Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-29 / 148. szám
1969. június 29. vasárnap & oldal 1■1 A településfejlesztés és a tanácsi önállóság pedig: a községi, városi tanácsok minél egyszerűbben, gyorsabban és kulturáltabban intézzék a lakosság ügyeit, gyakorolják az elsőfokú hatósági jogköröket. Ami az önkormányzati . jelleg kibontakozását illeti, a kormány eddigi intézkedéseit feltétlenül pozitív hatásúaknak kell értékelnünk. E vonatkozásban kiemelkedőnek tartom a terv készítés és a költségvetés összeállításának új rendjét, mely magasabb színvonalú tervezői munkára és megfontoltabb gazdálkodásra ösztönözte a tanácsokat és a végrehajtó bizottságokat. A jó gazdálkodás bizonyítéka, hogy az állami támogatás mértékének többszöri módosítása, csökkentése ellenére a költségvetési feladatok teljesítése mellett tanácsaink jelentős pénzmaradványt (87 millió forint), illetve többletbevételt (40 millió forint) értek el, ami fedezetül szolgált az 1969-es év biztonságos indításához, a költségvetési feladatok zökkenőmentes végrehajtásához. Kedvezőek a tapasztalataink a tanácsok város- és községfejlesztési tevékenységgel kapcsolatos munkájáról és ennek hatékonyságáról. Éppen ezért a megyei tanács, a korábbi jó eredményekre is figyelemmel, tíz évre szóló fejlesztési versenyt hirdetett a ■megye községei, városai között. Ugyancsak jónak mondható az a tevékenység, amelyet a tanácsi szervek a megváltozott körülmények között a mezőgazda- sági és ipari termelés fejlesztésének elősegítése, a lakosság kereskedelmi, kommunális, kulturális, egészségügyi ellátásának javítása érdekében fejtettek ki. Az eddigi tapasztalatok — úgy vélem — kellő garanciát nyújtanak arra, hogy tanácsaink önkormányzati jellege tovább erősödjön, a mainál még szélesebb körű önállóságot kapjanak, további gazdasági jellegű hatásköröket és a növekvő feladatokhoz megfelelő anyagi forrásokat, hogy a területükön élő lakosság igényeit magasabb szinten ki tudják elégíteni. Lényegében hasonló értékelés adható a hatósági jogkörök eddig történt decentralizálásának tapasztalatairól is. A kormány — mint ismeretes — az elmúlt évben néhány vonatkozásban általánosságban végrehajtandó decentralizálást rendelt el, mint pl. a szabálysértések elbírálásánál. Néhány vonatkozásban pedig közvetlenül, vagy az érintett minisztériumok útján a megvei tanács végrehajtó bizottságát bízta meg annak elbírálásával, hogy mely községi tanácsokat lát alkalmasnak korábban járási hatáskörbe tartozó ügyek ellátására. A megyei tanács vb felhatalmazás alapján 12 nagyközséget elsőfokú építési, ipari, kereskedelmi és mun kaügyi hatáskörrel ruházott fel. Az eltelt nem egészen egy év tapasztalatai igen kedvezőek. Vizsgálódásaink azt bizonyítják, hogy a múlt év második felében alapos előkészítő munkával kialakított községi szak- igazgatási szervek dolgozói többségükben felkészültek a növekvő feladatok fogadására és jó ellátására. A szabálysértési ügyek helyi elbírálása mellett különösen a különböző kisebb építési-bontási engedély iránti kérelmek helyi elbírálása jelentett nagy segítséget e községek lakosságának, figyelemmel a kérelmek nagy számára. A kormány a közelmúltban hozott határozatot a nagyközségek szervezéséről, jogállásukról. Általában az ötezer lakoson felüli községek sorolhatók e kategóriába. Megyénkben ez azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve a községek egyötöde, kisebb községek önkéntes társulása esetén egynegyede megkaphatja a nagyközségi rangot. Ez a lakosság oldaláról nézve azzal az előnnyel jár, hogy a hatósági ügyek túlnyomó részét helyben intézzék. ami felesleges kiadásoktól, időveszteségektől menti meg az állampolgárokat. Tanácsi oldalról viszont ez még magasabb szintű tevékenységet igényel az apparátustól, hiszen a nagyközségek a járási jogú városokhoz hasonló jogkört fognak gyakorolni, s mindehhez nem lesz lehetőség jelentősebb létszámemelésre. Tekintve, hogy a kormány a megyei tanácsot hatalmazta fel a nagyközségek kijelölésére, az elkövetkezendő időszakban egyik fontos feladatunk a számításba jöhető községek apparátusának alapos felkészítése, megerősítése a növekvő feladatok fogadására. Reméljük, hogy ezzel párhuzamosan az országos szerveik is lépéseket tesznek a sokszor még igen bonyolult államigazgatási eljárások egyszerűsítése érdekében. 4. KÉRDÉS: Varga elvtárs emlékezetes tavaly decemberi parlamenti felszólalása, amelyben a területi fejlesztések aránytalanságai ellen is szót emelt, nagy visszhangot keltett országosan. Mi a véleménye, várható-e ennek nyomán valami javulás az egyes megyék közötti különbségek további csökkentésében és melyek ennek objektív fetételeti? VÁLASZ: A kérdés kapcsán legyen szabad kifejtenem, hogy elsősorban nem általában a területi fejlesztés aránytalanságával kapcsolatos volt a felszólalásom, hanem arra kívántam rámutatni, hogy az a rendkí vüli nagy elmaradás, amely a mai napig is jellemzi a megye egészségügyi, kulturális és szociális ellátási színvonalát, kizárólag csak úgy számolható fel, ha a központi szervek a tervmutatók kialakításakor a lakossági arányokon túl a korábbi lemaradást is figyelembe veszik. A felszabadulás óta, de különösen az elmúlt tíz évben nagy utat tettünk meg a termelés fejlesztése, foglalkoztatási problémák megoldása és általában az életszínvonal javítása terén. Ezt számtalan adat meggyőzően bizonyítja. Legtöbb vonatkozásban megközelítettük, vagy elértük az országos átlagot. Igen /jó mutató e vonatkozásban az egy főre eső kiskereskedelmi forgalom, mely bár az országosnak csak 86 százaléka, ha viszont figyelembe vesszük, hogy a lakosság túlnyomó része megyénkben önellátó, akkor nagyon elégedettek lehetünk ezzel az aránnyal Sajnos, azonban nincs ilyen mértékű előrehaladás az egészségügyi, kulturális és kommunális ellátásban. Lényegesen az országos átlag alatt vagyunk a kórházi ellátás, s általában a szakorvosi ellátottság terén, a kedvezőtlen települési adottságok következtében hátrányos helyzetben vagyunk az általános iskolai tanulók szakrendszerű oktatása tekintetében, továbbá lakásellátásban. Az elmondott javaslatunk lényege ezért az, hogy a közeljövőben ki kell dolgozni az éllátottsági mutatókat és a tervekben is rögzítve belátható időn belül biztosítani kell, hogy a célul tűzött ellátottsági szintet még a tanyás Bács- Kiskun megyében is elérjük. Örömmel tájékoztatom megyénk lakosságát, hogy a vb és a képviselőcsoport által kidolgozott fenti észrevételünk meghallgatásra talált. A Pénzügyminisztérium indokoltnak tartja az egyes területek, illetve tanácsok szociális, kulturális, kommunális ellátottsága között mutatkozó eltérések fokozatos megszüntetését és az elmaradott területek fejlesztését. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint ez évben sor kerül a javaslat részletes kidolgozására. * Megköszönjük Varga elvtársnak az igen lényeges kérdésekre adott válaszát. Biztosak vagyunk abban, hogy tájékoztatója hasznosan segíti majd mind a tanácsi, mind pedig az egyéb társadalmi szervek közéleti tevékenységét, a lakosság körében végzett munkáját. • • Üzem a tanyán Már vagy hat kilométernyire hagytuk magunk mögött gépkocsinkkal a várost, Kiskunfélegyházát. A dűlőút érlelődő gabonatáblák, kukoricások, burgonyaföldek, új telepítésű szőlők gyümölcsösök között kanyargóit. A fák közül váratlanul csinos, új tég- lalalap alakú földszintes épületek tűntek elénk. A Rákóczi Tsz központja. Már hallottam róla, hogy itt a tanyán a Villamosszigetelő és Műanyagfeldolgozó Vállalat közreműködésével bedolgozó üzemet hoztak létre, mégis a meglepetés erejével hatott mindaz, ami elém tárult. Világos, tiszta műhelyek, a munkaasztalok mellett szervezetten, fegyelmezetten folyt a termelés. — Ezernégyszáz hold gyenge homokos területünk van — kapom a kimondat- ványokat biztosítani az említett műi kaerőtöbblet számára. Szi vetkezetünk vezetősége ezé úgy határozott, hogy ipa üzemmel kooperálva mór kaalkalmat teremt itt a t£ nyán. A műanyaggyária szívesen fogadták az ajár latot. A tsz-iroda folyosc ján kezdődött tagságun ipari tevékenysége. Közbe építkeztünk, s ma már há rom műhelyben folyik munka. Az itt dolgozó évente 60 napot kötelese a földeken is segíteni. Je lenleg mintegy nyolcvané- vannak ipari részlegünk ben. számukat százötvenr kívánjuk növelni. Az első részlegben Bar tha Imréné csatlakozó zsi nórok készítése közben me sél arról, hogyan volt a ko rabbi években: — Azelőtt télen fűzfa vesszőt pucoltunk és dugkészítettünk Ezek a lányok a porcelán alapba epokittal ragasztják a fém alkatrészeket. lan kérdésre a magyarázatot Laczkó Gyula tsz-el- nöktől. — Földjeink jobb hasznosítására 200 hold régi szőlőnk mellé 300 holdon a nagyüzemi követelményeknek megfelelő szőlőst és gyümölcsöst telepítettünk. Ezáltal növekedett szövetkezetünkben a munkaerőigény, ami azonban nem egyszerre jelentkezik, s emellett mindössze három hónapot tesz ki. Kilenc hónapon át ily módon nem tudtunk komoly kereseti lehetőségeket píg ült a tömlőében Anna, halt a fronton. Hizsnyak a sét, egyetlen egyszer sem és várta az akasztófát. A háború után elköltözött szakította félbe, hetedik éjszakán partizá- ZdolbunovbóL nehogy a — Jerigin nem volt ott- nok lepték meg a falut, fel- fiú bármit is meghalljon az hon — folytatta Tyihonov gyújtották a német pa- apjáról. Megértem őt. A — Tánya beszélgetni kez_______ , u rancsnokság épületét, ki- fiút gyógyíthatatlanul meg- dett a feleségével. S itt hi A Rt-ŐA6yiq VEJNEg é&OE00613 VTlKIFP QF/J^klS/P szabadították a foglyokat, sebezte volna az a tudat, bát követett el. Az egysze 1 1,1 ” ' -----------Mái | J j | -m Anna, hathónapos kisfiával hogy apja gyilkos, háborús rű, csendes asszony szóróla karján csatlakozott a par- bűnös. Most pedig ez a szóra elmondta férjének a-1 -i 1 i.l-\ 1 «MH ' V.E-tV.I ■ -l -j -tUp i jm Anna, hathónapos kisfiával hogy apja gyilkos, háborús rű. csendes asszony szóróla karján csatlakozott a par- bűnös. Most pedig ez a szóra elmondta férjének a 0- Anna Hizsnyakkal. Hizs- tizánokhoz, abban a biztos fénykép... Hizsnyak inga- beszélgetés tartalmát. JereA repülőtér óriási koc- nyak élete szörnyű trage- hitben, hogy szörnyeteggé dozott, nem tudta mit te- gint Tánya három kérdése kacukorra emlékeztetett A dia' FiSye1' ide. Anna vált férjével is leszámol- gyen. Tudta, hogy jelente- késztette óvatosságra. Az reflektorok visszfénye tűk- Hizsnyak közvetlenül a há- tak. Ebben azonban téve- nie kellene az ügyet, de első: régóta házasok-e? A röződött az URH-kocsi ka- borb kitör®se előtt ment dett. A bandita nemcsak a félt a pertől, a lármától, második: hol tartózkodott rosszériáján Sarapov Jeri- férjhez a helybeli számvi-/ partizánrajtaütést élte túl, ami feltétlenül fia tudomá- a háború idején? A hármáéin arcába nézett Ez az vőhöz, Jeriginhez. S ami- de a háborút is. Nevet vál- sára jutott volna. A fiú el- dik: nem lakott-e korábban arc halott volt kiégett mint kor a németek Zdolbunov- toztatott, elrejtőzött, meg- átkozná — gondolta, — Zdolbunovban egy villanykörte & ’ ba’ ebb® a Rovn° környéki nősült, lapult. amiért eltitkolta előle az Tánya nem volt biztos r. ' faluba értek, Jerigin azon- Huszonnégy év múltán igazságot. Tányának mégis benne, hogy megtalálta-e a Vigyek az egyesbe. nai felajánlotta nekik szol- került Anna Fjodorovna ke- sikerült meggyőznie, hogy valódi Jerigint. Félt, hogy Jerigint kocsiba ültettek, gálatait. Egészséges, jóké- zébe a fényképe. Egy új- nem hallgathat De mert esetleg ártatlan embert ráA Volga nekirugaszkodott, pű fiatalember volt, nem- ságban látta meg. A cső- Hizsnyak maga sem volt galmaz meg: nem fordult Sarapovek: a második ko- rég nyerte meg a városi lö- portkép aláírásában azon- biztos benne, hogy valóban hivatalos szervekhez. S miL.L- V , 7,|szaka V°R’ a vészbajnokságot. Jerigint ban nem szerepeltek nevek. Jerigint látta a képen, Tá- után megtudta, hogy Jerikerekek alatt surrogott az felvették egy SD büntető- Tudod, vannak ilyen fény- nya vállalkozott rá, hogy ginék Moszkvába készülorszagut aszfaltja. Tyiho- osztagba, ahol hallatlan ke- képek..............Az értekezlet ellenőrzi a dolgot. Jerigin nek, meghagyta a telefonnov hangja tompán vissz- gyetlenségéről vált hírhedt- megvitatja a tervet”. Ez két és félórányira lakik számát, és kérte Jeriginnét: hangzott a csendben: té. Zsidók kivégzését vezet- egy héttel Tánya látogatása Brjanszktól, nem volt ne- feltétlenül hívják fel, ha— Alapjában véve nem te> kommunistákat gyilkolt, előtt történt. Tánya írni héz útbaejteni. laszthatatlan ügyben, tévedtünk, amikor feltété- 1942 derekán kitüntették a akart Hizsnyakról, s úgy Ezért bővült egy nappal Akkor tette a bőröndjébe leztük, hogy Tánya halálá- Reichért tett szolgálataiért, látszik, nagyszerűen meg- Tánya kiküldetése. — Jerigin a tolvajtól vásárolt nak okát valahol a magán- s ugyanakkor Rotenführer- értette magát az emberek- Brjanszkban leszállt a vo- puskát. Sokáig gondolkozéletben kell kutatnunk. De ré léptették elő. Jerigin na- kel. Hizsnyak mindent el- natról, a helybeli szerkesz- tam rajta, miért vette meg? nem ismertük őt, és leszű- P°nta meglátogatta az any- mondott neki. Ö volt az el- tőségben felvilágosítást kért Minden eshetőségre készen? kítve értelmeztük a ma- iát: itt keresett menedéket ső, akit beavatott titkába, a fényképről, s felkereste Aligha. Azt hiszem sejtetgánélet fogalmát. Érted, Anna is a kisfiával. Ami- Ne felejtsd el: felnőtt fia a megadott címet... te, hogy előbb-utóbb nyoSarapov? Tánya a magáé- kor megértette, hogy Anna van, ebben az évben fejezi A gépkocsi Moszkva ha- mára bukkannak, és nem nak érezte idegen emberek végérvényesen szakított ve- be a kijevi egyetemet. S a tárához ért. Sarapov megfe- számíthat semmiféle amgondját-baját is. Ez történt le> feljelentette, mint a par- mai napig szent meggyőző- szített figyelemmel hall- nesztiára... amikor megismerkedett tizámok összekötőjét. Hatna- dése, hogy apja hősi halált gáttá Tyihonov elbeszéld- fFoístaíjs*? Ilyen munka sem volt mindig. Én nagyon örülük ennek az üzemnek, anyagilag nagyon sokat számít az amit itt keresek. Munka után az otthonra is jut időnk, s még baromfit is tartunk. Rádi Mihályné azelőtt a szőlőben dolgozott, most ő is csatlakozó zsinórokat készít; — Százötven napot dolgoztam évente a szőlőben a földeken. Most, hogy kisbabát várok, könnyebb munkára helyezett a tsz- vezetőség. Lehet itt is any- nyit keresni, mint a szőlőben. Ha sak a munka a földeken, akkor segítünk. Májusban is két hétig szőlőt kötöztünk. Egy kilométerrel távolabb a tsz másik majorjában ugyancsak új épületet találunk, belül 21 gép sorakozik. A VSZM Budapestről a kiskunfélegyházi gyárba akarta telepíteni az itt található esztergapadokat, alkatrészgyártó berendezéseket, de ott sem volt már hová, s a tsz vállalkozott elhelyezésükre. A dolgozókat — tanyasi fiúkat és lányokat — Budapesten tanították meg a gépek kezelésére. A Villamosszigetelő és Műanyagfeldolgozó Vállalat kiskunfélegyházi gyárának főmérnöke kedvezően nyilatkozik a tsz-szel való együttműködésről. A szövetkezet nem csábít el az ipartól képzett szakembereket, tisztességes haszonhoz jut, a gyárnak megbízható partnere. A munka minőségével jés azzal, hogy határidőre szállítanak, a VSZM elégedett. A tanyai üzemben „másodállásban’’ foglalkoztatott asz- szonyok. lányok pedig havonta 1000—1500 forintnyi keresethez jutnak. '2/ » Síagy Ottó