Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-07 / 129. szám

ötletes újítással lepi men borkóstolóit a gazdaság: iiveglombik az asztalon, amelyből a vendég maga eresz­ti pohárba a kívánt nedűt. A másik újdonság: ízléses vesszőkosárka, benne kétliteres palackban a Leányka, ftrikr.-p Hpns. v^gy Cirfandli,' Kinek melyik tetszik». S füzes A „szikrái” borban tűz van,zamat és ingerlő jó­kedv. Aki issza, jobb kedvre deréül tőle, izmai- ban nagyöt dobban az erő. Piros az arca, jris tempós a mozdulata. Éle, van ebben a borban, nap­sugaras élet! Jó neve, \híre van a szik­rai bornak. Hol terem hát, tudja-e, alb issza? A Kecskemét-széíkrai Állami Gazdaságban. Ez a gazda­ság Kecskeméttől keletre terül el, a varos szom­szédságában, 67Í51 holdon. Hogy kevésbé ismerik még szakmai körökben, annak oka, hogy mindlössze há­rom esztendős: 1966. ja­nuár elején alakult. Előd­je legnagyobb részben a Helvéciái Állami Gazda­ság volt. * A gazdaság négy, szerve­zetileg teljesen-önálló üzem­egysége — a borbási, a nyáriőrinoi, &•, szikrai és az új bőgi — tötfo üzemágban termel. Szántó 2942 kh, rét 125 kh. szőlő 1J662 kh, gyü­mölcsös 1151, Segelő 440 kh |és nádas 1 kh, erdő 63 kh, {és egyéb mezőgazdasági te­rület 367 kh terjedelemben áll a termelés szolgálatá­ban. Amint látjuk, a gazda­ság életében legdöntőbb a . szőlő és gyümölcs, ez adja a főprofilt, és ennek szol­gálatában áll a többi ter­melési ág is. A rendelkezésre álló te­rület legnagyobb része ho­A gazdaság szőlő telepének ékessége ez a kordonműveléses tábla. met kell folytatni a több- deklődők a hútőszerkeaet neki évi kapacitása 20 ezer termelésért. Jellemzőként, gazdaságosságát hektoliter, amennyiben ki­hogy a gazdaság dolgozói- A hűtőtároló mellé — a elégítő lesz az érdeklődés, nak igyekezete mennyire gyümölcstermés feldolgozd- három műszakra való átál- volt eredményes, hadd em- sara, illetve értékesítésre lássál a teljesítmény 60 ezer Kecskemét-szikrai lítsünk meg néhány számot a három esztendő termelési átlagaiból. A szántóföldi növényter­melésnél a termésátlagok aránylag kedvezően növe­mok, amelyen nagy küzdel- 1966 kedtek. 1967 1968 Búza 15,6 17,1 24,1 q/kh Rozs 4.9 5.3 7,7 » Kukorica 12.5 19,5 21,— _ Lucerna 22,9 31,8 32,1 „ A gazdaság legjelentő­ítélve — már fölötte lesz sebb ágazatának, a cseme­ge- és borszőlőnek termelé­sében gátló tényező, hogy a homokra telepített szőlők a telepítés előtt nem kap­ták meg a szükséges táp­anyagot, ezért az elmúlt há­rom év során ennek pótlá­sára irányult a gazdaság vezetőinek és dolgozóinak igyekezete. Sajnos, a szőlő termésátlaga még mindig alatta van a 30 q-nak. ami nem fogadható el jövedel­mezőnek. Az idei termés azonban — a jelek szerint 30 q-nak. A termelési önköltség egyidejű csökkentése érde­kében elsősorban a szőlő betakarításának gépesítését tűzték ki célul a gazdaság­ban. Ez év őszén részben már új gépekkel takarítják be a szőlőt. Elkészült a 40 ezer q-s szőlőfeldolgozó üzem. 1967-ben megkezd­ték a szikrai borok palac­kozását és ebben az esz­tendőben már 14 ezer hl palackozott bor kerül ki az