Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-20 / 140. szám

1969. Június 80. péntek

1. oldal

Légkörkutatás-mestcrséges holdakkal-------i séssel

C

sütörtökön elutazott Bulgáriába dr. Ili Márton, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Inté-1 zete bajai obszervatóriumának a vezetője. A fizikai . tudományok kandidátusa a jövő héten Várnában lezajló, a mesterséges holdak megfigyelésének tudományos hasznosításával foglalkozó nemzetközi konferenciáján vesz részt, s három előadást is tart. Beszámol kutatásairól, a féléves periódusú légsűrűség-változás- sal kapcsolatban; két légsürűség-számító módszert hasonlít össze a gyakorlati eredmények alapján, s a szputnyikmegf igy eléseken alapuló légköri kutatások nemzetközi bizottságának az ülésén elnököl. Ennek a bizottságnak egyben vezetője is dr. Ili Márton, akinek az alábbiakban közöljük a cikkét. A szerző a légkörkutatásról ad keresztmetszetet, s ennek keretében a bajai obszervatóriumban feldolgozott kutatási eredményeit vázolja.

A fizikusoknak régen is volt elképzelésük arról, hogy milyenek a 150—200 kilométernél magasabban elhelyezkedő légrétegek, azaz a magas légkör sűrűsége, hőmérséklete és összetétele. Ezek pusztán feltevések voltak: léggömbös mérésekkel meghatároztak a levegő jellemzőit néhány 10 kilométer magasságig és abból vontak le következtetéseket. Az íróasztal mellett született elképzelések gyakorlati ellenőrzése akkor kezdődött, amikor az első mesterséges holdat fellőtték.

Segít a fékeződés

A mesterséges holdak a természetes égitestek kisebb méretű, de egyenrangú társai. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan törvény- szerűségek szerint keringenek. Így tehát, ismerve a szputnyik helyzetét egy adott pillanatban, ki lehet számítani, hogy hol és mikor lesz ismét látható. Ezt a számítást elvégezhetjük úgy is, mintha a szputnyik nem légüres térben keringene. A levegőben természetesen érvényesül a közeg fékező hatása, s a mesterséges hold késik az előre kiszámított időponthoz képest. Ha pontos mérésekkel meghatározzuk a hold késését, akkor ebből azt is ki lehet számítani, hogy abban a magasságban, ahol a szputnyik kering, milyen sűrűnek és hőmérsékletűnek kell lennie a levegőnek ahhoz, hogy a mért késést előidézze. így tehát viszonylag egyszerű módon meghatározhatók a levegő tulajdonságai néhány száz vagy ezer kilométerre a Föld felszíne felett.

Ennek az elvnek az alapján körülbelül 10 évvel ezelőtt végezték az első méréseket és számításokat. Az eredmények meglepőek, sőt megdöbbentőek voltak. Kiderült, hogy az eddigi elképzeléseinket teljes egészében sutba kellett dobni, mert nemcsak részleteiben, de elvi alapjaiban is rosz- szak voltak. Teljesen téves ugyanis az a régi elképzelés, hogy a Föld egy adott pontja fölött a levegő állapota nagyjából állandó, vagyis nem változtatja jellemző paramétereit. Éppen az ellenkezője igaz: a levegő sűrűsége, hőmérséklete, valamint összetétele állandóan változik, méghozzá nem is kis mértékben. Voltak olyan esetek, amikor a levegő sűrűsége néhány óra alatt 2000 százalékkal változott meg.

Noha az utóbbi tíz év magaslégkör-kutatásának ez volt a fő problémája, meg kell állapítanunk: igen messze vagyunk attól, hogy a légkör sűrűség- vagy hő- mérsékletváltozásait kellően ismerjük, s előre megjósolhassuk. Ennek oka a légköri változások összetettségében keresendő. Az eddigiekben főleg a rendszeres, periodikus változásokat sikerült felismerni.

Meghatároz a Nap

A mérések egyértelműen igazolták azt a korábbi sejtést, hogy a levegő sűrűségét a Nap állása befolyásolja. Majdnem pontosan azokon a helyeken a legsűrűbb a levegő, ahol a Nap delel (körülbelül 2 órai kéköveti a sűrűség emelkedése a delelést). A Föld átellenes pontja fölött pedig a legkisebb a légrétegek sűrűsége. így tehát a légkör egy bizonyos térbeli pontját tekintve a sűrűség a napszak szerint változik: reggel a legkisebb, később nagyobb és nagyobb lesz, délután pedig ismét csökken s ennek megfelelően változik a légkör hőmérséklete is.

Rögtön, az első holdakon végzett méréseknél feltűnt, hogy a napszakos változás mellett egyéb sűrűség- és hőmérséklet-ingadozások is megfigyelhetők. Ezek közül az egyik szabályos. 27 napos változásként jelentkezik. Csakhamar világossá vált, hogy a 27 napos periódus a Nap tengelyforgásával függ össze, és a Napon végbemenő energiaki- sugáraást tükrözi. Emellett a több éves megfigyelési anyag elemzéséből ki lehetett mutatni, hogy a légsűrűség átlagos értéke kapcsolatba hozható a nap- tevékenység ismert, 11 éves periódusú változásával. Ma már tudjuk, hogy a légkör állapotát döntően ez a két tényező: a 27 napos periódus és a 11 éves ciklus, vagyis a naptevékenység határozza meg elsősorban.

A napkitörés már 24—48 óra elteltével érezteti hatását a légkörben. A Földön úgynevezett mágneses viharok, majd ezzel párhuzamosan ugrásszerű légsűrűség és hőmérsékletemelkedések kezdődnek, s ezek a változások még ezer kilométer magasságban is kimutathatók. így tehát ösz- szefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a légkör pillanatnyi állapotát is elsősorban a Nap határozza meg.

Titokzatos periódus

A légkör még sok titkot tartogat számunkra. Néhány éve a mérési eredmények pontos elemzése azt mutatta, hogy az ismert törvényszerűségeken kívül jelentkezik a sűrűségnek egy szabályos, féléves periódusú változása is. Ennek áprilisban és októberben van a maximális hatása, januárban, valamint júniusban pedig a

minimuma. Azóta már többen is kimutatták a féléves periódus létezését, de magyarázatát mind a mai napig nem ismerjük. Minden hipotézisnek akad támadható pontja. A megfejtés még várat magára. Ugyanakkor újabb problémák jelentkeznek, amelyekre éppen legutóbbi, saját eredményeink alapján hívtuk fel a figyelmet.

Csipkézett görbe

Az eddigi ismeretek szerint ugyanis a féléves periódust ábrázoló görbe menete teljesen szabályos és folytonos: az ismert szinusz- görbéhez hasonló. Ezzel szemben az Echo—1 és Echo—2 holdak megfigyelési anyagát feldolgozva azt tapasztaltuk, hogy a görbének bizonyos csipkézettsége van. Mégpedig teljesen egyértelműen és egyidejűleg a légkör különböző magasságaiban jelentkezik a tavaszi hónapokban egy 100—200 fokig terjedő, hirtelen hőmérsékletcsökkenés. A jelenség olyannyira feltűnő, hogy amerikai és angol szerzők tanulmányaiban is felfedezhető, így tehát kiderült, hogy

— 10 évre visszamenően

— 200 kilométertől egészen 1100 kilométerig egyidejűleg játszódnak le olyan finomabb légköri változások, amelyekről eddig nem is volt tudomásunk. Sajnos, jelenleg még csak ott tartunk, hogy a jelenséget felismertük. Valószínűleg a féléves periódussal együtt lehet megmagyarázni.

Felmerülhet, hogy milyen gyakorlati jelentősége van a magaslégkör kutatásának. Meteorológiai szempontból semmi, hiszen az ilyen nagy magasságokban lejátszódó változások csak többszörös áttételen keresztül jelentkezhetnek esetleg az időjárásban. De azi is biztos, hogy az űrhajózás fejlődése megkívánja a légkör minél pontosabb megismerését, hiszen az űrhajók és rakéták fel-, valamint leszállásának, s a légkörben való pontos irányításának egyik lényeges feltétele a légkör paramétereinek az ismerete.

