Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-11 / 132. szám

4. oldal 1969. június II. szerda % A kedvezőtlen adottságú tsz-eken csak átfogó rendezés segíthet Egy NEB-vixsgálat tapasztalataiból Bács-Kiskun megyében az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek jelen­tős része gazdálkodik ked­vezőtlen feltételek közt. Ezek helyzetét vizsgálta meg a közelmúltban a me­gyei népi ellenőrzési bizott­ság. A felmérés nem érin­tette azokat a termelőszö­vetkezeteket, amelyek a kataszteri tiszta jövedelem és a személyes jövedelem mutatóinak alapján nem részesülnek dotációban, bár a gazdálkodási feltételeik lényegében olyanok, mint a gyenge adottságúak cso­portjába sorolt termelőszö­vetkezeteké. A vizsgálat, amely 61 tsz-re terjedt ki, kutatta a gazdálkodást kedvezőtlenül befolyásoló tényezőket, to­vábbá azt, miként lehetne a gazdálkodás hatékonysá­gát fokozni. Alacsony az eltartó képesség — A 61 besorolt tsz-ben a szántóföldek aranykorona értéke 5 alatt van, de ez nem a szélső érték, mert olyan tsz is van, ahol a közös szántó kataszteri tiszta jövedelme 2,40 aranykorona 1 holdra ve­títve. A 61 szövetkezet 119 333 kh-n gazdálkodik: összes szántóterületének 36,9 százaléka futóhomok, 25,3 százaléka bel- és ár­vízveszélyes. A legelőterü­let 56,6 százaléka gyenge minőségű juhlegelő, és az összes legelő területének több, mint egyharmada van kitéve bel- és árvíz- veszélynek. A fentiekből következik, hogy alacsony a területek eltartó képessége. Egy dol­gozó tagra átlagosan 19 kh jut (a megyei átlag 13 kh tagonként.) Ez a tagsűrű­ség elegendő volna a je­lenlegi termelési struktúra mellett, de a korösszeté­tel is kedvezőtlen: a dolgo­zó tagok közül a férfiak­nak 39,9 százaléka, a nők­nek 58,7 százaléka 60 éven felüli. Sok kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezetnek rosszak az útviszonyai, szállítási lehetőségei. Pl. a kunadacsi Kossuth Tsz központja 14 km-re van a kunszentmiklósi vasútállo­máshoz. A kunpeszéri Pa­rasztbecsület Tsz 18, a lászlófalvi Űjtavasz Tsz 12 km-re van a legközelebbi vasútállomáshoz. „A külvi­lággal egyetlen rossz minő­ségű makadámút kapcsol­ja össze” — állapítja meg a NEB jelentése. A vizsgált tsz-ekben a gépek műszaki állapota rendkívül rossz, a gépek­nek mintegy kétharmada elöregedett. Az eszközellá­tás javítását az anyagi le­hetőségek hiánya lehetet­lenné teszi. Megállapította a NEB, hogy az elmúlt időszakban az állóeszközök beszerzése lelassult, mert ezek a szövetkezetek „az automatikus költségvetési támogatáshoz szükséges csökkentett összegű saját erőt sem képesek biztosí­tani.” 1968-ban a kedve­zőtlen adottságú tsz-ek mindössze 4 millió forint beruházási hitelt kaptak. A bankfiókok túlzottan óvatosak a hitelek folyó­sításában: pl. 1968-ban 22 millió forint összegű rövid lejáratú hitel iránti kérel­met utasítottak el. Az 1968. január 1-én bevezetett ár­pénzügyi és hitelpolitika hatása ezeknél a szövetke­zeteknél nem egyértelmű­en jó. Szakemberek vándorlása A gazdálkodás szubjek­tív feltételei is kedvezőt­lenek. Néhány számszerű adat bizonyítja ezt. Az el­nökök, főagronomusok, fő­könyvelők