Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-29 / 148. szám

1969. június 29. vasárnap & oldal 1■1 A településfejlesztés és a tanácsi önállóság pedig: a községi, városi ta­nácsok minél egyszerűbben, gyorsabban és kulturáltab­ban intézzék a lakosság ügyeit, gyakorolják az első­fokú hatósági jogköröket. Ami az önkormányzati . jelleg kibontakozását ille­ti, a kormány eddigi intéz­kedéseit feltétlenül pozitív hatásúaknak kell értékel­nünk. E vonatkozásban ki­emelkedőnek tartom a terv készítés és a költségvetés összeállításának új rendjét, mely magasabb színvonalú tervezői munkára és meg­fontoltabb gazdálkodásra ösztönözte a tanácsokat és a végrehajtó bizottságo­kat. A jó gazdálkodás bizo­nyítéka, hogy az állami tá­mogatás mértékének több­szöri módosítása, csökken­tése ellenére a költségveté­si feladatok teljesítése mel­lett tanácsaink jelentős pénzmaradványt (87 millió forint), illetve többletbevé­telt (40 millió forint) ér­tek el, ami fedezetül szol­gált az 1969-es év bizton­ságos indításához, a költ­ségvetési feladatok zökke­nőmentes végrehajtásához. Kedvezőek a tapasztala­taink a tanácsok város- és községfejlesztési tevékeny­séggel kapcsolatos munká­járól és ennek hatékony­ságáról. Éppen ezért a me­gyei tanács, a korábbi jó eredményekre is figyelem­mel, tíz évre szóló fejlesz­tési versenyt hirdetett a ■megye községei, városai kö­zött. Ugyancsak jónak mond­ható az a tevékenység, amelyet a tanácsi szervek a megváltozott körülmé­nyek között a mezőgazda- sági és ipari termelés fej­lesztésének elősegítése, a lakosság kereskedelmi, kommunális, kulturális, egészségügyi ellátásának javítása érdekében fejtet­tek ki. Az eddigi tapasztalatok — úgy vélem — kellő ga­ranciát nyújtanak arra, hogy tanácsaink önkor­mányzati jellege tovább erősödjön, a mainál még szélesebb körű önállóságot kapjanak, további gazda­sági jellegű hatásköröket és a növekvő feladatokhoz megfelelő anyagi forráso­kat, hogy a területükön élő lakosság igényeit magasabb szinten ki tudják elégíteni. Lényegében hasonló ér­tékelés adható a hatósági jogkörök eddig történt de­centralizálásának tapaszta­latairól is. A kormány — mint ismeretes — az el­múlt évben néhány vonat­kozásban általánosságban végrehajtandó decentrali­zálást rendelt el, mint pl. a szabálysértések elbírálá­sánál. Néhány vonatkozás­ban pedig közvetlenül, vagy az érintett minisztériumok útján a megvei tanács vég­rehajtó bizottságát bízta meg annak elbírálásával, hogy mely községi tanácso­kat lát alkalmasnak ko­rábban járási hatáskörbe tartozó ügyek ellátására. A megyei tanács vb felhatal­mazás alapján 12 nagyköz­séget elsőfokú építési, ipa­ri, kereskedelmi és mun kaügyi hatáskörrel ruházott fel. Az eltelt nem egészen egy év tapasztalatai igen kedvezőek. Vizsgálódásaink azt bizonyítják, hogy a múlt év második felében alapos előkészítő munkával kialakított községi szak- igazgatási szervek dolgozói többségükben felkészültek a növekvő feladatok foga­dására és jó ellátására. A szabálysértési ügyek helyi elbírálása mellett különö­sen a különböző kisebb épí­tési-bontási engedély iránti kérelmek helyi elbírálása jelentett nagy segítséget e községek lakosságának, fi­gyelemmel a kérelmek nagy számára. A kormány a közelmúlt­ban hozott határozatot a nagyközségek szervezéséről, jogállásukról. Általában az ötezer lakoson felüli közsé­gek sorolhatók e kategó­riába. Megyénkben ez azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve a közsé­gek egyötöde, kisebb köz­ségek önkéntes társulása esetén egynegyede megkap­hatja a nagyközségi rangot. Ez a lakosság oldaláról nézve azzal az előnnyel jár, hogy a hatósági ügyek túl­nyomó részét helyben in­tézzék. ami felesleges ki­adásoktól, időveszteségektől menti meg az állampolgá­rokat. Tanácsi oldalról vi­szont ez még magasabb szintű tevékenységet igé­nyel az apparátustól, hi­szen a nagyközségek a já­rási jogú városokhoz ha­sonló jogkört fognak gya­korolni, s mindehhez nem lesz lehetőség jelentősebb létszámemelésre. Tekintve, hogy a kormány a megyei tanácsot hatalmazta fel a nagyközségek kijelölésére, az elkövetkezendő időszak­ban egyik fontos felada­tunk a számításba jöhető községek apparátusának alapos felkészítése, megerő­sítése a növekvő feladatok fogadására. Reméljük, hogy ezzel párhuzamosan az országos szerveik is lépéseket tesz­nek a sokszor még igen bo­nyolult államigazgatási el­járások egyszerűsítése ér­dekében. 4. KÉRDÉS: Varga elvtárs emlékezetes tavaly de­cemberi parlamenti fel­szólalása, amelyben a területi fejlesztések aránytalanságai ellen is szót emelt, nagy visszhangot keltett or­szágosan. Mi a vélemé­nye, várható-e ennek nyomán valami javulás az egyes megyék közöt­ti különbségek további csökkentésében és me­lyek ennek objektív fetételeti? VÁLASZ: A kérdés kap­csán legyen szabad kifej­tenem, hogy elsősorban nem általában a terü­leti fejlesztés arány­talanságával kapcsolatos volt a felszólalásom, ha­nem arra kívántam rámu­tatni, hogy az a rendkí vüli nagy elmaradás, amely a mai napig is jellemzi a megye egészségügyi, kul­turális és szociális ellátási színvonalát, kizárólag csak úgy számolható fel, ha a központi szervek a terv­mutatók kialakításakor a lakossági arányokon túl a korábbi lemaradást is fi­gyelembe veszik. A felszabadulás óta, de különösen az elmúlt tíz év­ben nagy utat tettünk meg a termelés fejlesztése, fog­lalkoztatási problémák megoldása és általában az életszínvonal javítása terén. Ezt számtalan adat meg­győzően bizonyítja. Leg­több vonatkozásban megkö­zelítettük, vagy elértük az országos átlagot. Igen /jó mutató e vonatkozásban az egy főre eső kiskereskedel­mi forgalom, mely bár az országosnak csak 86 száza­léka, ha viszont figyelem­be vesszük, hogy a lakos­ság túlnyomó része me­gyénkben önellátó, akkor nagyon elégedettek lehe­tünk ezzel az aránnyal Sajnos, azonban nincs ilyen mértékű előrehaladás az egészségügyi, kulturális és kommunális ellátásban. Lényegesen az országos át­lag alatt vagyunk a kór­házi ellátás, s általában a szakorvosi ellátottság te­rén, a kedvezőtlen telepü­lési adottságok következté­ben hátrányos helyzetben vagyunk az általános isko­lai tanulók szakrendszerű oktatása tekintetében, to­vábbá lakásellátásban. Az elmondott javaslatunk lényege ezért az, hogy a közeljövőben ki kell dol­gozni az éllátottsági muta­tókat és a tervekben is rögzítve belátható időn be­lül biztosítani kell, hogy a célul tűzött ellátottsági szintet még a tanyás Bács- Kiskun megyében is elér­jük. Örömmel tájékoztatom megyénk lakosságát, hogy a vb és a képviselőcsoport által kidolgozott fenti ész­revételünk meghallgatásra talált. A Pénzügyminiszté­rium indokoltnak tartja az egyes területek, illetve ta­nácsok szociális, kulturális, kommunális ellátottsága között mutatkozó eltérések fokozatos megszüntetését és az elmaradott területek fej­lesztését. A Pénzügyminisz­térium tájékoztatása sze­rint ez évben sor kerül a javaslat részletes kidolgo­zására. * Megköszönjük Varga elv­társnak az igen lényeges kérdésekre adott válaszát. Biztosak vagyunk abban, hogy tájékoztatója haszno­san segíti majd mind a ta­nácsi, mind pedig az egyéb társadalmi szervek közéleti tevékenységét, a lakosság körében végzett munkáját. • • Üzem a tanyán Már vagy hat kilométer­nyire hagytuk magunk mögött gépkocsinkkal a várost, Kiskunfélegyházát. A dűlőút érlelődő gabona­táblák, kukoricások, bur­gonyaföldek, új telepítésű szőlők gyümölcsösök között kanyargóit. A fák közül váratlanul csinos, új tég- lalalap alakú földszintes épületek tűntek elénk. A Rákóczi Tsz központja. Már hallottam róla, hogy itt a tanyán a Villamos­szigetelő és Műanyagfeldol­gozó Vállalat közreműkö­désével bedolgozó üzemet hoztak létre, mégis a meg­lepetés erejével hatott mindaz, ami elém tárult. Világos, tiszta műhelyek, a munkaasztalok mellett szervezetten, fegyelmezet­ten folyt a termelés. — Ezernégyszáz hold gyenge homokos területünk van — kapom a kimondat- ványokat biztosítani az említett műi kaerőtöbblet számára. Szi vetkezetünk vezetősége ezé úgy határozott, hogy ipa üzemmel kooperálva mór kaalkalmat teremt itt a t£ nyán. A műanyaggyária szívesen fogadták az ajár latot. A tsz-iroda folyosc ján kezdődött tagságun ipari tevékenysége. Közbe építkeztünk, s ma már há rom műhelyben folyik munka. Az itt dolgozó évente 60 napot kötelese a földeken is segíteni. Je lenleg mintegy nyolcvané- vannak ipari részlegünk ben. számukat százötvenr kívánjuk növelni. Az első részlegben Bar tha Imréné csatlakozó zsi nórok készítése közben me sél arról, hogyan volt a ko rabbi években: — Azelőtt télen fűzfa vesszőt pucoltunk és dug­készítettünk Ezek a lányok a porcelán alapba epokittal ragasztják a fém alkatrészeket. lan kérdésre a magyará­zatot Laczkó Gyula tsz-el- nöktől. — Földjeink jobb hasznosítására 200 hold ré­gi szőlőnk mellé 300 hol­don a nagyüzemi követel­ményeknek megfelelő sző­lőst és gyümölcsöst telepí­tettünk. Ezáltal növekedett szövetkezetünkben a mun­kaerőigény, ami azonban nem egyszerre jelentkezik, s emellett mindössze há­rom hónapot tesz ki. Kilenc hónapon át ily módon nem tudtunk ko­moly kereseti lehetőségeket píg ült a tömlőében Anna, halt a fronton. Hizsnyak a sét, egyetlen egyszer sem és várta az akasztófát. A háború után elköltözött szakította félbe, hetedik éjszakán partizá- ZdolbunovbóL nehogy a — Jerigin nem volt ott- nok lepték meg a falut, fel- fiú bármit is meghalljon az hon — folytatta Tyihonov gyújtották a német pa- apjáról. Megértem őt. A — Tánya beszélgetni kez­_______ , u rancsnokság épületét, ki- fiút gyógyíthatatlanul meg- dett a feleségével. S itt hi A Rt-ŐA6yiq VEJNEg é&OE00613 VTlKIFP QF/J^klS/P szabadították a foglyokat, sebezte volna az a tudat, bát követett el. Az egysze 1 1,1 ” ' -----------Mái | J j | -m Anna, hathónapos kisfiával hogy apja gyilkos, háborús rű, csendes asszony szóról­a karján csatlakozott a par- bűnös. Most pedig ez a szóra elmondta férjének a-1 -i 1 i.l-\ 1 «MH ' V.E-tV.I ■ -l -j -tUp i jm Anna, hathónapos kisfiával hogy apja gyilkos, háborús rű. csendes asszony szóról­a karján csatlakozott a par- bűnös. Most pedig ez a szóra elmondta férjének a 0- Anna Hizsnyakkal. Hizs- tizánokhoz, abban a biztos fénykép... Hizsnyak inga- beszélgetés tartalmát. Jere­A repülőtér óriási koc- nyak élete szörnyű trage- hitben, hogy szörnyeteggé dozott, nem tudta mit te- gint Tánya három kérdése kacukorra emlékeztetett A dia' FiSye1' ide. Anna vált férjével is leszámol- gyen. Tudta, hogy jelente- késztette óvatosságra. Az reflektorok visszfénye tűk- Hizsnyak közvetlenül a há- tak. Ebben azonban téve- nie kellene az ügyet, de első: régóta házasok-e? A röződött az URH-kocsi ka- borb kitör®se előtt ment dett. A bandita nemcsak a félt a pertől, a lármától, második: hol tartózkodott rosszériáján Sarapov Jeri- férjhez a helybeli számvi-/ partizánrajtaütést élte túl, ami feltétlenül fia tudomá- a háború idején? A hármá­éin arcába nézett Ez az vőhöz, Jeriginhez. S ami- de a háborút is. Nevet vál- sára jutott volna. A fiú el- dik: nem lakott-e korábban arc halott volt kiégett mint kor a németek Zdolbunov- toztatott, elrejtőzött, meg- átkozná — gondolta, — Zdolbunovban egy villanykörte & ’ ba’ ebb® a Rovn° környéki nősült, lapult. amiért eltitkolta előle az Tánya nem volt biztos r. ' faluba értek, Jerigin azon- Huszonnégy év múltán igazságot. Tányának mégis benne, hogy megtalálta-e a Vigyek az egyesbe. nai felajánlotta nekik szol- került Anna Fjodorovna ke- sikerült meggyőznie, hogy valódi Jerigint. Félt, hogy Jerigint kocsiba ültettek, gálatait. Egészséges, jóké- zébe a fényképe. Egy új- nem hallgathat De mert esetleg ártatlan embert rá­A Volga nekirugaszkodott, pű fiatalember volt, nem- ságban látta meg. A