Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-21 / 141. szám

íjy Nyári kozmetika Üzlet és ízlés Az üveg- és Dorcelárv­boltak árukészlete általá­ban negyedévenként fiis- sül fel. Az Iparművészeti Vállalat bemutatót tart minden megyében Ing­ázóknak az áruféleségek­nek a gyártását, amelyek­ből legtöbb fogy el. kö­nyörtelenül betiltaná. Ezt a diktatórikus ízlés­nevelő hajlamot bizonyára Pázmándi Antalt a legtehetségesebb fiatal kerámikusok között tartják számon, faliképeket, kisméretű szobor­figurákat készít. Az első pillantásra nyilvánvaló, hogy a népművészet inspirálja alkotásait. Űjabban az erede­tileg fába faragott busómaszkok ijesztő és dévaj vonásait ülteti át agyagba. Az óvodák, napközi ottho­nok, gyermekszobák, gyer­meksarkok díszítésére al­kalmas kerámiák rendkí­vül ízlésesek az utóbbi időben. A mesealakokat, játékjeleneteket, állatokat ábrázoló táblák megformá­lása — miként az cím­képünkön is látható — a gyermekrajzok naivul, de a legtöbbször mégis talá­lóan rögtönző vonalaira emlékeztet, színezésük friss, élénk, egyszerű. Laborcz Monika dísztálain szövevényes színezésű máz ragyog. Vörhenyes vagy mohazöld alapon gombostű- fejnyi fekete, sárga szigetecskék vibrálnak, hajszáivá- kony vonalak tekeregnek. Ha sokáig figyeli őket a szem. szinte élni kezd a máz. ahogy látszólag mozdulatlan víztükör is hihetetlenül mozgalmas, ha közelről nézzük. újabb, legszebb termékei­ből. az üzletvezetők meg­szemlélik. és a vásárlók érdeklődésére figyelő ta­pasztalataik alapján be- ' küldik a megrendelést. Persze a közvélemény kétélű dolog mindenben, ami a kereskedelemmel van összefüggésben. Mert teljesen érthető gazdasági szemszögből annak az üz­letvezetőnek az álláspont­ja. aki abból rendel leg­többet, ami a legtöbb pénzt hozza. Csak nem biztos, hogy az szép. Sőt az ese­tek többségében biztos, hogy nem szép. A nemrég Kecskeméten tartott kerá­miabemutatón meglehető­sen szélsőséges álláspontot foglalt el egy ifjú ipar­művész: Felmérést végez­ne — úgymond — az üveg- és porcelánboltokban, és járhatóbb útjai is. Ha a kereskedelem irányítói vál lalnának némi kockázatot, rendelnének többet azok­ból a valóban művészi — és olcsó! — kerámiákból, amelyek a giccs elleni -til­takozásul. a modem lakás kultúra általánossá válása érdekében jöttek létre! Hogyan ébredjen fel a kereslet olyan tárgyak iránt, amiknek nincs kel­lő kínálata? Sz. J. a sokat ostorozott porce- lángiccsek iránti gyűlölet váltotta ki belőle, és tu­lajdonképpen van is igaz­sága. Csakhogy az ízlés­nevelésnek vannak sokkal Az újra divatos nemes fa­jansz edények, készletek legnagyobb részét Gorka Géza, az Iparművészeti Vállalat egyik legismer­tebb keramikusa tervezi. Formái igen változatosak, az attikai vázák, kráterek és a magyar fazekasmeste­rek stílusa olvad össze bennük, a ritmikus virág- és vonaldíszek okkersárga, szürkéskék színei viszont egyértelműen a habánok finom szépségét idézik föl. A női arcbőr nemcsak krémre vágyik, bármilyen szu per vitami nos, szuper­elegáns nevű és szuper­drága krém legyen is az. Bőrünk szívesen fogadja időnként a vitaminok jó­tékony hatását friss álla­potban is, ahogyan mi is szívesen esszük C-vita- mintabletták helyett a friss zöldséget, gyümöl­csöt. íme, néhány egyszerű módszer bőrünk felfrissí­tésére. Az uborka-pakolás szin­te meghökkentő hatású. Kisimítja és rugalmassá teszi a bőrt, összehúzza a pórusokat, sőt még a szep- lőket is halványítja. Két­féleképpen alkalmazható: 1. Egyszerűen vékony szeletekre vágunk „ egy nedves uborkát és a ka­rikákat arcunkra helyez­zük. 2. Egy tojásfehérjéből kemény habot verünk, hozzáadunk egy kanál uborkalevet és a habot ar­cunkra kenjük. A sárgarépa- vagy zöld­borsó-pakolás ideális a fáradt, sápadt bőr szá­mára. A nyers sárgarépát egyszerűen karikákra