Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-20 / 140. szám

1969. Június 80. péntek 1. oldal Légkörkutatás-mestcrséges holdakkal-------i séssel C sütörtökön elutazott Bulgáriába dr. Ili Márton, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Inté-1 zete bajai obszervatóriumának a vezetője. A fizikai . tudományok kandidátusa a jövő héten Várnában le­zajló, a mesterséges holdak megfigyelésének tudomá­nyos hasznosításával foglalkozó nemzetközi konferen­ciáján vesz részt, s három előadást is tart. Beszámol kutatásairól, a féléves periódusú légsűrűség-változás- sal kapcsolatban; két légsürűség-számító módszert ha­sonlít össze a gyakorlati eredmények alapján, s a szputnyikmegf igy eléseken alapuló légköri kutatások nemzetközi bizottságának az ülésén elnököl. Ennek a bizottságnak egyben vezetője is dr. Ili Márton, akinek az alábbiakban közöljük a cikkét. A szerző a légkör­kutatásról ad keresztmetszetet, s ennek keretében a bajai obszervatóriumban feldolgozott kutatási ered­ményeit vázolja. A fizikusoknak régen is volt elképzelésük arról, hogy milyenek a 150—200 ki­lométernél magasabban el­helyezkedő légrétegek, azaz a magas légkör sűrűsége, hőmérséklete és összetéte­le. Ezek pusztán feltevések voltak: léggömbös mérések­kel meghatároztak a levegő jellemzőit néhány 10 kilo­méter magasságig és abból vontak le következtetése­ket. Az íróasztal mellett született elképzelések gya­korlati ellenőrzése akkor kezdődött, amikor az első mesterséges holdat fellőtték. Segít a fékeződés A mesterséges holdak a természetes égitestek ki­sebb méretű, de egyenran­gú társai. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan törvény- szerűségek szerint keringe­nek. Így tehát, ismerve a szputnyik helyzetét egy adott pillanatban, ki lehet számítani, hogy hol és mi­kor lesz ismét látható. Ezt a számítást elvégezhetjük úgy is, mintha a szputnyik nem légüres térben kerin­gene. A levegőben termé­szetesen érvényesül a kö­zeg fékező hatása, s a mesterséges hold késik az előre kiszámított időponthoz képest. Ha pontos méré­sekkel meghatározzuk a hold késését, akkor ebből azt is ki lehet számítani, hogy abban a magasságban, ahol a szputnyik kering, milyen sűrűnek és hőmér­sékletűnek kell lennie a levegőnek ahhoz, hogy a mért késést előidézze. így tehát viszonylag egyszerű módon meghatározhatók a levegő tulajdonságai né­hány száz vagy ezer kilo­méterre a Föld felszíne fe­lett. Ennek az elvnek az alap­ján körülbelül 10 évvel ez­előtt végezték az első mé­réseket és számításokat. Az eredmények meglepőek, sőt megdöbbentőek voltak. Ki­derült, hogy az eddigi el­képzeléseinket teljes egé­szében sutba kellett dobni, mert nemcsak részleteiben, de elvi alapjaiban is rosz- szak voltak. Teljesen téves ugyanis az a régi elképze­lés, hogy a Föld egy adott pontja fölött a levegő ál­lapota nagyjából állandó, vagyis nem változtatja jel­lemző paramétereit. Éppen az ellenkezője igaz: a le­vegő sűrűsége, hőmérsék­lete, valamint összetétele állandóan változik, még­hozzá nem is kis mérték­ben. Voltak olyan esetek, amikor a levegő sűrűsége néhány óra alatt 2000 szá­zalékkal változott meg. Noha az utóbbi tíz év magaslégkör-kutatásának ez volt a fő problémája, meg kell állapítanunk: igen messze vagyunk attól, hogy a légkör sűrűség- vagy hő- mérsékletváltozásait kel­lően ismerjük, s előre meg­jósolhassuk. Ennek oka a légköri változások össze­tettségében keresendő. Az eddigiekben főleg a rend­szeres, periodikus változá­sokat sikerült felismerni. Meghatároz a Nap A mérések egyértelműen igazolták azt a