cső- Hizsnyak maga sem volt galmaz meg: nem fordult Sarapovek: a második ko- rég nyerte meg a városi lö- portkép aláírásában azon- biztos benne, hogy valóban hivatalos szervekhez. S mi­L.L- V , 7,|szaka V°R’ a vészbajnokságot. Jerigint ban nem szerepeltek nevek. Jerigint látta a képen, Tá- után megtudta, hogy Jeri­kerekek alatt surrogott az felvették egy SD büntető- Tudod, vannak ilyen fény- nya vállalkozott rá, hogy ginék Moszkvába készül­orszagut aszfaltja. Tyiho- osztagba, ahol hallatlan ke- képek..............Az értekezlet ellenőrzi a dolgot. Jerigin nek, meghagyta a telefon­nov hangja tompán vissz- gyetlenségéről vált hírhedt- megvitatja a tervet”. Ez két és félórányira lakik számát, és kérte Jeriginnét: hangzott a csendben: té. Zsidók kivégzését vezet- egy héttel Tánya látogatása Brjanszktól, nem volt ne- feltétlenül hívják fel, ha­— Alapjában véve nem te> kommunistákat gyilkolt, előtt történt. Tánya írni héz útbaejteni. laszthatatlan ügyben, tévedtünk, amikor feltété- 1942 derekán kitüntették a akart Hizsnyakról, s úgy Ezért bővült egy nappal Akkor tette a bőröndjébe leztük, hogy Tánya halálá- Reichért tett szolgálataiért, látszik, nagyszerűen meg- Tánya kiküldetése. — Jerigin a tolvajtól vásárolt nak okát valahol a magán- s ugyanakkor Rotenführer- értette magát az emberek- Brjanszkban leszállt a vo- puskát. Sokáig gondolkoz­életben kell kutatnunk. De ré léptették elő. Jerigin na- kel. Hizsnyak mindent el- natról, a helybeli szerkesz- tam rajta, miért vette meg? nem ismertük őt, és leszű- P°nta meglátogatta az any- mondott neki. Ö volt az el- tőségben felvilágosítást kért Minden eshetőségre készen? kítve értelmeztük a ma- iát: itt keresett menedéket ső, akit beavatott titkába, a fényképről, s felkereste Aligha. Azt hiszem sejtet­gánélet fogalmát. Érted, Anna is a kisfiával. Ami- Ne felejtsd el: felnőtt fia a megadott címet... te, hogy előbb-utóbb nyo­Sarapov? Tánya a magáé- kor megértette, hogy Anna van, ebben az évben fejezi A gépkocsi Moszkva ha- mára bukkannak, és nem nak érezte idegen emberek végérvényesen szakított ve- be a kijevi egyetemet. S a tárához ért. Sarapov megfe- számíthat semmiféle am­gondját-baját is. Ez történt le> feljelentette, mint a par- mai napig szent meggyőző- szített figyelemmel hall- nesztiára... amikor megismerkedett tizámok összekötőjét. Hatna- dése, hogy apja hősi halált gáttá Tyihonov elbeszéld- fFoístaíjs*? Ilyen munka sem volt min­dig. Én nagyon örülük en­nek az üzemnek, anyagi­lag nagyon sokat számít az amit itt keresek. Munka után az otthonra is jut időnk, s még baromfit is tartunk. Rádi Mihályné azelőtt a szőlőben dolgozott, most ő is csatlakozó zsinórokat ké­szít; — Százötven napot dol­goztam évente a szőlőben a földeken. Most, hogy kis­babát várok, könnyebb munkára helyezett a tsz- vezetőség. Lehet itt is any- nyit keresni, mint a szőlő­ben. Ha sak a munka a földeken, akkor segítünk. Májusban is két hétig sző­lőt kötöztünk. Egy kilométerrel távo­labb a tsz másik majorjá­ban ugyancsak új épületet találunk, belül 21 gép so­rakozik. A VSZM Buda­pestről a kiskunfélegyházi gyárba akarta telepíteni az itt található esztergapado­kat, alkatrészgyártó beren­dezéseket, de ott sem volt már hová, s a tsz vállalko­zott elhelyezésükre. A dol­gozókat — tanyasi fiúkat és lányokat — Budapesten tanították meg a gépek ke­zelésére. A Villamosszigetelő és Műanyagfeldolgozó Vállalat kiskunfélegyházi gyárának főmérnöke kedvezően nyi­latkozik a tsz-szel való együttműködésről. A szö­vetkezet nem csábít el az ipartól képzett szakembe­reket, tisztességes haszon­hoz jut, a gyárnak meg­bízható partnere. A mun­ka minőségével jés azzal, hogy határidőre szállítanak, a VSZM elégedett. A ta­nyai üzemben „másodállás­ban’’ foglalkoztatott asz- szonyok. lányok pedig ha­vonta 1000—1500 forintnyi keresethez jutnak. '2/ » Síagy Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents