Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-24 / 143. szám
I. »Mal 1969. ffinlns 84. kedd IS szakszövetkezetek eredményei, gondjai A megyei párt-végrehajtó bizottság a közelmúltban tárgyalt a mezőgazdasági szakszövetkezetek helyzetéről és szocialista vonásaik további erősítésének lehetőségeiről. Ismételten megállapította, hogy megyénk sajátos földrajzi helyzete, ezen belül a termőhelyi viszonyok különbözősége, valamint az ezekhez kapcsolódó közgazdasági és társadalmi tényezők, a mező- gazdaság szocialista átszervezésekor olyan körülményeket teremtettek, melyek szükségessé tették a szövetkezetpolitikai elvek differenciált érvényrejuttatását. A különböző szövetkezeti típusok — mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és szakszövetkezetek — szervezése a megye homokhátsági termelési körzetében vált elsősorban indokolttá. E körzet heterogén termelési struktúrája, mely egyrészt az intenzív gazdálkodást igénylő szőlő- és gyümölcsös kultúrákat, másrészt az alacsony termőképességű talajok néhány holdas — zömében tanyás rendszerű — külterjes kisbirtokok rendszerét foglalta magában, nem tette lehetővé egységes szövetkezeti típus létrehozását; A vonatkozó kormány- rendelet egységes jogi keretet teremt a korábbi egyszerűbb típusú szövetkezetek számára, mely a mezőgazdasági szakszövetkezet elnevezésben is érvényre jut. A megyében jelenleg 72 szakszövetkezet gazdálkodik. A szövetkezeti szektorból jelentősen részesednek. A szektor összterületének 26,9 százalékát, közös területének 7,8 százalékát. taglétszámának 34,4 százalékát adják. Nagy a fejlődés Három év alatt, 1965-től 1968-ig közös művelésű területük 34,5 százalékkal nőtt. az egy gazdaságra jutó területnagyság meghaladja a 3300 holdat. Beruházott vagyonuk 30,6 százalékkal emelkedett. Forgóvagyonuk három és félszerese az 1965 évinek. A közös tevékenységből származó termelési érték pedig csaknem kétszerese a három év előttinek. A második ötéves terv során eltelepített szőlőjükből csaknem 2000 hold már termőre fordult. Az átlagtermés általában megközelíti a 40 mázsát holdanként. Az összesítések szerint a tagsági területek jelentős hányadán gyenge termőképességű szőlő van. Az ültetvények fokozatos kiöregedése már korábban napirendre tűzte a felújítás igényét, melynek megvalósítása a következő évek feladata lesz. A közös gazdaságokban az élő munkát már hosz- szabb idő óta nagyrészt alkalmazottakkal, illetve kisebb részben szövetkezeti tagokkal végzik. A tagság birtokában levő területek megművelése ugyanis jelentős munkaerőt köt le. A közös munkában való részvételt az érvényben levő jogszabályok nem mindig serkentették, sőt egyes esetekben nehezítették. A szövetkezeti életet a viszonylag laza áruértékesítési és beszerzési kapcsolatok, az évenként egy-két alkalommal tartott közgyűlések, a tagok anyagi hozzájárulásainak befizetése jelentette A közös vagyon számottevő gyarapodása a tagság anyagi helyzetét lényegében nem befolyásolta, közvetlenül csak azokat érintette, akik a közös területen dolgoztak. E hatás is főleg a munkadíjnál mutatkozik és nem a tulajdonosi jogviszonyból fakad. A korábbi évek adó- és árpolitikája, egészen 1967-ig nem hozta felszínre azokat a nehézségeket, amelyek a gazdasági reform bevezetése után nyilvánvalóvá váltak és a mai napig is túlnyomórészt fennállnak. Megkülönböztetések A jelenlegi jogszabályok egy része nem tette lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek közötti megkülönböztetések célszerűen módosuljanak. A következőkben erről szeretnék néhány szót szólni. Nem rendeződött a nagyüzemi felár egységesítése. Továbbra is érvényben van, hogy a vágósertés leadása után a termelőszövetkezetek 3, a szakszövetkezetek pedig 2,50 forint felárat kapnak kilogrammonként. Hasonló a helyzet a vágóbaromfinál is, ahol a termelőszövetkezetek kilónként két forintot, a szak- szövetkezetek pedig egy forintot kapnak. A mezőgazdasági szakszövetkezetek közös gazdaságai nem részesülnek üzemviteli támogatásban, holott adottságaik jóval kedvezőtlenebbek, mint a támogatást élvező termelőszövetkezeteké. A mezőgazdasági lakosság új jövedelemadóztatási rendszere érzékenyen érinti a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjait. Korábban ugyanis egy aranykoronáig adómentes volt a terület, most viszont 0 aranykoronától kezdődően adóköteles a termelő. Emiatt olyan területek is adóalapot képeznek, amelyeken rendszeres és gazdaságos termelést egyáltalán nem lehet folytatni. A mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok számára adott 20 százalékos adókedvezmény olyan követelményeket tartalmaz, melyek teljesítése gyakorlatilag szinte lehetetlen, nem igazodik az új gazdasági körülményekhez. A tagok közösben folytatott tevékenységét nagymértékben akadályozzák a társadalombiztosítási megkülönböztetések. A termelőszövetkezetek hitelrendezése megtörtént. Ez viszont nem vonatkozott a mezőgazda- sági szakszövetkezetekre, holott ezeknél is indokolt lenne a rendezés. A mezőgazdasági szak- szövetkezetek megszilárdításának igénye egybeesik a közös gazdaságok vállalati jellegének kibontakoztatásával. A szövetkezeti gazdálkodás belső és külső feltételeinek kialakítása a fejlesztés egyik központi kérdése. Érdemes figyelembe venni Az eddigiek során a szocialista vonások fejlesztésének csaknem kizárólagos módja a közös területek növelése volt. Jelenleg azonban a mennyiségi fejlődés mellett egyre inkább előtérbe kerülnek azok a minőségi követelmények, amelyek egyrészt a már meglevő közös gazdaságok további szakosításához, másrészt a gazdálkodás szerkezetének a helyi viszonyokhoz igazodó kialakításához szükségesek. A szakszövetkezetek szocialista vonásainak továbbfejlesztése érdekében elsősorban a termelés feltételeinek megjavítására kell nagyobb figyelmet fordítani. Ennek megfelelően érdemes a következőket szem előtt tartani. Néhány helyen tapasztalható, hogy a szakszövetkezetek első számú vezetőinek ölyan nagy a birtokában lévő, úgynevezett tag- _sági terület, hogy munkaidejük jelentős részét ott töltik. Ennek következtében nem tudnak kellő energiát fordítani a közös fejlesztésére annak ügyeinek intézésére. Érdemes lenne a szakszövetkezeteknek együttműködni egymással, illetve más szövetkezeti formákkal. Ezzel egyrészt a helyi lakosság igényeinek kielégítését szolgálnák, másrészt egyes üzemágakat, mint például a gépjavítást, gazdaságosabbá tehetnének. Keressék a lehetőséget, hogy a gazdálkodás szerkezetét a helyi adottságokhoz módosítsák. Minimális beruházással megoldható, hogy a kisparaszti gazdaságok berendezéseit is észszerűen használják. Tartósan fennmaradnak Népgazdaságunknak még hosszú ideig szüksége lesz a szakszövetkezetek közös és tagsági területeinek termésére. Ez a szövetkezeti forma tartósan fennmarad és nincs olyan elképzelés, hogy belőlük termelőszövetkezeteket alakítsunk. A Az ajándékkönyvsorsjegyek húzása A Liszt Ferenc téri könyvklubban vasárnap tartották az ünnepi könyvhét ajándéksorsjegyeinek húzását. A főnyereményt, a Skoda személygépkocsit a XV. osztály 19 724-es számú sorsjegy tulajdonosa nyerte. A hatezer, illetve az ötezer forint értékű IBUSZ-utazás- ban a XIII. osztáy 13 114 és a XI. osztály 17 748-as számú sorsjegy tulajdonosa vehet részt. Sztár típusú tévékészüléket a VII. osztály 10 827-es és a VII. osztály 17 026-oe, Calypso magnókészüléket a IV. osztály 1268-as, az I. osztály 12 162-es és IX. osztály 1259-es