhtejet magunk dolgoz­nánk fel. Ehhez viszont olyan beruházás kellene, amelyre jelenleg nem fut­ja erőnkből. A tejet az al- sónémedi tejipari vállalat­nak szállítjuk, literenként 6.20 forintért. A valóság­ban kevesebbet kapunk a tejért, mert ha a minőségé­vel elégedetlen a vállalat, úgy tetszése szerint, egy­szer vagy kétszer is át­szűri, méghozzá literenként 1.20 forintért. Ezt pedig nagyon is sokalljuk, mert számításunk szerint még kisüzemben sem kerülhet Sikeres rendezvénysorozat volt Sikeresen zárult a duna­vecsei járásban a béke­hónap rendezvénysorozata. Május 8-tól június 16-ig több mint 20 ki'sebb-na- gyobb összejövetelre került sor, a résztvevők száma el­érte a háromezret. A békegyűlések sikerét igazolja az a tény, is, hogy a lakosság valamennyi ré­tegéből megnyilvánult az érdeklődés. Nem csupán a nemzetközi helyzetről, a bé­ke megvédésének konkrét tennivalóiról esett szó, ha­nem a napi belpolitikai események, a helyi gazda­sági, társadalmi kérdések ismertetésére is kitértek a szónokok. A Hazafias Népfront já­rási elnöksége a békehónap idején megrendezett kiállí­tásokat, ifjúsági találkozó­kat, és minden összejöve­telt felhasznált az imperi­alizmus valóságos szándé­kának leleplezésére, a bé­keharc jelentőségének pro­pagálására. Valamennyi rendezvényen szenvedélye­sen elítélték a résztvevők az USA vietnami agresszió­ját, és kifejezték szolidari­tásukat a hősiesen harcoló vietnami néppel. A békehónap tehát előse­gítette a járás lakosságá­nak politikai tájékoztatását, aktivizálta azokat az erő­ket, akik helyeslik és fo­lyamatosan támogatják a párt és a kormány béke­politikáját. —ó —a 30 fillérnél többe égy liter átszűrése. — Ügy tudjuk, hogy a kedvezőtlen adottságok el­lenére is kitartanak a juh­tenyésztés mellett. — A kunszentmiklósi tájhoz hozzátartoznak a birkanyájak. Apáink meg­éltek belőlük, mi is meg­találjuk . majd a számítá­sunkat. Tervünk szerint, még ez évben egy 600, és egy 300 férőhelyes juhho- dályt épitünk, 300 ezer fo­rint ráfordítással. 1972-re a jelenlegi állományt 6 ezerre növeljük, s közben szelekciót végzünk a leg­előnyösebb fajták kite­nyésztése céljából. Egy-két éven belül megoldjuk a tej helyben történő feldolgozá­sát is. Végül még valamit: tudjuk, hogy a megyei szakvezetés szívén viseli a juhtenyésztés ügyét, s ezt is síámításba vettük, ami­kor elhatároztuk, hogy megbirkózunk a gondok­kal. Szabó Attila Lakodalom a Virágzó Tsz-ben A múlt hét végén népes esküvői menet vonult vé­gig Dunavecse főutcáján. Elején KISZ-es formaru­hába öltözött fiatalok ha­ladtak, a Virágzó Tsz KISZ- szervezelének tagjai. Ez alkalommal a meg­szokottól eltérően, nem a községi tanács adott helyet a házasságkötési aktusnak, hanem — tekintettel a nagyszámú vendégseregre — a járási pártbizottság tanácskozó termében mond­ta ki a boldogító igent Wal­ter Mária, a Virágzó Tsz agronómusa és Lengyel Fe­renc.' A bensőséges családi ün­nepély a Virágzó Tsz szék­házéban reggelig tartó han­gulatos lakodalommal ért véget. Törvénykönyv Jogi tanácsadó „Egy olvasó” jeligére üzenjük Kecskemétre: A munka díjazásának egyes kérdéseiről szóló 17/1967 (X. 8.) MŰM sz. rendelet első szakasza az ön leve­lében írottakkal kapcsolat­ban a következőket tartal­mazza: „Ha a dolgozó át­menetileg munkakörébe nem tartozó munkát végez (például mást helyettesít), az általa ténylegesen be­töltött munkakörre előírt munkabér illeti meg. Ez azonban nem lehet keve­sebb az eredeti munkakö­rében elért átlagkereset­nél ...” A jogszabály a további­akban arról rendelkezik, hogy a havidíjas dolgozót magasabb munkakörű dol­gozó helyettesítése esetén a magasabb munkakörnek megfelelő munkabér akkor