Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-22 / 142. szám

I oldal 1969. Június 22. vasárnap Közös gondjainkról a lakásépítést, de... Hogy mennyit fejlő­dött a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat — például — 1960-tól napjainkig, né­hány számadat is szemlél­teti. 1960-ban. száznegyven dolgozóval 6 millió 781 ezer forint termelési értéket produkált a vállalat. Az idén: 100 millió a termelési érték, és ezerötvenen dol­goznak már náluk. Most újabb, és minden eddiginél nagyobb előrelé­pés előtt áll a vállalat. Űj üzeme épül Kecskeméten, amely a rotációs teremmel együtt 24 millióba kerül majd. — Nem lesz könnyű dol­gunk — vélekedik Ablaka István igazgató. Az erre ka­pott hitéit 4 év alatt saját erőből kell visszafizetnünk a Beruházási Banknak, ön­finanszírozó a vállalat. Annál méltánylandóbb gesztus, hogy e nagy köte­lezettségek mellett bizonyos összegekkel ebben az évben is segíteni tud néhány dol­gozójának — lakásgondjuk enyhítésében. Azért mond­juk „bizonyos összegekkel", mert arról van szó. hogy 300 ezer forintot á fejlesz­tési, 100 ezer forintot pe­dig a részesedési alapból „spórolnak” ki erre a célra. Azaz hogy... nem mind arany, ami fénylik. De ne Vágjunk a dolgok elébe. Mint általában a nyomdaiparban, ennél a vállalatnál is kevés a szak­munkás, jóllehet . tervszerű a szakmunkásképzés. Nem nagyon jönnek a fiatalok, pedig különösen érettségi­zetteknek való ez a szakma, hiszen eredendően intelli­gens foglalkozás a nyom­dászat. Itt — mondhatni „automatikus” továbbkép­zésben van része a szak­munkásnak, hiszen például egy szedő, — aki ma orvosi könyv szövegét „zongoráz- za” ólomsorokba, holnap pedagógiai tárgyú kéziratot dolgoz fel. azután politikai témájút. De mint Ablaka István említette, mégis lassú, fő­ként a fiú utánpótlásneve­lés, mert a fiatalok a „pén­zesebb” szakmákhoz húz­nak, ahol — mint a külön­böző szerelőknél — masze­kolásra is mód van. S ott áll a Bács megyei nyom­da is, hogy Budapestről, s másfelől kell szakmunkáso­kat hívni, ha a nagy fel­futást bírni akarják. —Márpedig fő törek­vésünk, hogy helyiekből ne­veljünk, s tartsunk meg magunknak szakembereket — hangsúlyozta Ablaka elvtárs. — Ezért is igyek­szünk lakásproblémájuk megoldásában segíteni — ha egyelőre csak néhányuknál van erre anyagi erőnk — azokat, akikre számít az üz’m. Ekkor kapcsolódott be­szélgetésünkbe Bagi Béla főkönyvelő, s mindjárt egy „ssjnos”-sal. Áperté meg­mondta ugyanis, hogy hiába van lakásépítési kölcsönre 300 ezer forintjuk a fej­lesztési alapból. 100 ezer pedig a részesedési alapból, csak ez utóbbit tudják — — hét dolgozójuk közt. egyenként 12—20 ezer forint erejéig — kölcsönképpen szétosztani. Ha tudniillik a másik alapból rendelkezés­nének. az OTP-, a szövet­kezeti, vagy népfrontlakás költségeinek csak 25 száza­lékát hitelezné a dolgozó­nak. A többit tehát magé­nak kellene előteremteni. De honnan, amikor mond­juk a „beugráshoz” szüksé­ges pénzt is csak kölcsön­ből tudta biztosítani, mert annyit sem tudott még meg­takarítani anyagi helyzete miatt? Aztán ha 100—100 ezret adna kölcsön az üzem. — csupán három igénylő jönne számítsába. Hol len­ne a sok száz rászoruló? így tehát a 300 ezer forint „csak ott van” — felhasz­nálatlanul. A 100 ezret — mint mondottuk — meg­kapja kölcsönbe 2 olyan ember, akiknek — beosztá­suknál fogva — itt kell lak - niok és 5 fizikai dolgozó, akik családjuk számánál, anyagi helyzetüknél fogva — nem kevésbé hűségük folytán — erre érdemesek. A fejlesztési alapból ere­dő kölcsön, illetve az így kapható OTP-hitel — meg­ítélésével kapcsolatban kér­dést intéztünk több megyei szakszervezeti tisztségvise­lőhöz. Ok is azt mondották — „sajnos”. Egyelőre így van. Ok is hosszabb ideje ütik a vasat, hogy változ­tassanak az OTP-t is köte­lező rendelkezésen. Ez van tehát, csak jó volna érteni, miért „viszo­nyul” a rendelkezés más­képp — hitel dolgában — a részesedési, illetve fej­lesztési alapnak nevezett pénzhez? Holott mindkettőt ugyanannak a vállalatnak a dolgozói teremtették elő — két kezük, s eszük mun­kájával ... T. I. Sorozatban gyártják a gör A csataszögi Szebb Élet Me­zőgazdasági Tsz egy éve gyárt­ja a Szabó-féle görgősekét. A tsz által készített görgősekét bemutatták a Lipcsei Nemzet­közi Vásáron, látható a pári­zsi mezőgazdasági gépek sza­lonjában. A közelmúltban küldtek el három darabot az Egyesült Államokba. Mintapél­dányokat küldtek az NSZK, Hollandia, Norvégia, Ausztria, Kuba, Svédország, Pakisztán, Olaszország, Csehszlovákia me­zőgazdasági gépek iránt ér­deklődő szakembereinek. A hazai földeken már 250 darab görgőseke dolgozik. Előnye 40 —50 százalékos vonóerő meg­takarítás, amely egyben üzem­anyag-megtakarítást is jelent. Képünkön: a hatfejes gör­gőseké mintapéldánya. Mindennél több: munkával bizonyítani! Bamahajú, 17 éves fiú ül szemlben velem. Banka Laci, a lajosmizsei Alma­virág Tszcs ipari tanuló­Banka Laci verseny köz­ben. ja. aki a közelmúltban első helyezést ért el a mezőgaz­dasági tanulók országos versenyén. Most kissé szo­rongva válaszol kérdéseim­re. — Az általános iskolában sajnos, rosszul ment a ta­nulás — mondja szemlesüt­ve. — A nyolcadikban 2,3 volt a tanulmányi átlagom. Egy évig otthon, Lajosmi re álló pénzből kölcsönöz- zsén segítettem szüleimnek és sok töprengés után hatá­roztam el, hogy géplakatos leszek. Ettől is féltem, mert úgy éreztem, hogy nehéz lesz a tanulás. Már-már je­lentkeztem, amikor meg­tudtam, hogy Almavirág Tszcs gyümölcstermesztő ipari tanulókat keres. Je­lentkeztem, szerződtettek... Banka Laci szülei évekig egy holdnyí gyümölcsösben gazdálkodtak, s a fiú szí­vesen segített édesapjának metszeni, permetezni. A természet, a növények, a gyümölcsfák felkeltették érdeklődését, de, hogy azt szakmának, hivatásnak vá­lassza, ehhez még kellett valami. A lajosmizsei Al­mavirág Tszcs vezetői a jövőt megalapozó érdekek­től vezérelve évente két- három helyben lakó fiatalt szerződtetnek, képeztetnek ki szakmunkássá. Mondani sem kell, hogy évek során egyre több. valóban szak­képzett, a gyümölcstermesz­tés legújabb elméleti és gyakorlati tapasztalataival rendelkező munkás dolgo­zik a közös gazdaságban. E két tényező segítette hozzá Banka Lacit ahhoz, hogy mezőgazdasági szakmunkás legyen. — A tanulás jobban ment a szakiskolában, hiszen az első évet 3,9, a másodikat 3,7, a harmadikat pedig 4,2- es tanulmányi átlaggal zár­tam. A harmadik év végén háziversenyt rendeztek a kisfái mezőgazdasági szak­munkásképző iskolában, s én az első helyet szerez­tem meg. Ez arra ösztön­zött, hogy az országos ver­senyen is részt vegyek. Ta­náraim, társaim bíztak bennem, bár én nagyon iz­gultam ... Volt is miért, ugyanis az írásbelin a csonthéjasok ag­rotechnikája közötti kü­lönbségekről, a szóbelin az erő- és a munkagépek óvó­rendszabályairól kellett pontos feleletet adnia. Ez­után jött a gyakorlat. A kultivátorozás, permetlé keverés, a faültetés kivá­lóan sikerült. A megsze­rezhető negyven pontból Laci 38-at vallhatott ma­gáénak, s ezzel megnyer­te a versenyt. — Először el sem hittem, hogy sikerült — mondta mosolyogva. — Nagyon bol­dog voltam. Nem a kéthe­tes külföldi utazás, a 700 forint jutalom, az arany­plakett miatt, hanem azért, hogy hírnevet szereztem az iskolának, az Almavirág Tszcs-nek. Amikor édes­apám megtudta a jó hírt, ennyit mondott: „Csak így tovább fiam.” A tszcs el­nöke is gratulált, s biztosí­tott, lehetővé teszi, hogy technikumban tanulhatok tovább a munka mellett. Alig várom, hogy végre dolgozhassak, szeretném bebizonyítani a közös gaz­daság vezetőinek: érdemes volt engem szerződtetni... Gémes Gábor i Era I munkásosztályról NAGY JELENTŐSÉGŰ fásait. Képet alkothatunk ___________ a nők és fiatalok helyze­é s átfogó témát tűzött na- téről, a munkában elfog- pirendjére az elmúlt hé- Éalt helyükről, megbecsüle- ten, csütörtökön megtartott s^k fogyatékosságairól, ülésén a megyei pártbizott- Kendőzetlenül és őszintén ság. A munkásosztály hely- tárja fel a jelentés a mun- zetét vitatták meg egész- kassag életviszonyait, ered- napos tanácskozásuk során menyeket és hibákat egy- a megye legfelsőbb párt- uránt. Nem hallgatja cl a szervének tagjai mélyen át- lakáskérdés, a kereskedel- érzett felelősséggel és ala- ellátottság gondjait. Na­possággal. gyón megszívlelendő és el­gondolkoztató az üzemi de- Az előkészítésre jellemző, mokrácia érvényesülését, hogy a pártbizottság elé annak ma is meglévő kerülő jelentés anyagát hiányosságait tárgyaló fe- nagyarányú felmérés és jezetj meiy újból felhívja vizsgálódás előzte meg, a munkahelyi vezetők fi- melyben részt _vettek_ szá- gyeimét az őszinte bizal- mos pártbizottság, s üzemi mon alapuló légkör fejlesz- alapszervezet kommunistái, tésére. tömegszervezetek és külön­böző intézmények képvise­lői is. Személyes és cso­VÉGEREDMÉNYBEN portos beszélgetések során a vita is a fenti témák k<h szerzett tanyaiatok és hb rül forgott’ kiegészítve, uj vataÜ Símének v<L iemények összegezitek, öt- Teiiiészetesen az ISSffiS ^ SyiséS ilyen nagy hOTderejü kér­anyagban, mely alapul szolgált az ülés elé kerülő gaba.n ,olyaa jelentés elkészítéséhez. a T?ftvaJok kisse Mindezt annak érzékeltető- ta tefma sére érdemes felidézni - f tol. Most azt tapasztal­sz előadói beszéd is utalt tuk, hogy nem voU ilyen rá -, mert mutatja a szán- Tnegületodes. Különösen a dákot és elhatározást, s a tanácskozás női résztvevői módszert is a kitűzött cé- fialtak fel igen lendule- lok eléréséhez. esen es a P^blemákat, Wi­lonosen a dolgok szociális Arra vállalkozott a párt oldalát jól érzékelő szen- megyei vezető testületé, vedélyességgeL Talán nem hogy tíz esztendő elmúltá- követünk el indiszkréciót, val — 1958-ban születtek ha eláruljuk azt is tanul- országos és megyei ható- Ságképpen, hogy némelyik rozatok a munkásosztály felszólalás viszont mintha helyzetére vonatkozóan — óvatosabb és körülménye- felmérje a megtett utat, ér- sebb lett volna a tapaszta- tékelje és elvileg is tisz- latok felvetésében, mint az fázza a változások lénye- igen őszinte és nyíltságával gét, s meghatározza a to- is példát mutató jelentés, vábbi feladatokat. Az előre Hiába, az új módszerek és elkészített, és így a vitát a korszerű munkastílus ki- nagyban elősegítő írásos alakítása nem megy máról jelentés — ennek lénye- holnapra, gét lapunkból is megismer- Éppen ezért is üdvözöl­hette megyénk lakossága hető külön örömmel az az — tartalmazta a legfon- elhatározás, amely lehető- tosabb tényeket és adató- vé tette a pártbizottsági kát, melyek alkalmasak ülés anyagának a szokásos­voltak a megfelelő követ- nál jóval nagyobb terjedel- keztetésék levonására. A mű, és szinte teljesnek kiegészítő referátum pedig mondható publikálását. A elvi útmutatást adott, mi- megye érett és fogékony lyen szemszögből is kell közvéleménye, lakossága — napjainkban vizsgálni ezt munkások és nem munká- a kérdést, mi a jellemzője sok egyaránt — bizonyára a változásoknak, s az egész helyesléssel és nagy felelős­folyamatnak az elmúlt idő- ségérzettel fogadják azt a szakban. lehetőséget, hogy ily módon szinte tanúi lehettek en­nek a fontos és nem min­ILYEN SZEMPONTBÓL elmondhatjuk, hogy maga dennapi tanácskozásnak, a módszer is - ahogyan ezt Annal, is.mkal*. mert hi- az egész komplexumot tár- sz<f k»zos a felelősség « gyalási alappá tette a párt- a további elorehaladasert. ERRE UTALT Erdő­bizottság — tanulságos és követendő lehet minden vezető testület számára. s\ József, a megyei párt- Aki pedig elolvasta a je- bizottság első titkára is lentést, meggyőződhetett zárszavában, amikor a me- arról, hogy az valóban a gye munkásosztályához és munkásosztály tényleges és valamennyi dolgozójához valódi helyzetét tükrözi, fordult a határozatok vég­teljes összetettségében és rehajtása, annak támogatá- bonyolultságában, de mégis sa érdekében. Mintegy célratörően. Vázolja az el- kontroll alá helyezve mind­ért eredményeket, a nagy- azt, amiről a pártbizottság arányú iparfejlesztéssel já- tárgyalt. Azoknak a nyílt ró előrehaladást, mely a ellenőrzése alá, akikről szó munkásság számszerű nö- volt az előterjesztésben és vekedését és erősödését is vitában egyaránt. S akik- eredményezte. Megismer- npk támogatása nélkül a hetjük belőle a munkásosz- kitűzött célok megvalósítá- tály rétegződését, s annak sa elképzelhetetlen, pozitív és negatív kiha- F. Tóth Pál Emlékplakettet kapott a kecskeméti Katona József Színház A székesfehérvári Álba Regia napok keretében teg­nap kedves ünnepség volt, amelyen Radványi László, a fehérvári Vörösmarty Színház igazgatója emlék­plakettet nyújtott át Radó Vilmosnak, a kecskeméti Katona József Színház igaz­gatójának. A kecskeméti színház azzal érdemelte ki a kedves kitüntetést, hogy az elmúlt színházi évadban magasfokú művészi telje­sítményt nyújtott a Vörös­marty Színházban való vendégszereplései alkalmá­val.

Next

/
Thumbnails
Contents