számú sorsjegy nyert. Az említetteken kívül még kisorsoltak tíz, egyenként 1000—3000 forintos könyvutalványt és 15 620 kisebb nyereményt, összesen 597 000 forint értékben. A nyereményjegyzéket június 27-től valamennyi könyvesboltban meg lehet tekinteni, ahol a nyertes sorsjegyeket is beváltják. A könyvön kívüli tárgynyereményeket az Állami Könyvterjesztő Vállalat. Budapest, V., Deák Ferenc utca 15. szám alatti központjában ugyancsak június 27-től lehet átvenni. Izgalmas „kisparlament" vonatkozó kormányrendelet is szocialista nagyüzemeknek ismeri el a szakszövetkezeteket Ezért is indokolt úgy módosítani a jogszabályokat, hogy megszűnjenek a jelenleg még fennálló megkülönböztetések, a termelő- szövetkezetek között. A közgazdasági szabályozás, valamint a szociálpolitikai intézkedések akkor szolgálják a szocialista vonások fejlesztését, ha azok a közös és a tagsági árutermelés egységének megteremtésére irányulnak. A szakszövetkezetek belső és külső gazdálkodási feltételeinek rendezése, javítása jelentősen segíti majd a szocialista vonások továbbfejlesztését a tagsági és a közös érdekazonosság kialakulását OROSZ GÁBOR, a megyei pártbizottság pol. munkatársa Az önzetlen munka elismeréséül A nemrégiben Tiszakécs- kén megtartott település- fejlesztési nagyaktíva-ér- tekezleten megyénk legkiválóbb társadalmi munkásai közül hatvan személynek dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke nyújtotta át a Községfejlesztésért emlékérmet és az elismerő oklevelet. A kitüntetettek között volt Kiss Istvánná nemesnádudvari óvónő is, aki a munkahelyén végzett kiemelkedő társadalmi munkaszervezést, melynek jóvoltából játszótérrel, homokozóval gyarapodott az óvoda. ||lésezett az onszággyű^ lési képviselők Bács- Kiskun megyei csoportja — adja hírül időnként röviden az újság. Pedig menynyi minden meghúzódik e híradás mögött! Milyen érdekfeszítő volt például a legutóbbi, az érsekcsanádi gátőrházban tartott csoport- ülés is. Izgalmas parlamenti vita — kicsiben. A megye vízgazdálkodásának helyzetéről kaptak áttekintést országgyűlési küldötteink. Az Alsódunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság vezetőjének, Szenti Jánosnak nagyon érdekes tájékoztatója nyomán feltett kérdésekből úgy tűnt, hogy a víz- gazdálkodás összefüggéseivel itt ismerkednek az egybegyűltek. Aztán a vita bizonyította: nagyon is jól ismerik választókerületük helyzetének megannyi, a témára vonatkozó részletét! Parlamenti képviselőink tájékozottsága és a tájékoztatás úgy hangolódott össze, hogy következményeként feltétlenül a megyei összér- dek kap hangsúlyt, ha a fontos téma az országgyűlés plénuma elé kerül • M egyed érdek képvise1 ■ lete. Hogy ez mit jelenthet? Például: több felszólaló is hangoztatta, hogy a különböző gondokat felszámolandó, milyen anyagi erőfeszítéseket tesz a viz- műtársulás, a helyi tanács, s a lakosság a belvízrendezésért, csatornázásért, vízhálózatépítésért és így tovább. — Tiszteletre méltó erőfeszítések — állapíthatta meg ezek nyomán Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, aztán megjegyezte: — Országosan a vízügyi beruházásoknak mintegy 50 százalékát a központi költség- vetés fedezi. A fennmaradó 50 százalék pedig az egyéb erőforrásokból valósul meg. A költségvetésen túl, az OVH rendelkezésére álló vízügyi alapból ezért elsősorban oda jutottunk, ahol helyileg a legtöbbet teszik a saját erő latbavetésével. * Wálasztókerületi és me- T gyei és országos érdek szem előtt tartása — országgyűlési képviselőinknek ez az alapállása minden csoportülésükön megnyilvánul. Legutóbbi példaként hadd idézzük Mán- dics Mihály csávolyi képviselőt: — A tájékoztatókat nagyon köszönöm, munkámban jól tudom hasznosítani. A kérdésekre adott vála- szók mégsem nyugtatnak meg minden vonatkozásban. Harmincmillió forintért megépült a nagybaracskai híd és mintegy 400 méteren a hozzá vezető út. Ez megelégedésünkre szolgál. De baj, hogy a túlsó oldalon, Baranya megye területén, nem folytatódik az árvíz idején rendkívüli fontosságú felvonulási út kiépítése! • ^/eréb János bácsalmá* si képviselő felszólalásában a kommunális oldaláról érintette a vízhasznosítást Egyebek között elmondta: — A képviselő mögött nincs anyagi bázis, ezért minden szalmaszálba belekapaszkodik, ha jogos lakossági igényekről van szó. Ilyen igény Bácsalmáson az egyik utca vízhálózatának megépítése. Először nem volt rá pénz, mert a község anyagi erejét leköti a kultúrházépítés. Miután bebiztosítottuk a rávalót, és terve iktattuk, cső hiányában nem kezdődhetett a munka Márciusban megszereztük a csövet is. A kivitelező: Kiskunhalasi Vízmű Vállalat április 10-re ígérte a költségvetés elkészítését és kérte az ároknak társadalmi munkával való kiásását. Május 25-re készen állott az árok, de a vállalat azóta sem jelentkezett. Az utca lakóit pedig barikád veszi körül. A halasi vízműnél úgy látszik, tendencia ez, mert tavaly novemberben egy másik utcában teremtett hasonló helyzetet. Most már azt fontolgatjuk: elkészítettük a sült galambot, de a vállalat nem kap érte? Hagyjuk hát ki a számításból, hiszen va%. egy Észak Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat is... * Néhány „morzsa” í 1 ” jegyzetfüzetből. És valamennyi utalás bizonyság arra. hogy napi mun* káiuk mellett milyen felelősségérzettel teljesítik meg. bízatásukat megyénk országgyűlési képviselői. P. I. Kisjó Sándor: Harc a halért Nyári esten jólesik kivenni a hűtő- szekrény mélyéről a kis dobozt, mely halnémü étket tartalmaz és közönségesen szardíniának neveztetik. Megcsillanó szemmel gusztálod fedőlapján a tengeri képeket, hajókat, sel- lőket, najádokat és szájadban a nedvek már készülnek befogadni a csemege olajos zamatét, sőt afféléket is tervezel, hogy egy üveg Kinizsivel fogod meglocsolni — ám hol vagy még ettől? Beakasztottad a kulcsocskát és kezded csavarni. Nehezen indul, ám legyűröd az ellenállást és máris megy könnyen, sőt túl- könnyen. A harmadik csavarintás után gyanú kél a te elmédben. Entengelye körül forog a kulcs és hogy a fedőlapot göngyölítené, arról szó sincs. Erőteljesebb kezelést alkalmazol, és annak rögtön megvan az eredménye. Roppan a kulcs, feje levált, törzse viszont belecsavarodott a pléh- ből való iskátulya leffentyűjébe és ho^y onnan kiránci- gáld, annak egyre halaványabb a reménye. Vihar előtti csend honol kebled belsejében. Előveszed jó fiad úttörőbicskáját, bár ne tennéd. Kispenecilusa, mely méltán volt büszkesége a kecskeméti késesiparnak, középütt elpattan. Sápadozó orcával meredsz rá és bár tudod, hogy a kockázat súlyos, elszántan nyitod a, nagypengét, mely szintén edzett svédacél. Óvatosan feszegeted és ennek köszönhető, hogy most csak a végéről törik le egy félcentis repeszda- rabka. Zúgó tengerhez hasonlatos immár a te lelked. Harapófogót kutatsz a tisztelt ház fiókjaiban, de csak a srófhúzót találod, azt amelyiket tegnap oly annyira kerestél, dt, az istennek sem találtál. Ezüst nyelv családi kést ragadsi hát. Botor elgondolás. Pengéje kicsorbul, nyélben elcsavarodik és több- rendbéli sebeknek miatta mindkét kacsodból csörgedez I drága magyar vér Hidegvágót alkalmazol végül, kalapáccsal ütöd, s t pléhből való iská. tulya mélyén kicsiny halak összemosolyognak. Öh már tudják, mi lest a csattanó. Az, hogi amikor végre kiharcolsz egy kicsinykt nyílást, vadonatúj ruhád szövetéit nyolcforintos pecsétet ejt az olaj Egy egyforintos, egy kétforintos és egy ötforintos nagyságút.