vághatjuk és arcunkra rakhatjuk. A sárgarépa gyógyítja a zsíros és pat­tanásos bőrt. Ha zöldborsót főzünk ebédre, egy marék főtt zöldborsót nyomjunk szét villával és keverjük el egy kis tejfellel, majd kenj ük az arcunkra. Az alma-pakolás télen is alkalmazható. A meg­hámozott, megreszelt al­mát szintén tejfellel elke­verve rakhatjuk arcunk­ra. Az őszibarack-pakolás hidratáló hatású, felfris­síti és simává teszi a bőrt. Legkönnyebb mód­szere, ha egyszerűen be­kenjük arcunkat ősziba­racklével vagv szeleteket rakunk rá. Villával szét­nyomott és tejfellel elke­vert őszibarackot is hasz­nálhatunk pakolásnak. A szamócapakolás ugyancsak zsíros, pórusos bőrre való. Az eperlét kemény tojáshabbal ke­verjük el. A burgonyapakolás ki­tűnő orvosság a kiszáradt vagy a napon leégett bőrnek. Egy szép nagy lisztes burgonyát héjában megfőzünk, meghámozzuk, szétnyomjuk és egy kis tejjel vagy a tej tetején összegyűlt tejszínnel elke­verjük. Melegen kenjük fel arcunkra. Az eperpakolás felélén­kíti a szürke, sápadt arc­bőrt. Egyszerűen villával szétnyomjuk az epret és felkenjük „hervadt” áb- i’ázatunkra. .A túrópakolás egész évben alkalmazható, de a túró nyáron a legnagyobb • vitamintartalmú. Két ka­nál túrót elkeverünk egy kávéskanál mézzel, és kész a csodaszer. Ez a pa­kolás hidratálja, felfris­síti és simává teszi a nor­mális, vagy ráncosodásra hajlamos, kényes bőrt. Hogyan tegyük fel eze­ket a pakolásokat? Mindenekelőtt persze megtisztítjuk arcunkat és nyakunkat (a nyak épp úgy megkívánja a pako­lást, mint az arcbőr!), mégpedig zsíros bőr ese­tén meleg yízzel és szap­pannal, száraz bőr esetén arctejjel.. Szemünk kör­nyékét bekenjük egy kis zsíros krémmel. Ezek után feltesszük a frissen ké­szített pakolást: lapos, pu­ha ecsettel, vattával vagy akár az ujjainkkal. Helyezkedjünk most el kényelmesen a heverőa — lábunkat tegyük pár­nákra —, csukjuk be sze­münket és tegyünk szem­héjunkra kamillateás vat­tát, hadd pihenjen a sze­münk is. Feküdjünk 20— 25 percig abszolút nyuga­lomban. A pakolást langyosvizes vattával távolítjuk el. Ha arcunkon nincsenek ki­tágult erecskék, jót tesz a lemosás után végigütö- getni arcunkat egy jéghi­deg vízbe mártott vatta­csomóval. Az eredmény meglepően jó lesz, de ez senkit se késztessen ar­ra, hogy mindennap pa­kolást tegyen fel. Heti egy, legfeljebb két kezelés tökéletesen elég. Melles­leg: úgyis aligha akad olyan nő, akinek erre mindennap ideje len­Fekete leves MANAPSÁG otthon és munkahelyen egyaránt kellemes szertartássá vált a kávéfőzés. Sokan fo­gyasztják „törökös” mó­don, pontosan úgy, ahogy Abesszíniában emberem- fclékéfcet oiá isszák a feke­tekávét. Itt volt a kávé­cserje , őshazája, állítólag Kaffa ~ város környékén, ahol a magvakat meg­pörkölték, . rézmozsárban összetörték, : rézedényben megfőzték és „törökösen” fogyasztották. Hazánkban a feketeká­vé élvezete több mint négyszáz éves múltra te­kint vissza. Az írásos em­lékek szerint a XV. század elején, amikor a török sereg elfoglalta az orszá­got a következőképpen is­merkedtek meg vele: Dzsemál Eddin az adeni mufti sokat , bánkódott azon, hogy derviseit vir­rasztás közben mindunta­lan elnyomja az álom. Ő hozatta ekkor Adenbe az első kávérakományt. Attól fogva, derviseinek játék volt a virrasztás, öröm az imádkozás, mert nagyon megkedvelték a zamatos, illatos italt, amely roha­HETFO: Karfiollevea, tejbe­rizs reszelt csokoládéval, cse­resznye. KEDD: Zöldborsóleves, szerb rizseshús, fejessaláta, cukro­zott szamóca. SZERDA: Karalábéleves, to­jásos galuska salátával, meggy. CSÜTÖRTÖK: Tojásosleves, rakott karfiol, cukrozott sza­móca. PÉNTEK: Meggyleves, tejfölös gombás ponty, cseresznye. SZOMBAT: Zöldborsópörkölt galuskával, fejessaláta, palacsinta. VASÁRNAP: Húsleves, a leveshúshoz egres mártás, rab­lóhús sült burgonyával, uborkasaláta, meggyes lepény. RABLÖHÜS: Hozzávalók: 4 személyre négyszer 15 deka hús (sertés és marha), 5 de­ka füstölt szalonna, 6 deka zsír, 2 nagy fej vöröshagy­ma, törött bors, só. A húsokat jól ellapítjuk és 5 forintos nagyságú darabok­ra vágjuk. Egy elkészített hurkapálcára a következő­képpen rakjuk fel: egy sze­let szalonna, 1 szelet marha­hús, 1 karika hagyma, 1 sze­let sertéshús, 1 szelet sza­lonna, 1 szelet marhahús, majd Ismét hagymakarika és ezt folytatjuk addig, amíg a hurkapálcára fér. Serpenyő­ben ujjnyi forró zsírban a kissé a megsózott, borssal meghintett húsokat hirtelen átsütjük, néhányszor meg­forgatjuk, s 6—8 percig fedő alatt sütjük. Burgonyával tálaljuk (a hurkapálcán hagy­va a húst), s a pecsenye le­vét forrón öntjük rá. TEJFELES GOMBÁS“ PONTY. Hozzávalók: 1 kilós ponty, 20 deka gomba, 2 de­ci tejföl, 4 deka zsír, 4 deka vaj, 4 deka liszt, 1 csomó zöldpetrezselyem, fél deci fe­hér bor, kevés törött bors, só. A pontyszeleteiket ugyan­úgy készítjük el, mint a rán-1 tolt pontyhoz, .de nem páni-, rozzuk be. Megsózzuk és la­pos edényben szétrakjuk, Halalapiét (esetleg kevés fe­hér bort) öntünk rá és meg­pároljuk. Ezután lapátkanál­lal áttesszük egy másik lá­bosba. A zsírban kevés, fi­nomra vágott hagymát rózsa­színűre pirítunk, majd bele­tesszük a megtisztított, jól megmosott. egyenletes vé­konyra vágott gombát, meg­sózzuk, törött borssal és fi­nomra vágott zöldpetrezse­lyemmel szórjuk be, majd nyílt láng felett megpárol­juk. Ezután kevés liszttel meghintjük, néhány pilla­natig állandó keverés mellett, tovább pirítjuk vele, majd a hal pároló levével felenged­ve, gyorsan simára kever­jük. Beletesszük a tejfölt, ezt is jól elkeverjük benne, meg- -ízleljük, ha kell utángsóz- zuk, fűszerezzük és a ' már­tást jól kikavarjuk. Sem túl hígnak, sem túl sűrűnek nem - szabad lennie. Lapát­kanállal tesszük át a hal­szeleteket és előmelegített tálra, óvatosan, nehogy ösz- szetorjön. Sós vízben főtt, .finom apróra vágott zöldpet­rezselyemmel meghintett bur­gonyával körítjük, a halat inöntjük mártással és azon-, nal. forrón tálaljuk. mosan elterjedt az egész mohamedán világban. De nem mindenki fo­gadta szívesen. Ellenzői is voltak. Khair bej, a mek- kai helytartó, halálbünte­tés terhe alatt tiltotta meg a kávéfőzet élvezetét. így kezdődött meg a mozlim óhitűek és az újhitűek kö­zött a kávéról szóló hit­vita, amely 1541-ig tom­bolt elkeseredetten. EBBEN az esztendőben Budavár ura, a hatalmas padisah Gházi Szulejmán el Muhibbi kihirdette a Magyarországot megszálló igazhitűek előtt az isztam­buli főmufti parancsát, Eszerint a Magas Porta „a Káhvé ivását és a per- zsiai Háfiz költeményeinek olvasását az egész ozmán- li Türk Birodalom min­den hódoltatott' országa részére megengedi”. Ezzel eldőlt a hitvita és néhány év múlva már több budai Káhvé Háné, vagyis Kávéház szerepel a töröjc adólajstromban. Az egyinek a Világosság Há­za volt a neve, a másik­nak a Muzsika Háza, a harmadiknak még szebb neve volt: Mécsvirág. Az azóta lepergett év­századok alatt nőtt a ká­vé népszerűsége hazánk­ban. A múlt században az első magyar orvosi szakvélemény kimondta: „ ... a kávé az élet első szükségletei közé tartozik. Az egész test valamely könnyűség és jóléttel tel­jes érzelemben lebeg ál­tala. A magyar ember már meg sem tud lenni nélküle”, majd a kávé­cserje magyarországi meg­honosításáért is síkraszáll. HA NEM is terem a magyar földön manapság kávé,- a tréfásan „fekete levesnek” nevezett italt széles körben kedvelik. Az ország tízmillió lakosa évente, személyenként 60 dekát fogyaszt, túlnyomó- részt erős presszókávét, míg másutt külföldön te­jeskávéhoz. fagylaltokhoz, süteményekhez, krémek - hez használják. E. ii-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents