Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-07 / 129. szám

Selymes tornyok építői Kosztolányi Dezső a divat? Mindenféle. Álta- len divatjában, sőt az is mesterségekről írott híres lánosítani nem nagyon le- nélkülözhetetlen, hogy riportsorozatában bemu- hét. Egyre inkább gya- pszichológiai érzéke ki­fejlődjék, enélkül nehezen ’ tudja megfelelő hajkeret­be illeszteni az arcot Selymes szálakból épí­tett múlékony, tekervé- nyes tornyok: a laikus szemlélődő csak ennyit lát egy fodrászverseny frizuráiból, a magamfaj­ta meg éppen valameny- nyit egyformának látja». Pedig amikor a zsűri szi­gorúan szemügyre vette a fodrászoknál is talán idegesebb modellek fe­jét, sorra lelepleződtek a szabálytalan „bécsi hul­lámok”, a felborult „csó­nakok”, a rakoncátlanul kunkorodó tincsek, elsza­badult szálak. A Kecskeméti Fodrász Ktsz elnökének, Galamb Lajosnak segítségével vi­lágosabban értettem meg a verseny célját is: — Nem kaptunk ugyan semmiféle díjat, mégis el­küldjük a legjobb fodrá­szainkat minden évben a bajnokságra, a verseny­zőkön kívül még harminc­öt dolgozó jött el tapasz­talatcserére. Rengeteget tanulnak minden alka­lommal. Kerül, amibe ke­rül egy ilyen rendezvény, megéri, mert visszatérül: egyre kultűráltabb szol­gáltatást tudunk adni vendégeinknek. A bajnoki címeket ter­mészetesen majdnem ki­vétel nélkül a nagy pesti szalonok vitték el, de a szakértők szerint a legkö­MOdern, lágy vonnia estélyi frizura, Mihő Anni műve. A modell: Józsa Mária« tat egy fodrászt, akinek korlottá válik a fodrá­olyan önérzetes a tekin- szatban az az eléggé nem zelebbi verse^en^már^a tete, mint Caligula romai dicsérhető irányzat, hogy kecskeméti fodrászok is császáré volt amint épp az arc jellegéhez légin- az esélyesek közé számi- azon tűnődött, hogy ha kábh illő format es kidől* tanak. Írjuk le legalább neki tetszik, bármelyik gozást keresik. Persze ez a pillanatnyi válogatott szénáit«- fejet levágathat- erősen megnöveli a szak- névsorát: Nők: Nádas Ka­ja ........................................... „ . . _ J?3* , követelményeket: tí Mihó Mihályné (An­(Hangsulyoznunk kell, Nem elég a jó fodrász- ni) Holló Ági — Férfi- hogy a tréfás de jellem- nak egy-két befutott fri- ak’;’ Konfár fózsef. Mihó zo hasonlatot férfifodrász- zurafajtat az ujjábán Mihály K. Molnár Sán- ra alkalmazta az író. Va- érezni, tájékozódnia kell dór. jón mit írt volna a női állandóan a múlt, és a je- Se. J fodrászokról? Mert azo- ké ám az igazi hatalom!) Egy férfi — kivéve a férfiaknak már nem Is nagyon számító piperkő- cöket — néha betéved borbélyához, megbeszéli vele az űrkutatás, és a labdarúgó-bajnokság pil­lanatnyi csillagállását, mellesleg kéri. hogy va­lamennyit nyessen le a hajából. Záporoztat rá esetleg öt forintért né­hány csepp szeszt, megfé- sülteti, és el van intézve egy hónapra. (A beat- szimpatizánsoké fél évre is.) Ugyanez n<55 oldalon egészen más. Lenyűgöző élményeim voltak a leg­utóbbi országos fodrász­bajnokság hőbúrákkal és lámpalázzal fűtött „küz­dőterén” bámészkodva. Már önmagában rend­kívüli az a tény, hogy a balatonfüredi Hotel An­nabella halijában „csap­tak össze” a szövetkezeti fodrászipar legjobbjai; hi­szen szezonban ide csak kemény valuta ellenében lehet belépni. Több, mint nyolcszáz embert mozga­tott meg az esemény, a versenyzőket, a legalább hatféle nemzetből váloga­tott zsűrit, a rengeteg modellt, a rendezőséget és a tapasztalatcserére érkező fodrászokat is be­leértve Holló Ági, a kecskeméti fodraszcsapat egyik eros­Hogy milyen a legújabb séSe verseny közben. Az elcsendesült tanter­mek tábláin nagy betűk­kel áll a szó: VAKÁCIÓ. A szülőt vegyes érzé­sek töltik el. Ráfér a gyermekre a pihenés, ke­mény, nehéz' tanévet fe­jezett be. Igen ám! De a dolgozó szülő számára ott a gond. A tanév alatt legalább fél napokat az iskola ellenőrzése alatt állt a gyermek. Nyugodtak voltak. Most meg nincs semmi elfoglaltsága... A szünet a megérde­melt pihenés időszaka! Bár a bukások aránya az elmúlt tanévben nem nőtt, sőt csappant, de azért mindig vannak, olyan álta­lános iskolás és középis­kolás tanulók, akiknek augusztus végén javító- vizsgát kell tenniök, ha a következő osztályba akar­nak lépni. Számukra a vakáció nyilván nem a zavartalan pihenés ideje. Biztosítani kell számukra aktív pihenőt! Aztán jö­het a felkészülés. Az ál­talános iskolák augusztus­ban rendszeres korrepetá­lást tartanak. Ajánlatos ezen részt venni! De ezen túl, illetve ezzel együtt a tervszerű egyéni tanulás mellett ajánlatos más fajta korrepetálást is igénybe venni. A tanulók nagy többsé­gének és a szülőknek nin­csenek ilyen gondjai. Vi­dámabb, gondtalanabb a nyaruk. Hogyan töltsék el tehát pihentetően és tar­talmasán a szünidőt? A nyári táborok nagy­szerű lehetőséget biztosí­tanak az aktív pihenésre. Az úttörő-, KISZ-táborok szervezésében országosan nagy tapasztalatokkal ren­delkezünk. Felejthetetlen élményt jelent a gyerme­kek számára egy-egy nyá­ri tábor. A szülő helye­sen jár el, ha egy gyer­mek táborozási lehetősé­gét támogatja, s maga is tén inkább azért, hogy önállóan keresett pénzhez jussanak. Támogassuk a gyermeknek ezt a törek­vését, de ne úgy, hogy egész nyáron dolgozzon. Az egy hónapnál, hat hétnél hosszabb mun­kavállalás azzal a ve­széllyel jár, hogy a gyermek nem pihent semmit és fáradtan kez­di az új tanévet. Sokat legyenek a gyer­mekek levegőn, napon. De óvjuk a veszélyektől — a sziklamászástól, a vad für­dőzéstől. Igyekezzünk a barátait úgy „megválogat­ni”, hogy a túl „bátor” gyermek mellé egy-egy óvatos pajtás kerüljön, S ne feledkezzünk meg a szünidőben a könyvről sem! Nem a tankönyvre gondolok — kivéve a ja­vító, különbözeti vizsgá­sokat — hanem a szép- irodalomra! A szabadban ugyanis nemcsak futbal­a javítóvizsgára való fel­készülés feltételeit. Ez bi­zony nem könnyű szülői feladat. A felnőtt ugyan­is jobban szégyenli a ja­vítóvizsgát mint a gyer­mek. Ezért gyakran úgy szorgalmazza a javítóra való felkészülést, hogy gyermekében bűntudatot kelt. A bűntudat pedig szükségképpen furcsa gát­lások forrása a gyermek­ben. Nem aktivizálja a fi­gyelmes, koncentrált, szor­galmas tanulásra, hanem éppen ellenkezőleg min­dent elkövet, hogy külön­böző családi, vagy egyéb elfoglaltságot találjon ma­gának, nem kívánván em­lékeztetni saját magát „bűneire”. A szülőnek le kell győznie indulatait! A javítővizsgás gyer­meke számára is biztosí­tani kell a legalább egy­hónapos pihenést. Még pedig úgy, hogy a tanév végén kb. július közepéig kicsit részt vesz a készü­lődésben. Az úttörő nap­közi táborok is sokat fej­lődtek az elmúlt években. Általában kitűnő az élel­mezés, változatosak a programok. A pedagógiai felügyelet is minden igényt kielégít. A családi-rokoni ala­pon „szervezett” nyaralás sem kevésbé sok és szép élménnyel gazdagítja a gyermeket. A vidéki gyer­mek szívesebben nyaral nagyvárosban, vagy Pes­ten. Ha erre lehetőség van, meg kell ragadni! A városi gyermekek pedig szívesebben töltik a nya­rat vidéken. Az ilyen faj­ta „csereüdülés” csak jó hatással van a gyerme­kekre, s egy kis lelemé­nyességgel még nem ro­koni alapon is megszer­vezhető. A nagyobbacska általá­nos iskolások és középis­kolások szívesen vállal­nak munkát a szünidő- beh. Mondjuk meg őszin­HETFG: Zóldborsólevele«, tojásos galuska salátával. KEDD: Spárgaleves, zöld- borsópörkölt makarónival, uborkasaláta. SZERDA: Gulyásleves, ra­kott karfiol, szamóca. CSÜTÖRTÖK: Zöldborsóle­ves, töltött gomba rizzsel, fejessaláta, móca. FENTEK: Krumplfleves, káposztáskocka borsosán, ara­SZOMBAT: Töltött kelkáposzta, cseresznye. VASÁRNAP: Gombaleves, csfrkeaprólék rizzsel, rántott csirke uborkasalát%, új krumpli, szamócás lepény bá­bosán. TÖLTÖTT KELKÁPOSZTA: Hozzávalók; 4 db ökölnagy­ságú sárga kelkáposzta, fél kiló darált sertés hús, 10 de­ka füstölt sertéshús, megfőz­ve megdarálva, 5 deka rizs, só, töröttt bors, 2 egész to­jás, 6 deka vaj, 2 dl tejföl. A megdarált húst összeke­verjük, egy kis sóval, törött borssal, 2 egész tojással és főtt rizzsel, azután félretesz- szük. A kelkáposztafejek tor­zsáját ügyesen körbevágjuk és kiszedjük. A kelkáposztát bő vízben többször megmos­suk, azután néhány szem kö­ménymaggal együtt forrásban lévő vízbe tesszük és puhára főzzük. A főzés, a forrástól számítva az időt, 20 percig tart. Az előfőzött kelkáposz­táról leöntjük a vizet, hűlni hagyjuk, hogy kézbe vehes- sük és amikor kihűlt, akkor a kivájt torzsák helyét evő­kanál segítségével kibővít- jük és húsvagdalékkal meg­töltjük. Az esetleg leváló le­velek alá is húsvagdalékot teszünk. A megtöltött kelká­posztákat felállítva, vasta­gon kivajazott tűzáÓló tálba rakjuk, mellé a tálba egy kis vajat teszünk és 2—3 deci csontlével felengedjük. A jó meleg sütőben addig párol­juk, amíg a levét el nem főt­te, akkor pedig néhány ka­nál tejföllel megöntözzük, re­szelt sajttal meghintjük és hirtelen tűzön aranysárgára sütjük. TÖLTÖTT GOMBA: Fél ki­ló friss champingnon gomba, 4 deka zsír, 4 deka vaj, 4 de­ka finomra vágott hagyma, 6 deka sült, vagy főtt hús, esetleg sonka, 2 tojás, 1 dl tej, 3 deka liszt, 4 deka re­szelt sajt, kevés bors, só. A gombákat megtisztítjuk, megmossuk, szárait kiszed­jük és a fejéből a belsejét éles evőkanállal kivájjuk. A fejeket gyengén megsózzuk és kivajazott edénybe egy­más mellé rakjuk. A szárakat és a kivájt belsőrészt nagyon finomra megvagdaljuk és a zsírban pirított hagymán fi­nomra vagdalt zöldpetrezse­lyemmel, sóval, törött bors­sal jó megpirítjuk. A főtt húst, illetve a sonkát fi­nomra megvagdalva hozzá tesszük, végül a két tojást, a liszttel és a tejjel elkever­ve adjuk hozzá, majd addig hevítjük, amíg pépszerű töl­teléket kapunk. Ekkor nyo­mózsákba, vagy papírtölcsér­be téve minden gombafejet egyforma magasra töltünk vele. Tetejére reszelt sajtot hintünk, vaj darabkákat te­szünk rá és forró sütőben szép pirosra megsütjük. Rizskörettel tálaljuk, de ad­hatunk hozzá fejes salátát is. lozni, fürdeni, fára mász­ni lehet, hanem olvasni is... A szülőkön is múlik* hogy tartalmas, hasznos, pihentető, élményekben gazdag vakációja legyen a gyermeknek, amelyre annyian vágynak. Dr. Kolozsváry Gyula Kinek mi illik? Hiába varratná meg valaki a divatbemutatón látott legszebb ruhát is, ha az ő alakjához az nem illik. És valljuk be, sok­szor járunk így, mert úgy képzeljük, hogy min­den ruha illik mindenki­nek, amit a manekenek hordanak. Még a legújabb divatot is követheti minden mo- letebb alakú nő, ha az „aranyszabályokat” betart­ja. Egyik ilyen szabály, hogy a sötét szín és az apró minta a legelőnyö­sebb, arra kell tehát tö­rekedni, hogy ahol legin­kább karcsúsítani aka­runk, oda kerüljön a sötét szín. Ha valaki csípőben erős, sötét, egyenes szok­nyákat viseljen, világos ,blúzzal, pulóverrel. Nyil­ván, aki mellben erős, az épp fordított színösszeál­lítást viseljen; a pulóver, ami természetesen sötét, soha ne legyen teljesen az alakra simuló. A moletteknek ahosszí- tott derekú ruha, és álta­lában a hosszanti szabás­vonal, tűzés-díszítés, elő­nyös. Jó például a rakott, de csípőben levarrt szok­nya, s harangszabású szoknyát is hordhat az, akinek hosszú, és csinos lába van. A mostani di­vat egyik kényes kérdése a szoknya hossza. Mité­vők legyenek azok, akik­nek amúgyis gondot okoz a különleges szabás? A szabály az, hogy akinek formás a lába, ha molett is, nyugodtan hordhat térd fölött egy-két centi­vel végződő szoknyát, de térdig érőnél hosszabbat (addig, míg be nem jön a maxi-szoknya a divatba) ne viseljünk. Rövidlábú, molett hölgyeknek sem- miképp nem előnyös a feltűnő, igen dekorált ci­pőfazon. * P. Szőke Mária . ...

Next

/
Thumbnails
Contents