Ili Márton

Munkában a postás bácsi

Aki még soha nem járt Kunadacson, s a kiterjedt, 15 ezer holdas határban, a tanyavilágban szeretne eligazodni, keresve sem találna avatottabb idegenvezetőt, mint amilyen Mezei Mihály postai segédkezelő, egyszerűbben: a helybeliek postás bácsija. Hogyne ismerné a dűlőutaktól kezdve a legkisebb ösvényt, a legidősebbtől kezdve a legifjabb állampolgárt is, hiszen 16 év óta ez a település, ez a táj a munkahelye. S hogy tiszteletnek örvend a faluközpontban, éppúgy mint a tanyavilágban — ez is szinte természetes. Nemcsak a kézbesíteni való — amiből legjobban a napilapok terhelik meg a táskáját — eljuttatásáért, hanem barátságos természetéért, és közéleti munkájáért is. Naponta megfordul ugyanis a tanácsházán, a tsz-ekben, ráadásul a felesége tanácstag. Jól értesült tehát a község ügyeiről, gondjairól. És ezt kamatoztatja: tájékoztat,

felvilágosít, útbaigazít, sőt, nem egyszer társadalmi munkára is buzdít

Kívánunk jó egészséget, és sok örömet közhasznú munkájához!

Egy kis statisztika

Nők az államigazgatásban

Felmérést készített a szakszervezet a közalkalmazott nők helyzetéről. Megállapította, hogy az államapparátusban öt év alatt öt százalékkal növekedett a nődolgozók aránya, s jelenleg az egész létszámnak csaknem a fele nő. A növekedés a jövőben várhatóan folytatódik elsősorban a vidéki szerveknél, és az apparátusokon belül az érdemi ügyintézői munkakörökben. A felmérés adatai alapján megállapítható, hogy jóllehet a nők szaktudása állandóan emelkedik, arányuk a tanácsi, a bírói, és az ügyészi apparátus vezetésében változatlan, sőt helyenként csökken. A tanácsapparátusban az alsóbb szinteken nagyobb — például a községi vb-vezetőknél 16,5 százalék —, a felsőbb szinteken kisebb — a megyei tanácsoknál mindössze két százalék — a magasabb beosztásban levő nők aránya. A legkedvezőbb a helyzet Budapesten. A közhivatalokban dolgozó nők vezető munkakörbe történő kinevezését javarészt a család miatti helyhez kötöttségük nehezíti. (MTI)

Kitűnőre vizsgázott a Dunántúli Kőolajipari gépgyár egyik terméke, egy görgősfúró. A zalai olajkutatók öt egymásutáni beépítéssel, 80 óra alatt 2837 méter mélységet értek el vele. A magyarországi olajkutatás történetében ez volt — az első eset, hogy egy fúróval ilyen mélységre hatoltak. Az eddigi legjobb teljesítmény 64 óra alatt 1200 méter volt. (MTI)

32.

S; ,£RDA

Szaveljev szerdán találta meg a puskát, amellyel Akszjonovát megölték. Reggel felhívta Tyihonovot és álmos hangján közölte:

— Helló, Tyihonov? Itt Sza* eljev. Találtam egy puskát, azt hiszem ez az. Azonnal gyere ide az őrszobára, beszélned kell a fiúkkal.

Tyihonovot megdöbbentette a váratlan közlés:

— Miféle fiúkkal?

— Gyere, majd meglátod ...

— Vegyük sorjába a dolgokat — magyarázta Szaveljev az őrszobán. — A tegnapi kísérletünk nagy visszhangot keltett. Mindenki erről beszél. Erről diskurálnak minden sarkon, vitatkoznak, mindenkinek megvan a maga elgondolása. Estig legalább húszán jelentkeztek az őrszobán, segítséget ajánlanak. Bemegyek a pékhez, ott is erről folyik a vita. Hallom, amint egy nénike részletesen leírja, hogyan történt a gyilkossság, azután levonja a következtetést: nem is csodálkozik, azt mondja, nyilván a huligánok ... Azután így folytatja: itt van például a házmester Gafurov fia. Puskával a vállán jött ebédelni, aztán meg a barátjával nekiállt lövöldözni a madarakra. Mondanom sem kell, rögtön megtudakoltam a címet, s már indultam is. Kihívtam csendesen a fiút, Murtazának hívják, mondom neki: mutasd csak azt a fegyvert! Murtaza megijedt, harapcTálta az ajkát, egy könnyet is elpottyantott.