több mint a fele 3 évnél kevesebb idő óta tölti be funkcióját ezekben a tsz-ekben. A szakkép­zettség is kedvezőtlen ké­pet mutat. A gyenge tsz- ek vezetőinek és szakem­bereinek mindössze 5 szá­zaléka végzett egyetemet, vagy főiskolát 60 százalé­kuk általános iskolai és an­nál alacsonyabb végzettsé­gű. A szakemberek fluktu- álása meglehetősen nagy. A lászlófalvi Űjtavasz Tsz-ben például eddig 17 elnök, 16 főmezőgazdász, 16 főkönyvelő és 8 párttit­kár váltotta egymást. A vizsgált tsz-eknél a választott szervek és bi­zottságok munkája gyen­gébb az átlagosnál, ezek közül is az ellenőrző bi­zottságok működése — szakmai ismeretek hiánya miatt — a legkritikusabb. A kedvezőtlen adottsá­gokat együttesen jelentő objektív és szubjektív té­nyezők „hosszú időn ke­resztül alacsony színvona­lú gazdálkodásra kénysze­rítik ezeket a szövetkeze­teket” — állapítja meg a népi ellenőrzési bizottság. A megerősödés feltételei Az eddig tett intézkedé­sek nem elegendők. A gyenge tsz-ek helyzetén ge­nerálisan kell változtatni. A NEB javaslataiban ez a megállapítás körvonalazó­dik. Mindenekelőtt szüksé­ges rendezni a földhelyze­tet: a szántóterületből mintegy 30 ezer holdnyit feltételesen juhlegelőnek kellene kialakítani, ami a leggyengébb területeken a ráfordítás csökkentését je­lentené. Ezután meg lehet­ne teremteni a gazdálko­dás agronómiái feltételeit. (Vízrendezés, talajjavítás stb.) A szétszórt kisüzemi szőlők, továbbá 10 ezer kh a „kiskert” akcióban vol­na hasznosítható, főleg a városok körzetében. Az alaprendezések után kerül­hetne sor a középtávú hasznosítási, és fejlesztési tervek összeállítására, majd az adott körülmények közt legjövedelmezőbb — egy­szerűsített — termelésszer­kezet kialakítására. Javasolja a NEB, hogy az üzemi művelésre nem alkalmas szétszórt terüle­teket kishaszonbérbe kel­lene a tagságnak adni: így a közöst semmilyen ki­adás nem terhelné, sőt a bérleti díjak a közösen művelt földek fejlesztését szolgálnák. Célszerűnek lát­szik a közös alaptevékeny­séget olyan — sajátos — naturálgazdálkodáSsá szer­vezni, mely nem igényel különösebb anyagi támo­gatást, ugyanakkor képes biztosítani a tagság átlagos színvonalú jövedelmét A kedvezőtlen adottságú tsz-ek megszilárdítására ál talános modellt nem aján-j latos alkalmazni, de szükr séges, hogy a megyén béj­iül koncentrált támogatási rendszert alakítsanak ki — fejeződik be a NEB jelen­tése. Z. T. HASZNOS VETÉLKEDŐ A Magyar Villamosmű­vek az áramfogyasztók bal­eset- és érdekvédelmének elősegítésére rendszeres fel- világosító munkát végez. Tájékoztatja a fogyasztó­kat azokról a veszélyekről, amelyek a háztartási villa­mos berendezések haszná­lata közben fenyegetik a háztartásban dolgozókat. Évente 3 millió tájékoztató füzetet adnak ki. Tavaly a negyedik negyedévben meg­jelent kiadványban „Érin­tésvédelmi ki mit tud” ve­télkedőt is indítottak. A já­tékszabályok szerint hat kérdésre kellett válaszolni. A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalathoz Csongrád megyéből 423, Bé­kés megyéből 238, Bács- Kiskun megyéből 145 meg­fejtés érkezett A főnyere­ményt — 1 háztartási cent­rifugát — Balogh Mária hódmezővásárhelyi lakos nyerte. Bács-Kiskun me­gyéből Garai József Kun- szentmiklós, Széchenyi út 36. szám alatti lakos egy villanyvasalót nyert A legnagyobb nyeremény a versenyben résztvevők ré­szére azonban az a bizton­ság, amelyet a tájékoztató tanulmányozása alapján és a jó feleletekhez szerzett ismeretek nyomán jutottak. Az elmúlt évben 32 embert ért háztartásban halálos áramütés. Ez a szomorú adat is arra int, hogy elek­tromos berendezését min­denki a szabályoknak meg­felelően használja. #/_ m I ' ’ * Á jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezet­ll OfílDd if 11 fii VllaS ben is készülődnek az aratásra. Ügy szá­" ’ mítják. hogy június 10-ig befejezik az ara­tó-cséplőgépek rendbehozását. Hat SZK—4-es kombájnjuk van. Ezekkel időben be tudják takarítani az 1200 hold gabonát. A képen Kiss János, Schambert László és Nagy Ferenc kombájnosok javítás közben. A termelőszövetkezetben ugyanis a gép­kezelők maguk hozzák rendbe kombájnjaikat Így legalább alaposabban megis­merik masinájukat és munka közben is könnyebben rájönnek az esetleges hibára. (Pásztor Zoltán felvétele.) IdénymiRkarenii a vízügyi szolgálatiját Kedden a Jókai utcai I sége. Ott volt dr. Soós Gá- székházban ülést tartott a bor mezőgazdasági és élel- MEDOSZ központi vezető-1 mezésügyi miniszterhelyet­Dráma — akácyirágzáskor A két jó barát a föld mélyén kereste kenye­rét. Szabad idejükben mé­Említettük, az elmúlt esztendők nem hoztak si- veszteséggel kert. Két bányászunk is hiá- érkeztek a méhek, örült a fel a reményt. Gondolva arra, hogy a felvidéki II. akácvirágzás nem esik egy­be az elsővel, motorra ül­tek, s robogtak vissza a do- Jól sikerült az út, kevés rogi tájak felé. Remélték, a tetthelvre otthon majd sikerül, ami y az Alföldön kudarccal járt. ba fektetett bele sok mun- két bányász, mert az akác- A család, a lakás helyben héczkeHtpk A bánva ho- Da ieKieien oeie sor. iiiuu- rci uanypoz, mcu az aivai.- -- -------­m álya után jólesett bele- kát és Pénzt- a™yi mézet virágzás is jónak ígérke- lesz, minden másképpJor­vetni magukat a napfényes se tudtak pergetni, ameny- zett. A szó szoros érteimé- dúl, min a Duna-lisza wlX fiLTnf T nyi gyermekeiknek elég lett ben boldogan tértek nyu- ahol ^alvásuk, volna. Sokat költöttek cu- govora természetbe, figyelni, segí­teni a méhek szorgalmas, , . ..,. ., csodálatosan szervezett korra u. hogy a mehek teli után munkáját. elesé*et b.ztositsak. nehézkes a kimerítő utazás élelmezésük a méheik mellett volt. felállított kis bódéjukban. _____ Az utóbbi években azon- jó méhész azonban 7+77 i 777177 hosszú útra, mivel felkelés ban alig volt látszatja igye- mindig reménykedik. Ök Munkájuk eredményessé-e utan ,®ls° dolguk kezetüknek. A méztermeles sem sajnálták a költséget, e7alattJa7 eEV-két hét alatt 3 ,me^ek bqrdasi lehetose- szezonjában mindig rossz fáradságot. Bíztak abban, , ‘ “úgynevezett r telFek. me,®^lapitásf • ’ •«“ idő járt. Más ember ke- hogy az idén majd csak si- .. ' vAgef5z járt már Roha?.t. veRlk a I?,otc>f; öt‘ délyállapotának felboruló- kerül Gondos tervet készí- akáikor mJlegükön csupán dunapat°aT^ehL^nM’ - sat kapja az úgynevezett tettek erre az evre is. Úgy u k gyarapodást állapi- 7 frontbetoréstol. A méhész gondoltak, az idén me- annyit je. viszont egesz even at azért gyenkbe, Érsekcsanadra ,___°___;„.,äkv D él felé indultak a motort vezető bányász rosz- szul vette be a kanyart. lesi-várja a met^olS h=Tel merket“ >£* “ Hirtelen , kellett fékeznie, • i 4.’ , * u „ „ - „ , , .... r , fenn tudják tartani magu­jelenteseket, hogy a meze- rogi bányavidékről ahol viszont méhés2 b_ les eselyeire következtés- munka- es lakóhelyük van. . X1*_m o „„Wirtin,«. bő1 pergetni nem tud. Ki hogy neki ne menjen a szembe jövő teherautónak. Utasa — barátja — nem sen. Hiszen a nektárképző- Az évad kezdetén —a napi ,.*7 munkájuk nem té- ut,asa. 77 Darat]a — dem •Ät"! «*»£rssx: a meneti, wapmuuaad — inunirat n.uvetueii is-eitets. , tudnak eledet ten- j 1*7' iu 77 --------­m ind az időjárástól függ. útra — éjszaka. A méhek . ® úott társába. Olyan szeren­Ha rossz is az idő, a kis kaptárjait jól elő kell ké­méhek akkor is készenlét- szíteni ilyen hosszú szállí­szaraz szeles, me­ben állnak kaptárjaikban, tásra. Vigyázni kell, hogy leg időt — ami nektárkép- meghalt. csétlenül repült az ülésből a tehergépkocsi alá, hogy — még Barátja kétségbeesetten, A röplyukakon lesik, mi- a méhek — megzavarva ződésre nem jő kor fordul jobbra az idő- szokott életmódjukban — rosszabb, hideg, fagyos, bénultan állt fölötte... Az járás, hogy aztán kirepül- felzúdulásukban le ne fül- esős idő váltotta fel, s úgy utolsó vándorút már nem hessenek, virágról virág- ladjanak, mivel több leve- látszott tartósan, az akác- vezetett el a II. akácvirág­ra szállva gyűjtsék a nek- gőre van szükségük, mint virágzás befejezéséig. Mé- zásáig. (Vinczeller Imre — j lehet a jövőben szabályoz­tárt... nyugalmuk idején. hészeink még nem adták Kalocsa — írása alapján.) 1 ni. (MTI) tes és Beckl Sándor a SZOT titkára. A központi vezető­ség ezúttal a vízügyi szol­gálat munkáját vitatta meg. Breinich Miklós, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnök- helyettese beszámolójában elmondta, hogy tavaly — gondos előkészítés után — a vízügyi ágazat nyolc szer­vénél történt munkaidő­csökkentés. Az intézkedés hozzávetőleg 13 ezer dolgo­zót érintett, és az ágazatba tartozó szakemberek 32 szá­zalékának biztosította a szabad szombatot, illetve a több pihenési időt. A ta­pasztalatok jók, ezért az idén további 13 vízügyi szervnél 23 ezer dolgozó munkaidejének lerövidíté­sét tervezik. Így az év vé­gére a vízügyiek 90 száza­léka dolgozik majd 44 órás munkahétben. A munkaidő-csökkentés­sel egyidőben sok helyütt bevezették az idénymunka­rendet. Eszerint a téli hóna­pokban 4—6 órát dolgoznak az emberek, a nyári hóna­pokban azonban már a munkaidő meghaladja a na­pi nyolc órát. Ennek megfe­lelően télen alacsonyabb, nyáron pedig magasabb az átlagkeresetük. A dolgozók többsége azonban szíveseb­ben veszi, ha a kereset egyenletes. Ezt munkahe­lyenként az adott esetben kötött megállapodásokkal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents