Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-07 / 129. szám
ötletes újítással lepi men borkóstolóit a gazdaság: iiveglombik az asztalon, amelyből a vendég maga ereszti pohárba a kívánt nedűt. A másik újdonság: ízléses vesszőkosárka, benne kétliteres palackban a Leányka, ftrikr.-p Hpns. v^gy Cirfandli,' Kinek melyik tetszik». S füzes A „szikrái” borban tűz van,zamat és ingerlő jókedv. Aki issza, jobb kedvre deréül tőle, izmai- ban nagyöt dobban az erő. Piros az arca, jris tempós a mozdulata. Éle, van ebben a borban, napsugaras élet! Jó neve, \híre van a szikrai bornak. Hol terem hát, tudja-e, alb issza? A Kecskemét-széíkrai Állami Gazdaságban. Ez a gazdaság Kecskeméttől keletre terül el, a varos szomszédságában, 67Í51 holdon. Hogy kevésbé ismerik még szakmai körökben, annak oka, hogy mindlössze három esztendős: 1966. január elején alakult. Elődje legnagyobb részben a Helvéciái Állami Gazdaság volt. * A gazdaság négy, szervezetileg teljesen-önálló üzemegysége — a borbási, a nyáriőrinoi, &•, szikrai és az új bőgi — tötfo üzemágban termel. Szántó 2942 kh, rét 125 kh. szőlő 1J662 kh, gyümölcsös 1151, Segelő 440 kh |és nádas 1 kh, erdő 63 kh, {és egyéb mezőgazdasági terület 367 kh terjedelemben áll a termelés szolgálatában. Amint látjuk, a gazdaság életében legdöntőbb a . szőlő és gyümölcs, ez adja a főprofilt, és ennek szolgálatában áll a többi termelési ág is. A rendelkezésre álló terület legnagyobb része hoA gazdaság szőlő telepének ékessége ez a kordonműveléses tábla. met kell folytatni a több- deklődők a hútőszerkeaet neki évi kapacitása 20 ezer termelésért. Jellemzőként, gazdaságosságát hektoliter, amennyiben kihogy a gazdaság dolgozói- A hűtőtároló mellé — a elégítő lesz az érdeklődés, nak igyekezete mennyire gyümölcstermés feldolgozd- három műszakra való átál- volt eredményes, hadd em- sara, illetve értékesítésre lássál a teljesítmény 60 ezer Kecskemét-szikrai lítsünk meg néhány számot a három esztendő termelési átlagaiból. A szántóföldi növénytermelésnél a termésátlagok aránylag kedvezően növemok, amelyen nagy küzdel- 1966 kedtek. 1967 1968 Búza 15,6 17,1 24,1 q/kh Rozs 4.9 5.3 7,7 » Kukorica 12.5 19,5 21,— _ Lucerna 22,9 31,8 32,1 „ A gazdaság legjelentőítélve — már fölötte lesz sebb ágazatának, a csemege- és borszőlőnek termelésében gátló tényező, hogy a homokra telepített szőlők a telepítés előtt nem kapták meg a szükséges tápanyagot, ezért az elmúlt három év során ennek pótlására irányult a gazdaság vezetőinek és dolgozóinak igyekezete. Sajnos, a szőlő termésátlaga még mindig alatta van a 30 q-nak. ami nem fogadható el jövedelmezőnek. Az idei termés azonban — a jelek szerint 30 q-nak. A termelési önköltség egyidejű csökkentése érdekében elsősorban a szőlő betakarításának gépesítését tűzték ki célul a gazdaságban. Ez év őszén részben már új gépekkel takarítják be a szőlőt. Elkészült a 40 ezer q-s szőlőfeldolgozó üzem. 1967-ben megkezdték a szikrai borok palackozását és ebben az esztendőben már 14 ezer hl palackozott bor kerül ki az üzemből. való előkészítésére — 200 vagonos manipuláló üzem is létesül. A másik „dicsekedni valója” Magyar Ferenc igazgatónak a 40 ezer mázsás kapacitású szőlőfeldolgozó, az új 28 ezer hl-es pince és a borpalackozó. Hogy a korszerű borászat minden vívmányával felszerelt borpin- ce mit nyújt a minőségi borok termelésére törekvő gazdaságnak, azt fölösleges hangoztatni. Az érdekes ebben inkább a pincéhez kapcsolt borpalackozó, amelyM-*e emelhető minden megerőltetés nélkül. Honnan vesznek ilyen töméntelen mennyiségű palackérett bort a gazdaságban? Ékre is gondolt a vezetőség; (A BACSAGROT néven társult gazdaságok és a még azután jelentkező termelőszövetkezetek borait is palackozzák majd ebben az üzemben.) A minőségi bonokat termelő kisebb termelőszövetkezetek csak jól járnak, ha boraikat a Szikrai Állami Gazdaság palackozójában készítik elő Intézkedések a korszerű feldolgozásra Ha az ember Magyar Ferenc igazgató társaságában végigjárja az üzemegységeket, rövid kerülő után az új 28 ezer hl befogadó képességű pince és a korszerű hűtőtaroló kerül bemutatásra. Ez a kettő az igazgató büszkesége, és nem is ok nélkül. Vegyük elsőnek a hűtőtárolót, amely a gazdaság központjában épül és egyedüálló lesz az országban. Sőt jószerivel külföldön is párját kell keresni, hiszen a készítő vállalat afféle nemzetközi bemutató üzemnek szánja. Az alma — és kisebb mértékben az egyéb gyümölcs — értékesítésében nem utolsó szempont, hogy az értékesítéskor a legoptimálisabb árat kapják az áruért. Meg kell ezért választani az eladás időpontját. Addig azonban őrizni, ápolni kell az árut. Erre való a hűtőtároló. A már megvalósítás alatt levő 200 vagon kapacitású új üzem tervezését az AG- ROTERV V-ös irodája végezte és a Jászberényi Hűtőgépgyár az építés kivitelezője, mégpedig eddig egyedülálló elgondolások alapját*. Az előregyártott acélvázas épület nyolc — egyenként 25 vagonos — egységre oszlik. Az épület falvastagságát két, egymástól 8 centiméterre levő alumíniumlemez adja. A két lemez közötti távolságot po- liuretán hab tölti ki, amely tudvalevőleg a legkitűnőbb hőszigetelő réteg. Az építkezés aránylag olcsó: az egy vagonra átszámított költség 55 ezer forintot tesz ki, kevesebb, mint az eddigi valamennyi hasonló hazad építkezés normája. Az építkezés any- nyira előrehaladott állapotban van, hogy az idén már 100 vagon almát helyezhetnek el a hűtőtároló- bain, ami a gazdaságnak kereken 1 millió forint tiszta hasznot hoz. Az egész építkezés költsége 5 év alatt térül meg. Hadd mondjuk még el a hűtőtároló építésével kapcsolatban, hogy tíz szárnba- jöhető üzem közül választották ki a nemzetközi bemutató jellegű objektum építésére a Szikrai Állami Gazd&ságot. A sorozat- gyártás megindulása előtt ebben a gazdaságban fogják tanulmányozni az ácr Jövőre befejeződik a 28 ezer hl befogadóképességű korszerű pince építése. Ez év második felére elkészül a 20 ezer hl kapacitású modern palackozó üzem. Ennek napi teljesítőképessége három műszakban évi 68 ezer hl»re tehető-