illeti meg, ha egyfolytá­ban harminc napon túl he­lyettesít. „A helyettesi mi­nőségben alkalmazott dol­gozót csak a helyettesítés negyedik hónapjától kez­dődően illeti meg a ma­gasabb díjazás ...” Ehhez azonban még hozzá kell tennünk, hogy az említett jogszabályt azzal a kiegé­szítéssel kell alkalmazni Segítség az ellenőröknek Július elsején megkezdi munkáját a Duna menti és Kiskunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének revi­zori—instruktori csoportja. A csoport tevékenységének és létrehozásának alapvető célja volt, hogy a szövetség segítséget nyújtson a ter­melőszövetkezetek belső el­lenőreinek. Működtetésére és fenn­tartására huszonhárom ter­melőszövetkezet társult, azok a közös gazdaságok amelyekben fontosnak tart­ják a belső ellenőrzés to­vábbi erősítését. Az újon­nan alakult csoport műkö­dése nem sérti az 1967/3. számú termelőszövetkezeti törvényt, amely kimondja, hogy a termelőszövetkeze­tek belső életének, önálló gazdálkodásának tisztelet­ben tartásával a tagság, il­letve az általa választott csoport végzi. A csoport munkáját az illető szövet­kezet megbízása alapján végzi, növeli a mélyebb összefüggéseket elemző és hatékonyabb vizsgálatok számát. A csoport tagjai szakképzettségüknél fogva, sok segítséget tudnak nyúj­tani a termelőszövetkezeti belső ellenőröknek, (Munka Törvénykönyve 96. oldal), amely szerint a he­lyettesítő dolgozót (a négy hónap letelte előtt is) he­lyettesítési díj illeti meg, ha magasabb állománycso­portba tartozó dolgozót he­lyettesít. Tsz-járadék: Több olva­sónk fordult hozzánk az­zal a kérdéssel, hogy a tsz- tag milyen feltételek mel­lett, mikor jogosult a tsz- járadékra? Az 1966. évi 30. sz. tör­vényerejű rendelet — amely a tsz-tagok kötele­ző kölcsönös ríyugdíj biz­tosítósáról intézkedik — második paragrafusában a következőket mondja: „A termelőszövetkezeti tag a törvényerejű rendelet alap­ján öregségi, vagy rok­kantsági nyugdíjra, kárta­lanítási segélyre és baleseti járadékra, hátramaradt hozzátartozói pedig özvegyi nyugdíjra, végkielégítésre, árvaellátásra és szülői nyug­díjra jogosultak ... Az öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjra nem jogosult tsz-tagot ... öregségi, vagy munkaképtelenségi járadék ... illeti meg.” Tekintettel arra, hogy az ezzel kapcsolatos hozzánk küldött levelek kizárólag a járadék felől érdeklődnek, itt csupán azt érintjük. A tsz tvr. 17. szakasza sze­rint: „öregségi járadékra jogosult az a tsz-tag, aki az öregségi nyugdíjhoz szükséges éveket nem sze­rezte meg, de legalább há­rom éve tsz-tag és hetve­nedik — nő a hatvanötö­dik — életévét betöltötte és sem neki, sem vele együtt élő házastársának számottevő jövedelme nincs ...” H. Gy. Csávoly: Kérése szintén nyugdíjjal kapcso­latos. Állami gazdasági dol­gozó, hetvennégy éves, be­teg ember, de mindössze hat évi olyan viszonya van, ami a nyugdíj szempont­jából számításba jöhet. Mi a teendő, kaphat-e valami rokkantsági nyugdíjat, vagy egyéb ellátást, mert dol­gozni nem bír, jövedelme nincs. Az erre irányadó, jelen­leg érvényben levő jogsza­bályok szerint sajnos sem öregségi, sem rokkantsági nyugdijat nem kaphat (mindkettőhöz legalább tíz éves munkaviszony szüksé­ges). Arra viszont van le­hetőség, hogy kivételes nyugellátást kérjen. Ehhez ugyanis ötéves munkavi­szony elegendő, ehhez an­nak igazolása is kell, hogy nincs tartásra kötelezhető hozzátartozója (gyerekek). A kivételes nyugellátás iránti kérelmét a munka­hely (Bácsalmási Állami Gazdaság) SZTK-ügyinté- zőjéhez kell beadni, aki továbbítani fogja azt Ba­jára, az SZTK járási ki- rendeltségéhez. Gál Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents