Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-26 / 145. szám

1969. június 26. esfiíSrtSk 5. oldal A vihar után A rózsák völgyében Tegnapi számunkban hírt adtunk arról, hogy a hét végi esőzések hatásá­ra öt-hat nappal elhúzó­dott, nagyüzemeinkben a gabonabetakarítás meg­kezdése. Továbbra is csak szórványosan folyik egyes árpatáblák aratá­sa a homokos területe­ken. Mint írtuk, a ter­mésbecslések, amelyek a csapadékos napok után készültek nem jeleztek túl nagy károkat. A me­gye déli részének gazda­ságaiban azonban más a helyzet... Itt a kárt milliókban mérik.,, Bácsalmás — A hosszú csendes esők után nem mondhatom, hogy ez a vihar a derült égből jött. De nem vártuk, annyi bizonyos. Csütörtök­ről péntekre virradó éjjel elkezdett zuhogni az eső, villámlás, és itt-ott jég kí­séretében, mindez olyan széllel, amely fákat csa­vart ki, háztetőket rongált meg. A súlyos kalászoktól terhelt búzaszálak negyed­óra alatt ezer meg ezer holdon feküdtek a földre, a jég pedig, ahol érte, per­gette a szemeket. Másod- és harmadnap még többj dűlő járhatatlan volt a víztől. Így a károk felbe­csülésével is csak most ké­szültünk el — mondja a történtekről Simon Imre a Bácsalmási Állami Gazda­ság igazgatója. — A kár gabonatábláinkon körülbe­lül hatmillió forintot tesz ki. A földre vert kalászokat Bábel Imre főagronómus mutatta, szinte mindegyi­ken látszott a jégverés nyo­ma is. A talajra simult zöl- desságra szőnyeget' bárhol bontjuk meg, a földön min­denütt búzaszemeket lá­tunk, egy tenyérnyi terü­leten tizet, húszat is. A gazdaság 2964 holdnyi ga­bonájából alig pár hold menekült meg komolyabb károsodás nélkül. Ez az egyetlen vihar némelyik táblában negyvenszázalé­kos terméscsökkenést is okozott A jobb területeken harminc mázsa feletti át­lagtermést is vártak, a szár nem bírta el a súlyos ka­lászok mellett az eső terhét is. A gazdaság kukoricatáb­láin szórványosan szintén találhatók megdőlések, álta­lában véve a kukoricának inkább használt, mint ár­tott az eső. Itt a gyümöl­csösökben sem történt nagy károsodás. A szakmai vezetők most keresik módját a ledön­tött táblák aratásának. Ha azonban az aratásig még kap egy két esőt a földön heverő búza. jó része csak takarmányozás céljaira lesz használható. Bácsalmást csak a jég­eső legszélső pásztái ér­ték, ez a veszélyes nyári vendég inkább Mélykutat „látogatta”. Itt aztán ala­pos dúlást vitt véghez a szőlőkben. Mélykút A mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet szőlő­tábláin vonult át a legsú­lyosabb károkat okozó jég­eső. A csemegeszőlőből száz­ötven holdon a várható ter­més nyolcvan, százhuszon­hat holdon pedig mintegy ötven százaléka pusztult el, amely hozzávetőlegesen hat­millió forint bevételtől ütötte el a szövetkezetét A szőlőfürtök nagy részét letörte a jég és a homok­ban hevernek. Az eső utáni párás idő egyébként meg­sokszorozta a peronoezpóra veszélyt, ezért a gazdaság A Libellula nevű búzafajta kalászait vizsgálja Bábel Imre főagronómus. Erről a tábláról harminc­két mázsát vártak holdanként. (Kovács Janos felvéteted vezetői — hogy 1300 hold­nyi szőlőterületük védel­mét biztosítani tudják — szerződést kívánnak kötni a repülőgépes növényvédő állomással is. A gabonaféléket, jórészt a Bezosztáját is, megdön­tötte a széllel párosult eső. Az egyik ötvenholdas pa­radicsomtáblán százszáza­lékos a károsodás, erre a területre rövidesen vala­milyen másodnövény ke­rül. Bejelentettük a kárt a biztosítónak — mondja Aradi Ferenc, a szövetkezet főkönyvelője. — Sajnos a biztosítás kötésekor még magunk sem számítottunk az egyébként kedvező gaz­dasági évben ilyen termé­sekre mint amilyenek most ígérkeztek szőlőből. Így az­tán a biztosítást is az ál­talunk felbecsült