korábbi sej­tést, hogy a levegő sűrűsé­gét a Nap állása befolyá­solja. Majdnem pontosan azokon a helyeken a legsű­rűbb a levegő, ahol a Nap delel (körülbelül 2 órai ké­követi a sűrűség emelkedése a delelést). A Föld átellenes pontja fö­lött pedig a legkisebb a légrétegek sűrűsége. így te­hát a légkör egy bizonyos térbeli pontját tekintve a sűrűség a napszak szerint változik: reggel a legkisebb, később nagyobb és nagyobb lesz, délután pedig ismét csökken s ennek megfele­lően változik a légkör hő­mérséklete is. Rögtön, az első holdakon végzett méréseknél feltűnt, hogy a napszakos változás mellett egyéb sűrűség- és hőmérséklet-ingadozások is megfigyelhetők. Ezek kö­zül az egyik szabályos. 27 napos változásként jelentke­zik. Csakhamar világossá vált, hogy a 27 napos pe­riódus a Nap tengelyforgá­sával függ össze, és a Na­pon végbemenő energiaki- sugáraást tükrözi. Emel­lett a több éves megfigye­lési anyag elemzéséből ki lehetett mutatni, hogy a légsűrűség átlagos értéke kapcsolatba hozható a nap- tevékenység ismert, 11 éves periódusú változásával. Ma már tudjuk, hogy a lég­kör állapotát döntően ez a két tényező: a 27 napos periódus és a 11 éves cik­lus, vagyis a naptevékeny­ség határozza meg első­sorban. A napkitörés már 24—48 óra elteltével érezteti hatá­sát a légkörben. A Föl­dön úgynevezett mágneses viharok, majd ezzel párhu­zamosan ugrásszerű légsű­rűség és hőmérsékletemel­kedések kezdődnek, s ezek a változások még ezer ki­lométer magasságban is kimutathatók. így tehát ösz- szefoglalóan azt mondhat­juk, hogy a légkör pillanat­nyi állapotát is elsősorban a Nap határozza meg. Titokzatos periódus A légkör még sok titkot tartogat számunkra. Né­hány éve a mérési ered­mények pontos elemzése azt mutatta, hogy az is­mert törvényszerűségeken kívül jelentkezik a sűrű­ségnek egy szabályos, fél­éves periódusú változása is. Ennek áprilisban és ok­tóberben van a maximális hatása, januárban, vala­mint júniusban pedig a minimuma. Azóta már töb­ben is kimutatták a féléves periódus létezését, de ma­gyarázatát mind a mai na­pig nem ismerjük. Minden hipotézisnek akad támad­ható pontja. A megfejtés még várat magára. Ugyan­akkor újabb problémák je­lentkeznek, amelyekre ép­pen legutóbbi, saját ered­ményeink alapján hívtuk fel a figyelmet. Csipkézett görbe Az eddigi ismeretek sze­rint ugyanis a féléves pe­riódust ábrázoló görbe me­nete teljesen szabályos és folytonos: az ismert szinusz- görbéhez hasonló. Ezzel szemben az Echo—1 és Echo—2 holdak megfigye­lési anyagát feldolgozva azt tapasztaltuk, hogy a görbének bizonyos csipké­zettsége van. Mégpedig tel­jesen egyértelműen és egy­idejűleg a légkör különbö­ző magasságaiban jelent­kezik a tavaszi hónapokban egy 100—200 fokig terjedő, hirtelen hőmérsékletcsök­kenés. A jelenség olyannyi­ra feltűnő, hogy amerikai és angol szerzők tanulmá­nyaiban is felfedezhető, így tehát kiderült, hogy — 10 évre visszamenően — 200 kilométertől egé­szen 1100 kilométerig egy­idejűleg játszódnak le olyan finomabb légköri változá­sok, amelyekről eddig nem is volt tudomásunk. Saj­nos, jelenleg még csak ott tartunk, hogy a jelenséget felismertük. Valószínűleg a féléves periódussal együtt lehet megmagyarázni. Felmerülhet, hogy mi­lyen gyakorlati jelentősége van a magaslégkör kuta­tásának. Meteorológiai szempontból semmi, hiszen az ilyen nagy magassá­gokban lejátszódó változá­sok csak többszörös áttéte­len keresztül jelentkezhet­nek esetleg az időjárásban. De azi is biztos, hogy az űr­hajózás fejlődése megkí­vánja a légkör minél pon­tosabb megismerését, hi­szen az űrhajók és rakéták fel-, valamint leszállásá­nak, s a légkörben való pontos irányításának egyik lényeges feltétele a légkör paramétereinek az isme­rete. Ili Márton Munkában a postás bácsi Aki még soha nem járt Kunadacson, s a kiterjedt, 15 ezer holdas határban, a tanyavilágban szeretne el­igazodni, keresve sem ta­lálna avatottabb idegenve­zetőt, mint amilyen Mezei Mihály postai segédkezelő, egyszerűbben: a helybeliek postás bácsija. Hogyne is­merné a dűlőutaktól kezd­ve a legkisebb ösvényt, a legidősebbtől kezdve a leg­ifjabb állampolgárt is, hi­szen 16 év óta ez a telepü­lés, ez a táj a munkahe­lye. S hogy tiszteletnek ör­vend a faluközpontban, éppúgy mint a tanyavilág­ban — ez is szinte termé­szetes. Nemcsak a kézbesí­teni való — amiből legjob­ban a napilapok terhelik meg a táskáját — eljutta­tásáért, hanem barátságos természetéért, és közéleti munkájáért is. Naponta megfordul ugyanis a ta­nácsházán, a tsz-ekben, rá­adásul a felesége tanácstag. Jól értesült tehát a község ügyeiről, gondjairól. És ezt kamatoztatja: tájékoztat, felvilágosít, útbaigazít, sőt, nem egyszer társadalmi munkára is buzdít Kívánunk jó egészséget, és sok örömet közhasznú munkájához! Egy kis statisztika Nők az államigazgatásban Felmérést készített a szakszervezet a közalkal­mazott nők helyzetéről. Megállapította, hogy az ál­lamapparátusban öt év alatt öt százalékkal növekedett a nődolgozók aránya, s je­lenleg az egész létszámnak csaknem a fele nő. A nö­vekedés a jövőben várha­tóan folytatódik elsősor­ban a vidéki szerveknél, és az apparátusokon belül az érdemi ügyintézői munkakö­rökben. A felmérés adatai alapján megállapítható, hogy jóllehet a nők szak­tudása állandóan emelke­dik, arányuk a tanácsi, a bírói, és az ügyészi appa­rátus vezetésében változat­lan, sőt helyenként csök­ken. A tanácsapparátusban az alsóbb szinteken na­gyobb — például a községi vb-vezetőknél 16,5 száza­lék —, a felsőbb szinteken kisebb — a megyei taná­csoknál mindössze két szá­zalék — a magasabb be­osztásban levő nők aránya. A legkedvezőbb a helyzet Budapesten. A közhivata­lokban dolgozó nők vezető munkakörbe történő kine­vezését javarészt a család miatti helyhez kötöttségük nehezíti. (MTI) Kitűnőre vizsgázott a Dunántúli Kőolajipari gép­gyár egyik terméke, egy görgősfúró. A zalai olajku­tatók öt egymásutáni be­építéssel, 80 óra alatt 2837 méter mélységet értek el vele. A magyarországi olaj­kutatás történetében ez volt — az első eset, hogy egy fúróval ilyen mélységre ha­toltak. Az eddigi legjobb teljesítmény 64 óra alatt 1200 méter volt. (MTI) 32. S; ,£RDA Szaveljev szerdán találta meg a puskát, amellyel Akszjonovát megölték. Reg­gel felhívta Tyihonovot és álmos hangján közölte: — Helló, Tyihonov? Itt Sza* eljev. Találtam egy puskát, azt hiszem ez az. Azonnal gyere ide az őr­szobára, beszélned kell a fiúkkal. Tyihonovot megdöbben­tette a váratlan közlés: — Miféle fiúkkal? — Gyere, majd meglá­tod ... — Vegyük sorjába a dolgokat — magyarázta Szaveljev az őrszobán. — A tegnapi kísérletünk nagy visszhangot keltett. Min­denki erről beszél. Erről diskurálnak minden sar­kon, vitatkoznak, minden­kinek megvan a maga el­gondolása. Estig legalább húszán jelentkeztek az őr­szobán, segítséget ajánla­nak. Bemegyek a pékhez, ott is erről folyik a vita. Hallom, amint egy nénike részletesen leírja, hogyan történt a gyilkossság, az­után levonja a következ­tetést: nem is csodálkozik, azt mondja, nyilván a hu­ligánok ... Azután így folytatja: itt van például a házmester Gafurov fia. Puskával a vállán jött ebédelni, aztán meg a ba­rátjával nekiállt lövöldöz­ni a madarakra. Mondanom sem kell, rögtön megtuda­koltam a címet, s már in­dultam is. Kihívtam csen­desen a fiút, Murtazának hívják, mondom neki: mutasd csak azt a fegy­vert! Murtaza megijedt, harapcTálta az ajkát, egy könnyet is elpottyantott. Azután magától elmesélte, nem kellett kérdezősköd­nöm: a barátjánál, Szer- jozska Baranovnál van a puska. Elmentem Szerjó- zsához és különösebb lár­ma nélkül elhoztam a pus­kát. 5-ször 6-os. Az, amit keresünk. A fiúk itt van­nak, két különböző szo­bában. Most akarsz velük beszélni? — Persze — mondta szó­rakozottan Tyihonov, aki­nek minden figyelmét a puska kötötte le. A závár­zaton nem látott semmi feltűnőt, az agyát azonban kézileg barkácsolták egy ócska deszkából. — Beszélj Szerjózsával, addig én Murtazával fog­lalkozom — mondta Tyi­honov. —És hívasd ide a tanítójukat. Tizennégy éves formájú köpcös kis legényke lépett a szobába. Némán lépke­dett a székhez, leült, be­hunyta a szemét és telje­sen váratlanul mély, méla­bús hangon bömbölni kez­dett. Sztasz érdeklődéssel várta az attrakció végét. Elég sokáig bömbölt, Tyi­honov pedig türelmesen vá­rakozott. Végül Murtaza óvatosan kinyitotta a fél­szemét, és gyors pillantá­sokkal felmérte a hatást. i— Most már elég, — nem? — kérdezte Tyiho­nov. — Hol tanultad ezt a mutatványt? — Sehol — mondta nyu­godtan Murtaza, és kinyi­totta a másik szemét is. — Csak ne tessék ütni. —v Micsoda? — kérdezte őszinte döbbenettel Tyiho­nov. — Mondom, csak ne tes­sék ütni. — Jól van — nevette el magát Sztasz. — De jól vésd az emlékezetedbe: senkinek sincs joga meg­ütni egy embert. Te pedig ember vagy, nem? Murtaza tüstént kihúzta magát, a hangja is meg­jött: — pát persze! Mi más lennék? El is mondok min­dent. — Ebben nem is kétel­kedem — bólintott Tyiho­nov. — Gondolom, nincs is titkolnivalód. — Nincs hát. — Murtaza felnőttesen összeráncolta a homlokát, szemmel látha­tóan koncentrált. — Szóval az úgy volt, reggel megyek az iskolába, a kocsiúton meg egy nagy hókotrógép dolgozik. Tudja, amelyik az orra előtt tolja a havat, ol­dalt meg. mint az ágyú, ki­lövi. Megálltam persze, néztem. Ahogy a gép el­ment, megláttam egy fé­nyes csövet a járda szélé­nél, a hóból állt ki. Köze­lebb lépek, kiráncigálom a hóból, ekkor látom: egy puska. Kár, hogy az agya hiányzik. Megörültem neki nagyon, elszaladtam Szerjo- zsa Baranovhoz. egyszer el­dicsekedett a töltényeivel. Szereztünk egy deszkát, le­gyalultuk, hozzáerősítettük a csőhöz. Egész jól siker - rült. Gondoltuk, kipróbál­juk. — Értem — dünnyögte Sztasz. — Fogtuk a töltényeket, megtöltöttük a puskát, és hátramentünk az udvarba. — Mikor volt ez? Murtaza gondolkodott egy kicsit, majd gyors pil­lantást vetett Tyihonovra: — Tegnap. Én is lőttem vele. Egy varjúra. — Eltaláltad? — Sajnos nem. Azután odaadtam Szerjozsának, el­végre az ő töltényei. Ö el­találta. — Kit? — kérdezte hal­kan Sztasz. — Kit, kit!? A varjút! A juharfa ágán ült. — És aztán? — Aztán kész. Eltemettük a varjút és hazamentünk. Tyihonov felállt, s jár­kálni kezdett. A kisfiú felé fordult: — Voltál iskolában az­nap, amikor a puskát ta­láltad? Murtaza gyászos arccal intett nemet, és sóhajtott egy nagyot: — Szerjózsa Baranov se VGlt. — Felelj, de az igazat mondd: mikor találtad a puskát? — Hát... A múlt héten. — Pontosabban? — Szóval az úgy volt, hétfőn voltam iskolában, délben moziba ment az egész osztály. Másnap vi­szont nem voltam. Úgy­hogy kedden találtam. Az iskola helyett Szerjózsához szaladtam... (Folytatjuk.) \

Next

/
Thumbnails
Contents