Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-29 / 148. szám
A GAZDÁSÁGI BIZOTTSÁG BÁCS-KISKUN HEGYÉRŐL Dr. Varga Jenőnek, a megyei tanács vb elnökének válasza a lakosságot érdeklő kérdésekre A településfejlesztés és a tanácsi önállóság KÉRDÉS: Tudomásunk szerint a Gazdasági Bizottság, megyei előterjesztés alapján, nemrégiben tárgyalt Bács- Kiskun megye harmadik ötéves terve során elért fejlődéséről és a további fejlesztési koncepciókról. Szíveskedjen tájékoztatást adni a jelentésben szereplő legfontosabb megállapításokról. VÁLASZ: Valóban, a megyei tanács végrehajtó bizottságának a közelmúltban alkalma nyílt arra, hogy tájékoztatást adjon a kormány e fontos bizottságának a megye helyzetéről és fejlesztési célkitűzéseinkről. Ezt megelőzően 1959- ben tárgyalt a GB megyénkkel kapcsolatos előterjesztést, a homok hasznosításával kapcsolatban. Ekkor született meg a nagyarányú és már végrehajtott szőlő-, gyümölcstelepítési program jóváhagyására vonatkozó döntés, amely az ismert eredményekkel járt a megyében. A homokhasznosítás nagyarányú és gyors ütemű programja nemcsak a táj arculatát változtatta meg sok tízezer holdon, de megnövelte az itt élő lakosság életszínvonalát is. Érthető, hogy ez alkalommal szintén nagy várakozással tekintettünk a Gazdasági Bizottság ülése és állásfoglalásai elé. Most a megye általános fejlődéséről kellett beszámolnunk, bemutatva az 1960 óta megtett utat. A jelentést igen alapos felmérő. elemző munka előzte meg, a távlati fejlesztési koncepciók kialakításához nagy segítséget Jelentett, hogy a megye országgyűlési képviselői is megvitatták azt. A jelentésben vázoltuk eddig elért eredményeinket, gondjainkat, továbbá az előrehaladás érdekében kialakított elgondolásainkat. Hogy • legfontosabbakat említsem: részletesen beszámoltunk a mezőgazdaság, helyesebben az élelmiszergazdaság komplex helyzetéről. Ide értve a termelés, feldolgozás és értékesítés valamennyi problémáját. Beszámoltunk az iparfejlesztés eredményeiről, a helyenként még mindig meglevő foglalkoztatási gondjainkról. Tájékoztattuk a Gazdasági Bizottságot az építőipari kapacitás elmaradottságáról és ezzel ösz- saefüggésben lakáséoítési gondjainkról. Végezetül ismertettük megyénk települési adottságait, azt a kedvezőtlen helyzetet, melyet a kiterjedt tanyarendszer Jelent a még igen nagy számú külterületi lakosságnak az életviszonyokat leginkább jellemző termelési, kereskedelmi, kulturális. eeészs“eií«vi. kommunális stb ellátás terén. A Gazdasági Bizottság határozatában jelentésűnket tudomásul vette és lényegében valamennyi vonatkozásban megerősítette jövőbeni elgondolásainkat. Egyetértett azzal a koncepcióval, hogy megyénkben a gazdaságfejlesztés fő irányának, a mezőgazdasági termelés és az élelmiszergazdaság komplex fejlesztését kell tekinteni. Ezen belül állást foglalt amellett, hogy a földhasznosítás során a korszerű, gazdaságos termeltetésre kell törekedni. Elvileg egyetértett azzal, hogy a mezőgazdaság állami támogatásának hatékonyabbá tétele révén — azért, hogy a támogatás jobban igazodjon a megye sajátosságaihoz —, s a gyengébb területek gazdaságos termelése érdekében növelni kell a megyei tanács vb hatáskörét. Felhívta a megyei vezetés figyelmét arra. hogy elsősorban a meglevő gyümölcs- és szőlőtermelő gazdaságok lehetőségét kell kihasználni, rentabilitásukat növelni. A további telepítéseket a bel- és külföldön egyaránt keresett termékek, mint például a csemegeszőlő, bogyós növények termelésének növelésére kell koncentrálni. Az ipar fejlesztésével kapcsolatban — az eddig alkalmazott módszerek helyeslése mellett — szintén azt rögzítette a Gazdasági Bizottság, hogy a megye ipari struktúrájában a feldolgozó élelmiszeripari tevékenység mezőgazdasági üzemi és ipari fejlesztését kell az eddiginél jobban figyelembe venni. Az új ipari kapacitások megvalósítása érdekében, a korábbi gyakorlatot figyelembe véve, az állami, tanácsi és szövetkezeti erőforrások összehangolt felhasználásával, közös vállalkozásokban kis- és középüzemek létrehozását ajánlotta a Gazdasági Bizottság. Hasonlóképpen állást foglalt az építőipari kapacitás fejlesztésével kapcsolatban. Az állami építőipar mellett erőteljesen decentralizált építőipart kívánatos létrehozni oly módon, hogy a városok önállóan is elvégezhessék a közepes és kisebb nagyságrendű építési feladatokat. A GB végül felhívta figyelmünket a munkatermelékenység növelésére. A Gazdasági Bizottság külön is állást foglalt jelentésünk alapján a szociálpolitikai kérdések megoldásának társadalmi ügy- gyé tételével kapcsolatban. Mint ismeretes, a közelmúltban történt felmérés és megyei szintű ankét megállapításai alapján, a megyei vezetés — a költségvetésben előirányzott összegeken túl — a tanácsok többletbevételeinek bizonyos hányadából külön alapot kíván létesíteni az arra rászoruló sekgnerme kés családok, idősek, el hanyatottak stb. helyzetének javítására, rz ifjúságvédelem feladatainak eredményesebb megoldására. Ügy véljük e kezdeményezés kedvező fogadtatásra talál a vállalatoknál, szövetkezeteknél, különböző társadalmi szervezeteknél is. Természetesen még nagyon sok munka szükséges ahhoz, hogy az elgondolások valóra váljanak. Tudatában vagyunk annak, hogy a Gazdasági Bizottság által jóváhagyott fejlesztési elgondolásaink részben a negyedik ötéves tervben, részben ezt követően realizálódhatnak. A határozatiból eredő feladatainkat ezért intézkedési tervben rögzítettük. melyet a végrehajtó bizottság megtárgyalt és a megyei tanács is jóváha- gyott2. KÉRDÉS: A területi fejlesztési elképzelésekről sok szó esik mostanában, de a lakosság széles rétegei meglehetősen tájékozatlanok meg ebben a kérdésben. Kérjük vázolja fel az ezzel kapcsolatos koncepciókat. VÁLASZ: A kérdés szorosan összefüggő, de mégis külön tárgyalandó kérdés- csoportokat fed. amit a közvélemény jobb tájékoztatása érdekében is szükségesnek tartok különválasztani. _) A TELEP ÜLÉSU/ HÁLÓZATFEJLESZTÉS alatt a történelmileg kialakult település- szerkezet tervszerű módosítását, a fejlődés befolyásolását értjük. Ezen keresztül kialakult, vagy kialakítandó vonzásköröket, területi összefüggéseket, települési szerepköröket alátámasztó és elérendő ellátási színvonalakat tervezünk. Ilyen tervvel Bács-Kis- kun megye is rendelkezik, bár ezek az elképzelések még nem véglegesek. Soksok véleményt, helyi és területi érdekeket kell még egyeztetni, hogy a terv hosszabb távon is iránymutató legyen. Figyelembe kell itt venni Bács-Kiskun megye sajátos, csaknem minden megyétől eltérő településszerkezetét, települési viszonyait. Azt mindenki tudja megyénkről. hogy a lakosság jelentős része él tanyán, de kevesen tételezik fel, pedig tény. hogy nálunk az országos átlagot messze meghaladja a városiasodás foka, illetve sokan élnek nagyközségekben. Míg országosan a lakosság 39,7 százaléka él városokban, nálunk a belterületi lakosság 51 százaléka. Ugyanakkor. az országos átlagot messze meghaladva, a lakosság 31 százaléka külterületen él és még ma is meghaladja a 150 000 főt a tanyai lakosok száma. A sajátos városhálózat, a nagyközségek magas száma és a 46 ezer szórványban, illetve tanyasorban tele pült tanya a problémák egész sorát veti fel. amit nasvon körültekintően, saiátosságokhoz igazodva kell vizsgálni és megoldani. Település-hálózat feilesz- tési terveink egyik sarkalatos pontja a tanyák szükségszerű és tényleges csökkenése, a zárt telenülések felé való áramlás befolvá- solása. F.zt a folyamatot semmilyen adminisztratív intézkedéssel nem akarjuk és nem is fogjuk gyorsítani, azonban fel kell rá készülni és céljainknak megfelelően alakítani. Megyénk területi és természeti adottságai, a mező- gazdaságban dolgozók kiváló szakértelme indokolttá teszi a mezőgazdasági lakosság országos átlagot meghaladó mértékét. Ezért nem helyes, ha olyanok is elvándorolnak, akikre a mezőgazdaságban nagy szükség van és jól is keresnek a mezőgazdaságban, mivel tapasztalataink szerint a városokba költözők csaknem egészében, a községekbe települők pedig részben elvesznek a mezőgazdaság számára. Ezért arra törekszünk, hogy a tanyai lakosok elsősorban a nagy községekbe települjenek, de azt is elő kívánjuk segíteni, hogy részben üzemi lakótelepekre, kijelölt külterületi lakott helyekre történjen a lakosság betelepülése. E települések helyben biztosítják a letelepedést és ezen keresztül a mezőgazdaság részére is szükséges dolgozók helyben maradását. E települések már megteremtik a kultú- ráltabb életforma alapfeltételeit az elsődleges ellátási igények kielégítésével. Település-hálózatfejlesztési gondjaink megoldásához nagy segítséget nyújt az a tervezet, melyet az illetékes országos szervek elkészítettek, s melynek általános szabályozási céljaival és főbb települési kategóriáival egyetértünk. Észrevételünk van azonban egyes, megyénket érintő konkrét települési kategóriákkal és település-hálózatfejlesztési célokkal kapcsolatban. E kérdéseket most szakbizottságok, majd a járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságai vizsgálják és véleményezik. A főhatósági egyeztetések során el kívánjuk érni, hogy egyes települések vonket a mi községeink nagyobb része már elérte, illetve túlhaladta. Ugyanakkor a lakosság további fejlesztést kér és társadalmi munkával, anyagi hozzájárulással ezt támogatni is kívánja. L \ A TELEPÜLÉSUJ FEJLBSZTÉS «zo- rosan kapcsolódik a fenti kérdésekhez. Fejlesztési igény minden településnél felmerül és ez egészséges, szükségszerű, támogatást érdemlő kívánság. Azonban a fejlesztés nagyságrendje, ágazati kiterjedése, viszonylagos területi koncentrálódása már gondos tervező munkát és hosszú távú célok megfogalmazását igényli. Saját lakosságának ellátási igényét meghaladó fejlesztést, ehhez szükséges központi támogatást csak az a település kaphat, amely valamilyen területi szerepkörrel is rendelkezik, más települések lakosságát is ellátja, kiszolgálja egy vagy több ágazatban. E tekintetben mindenki előtt nyilvánvaló és világos a városok szerepköre. Minden város — a tanyás területek városai még fokozottabban — nagy vonzáskörzettel rendelkeznek. A vonzáskörzetek lakossága itt találja meg egészségügyi kulturális, kereskedelmi ellátási központjait, sokszor munkahelyeit is. Ezekről a településekről ezért foko zottan kell gondoskodni a megyének és a kormányzatnak is. Fejlesztési igényeik, terheik, kötelezett ségeik messze meghaladják saját erőforrásaikat és ez iránymutatást ad a támogatási arányok kialakításához. Községeknél már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Bár itt is alapvetően a területi szerepkört kell vizsgálni, mégis előfordulhat, sőt szükségszerű lehet hogy területi szerepkörrel zási köre. területi kapcso- nem rendelkező, de na lakásállománya, elemi fcl- szereltségi hiánya. Az 1960. évi felmérés szerint lakóépületeink 90 százaléka vályog és sárfalazatú, szemben az 59,4 százalékos országos átlaggal. A lakásoknak csak 10,2-~ százaléka van a vízhálózatba bekapcsolva és 57 százalékos a villamosenergia-ellálottság. Érdemes megemlíteni, hogy a felszabadulás előtt épült lakásállományból csak 0,3 százalék volt többszintes, az összes lakások 1,7 százaléka. A felszabadulás után hozzáláttunk e súlyos elmaradottság felszámolásához. Fokoztuk a lakásépítés ütemét, felszereltségét, településarculat- formáló szerepét. A harmadik ötéves tervben épülő lakásoknak már közel 40 százaléka többszintes, részben lakótelepszerű beépítésű. Felépült a kecskeméti leninvárosi lakótelep és ötszintes lakónegyedeket* épületeket építettünk minden városban. A községekben megjelentek az első többszintes épületek, amelyek ma már jelentős formálói a község arculatának, kifejezői a kezdődő városiasodásnak, nagyközségi szerepkörnek. Ezen az úton kívánunk tovább haladni. A negyedik ötéves tervben az épülő lakásoknak már 60 százaléka lesz többszintes. A városokban 10— 12 szintes, középmagas házak fognak épülni, de a községekben is megjelennek a többszintes blokkos lakóépületek. Törekvéseink arra irányulnak, hogy tervszerű településfejlesztési munkával is kifejezzük törekvő népünk egyre magasabbra törő vágyait, országépítő akaratát, békés, alkotó munkába vetett hitét. 3. lata az eddigieknél reáli sabban kerüljön meghatározásra, és a terv vizsgálja a megye közvetlen, illetve a megyehatárokon is túlterjedő sajátos tájkörzeteit, a bácskai, a Duna-melléki és a homokhátsági területeket. Ezenkívül feltétlenül erősíteni, fejleszteni kívánjuk a megye történelmileg kialakult városhálózatát. Kiskőrös és néhány másodváros várossá történő fejlesztésével. Magasabb ellátási szinteket kérünk falvainknak gyobb lélekszámú önálló | község is magasabb ellátási szintet kap. A településfejlesztés számos ága és konkrét célkitűzései közül csak egy kérdést szeretnék kiemelni: o lakásfejlesztést. A tervszerű, céltudatos lakás- fejlesztés nagy településformáló erő. nemcsak a lakosság elemi szükségleteinek kielégítésében, hanem a település arculatának kialakításában is. Ismeretes városaink, közis. mivel a tervezett szinte-1 séaaink. rendkívül leromlott KÉRDÉS: A korábbi kormányintézkedések növelték a tanácsok önállóságát és felelősségét a helyi ügyek intézésében. Hogyan ítéli meg az c téren történt fejlődést megyei viszonylatban az aránylag rövid idő tapasztalatai alapján? VÁLASZ: Az eltelt egy év valóban rövid ahhoz, hogy megalapozott véleményt mondjunk. Mint ismeretes, a kormány intézkedéseinek lényege, hogy a tanácsok egyre inkább váljanak az önkormányzat szerveivé, másik oldalról \