alacso­nyabb termésre kötöttük. Ennek kapjuk majd egy bi­zonyos százalékát, de va­lódi értékét — ami húsz­millió forintra tehető — a szabályok szerint nem té­rítheti a biztosító. Alig néhány napja szín­pompás népviseletbe öltö­zött nők és férfiak, kik gyalogosan, kik a színes szőnyegekkel, szőttesekkel leterített szekereken vonul­ták végig a bulgáriai Ka- zanlik utcáin. Lábuk elé ró­zsaszirmokat hintettek, vi­dám daltól, kacagástól volt hangos a környék. A vendé­geket kenyérrel és sóval köszöntötték, és rózsako­szorút tettek a nyakukba. S amikor elhangzottak a be­szédek. kezdetét vette amu­rózsabokrok felélednek, szét­nyitják leveleiket, az illato­zó virágok tengere életre kél éji álmából. A bulgáriai Rózsa­völgy egyedülálló. Az egész világon nincs párja, nincs még egy ilyen hely. ahol az olajtermő rózsa oly nagy­szerűen fejlődne és olyan felülmúlhatatlan aromájú illatos olajat adna. mint a kazanliki. A távoli Indiá­ból, majd Perzsiából a XVII. században Bulgáriá­évről évre gyarapszik, még mindig kisebb, mint a há­ború előtt Ahogy Belépünk a rózsa- olajfőzdébe, szinte mellbe­vágja az embert az émelyí­tően édeskés illat. A szá­zad elején épített rózsafőz- déket ma már modern ró­zsaolaj-lepárló üzemek vál­tották fel, amelyekben ki­válóan képzett szakembe­rek vezetésével naponta tonnaszám dolgozzák fel a rózsaszirmokat. A szirmo­kat hatalmas desztilláló ka­Imrehegy Az imrehegyi Űj Élet Szak- szövetkezet elnöke Herceg István nem panaszkodik, a jégkár csak elenyészően kis területüket sújtotta. Mivel a csapadék éppen a korai és a késői meggy érése kö­zé esett, a gyümölcsösök­ben sem okozott nagyobb károkat. Itt viszont a dű- lőutak alatt vezető átere­szek hiánya miatt súlyo­sabbak a vízkárok. A vihar, mivel viszony­lag kis területen tette tönkre m terméskilátáso­kat, alig befolyásolja a megyei átlagokat. Egyes gazdaságokban azonban igen tekintélyesek a károk. A szorgalmas, megfeszített munka csak részben tudja majd pótolni a háromórás vihar okozta kiesést, ami­kor Mélykút és Bácsalmás térségében százhúsz perc alatt 50 milliméter csapa­dék esett. Baranyi Pál Lágyan zeng a rózsasznretelők dala... latság, előkerült a masztíka és a konyak, meg a kitűnő illatú, paráason sült húsok. Ha nem is mindennap ilyen ünnepélyesen. de ugyanilyen jó kedvvel vo­nulnak a fiaial rózsaszedő­nők reggelenként a rózsa- kertek félé. amikor még az utolsó csillagok az égen vannak. Ott várják meg a csodálatos napfelkeltét. A nap sugarai először a hegy­ormok hóval fedett csúcsain csillannak meg, aztán foko­zatosan leereszkednek a Rózsák völgyébe. Ekkor a Pólyalkalmassági vizsgák A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatának első évfolyamára 13 500 helyre 32 000 fiatal pályá­zik. Az egyes, már hagyo­mányosan divatossá vált karokra, illetve szakokra négyszer-ötször annyian is jelentkeznek, mint ameny- nyit felvehetnek, s így kü­lönösen az orvostudományi egyetemekre, az állam- és jogtudományi, valamint a bölcsészettudományi karok­ra — pályázóknak lesz ne­héz dolguk. A felvételi vizsgák meg­kezdődtek. A tanítóképző intézetek tanítói szakára és az óvó­nőképző intézetekbe jelent­kezőknek már a felvételi vizsgát megelőzően pálya­alkalmassági vizsgát kellett tenniök. Az írásbeli vizsgák után néhány nappal kezdődnek meg — a különböző karo­kon, szakokon eltérő idő­ben — a szóbeli, egyes he­lyeken a gyakorlati vizs­gák. Az országos középiskolai tanulmányi verseny, a Kür- schák József matematikai verseny, az Eötvös Loránd fizikai verseny 1—10. he­lyezettjei, valamint a Tele­ti tanító­éi óvónőképzőkben vízió „Ki miben tudós?” szellemi vetélkedő első és második helyezést elért résztvevői mentesülnek a felvételi vizsgakötelezettség alól, de csak abból a tárgy­ból, amelyből a helyezést elérték. A felvételi bizottság ha­tározatáról írásban értesíti a jelentkezőket. Az eluta- sítottakkal közük a felvé­teli vizsgán elért pontszá­mot, a döntés okát, vala­mint a fellebezési lehetősé­geket. 1 ba került egykori félvad olajtermelő rózsa, éppen a különösen kedvező éghaj­lati viszonyok, s a nép sze­rető gondoskodásával nyer­te el mai kulturált formá­ját. Az olajtermő rózsa tisza­virág életű, kényes „jószág”, nincs sok ideje örvendezni a napsugárnak, a kék ég­boltnak. mert ha a szüksé­gesnél tovább hagyják a tövén, el virágzik, elveszti aromáját. olajtartalma csaknem felére csökken. Ezért a szövetkezetek ró­zsákért.i eiben mindennap szüretelnek, de csak addig, amíg harmatos a rózsa. Az érett rózsaszirmok olajtar­talma ilyenkor a legdúsabb. Nagyon kevesen gondolnak arra, amikor a parfümszó­rót kezükbe veszik, hogy a fiatal rózsaszedők hús haj­nalokon, kétezerszer hajla­doznak a rózsa után, amíg abból 1 gramm rózsaolaj lesz. Szinte hihetetlen, hogy a virágok királynőjét, a ró­zsát is megtizedelte a há­ború. ebben a csodálatosan szép békés rózsavölgyben. A német fasiszták szinteti­kus alapanyagú illatszer­iparuk fejlesztése érdeké­ben — hogy megszabadul­janak a versenytárstól — 60 ezer rózsatövet irtottak ki. S bár a rózsamezők területe Munkajogi előadássorozat Kecskeméten A ség Magyar Jogász Szövet- Bács-Kiskun megyei Szervezete munkajogi elő­adássorozatot indít a Kecs­keméti Városi Művelődési Központban. A tervezett hat előadást havonként tartják ismert szakemberek, és a legfontosabb munkajogi kérdéseket tűzik napirend­re. Minden alkalommal vi­tát is rendeznek, s a részt­vevők egyéni tanácsokat is kérhetnek a szakemberek­től. Tekintettel az állampol­gári jogismeret fontosságá­ra, igen hasznosnak ígérke­zik a rendezvénysorozat, különösen ha sokan élnek a lehetőségekkel; részt vesznek az előadásokon, és a vitákban. Első alkalom­mal június 27-én, pénteken délután fél 6 órai kezdettel a balesetről, és a kapcsola­tos jogi problémákról lesz majd szó. zánokba öntik, vízzel leönt­ve forrásig hevítik mindad­dig. amíg a vízpára magá­ba szívja az olaj páráit is. Lehűtés után a könnyebb rózsalaj cseppecskék kivál­nak a nehezebb rózsavízből és külön tartályokban fog­ják fel. Mindez rendkívül egyszerűnek tűnik, a kitűnő minőségű rózsaolai nyerésé­hez azonban a legszigorúb­ban be kell tartani a tech­nológiát, amely egyaránt magában foglalja a rózsa- olajfőzők évszázados ta­pasztalatait és a korszerű előállítási módszereket. Persze a főzdékből a parfümig a rózsaolaj még hosszú utat tesz meg. Min­denekelőtt az illatszerkészí­tők titokzatos laboratóriu­maiba kerül, ahol különle­ges módon kezelik, hogy a rózsaolaj tartós, intim il­latot kölcsönözzön a par­fümnek. A Bolgár Népköztársaság az elmúlt két évtizedben fejlett iparral és mezőgaz­dasággal rendelkező ország lett. A nagyarányú Ipari fejlődés ellenére sem mond­tak le azonban hagyomá­nyos exportcikkeik. így a rózsiaolaj készítéséről. Az ilyen és hasonló termékek hasznosan egészítik ki je­lentékeny ipari exportju­kat. A június első napjaiban tartott rózsafesztiválon sok külföldi vendég is járt ott a világ minden tájáról, akik bolgár barátainkkal együtt örültek a rózsák ünnepé­nek, a békének völgyében. Rendkívüli kifejező a felirat, ami az egyik ka­zanliki házfalon angol és bolgár nyelven olvasható: „Rózsaillat lengje körül a világot, legyen a világ illa­ta..A Rózsák völgyében termesztett rózsaszirmok olaja eljut a földkerekség minden országába, magával viszi a napfényes Bulgária színpompás Rózsák völgyé­nek. a virágok királynőié­nek. a halvány rózsaszín ró­zsának csodálatos illatát.

Next

/
Thumbnails
Contents