Azután magától elmesélte, nem kellett kérdezősködnöm: a barátjánál, Szer- jozska Baranovnál van a puska. Elmentem Szerjó- zsához és különösebb lárma nélkül elhoztam a puskát. 5-ször 6-os. Az, amit keresünk. A fiúk itt vannak, két különböző szobában. Most akarsz velük beszélni?

— Persze — mondta szórakozottan Tyihonov, akinek minden figyelmét a puska kötötte le. A závárzaton nem látott semmi feltűnőt, az agyát azonban kézileg barkácsolták egy ócska deszkából.

— Beszélj Szerjózsával, addig én Murtazával foglalkozom — mondta Tyihonov. —És hívasd ide a tanítójukat.

Tizennégy éves formájú köpcös kis legényke lépett a szobába. Némán lépkedett a székhez, leült, behunyta a szemét és teljesen váratlanul mély, mélabús hangon bömbölni kezdett. Sztasz érdeklődéssel várta az attrakció végét. Elég sokáig bömbölt, Tyihonov pedig türelmesen várakozott. Végül Murtaza óvatosan kinyitotta a félszemét, és gyors pillantásokkal felmérte a hatást.

i— Most már elég, — nem? — kérdezte Tyihonov. — Hol tanultad ezt a mutatványt?

— Sehol — mondta nyugodtan Murtaza, és kinyitotta a másik szemét is. — Csak ne tessék ütni.

—v Micsoda? — kérdezte őszinte döbbenettel Tyihonov.

— Mondom, csak ne tessék ütni.

— Jól van — nevette el magát Sztasz. — De jól vésd az emlékezetedbe: senkinek sincs joga megütni egy embert. Te pedig ember vagy, nem?

Murtaza tüstént kihúzta magát, a hangja is megjött:

— pát persze! Mi más lennék? El is mondok mindent.

— Ebben nem is kételkedem — bólintott Tyihonov. — Gondolom, nincs is titkolnivalód.

— Nincs hát. — Murtaza felnőttesen összeráncolta a homlokát, szemmel láthatóan koncentrált. — Szóval az úgy volt, reggel megyek az iskolába, a kocsiúton meg egy nagy hókotrógép dolgozik. Tudja, amelyik az orra előtt tolja a havat, oldalt meg. mint az ágyú, kilövi. Megálltam persze, néztem. Ahogy a gép elment, megláttam egy fényes csövet a járda szélénél, a hóból állt ki. Közelebb lépek, kiráncigálom a hóból, ekkor látom: egy puska. Kár, hogy az agya hiányzik. Megörültem neki nagyon, elszaladtam Szerjo- zsa Baranovhoz. egyszer eldicsekedett a töltényeivel. Szereztünk egy deszkát, legyalultuk, hozzáerősítettük a csőhöz. Egész jól siker - rült. Gondoltuk, kipróbáljuk.

— Értem — dünnyögte Sztasz.

— Fogtuk a töltényeket, megtöltöttük a puskát, és hátramentünk az udvarba.

— Mikor volt ez?

Murtaza gondolkodott

egy kicsit, majd gyors pillantást vetett Tyihonovra:

— Tegnap. Én is lőttem vele. Egy varjúra.

— Eltaláltad?

— Sajnos nem. Azután odaadtam Szerjozsának, elvégre az ő töltényei. Ö eltalálta.

— Kit? — kérdezte halkan Sztasz.

— Kit, kit!? A varjút! A juharfa ágán ült.

— És aztán?

— Aztán kész. Eltemettük a varjút és hazamentünk.

Tyihonov felállt, s járkálni kezdett. A kisfiú felé fordult:

— Voltál iskolában aznap, amikor a puskát találtad?

Murtaza gyászos arccal intett nemet, és sóhajtott egy nagyot:

— Szerjózsa Baranov se

VGlt.

— Felelj, de az igazat mondd: mikor találtad a puskát?

— Hát... A múlt héten.

— Pontosabban?

— Szóval az úgy volt, hétfőn voltam iskolában, délben moziba ment az egész osztály. Másnap viszont nem voltam. Úgyhogy kedden találtam. Az iskola helyett Szerjózsához szaladtam...

(Folytatjuk.)

\