üzemből. való előkészítésére — 200 vagonos manipuláló üzem is létesül. A másik „dicsekedni va­lója” Magyar Ferenc igaz­gatónak a 40 ezer mázsás kapacitású szőlőfeldolgozó, az új 28 ezer hl-es pince és a borpalackozó. Hogy a kor­szerű borászat minden vív­mányával felszerelt borpin- ce mit nyújt a minőségi borok termelésére törekvő gazdaságnak, azt fölösleges hangoztatni. Az érdekes eb­ben inkább a pincéhez kap­csolt borpalackozó, amely­M-*e emelhető minden megerőltetés nélkül. Honnan vesznek ilyen töméntelen mennyiségű pa­lackérett bort a gazdaság­ban? Ékre is gondolt a ve­zetőség; (A BACSAGROT néven társult gazdaságok és a még azután jelentkező termelőszövetkezetek borait is palackozzák majd ebben az üzemben.) A minőségi bonokat termelő kisebb ter­melőszövetkezetek csak jól járnak, ha boraikat a Szik­rai Állami Gazdaság pa­lackozójában készítik elő Intézkedések a korszerű feldolgozásra Ha az ember Magyar Fe­renc igazgató társaságában végigjárja az üzemegysége­ket, rövid kerülő után az új 28 ezer hl befogadó ké­pességű pince és a korszerű hűtőtaroló kerül bemuta­tásra. Ez a kettő az igazga­tó büszkesége, és nem is ok nélkül. Vegyük elsőnek a hűtőtárolót, amely a gazda­ság központjában épül és egyedüálló lesz az ország­ban. Sőt jószerivel külföl­dön is párját kell keresni, hiszen a készítő vállalat afféle nemzetközi bemuta­tó üzemnek szánja. Az alma — és kisebb mértékben az egyéb gyü­mölcs — értékesítésében nem utolsó szempont, hogy az értékesítéskor a legopti­málisabb árat kapják az áruért. Meg kell ezért vá­lasztani az eladás időpont­ját. Addig azonban őrizni, ápolni kell az árut. Erre való a hűtőtároló. A már megvalósítás alatt levő 200 vagon kapacitású új üzem tervezését az AG- ROTERV V-ös irodája vé­gezte és a Jászberényi Hű­tőgépgyár az építés kivite­lezője, mégpedig eddig egyedülálló elgondolások alapját*. Az előregyártott acélvá­zas épület nyolc — egyen­ként 25 vagonos — egység­re oszlik. Az épület falvas­tagságát két, egymástól 8 centiméterre levő alumí­niumlemez adja. A két le­mez közötti távolságot po- liuretán hab tölti ki, amely tudvalevőleg a legkitűnőbb hőszigetelő réteg. Az építkezés aránylag olcsó: az egy vagonra át­számított költség 55 ezer forintot tesz ki, kevesebb, mint az eddigi valamennyi hasonló hazad építkezés normája. Az építkezés any- nyira előrehaladott álla­potban van, hogy az idén már 100 vagon almát he­lyezhetnek el a hűtőtároló- bain, ami a gazdaságnak kereken 1 millió forint tisz­ta hasznot hoz. Az egész építkezés költsége 5 év alatt térül meg. Hadd mondjuk még el a hűtőtároló építésével kap­csolatban, hogy tíz szárnba- jöhető üzem közül válasz­tották ki a nemzetközi be­mutató jellegű objektum építésére a Szikrai Álla­mi Gazd&ságot. A sorozat- gyártás megindulása előtt ebben a gazdaságban fog­ják tanulmányozni az ácr Jövőre befejeződik a 28 ezer hl befogadóképességű korszerű pince építése. Ez év második felére elkészül a 20 ezer hl kapacitású modern palackozó üzem. En­nek napi teljesítőképessége három műszakban évi 68 ezer hl»re tehető-

Next

/
Thumbnails
Contents